Észak-Magyarország, 1995. március (51. évfolyam, 51-77. szám)

1995-03-02 / 52. szám

1995, Március 2-, Csütörtök Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 7 Fejvadászat Borsodban is Miskolc (ÉM) - Az üzleti élet Kulcsfiguráit keressük, abban sze­retnénk segíteni, hogy a megfelelő emberek a megfelelő helyre kerülje­nek - mondotta Rácz Lajos, a Magic Management International ügyve­zető igazgatója tegnap a cég miskol- Cl irodájának megnyitóján. A vezetői és vállalkozói tanácsadó Ml. 1992-ben kezdte meg működé­sét pécsi központtal. Azóta többek Között. Sopronban, Kaposváron, jegeden és Debrecenben nyitottak 'rodát. és mintegy 300 céggel kerül­ik kapcsolatba. A - tulajdonképen fejvadász - cégnek két fő profilja van, mondotta az igazgató, az egyik a menedzserkeresés és -kiválasztás, a másik a személyzeti átvilágítás. Mint a sajtótájékoztatón elhangzott a tréningek között szerepel munka­nélküliek számára összeállított tan­anyag is. A Magic Managementtel Párhuzamosan a Human Telex Reklám Tanácsadó és Szolgáltató Kft. is irodát nyitott Miskolcon. Gazdakörök tanácskozása Édelény (ÉM) - Szakmai tanács­kozást szervez a Gazdakörök Bor- S°d-Abaúj-Zemplén Megyei Szövet­sége a térség mezőgazdasági vállal­kozói, gazdálkodói részére pénte­ken délelőtt tíz órától az edelényi rendezvények házában. Az eszme- Cserén szó lesz a gazdaköröknek az agrárgazdaságban betöltött helyé- «1, feladatáról, különös tekintettel az érdekképviseleti, integrációs jnunkára. Előadás hangzik majd el az észak- oorsodi tájközpont térségfejlesztési Koncepcióiról, valamint arról, hogy milyen üzleti lehetőséget kínál a Mályi Agroker Rt. A részvevők Megtárgyalják a sörárpatermeszté- f1 lehetőségeket, de tájékoztatást kapnak többek között a vetőmag el­ütésről illetve az ez évi agrártámo­gatásokról is. Eredményes év áfészeknél Budapest (MTI) - Eredményesen gazdálkodtak 1994-ben az áfészek. sszforgalmuk elérte a 130 milliárd °rintot, és 85 százalékuk nyereség­gel működött - mondta Bartus Pál, az AFEOSZ elnöke szerdán, Buda­pesten tartott sajtótájékoztatóján. 7, előzetes adatok alapján az or- Zagban működő 280 áfész helyzete ^ abilizálódott az elmúlt esztendő- em a nyereséges fogyasztási szö­vetkezetek együttesen 1,5 milliárd t°nnt profitot produkáltak. Szin- ,eu a stabilizáció jele, hogy kiala- uit a Procoop-elosztórendszer, melynek forgalma elérte a 32 mil- ,ard forintot. Pf áfész-boltok a Procoopon közve- msével szerzik be az árut és így, lvel a vállalat a szokásosnál ala- ^ °nyabb árrést számít fel, olcsób­ban jutnak hozzá. Éppen ezért eb- , en az évben kereken 20 százalék­on i^°Va^ akarják növelni a Proco- P'lánc forgalmát. Ez évi program ka ls’ hogy 150 élelmiszerbolt be­ta ^falasával áruházi láncot alakí- j-VaK ki. Az áfészek eltökélt szán­fel 3 ~. mondta Bartus Pál -, hogy veszib a versenyt a külföldi háló­itokkal. Röviden ______________ I Vl ~ JÖW fórumot szervez lvi f °1ZOmb°r polgármestere és a he- órártl ^aZdász péntek délután négy ^ °* a helyi művelődési házban, eszmecserén Mészáros Péter, a agrárkamara titkára ismer- hef u Köztestület mezőgazdaságban °ftött szerepét. t^fip befektetési alap kibocsátási az a vár engedélyeztetésre felii Értékpapír- és Tőzsde­közn f etnél (ÁÉTF) jelenleg. Ezek sí ■ bárom nyílt végű, s befekteté- ^ már március közepén zárfelenhetnek a piacon. Az OTP v°gű alap indítását tervezi. VezpH °n'úpa termelőknek szer­dába; uZakmai fórumot tegnap a hai c?,i^ajdusági Cukorgyár. A ka- 6Qo .orgyar az elmúlt két évben ral eo .10 ^orint felvásárlási felár- az idős i vZte a tel’melőket. Ebben savnl/SZakhan a répatermelő gazda- ruház-eS Vabalkozók termelési be­, bárd forintotSkfiZehtette 3Z egymi1' Bontják a kohókat, kemencéket, a múltat Az ózdi foglalkoztatási társaság sorsa továbbra is bizonytalan A tervek között szerepel a város jelképévé vált kémények, a hatalmas hű­tőtornyok lebontása is Fotó: Fojtán László Szakvas Dezső Ózd (ÉM) - Kettős céllal alakult meg 1992. május 15-én az Ózdi Foglalkoztatási Kft. Egyrészt azért, hogy a leépülő kohászat­ból elküldött embereknek vala­milyen elfoglaltságot adjon mindaddig, amíg a városban nem létesülnek új munkahe­lyek. Másrészt pedig azért, hogy ezekre az új munkahelyekre át­képezze, felkészítse az embere­ket. A felszámolás meglehető­sen gyors üteme következtében a kft. az alapítás évében már csaknem kétezer embert foglal­koztatott; a csúcsot egy eszten­dővel később érték el, amikor is 2300-an voltak a társaságnál.- Eleinte nehezebben találtunk munkát, hiszen a felszámolás mun­kahelyeket szüntetett meg, de 1993 elején már gyarapodott a munkára berendeltek száma - mondja Koós István, ügyvezető igazgató. - Most ezer munkást foglalkoztatunk, kö­zel ötszázan bontják a kohászat fel­számolásra ítélt részlegeit, kétszá­zan a vagyonvédelemnél dolgoznak, több mint százan vannak különböző vállalkozásoknál és kölcsön munka­erőként más kis létszámú cégeknél, rendelkezési állományban mind­össze 180 dolgozó van akiket mun­kalehetőség esetén berendelhetünk. A bontás ad munkát A két nagy cég, az OKU és az Ózdi Acélmű Rt. két esztendővel ezelőtt jelölte ki a bontásra ítélt csarnoko­kat, berendezéseket. A régi kohá­szok bontják a kohókat, a léghevítő- ket, a gázvezetékeket, a martinke- mencéket. A hajdani kohászváros­ban bontják a múltat - mondja egyi­kük, Balogh Kálmán, aki csaknem negyedszázadot, húzott le az acél­műben, és ott volt akkor, abban a műszakban, amikor az utolsó töme­ges baleset bekövetkezett. Akkor is megkönnyezte a tűzhalált szenve­dett társait és most is, ott fenn, a pódiumon. És most, a pódiumot le kell bontani. — Fájdalmas munka ez - mondja.- És nemcsak nekem. Szüntelenül az jár a fejemben, érdemes volt-e megérni, megélni ezt az egészet, hi­szen azt pusztítom el, amiért éltem. Pedig nem volt könnyű az az élet. Elhiszem, így kell lennie. De azért megkérdezem: lesz-e helyébe vala­mi új? Amíg nincs más...- Azt hiszem lesz. De még bontunk- mondja Koós István. - Mert nincs más munka. Azt szedjük szét, ami már nem kell. Emberek százainak ad munkát a múlt. Igaz, nem jóked­vű munka ez. Én se örülök neki. Éppen erről a bontásról keringe­nek, kavarognak Ózd immár füst nélküli levegőjében különféle hírek, szóbeszédek. Hallani, hogy jó néhá­nyan milliomosok lettek igen rövid idő alatt a kohászat lebontásából. Nem tudni például, milyen szem­pontok alapján jutnak egyes vállal­kozók jól fizető bontási munkákhoz, mások meg nem. Mert nincs is nyil­vános pályázat.- Először is nem minden bontási munkát adunk vállalkozóknak. Kezdettől fogva saját embereinkkel dolgozunk - mondja az igazgató. - A kohók valamint a segédberende­zések bontásához speciális felké­szültségű szakemberek kellenek. Nálunk nem voltak ilyenek, ezért 1993 elején pályázatot hirdettünk. Többen is pályáztak, és a verseny- tárgyalást a Csúcstechnika ’80 nevű cég nyerte meg, mert ők voltak a legolcsóbbak. Mellesleg, az említett cég ilyen speciális bontásra szako­sodott, „ipari alpinistákat” foglal­koztat. Időközben a kft. emberei kö­zül is kiképeztek néhányat, így most már mi is vállalkozhatunk. A hulladék értékesítésének joga pedig a miénk. Az így nyert pénzből sike­rült új munkahelyeket teremteni, ebből létesült például a haszongép- jármű-mosó Farkaslyukon, és kez­dődhetett riieg a vállalkozói és inku­bátorház átalakítása, felújítása, a környezet és egészségellenőrzési mérések, a minőségellenőrzési tevé­kenység. Nem nagy horderejű tervek ezek az igazgató szerint. A foglalkoztatá­si kft. nem is képzeli magáról, hogy megoldja Ózdon a foglalkoztatás gondjait - mondja. De azt is hozzá­teszi; Amíg nincs más, amíg nem történik meg a - különböző politikai szinteken oly sokszor hangoztatott- szerkezetváltás, addig hasznosan működhet a kft. Kuratóriumi ülés után Arról még nincs döntés, hogy a régi formában, vagy közhasznú társa­sággá alakítva dolgoznak tovább. Ha működhetnek egyáltalán. A na­pokban, pontosabban február 27-én megtartott kuratóriumi ülésen - döntés híján - ugyanis csak a bi­zonytalanság további erősödését ál­lapíthatták meg. Ezt a véleményü­ket írásban közölték is a munka­ügyi tárca első számú vezetőjével. Mint levelükben megfogalmazták: az alapítvány kuratóriuma a mun- kaeröpiaci bizottság ülésein nem a segítő szándékot, inkább az ózdi foglalkoztatási problémák leki­csinylését, a valós helyzet félrema­gyarázását érzékelte. Ézért. jelenleg is bizonytalan azoknak a foglalkoz­tatása, akiknek a - dolgok mostani állása szerint - folyamatosan tudna munkát biztosítani a kft. A minisz­ternek küldött levéllel egvidőben le is mondott tisztségéről a kuratóri­um öt tagja. Csak sovány vigasz számukra a minisztérium szakértői bizottságától „postafordultával” ér­kezett fax, amely április 28-ig enge­délyezi - konkrét munkákra - újabb munkaszerződések megköté­sét. Jóllehet ez mégiscsak haladék, hiszen a munkaerőpiaci bizottság korábbi. 1994. december 20-i dönté­se szerint csak az idén február 28-ig lehetett ilyen szerződést kötni. A kérdés csupán annyi: mi lesz majd április 28-a után azokkal akiknek a kft. most még munkát ad? Ők ezerkétszázan vannak... A hátrányos helyzetű térségek esélyei Szekeres Imre: A felzárkózás kulcsa a tőke és az infrastruktúra Budapest (MTI) - Az elmaradott térségek és a mezőgazdaság jö­vőjéről vezető politikust kérde­zett a Falutévé. Szerekes Imre, az MSZP alelnöke és parlamen­ti frakcióvezetője a megoldás kulcskérdésének a munkaalkal­mak teremtését és az infrast­rukturális fejlesztést tartja. □ Az ország hátrányos helyzetű tér­ségei előtt, milyen fejlődési lehetősé­geket lát? • Én úgy látom, hogy a kormány­nak, a két koalíciós pártnak egyik fontos dolga, hogy három ügyben lé­nyeges előrelépést érjen el. Az egyik a munkaalkalmak teremtése. Ezek a mezőgazdaságban még vissza­állíthatok, illetve az infrastruktúra fejlesztésével újak is teremthetők. A másik feladat, amit én kulcskér­désnek tartok, pontosan ez az inf­rastrukturális fejlődés! Hogy ne le­gyen olyan különbség város és falu között, hogy legalább az esélyeket meg lehessen teremteni! A harma­dik inkább emberi és nem gazda­sági kérdés, hogy azok a gyerekek, akik falun nőnek fel, ugyanolyan esélyt és lehetőséget kapjanak az oktatásban, mintha nagyvárosban tanulnának vagy élnének - összegezte a tennivalókat az MSZP alelnöke. □ A gazdaság motorjának szánt vagy számítható külföldi tőke mint­ha leragadna a Dunántúlon és Bu­dapesten. Tud-e a kormányzat segí­teni annak érdekében, hogy ezek a külföldi pénzek eljussanak az Al­földre is? • Az teljesen természetes, hogy azok, akik befektetéseket hoznak Magyarországra, a fejlettebb inf­rastruktúrával, földrajzilag Nyu- gat-Európában közelebb lévő terü­leteken szívesebben ruháznak be. Természetesen ezt ellensúlyozni le­het azzal, hogy más területeken - és azért ez nemcsak az Alföld, hanem Észak-Magyarország is - különle­ges kedvezményeket biztosítunk. Ezáltal a befektetőnek megéri, hogy ne álljon meg Kőszegnél vagy Sop­ronnál - nem akarom megbántani ezeket a városokat-, hanem eljöjjön Békéscsabáig, Nyíregyházáig, vagy Makóig. A kedvezmény egyébként megtérül az állam számára, hiszen ha itt megtelepül egy új gyár, akkor az egyrészt bevételt jeleni, annak a révén, amit személyi jövedelemadó, vagy általános forgalmi adó címén befizetnek, illetve annak a kiadás­nak a megtakarítása révén, amit akár a munkanélküli segély, akár a szociális ellátás jelent. Es akkor még az emberi dolgokról nem is szóltunk, mert simán közgazdasági­lag is jó üzlet, ha szabad ezt a ma­napság divatos kifejezést használ­nom. □ Ön szerint az új kormányzat közel egy éve alatt, mennyi változás ta­pasztalható? Biztatóbb-e a helyzete parasztságunknak ? • A lényeges változás mar az elmúlt év őszén elindult. Egyrészt megnőtt a mezőgazdaság állami támogatá­sa, növekedtek az export lehetősé­gei, stabilabbá vált, a felvásárlási rendszer, amit kulcsfontosságúnak tartok. De bizony egy-két év még kell, amíg az elmúlt négy évben el­követett hibákat korrigálni lehet. Ebből kulcspontnak a földkérdés megoldását tartom, hogy Magyaror­szágon teljesen világosan és tisztán rögzüljön: kié a földtulajdon. Ahhoz senki ne nyúlhasson, mert ez a gaz­dálkodás alapja. A második: hogy olyan állami támogatást kapjon a mezőgazdaság, amely fenntartja versenyképességét egyrészt a külső piacokon, másrészt határainkon be­llii az importárukkal. És a harma­dik, amit legalább ilyen fontosnak tartok: arra kell törekedni, hogy mi­nél magasabb szinten feldolgozott termékeket állítson elő a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar, mert akkor lehet a termelési kultú­rát, a hozzá adott értéket, az ext­raprofitot benne érvényesíteni. Magyar-osztrák vasúti együttműködés Bécs (MTI) - Ausztria olyan vasútvonalak fi­nanszírozását részesíti előnyben, amelyek sa­ját. fejlesztési elképzeléseibe beleillenek. Vik­tor Kiima osztrák közlekedési miniszter szer­dán Bécsben arról biztosította Kálnokv Kiss Sándort, a MÁV Rt. elnökét, hogy ennek az elvnek az alapján a Bécs-Hegyeshalom- Győr-Komárom, Szolnok-Záhony vasútvonal osztrák beruházók közreműködésére is szá­míthat. Az osztrák miniszter sajtótitkára az MTI tudósítóját a találkozóról tájékoztatva el­mondta, hogy a Budapest-Székesfehárvár- Szlovénia irányú vonal iránt viszont nincs osztrák érdeklődés, mert Ausztria maga is sok pénzt fordít saját déli vasútvonalainak építé­sére. A szóvivő tájékoztatása szerint szó volt a megbeszélésen az osztrák részről igen fontos­nak tartott kombinált fuvarozás problémáiról. Mindketten akadályozó tényezőnek tartják, hogy a később sínre kerülő kamionoknak is meg kell fizetniük az útadót: ennek eltörlése mindkét országban a pénzügyminiszter hatás­köre, s a közlekedés szakemberei legfeljebb a figyelmet hívhatják fel annak szükségességé­re. Másrészt egyetértett az osztrák miniszter és a MÁV elnöke abban, hogy másként kell a délkelet-európai - görög-, törökországi - szál­lításokhoz szükséges engedélyeket a kamio­nok számára kiadni. „ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) - A kis tételben folyó keres­kedéstől eltekintve 254 üzletben összesen 496,442007 millió forint forgalmat bonyolított le a Budapesti Értéktőzsde tegnap árfolyamérté­ken. A részvények forgalma (185 kötés) névérté­ken 18,6880 millió forintot, árfolyamértéken szá­molva pedig 49,107695 millió forintot tett ki. Kárpótlási jegy i Tőzsde Index (ideiglenes) márc. 1. 1193,82 -12,58 Eíivatalos árfolyamok; Érvényben: 1995. március 1 Pénznem Angol font Finn marka Valuta Deviza Vétel Eladás Középárf. 174.81 178.29 176,61 81,38 82,98 82,43 367.79 374,71 370,56 ( 19,04 . 19,40 19,13 . 24.49 24,95 24,91 ■ 21,49 21,91 21,HÜ 67.55 68.81 68,06 Holland forint h font 174,45 .177.91 " 176.02 Japán yen* 114.34 116.54 115.54 Kanadai dollár 79,09 80.67 80.05 Kuvaiti dinár 370,93 878,17 875,71 Német márka 75,75 77,17 76,36 Norvég korona 17,11 17,43 17.25 Olasz líra** 66.87 67.77 : i 67.778« Osztrák schill. 10.76 10.96 10.85 Portugálescúdof: 72,73 74.13 . 73.65 Spanyol peseta* 86,29 88.01 8,.2. Svájci frank 89,46 91,16 90,10 Svéd korona 15,03 15,33 15.22 HSA-dollár 110,36 112,50 111,66 ECU (KP) 140,66 143,38 141,88 A megadott számok 1 egységre értendők, forint­ban *: 100 egység, **: 1000 egység Pénz­intézetek irányadó kamatai 1995. 03.02 1. Agrobank 2. Budapest Ban 3. MHB 4. IBUSZ fiánk 5. Postabank <>. OTP Bank 7. Mezőbank 9. Corvinbank 10 Konzumbank 11. Duna bank 12. Takarékbank :i 1 Betétek Hitelek I Gazdálkodó Ma$án- I szervezetek személyek 1 3 hó 12 hó 3 hó ' C JC ÍN 'O JZ 1 '® i -c 1 ^ '3 C 03 > '43 23JT26JI23,.1» 26,5 26,0­nXíE j 34,0­I I 30,0 1 36.0 i 38,0 19.0-1 21,5-1 213­24,5­30,0­130.0­33 0­22,0 | 24,5 f 23,5 26,5 36,0 1.36,0 38,0 24,25 1 2(>,25| ­­31,0 1 31,0 1 33,0 20,0 1 22,0 I 22,0 26.0 26,0 1 26,0 i 26,0-1 - 19,0­24,0­1 ! 20.0 21.0 § 23.5 20.0­24,0­28.0 1 29,0 29.0 ! 23.0 : 27,0 24,0 1 20,0 24,0 1 26,0 31,0­hi.o­32,0­24, >-| 20,0-1 ­33,0 1 33,0 36,0 33.5­134,0­34.0­25,0 I 27,0 I 40,5 1 41,0 41,0 21,0 I 23,5 I 20,0 í 24,0 28,0­129,0­31,0­i 1 31,0 f 32,0 35.0 1 24.5 1 >7.0 1 24,5 5 25,5 31.(1­I32.O­36,0 1 i 35.0 1 36,5 25.0 1 26.5 I 23,5 \ 26,0 32,0 I 33,0 I­26,5 1 22,5* 122,39­124,94 20,0­12fl,fl-| 29,0­124,941 26,5 L ■ 35,5 MWWONM I 35,5 35,5 MHNtWti A Magyar Nemzeti Bank alapkamata: 28% A kamatok százalékban, egyéves időtartamra vetítve értendők. A betétek es hitelek részletes feltételeiről, a speciális konstrukciókról a bankfiókok adnak ielvilágositiist.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents