Észak-Magyarország, 1995. március (51. évfolyam, 51-77. szám)

1995-03-13 / 61. szám

LI. évfolyam, 61. szám 1995. március 13., hétfő Ara: 21,90 Ft MAGYARORSZAG BORSOD - ABAÚJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Nem tudni, mekkora az alap Egyelőre nem tudni, mennyi­ből gazdálkodik a környezet- védelmi alap, s hogy inegkap- liatja-e Miskolc a korszerű villamosok vásárlásához kért pénzt (5. oldal) Új kiállítás miatt bontják a régit Lebontják a Miskolci Képtár kiállítását. Itt lesz a nagy honfoglaláskori emlékkiál­lítás. A szakember furcsállja, hogy a meglévőt kell lebon­tani az újért. (8. oldal) tv ' Felemás nyitány a rájátszáson A KVSE férfiegyüttese győze­lemmel rajtolt, az MVSC leá­nyai vereséggel kezdték az NB I-es röplabdabajnokság­ban a rájátszást. (Sport: 9-11. oldal) Elmarad a vasi volános sztrájk Szombathely (MTI) - Elmarad a hétfő hajnalra tervezett kétórás fi­gyelmeztető sztrájk a Vasi Volánnál - tájékoztatott vasárnap Tóth An­dor, a vállalat vezérigazgatója és Németh Károly, a Vas Megyei Köz­úti Közlekedési Független Szak- szervezet elnöke. A felek ugyanis meg tudtak állapodni, hogy a válla­lat január 1-ig visszamenőleg meg­adja a kért 15 százalékos bérfejlesz­tést. Az érdekvédelmi szervezet vál­lalta, hogy közreműködik a garanci­ák megteremtésében arra, hogy az éves bérkiáramlás mértéke az eme­léssel együtt sem haladja meg a 15 százalékot a cégnél. Helikopter fenyőnyárson Rinyatamási (MTI) - Helikopter­baleset történt vasárnap reggel a Somogy megyei Rinyatamásiban. A szekszárdi Agro Air Kft. Hiller típu­sú helikoptere a felszállást követő­en eddig ismeretlen okból lezuhant. A gép a fákra esett, farát szabályo­san felnyársalta egy fiatal fenyő. Szerencsére nem robbant fel, tűz sem keletkezett. A helikopter piló­tája a budapesti Pásztor Attila, s két utasa az ugyancsak budapesti Kovács György és Rácz Gábor sú­lyosan megsérült. A baleset körül­ményeinek tisztázására a vizsgálat megindult. A Hiller típusú helikopternek va­sárnap ez volt a második felszállá­sa, és utasai a Földművelésügyi Mi­nisztérium megbízásából vadlét­számbecslést végeztek. Népi ülnöknek keveseket jelölnek Budapest (MTI) - A Fővárosi Bíró­ság és a Munkaügyi Bíróság műkö­déséhez szükséges 360 népi ülnök­nek eddig mintegy 10 százalékára adtak le javaslatot a fővárosi önkor­mányzatoknál. Tiba Zsolt fővárosi főjegyző elmondta azt is, hogy összességében, a kerületi bírósá­gokkal együtt 2600-nál is több népi ülnökre lenne szükség Budapesten. Mivel rendkívül alacsony a jelöltek száma, ezért a főjegyző ismét felhí­vásban fordul a társadalmi szerve­zetekhez és a lakossághoz, hogy je­löljenek népi ülnököket. Mint isme- mtes, a köztársasági elnök döntése alapján legkésőbb április 22-ig kell megválasztani az üj népi ülnököket. Ma kezdődik a fogyasztók hete Budapest (MTI) - Fogyasztok hete Kezdődik ma az Országos Fogyasz­tóvédelmi Egyesület (OFF) szerve­zésében. Ez alkalomból az OFE fel­hívással fordult a vállalkozókhoz, Kereskedelmi cégekhez, hogy lehe­tőségeikhez mérten különböző akci­ókkal, árubemutatókkal és figyel­mes kiszolgálással járuljanak hozzá az akció sikeréhez. Hazánkban nem sokan tudják, hogy március 15. a fogyasztók világ- naPja. Az idei évf orduló jelentőségét az adja, hogy az ENSZ 10 éve fogad­ta el a fogyasztóvédelem irányelve- ú- A kormányzat jogalkotási prog- 1 amja szerint az év első felében ke- Hil sor a fogyasztóvédelmi rendszer átalakítására, amely eredménye­iét a jog js erőteljesebb védelmet mztosít majd a vásárlóknak, és a fo- Syasztók védelmét felvállaló társa­dalmi szervezetek tevékenysége is Hatékonyabbá válhat. Sokakat vonzottak az ásványok Tíz ország háromszáz gyűjtője a tizenharmadik fesztiválon Tíz ország 300 gyűjtője vonultatta fel szebbnél szebb ásványait a Miskolci Egyetemen, ahol szombat délben Ko­vács Ferenc, az egyetem bányamérnöki karának dékánja ünnepélyesen megnyitotta a XIII. Nemzetközi Ásvány­fesztivált. Bár a hét végén ragyogó volt az idő, igen sokan döntöttek úgy, hogy néhány órát eltöltenek a kiállító­teremben. A tegnap véget ért program látványossága volt a brnói Morva Múzeum kiállítása. Fotó: Laczó József Kilenc százalékkal leértékelték a forintot Rendkívüli intézkedéseket hozott rendkívüli ülésén a kabinet Budapest (MTI) - A kormány va­sárnapi, rendkívüli ülésén a gazdaság stabilizációját szolgá­ló intézkedések egész soráról döntött, amelyeket sajtótájé­koztatón ismertetett és indo­kolt meg a miniszterélnök, a pénzügyminiszter és a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Horn Gyula arról beszólt, a romlást meg kell állítani, és ha ez sikerül, egy-másfél éven belül megindulhat­nak a pozitív gazdasági folyamatok. Bokros Lajos pénzügyminiszter tá­jékoztatása szerint az MNB - a kor­mánnyal egyetértésben - március 13-i hatállyal 9 százalékkal leérté­keli a forintot. A jegybank ezzel egyidőben módosítja az árfolyam- megállapítás gyakorlatát: az év hát­ralévő részében áttér az előre meg­hirdetett árfolyam-kiigazítások rendszerére. Összességében év vé­gére a forint körülbelül 26-27 száza­lékkal ér majd kevesebbet. Az import visszafogása érdeké­ben március 20-ával a kormány 8 százalékos vámpótlékot vezet be, amely 1997 közepéig marad érvény­ben. A devizajogszabályok módosí­tása által hamarosan lehetővé vá­lik, hogy a vállalkozói szféra is devi­zaszámlákat vezethessen belföldi bankoknál. Az intézkedéscsomagtól a devizaspekulációk és az inflációs várakozások mérséklését váljak. A belföldi keresletet is korlátok között kívánja tartani a kormány. Ezért korlátozza az állami vállala­toknál, költségvetési szerveknél a bérek növelését, csökkenti az állam­háztartás kiadásait, egyebek között a minisztériumok és főhatóságok feladatainak felülvizsgálatával. A kormány kezdeményezi a közalkal­mazotti és a köztisztviselői törvény sürgős módosítását is, hogy megvál­toztassa a végkielégítés, a felmen­tési illetmény, a jubileumi jutalom rendszerét. A tervek szerint a kor­mány - a kormányzati közigazgatás feladatainak átvizsgálásával pár­huzamosan - komoly mértékű lét­számleépítést javasol. A felsőoktatási intézményekben 1995 szeptemberével hava 2000 fo­rintos tandíjat vezetnek be, és csök­kenteni kívánják az oktatók létszá­mát. A szociális ellátó-rendszerek­ben is változások várhatók: a kor­mány szándéka szerint a családi pótlék nem járna állampolgári jo­gon. csak a rászorultak később meg­határozandó körének. A kormány 1995. július elsejével meg kívánja szüntetni a gyedet, és egységes gyest szeretne bevezetni - de ez csak azoknak járna, akik családi pótlékra is jogosultak. Az önkor­mányzatok ebben az évben 9 milli­árd forinttal többet kapnának a kormánytól, hogy eloszthassák azok között, akiket ezek a változá­sok súlyosan érintenek. 1996. janu­ár elsejétől a kormány új alapokra kívánja helyezni a gyermekellátás rendszerét is. A kormány kész tár­gyalni az Érdekegyeztető Tanács­csal, ám döntéseitől nem tud elállni - csak bizonyos átcsoportosításokat tart elképzelhetőnek - mondta a miniszterelnök. A Hét című televíziós műsor értesü­lései szerint a kormányülésről távo­zó Kovács Pál népjóléti miniszter kijelentette: ettől a pillanattól kezd­ve nem tekinti magát a kormány tagjának. Az információt Horn Gyu­la megerősítette, de hozzáfűzte: re­méli, minisztere elhatározása nem végleges. Nem spekulálhatnak az állam segítségére Veszprém (MTI) - Az önkor­mányzati csődökért akár a bün­tetőjogi felelősséget is vállalni­uk kell a képviselőknek, a pol­gármestereknek. Erről a városi polgármesterek első országos találkozóján, Veszprém­ben esett szó. A rendezvényen Kunczc Gábor, belügy-, Bokros La­jos pénzügy-, Lotz Károly közleke­dési-, Suchman Tamás privatizáci­ós miniszter, valamint Honti Mária művelődési, Soós Károly Attila ipa­ri és kereskedelmi államtitkár, és Halmos Csaba, az Országos Mun­kaügyi Központ főigazgatója vála­szolt a polgármesterek kérdéseire. A válaszadók egyetértettek: az önkormányzati rendszer bevált, működőképes, de számos módosí­tásra, korrigálásra szoruló elemmel rendelkezik az alkotmányozási és az államháztartási reformfolyamat­tal kapcsolatosan, még ebben az év­ben sor kerül több változtatásra. A megoldatlan feladatok között emlí­tették például a megyék szerepének pontosítását. Kuncze Gábor kijelentette, a me­gyei önkormányzatok nem juthat­nak újraelosztó szerephez, s alá-, fölérendeltségi viszony sem alakul­hat ki a települések és a megyei ön- kormányzat között. Az önkormányzati csődökről szólva kiderült, ez három települést érint, és 10 alatt van azoknak a szá­ma, amelyek csődközeli helyzetbe jutottak. A miniszterek egybehang­zó véleménye volt: arra nem speku­lálhatnak az önkormányzatok, hogy majd az allam pótolja a hiányt. A csődért vállalni kell a polgármester­nek és a képviselő-testületnek a po­litikai vagy - súlyosabb esetben - a büntetőjogi felelősséget. Az önkormányzati csődtörvény rövidesen a törvényhozás elé kerül. A hátrányos helyzetű települése­ken, amelyek önhibájukon kívül ke­rültek csődbe, az erre rendelkezésre álló elkülönített állami alapból segí­tenek majd. KOMMENTÁR Keményen Görömbölyi László Bekövetkezett, aminek bekövetkeztében a spekulánsok hetek óta reménykednek, s aminek időszerűségét mind a kormány, mind pedig a jegybank illetékesei kitartó­an cáfolták. Ez utóbbin nincs is mit cso­dálkozni, így van rendjén. A nemzeti va­luta leértékelését sehol a világon nem je­lentik be előre, hiszen ezzel éppen a spe­kulánsok malmára hajtanák a vizet - sú­lyosabb esetben komoly pénzügyi válsá­got is előidézve. Most viszont más volt a helyzet. Olyan állapotok alakultak ki, amelyek ismeretében bárki megjósolhat­ta: nem kerülhető el a forint újabb külpi­aci értékvesztése. A tegnapi kormányülés legfontosabb döntése kétségtelenül a kilencszázalékos leértékelés volt - legalábbis, ami a rövid távú, azonnali hatásokat illeti. Ehhez tar­tozik az importvámok megemelése - ami tovább drágítja a leértékelés nyomán amúgy is megdráguló behozatalt. Ha va­lakinek kétségei lettek volna az ország sú­lyos gazdasági helyzetével kapcsolatban - ezek az intézkedések végleg eloszlatják a kételyeket. Aligha véletlen, hogy a kor­mány inkább vállalta a komoly inflációs nyomással járó döntéseket: mintsem to­vább haladt volna azon az úton, amely­nek végén ott fenyeget a fizetésképtelen­ség réme. Nem tudni most, hogy a közeli napokban várható nyilatkozatháború - kellett vagy nem kellett a leértékelés, elég volt ennyi, vagy még nagyobb ugrásra lett volna szük­ség - vajon elnyomja-e a többi kormány- döntés kapcsán véleményt mondók bang- ját? De az bizonyos, hogy hosszan tartó viharnak nézünk elébe - a kabinet ugyan­is hozott néhány további, nem kevésbé súlyos döntést is. jövőre megváltozik a családi pótlék rendszere - ami lehet, hogy jobb helyzetbe hoz kisebb csoportokat, de sokak számára biztosan megnöveli a gyereknevelés költségeit. Mint ahogy so­kan lesznek, akiknek erre már januárig sem kell várniuk-szeptembertől beveze­tik a felsőoktatásban a tandíjat. Saz is száz­ezreket érint, hogy a költségvetési intéz­ményekben korlátozzák a bérnövekedést. Régóta hallunk a kemény, megszorító in­tézkedésekről, ám mindeddig a kormány nemigen szánta rá magát a határozott cse­lekvésre. A jelek azt mutatják, az új pénz­ügyminiszter és az MNB új elnöke egy új korszak kezdetének főszereplőiként lép­nek színre. A kérdés csak az, hogy az or­szág lakossága hogyan vélekedik a válto­zásokról: a kiút perspektíváját látja mind­ebben, vagy éppen eddig is súlyos terhei­nek további, értelmetlen növeléseként éli meg a döntések következményeit? Megúszta az esést Regéc (ÉM) - Szerencsésen megúszta az esést az a fiatalember, aki a regéd varban beleesett egy mély kútba. Tegnap délután negyed kettőkor riasztot­ták a megyei tűzoltóságot. Regécre hívták a ro­hamkocsit, egy szakadékba zuhant fiatalem­ber kimentésére. Az ügynek nagyobb volt a füstje, mint a lángja - mondta lapunk kérdésé­re válaszolva a regéd Kormos Istvánné. Két, makkoshotykai fiatalember nézelődött a regéd várban, a beomlott alagút, közelében. Egyikük az alagút végében található, a hely­beliek szerint legalább 20 méter mély kútba esett. Társa rohant segítséget kérni - ezért mozgósították a miskolci tűzoltókat, a közeli rendőröket. A kútba esett fiatalember azon­ban időközben kimászott, szerencsére nem történt semmi baja

Next

/
Thumbnails
Contents