Észak-Magyarország, 1995. március (51. évfolyam, 51-77. szám)
1995-03-08 / 57. szám
1995, Március 8., Szerda Hírek - Tudósítások ÉSZAK^Magyarország 3 Alapszerződések — egy dokumentum Budapest (MTI) - Az alapszerződések megkötésére Magyarország nincs rákényszerítve, de ezzel az ország és a magyar kisebbségek a korábbi állapothoz képest csak nyernek - közölte tegnap Szentiványi Gábor külügyi szóvivő. Jelenleg is tartanak Budapesten a magyar-román szakértői tárgyalások, és csütörtökön, pénteken folytatódnak a magyar-szlovák megbeszélések is a két alapszerződés előkészítéséről. A szóvivő azt is kijelentette: a román féllel a határkérdésről a magyar tárgyaló delegáció a szövegegyeztetés szintjén megegyezett, de a kisebbségi klauzuláról mind Romániával, mind Szlovákiával továbbra is tárgyalásokra van szükség. Lekerült azonban a napirendről az a javaslat, hogy ne az alapszerződésben, hanem egy külön kisebbségvédelmi megállapodásban rögzítsék a kisebbségek jogait; tehát csak egy dokumentum készül. Vízi közmű: nem jó a gyors privatizáció Budapest (MTI) - A víziközmű-va- gyon privatizációja csak a jelenlegi díjak drasztikus emelésével együtt lehetséges. A lakossági jövedelmi viszonyok miatt azonban a víziköz- mű-szolgáltatás területén nem lehet érdemi nyereségtartalom elérésére törekedni, vagyis nem biztos, hogy az azonnali privatizációt kell célul kitűzni - fejtette ki Hajós Béla, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára kedden a Magyar Hidrológiai Társaság által megrendezett szakmai napon. A tanácskozás célja, a vízművek tulajdoni viszonyainak és üzemeltetési kérdéseinek megvitatása volt. Menekültözön lehet — fel kell készülni Budapest (MTI) - A volt Jugoszlávia területére irányuló humanitárius segélyprogramok koordinálása, dletve a nemzetközi békefenntartó erők horvátországi kivonása esetén előálló helyzet áttekintése érdekében kedden Budapesten tanácskozott a Vöröskereszt és a Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége. A találkozón Erdős André, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára, hazánk volt ENSZ- nagykövete figyelmeztetett: a leg- tósszabbra is fel kell készülni. Arra, hop' újrakezdődnek a harcok és ismét menekültáradat indul a volt Jugoszlávia területéről a környező országokba. Szilárd István, a Magyar Vöröskereszt főtitkára elmondta, a szövetség képviselői elvi állásfoglalást kívánnak közzétenni egy új menekültalap létrehozására. Illetményalap és tanácsválasztások Budapest (MTI) - A közalkalmazotti 8000 forintos illetményalap o500 forintra emelése az intézmények többségénél 0,6-2 százalékos oertömegnövelést jelent - vetette fel üapirend előtt a munkavállalói oldal a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsának keddi ülésén. Ezeken a területeken tehát nem érhető el az ígért több mint 6 százaiéra8 bérnövelés. A kormányzati oldal amutatott: ahol 0,6 vagy 2 százalék ertömegnövelés elegendő ahhoz, , °gy pótlékokkal együtt valamennyi scjf£°riánál a 8000 forint helyetti oOO forintos illetményalapra állja- fino ra’ nyilván már korábban a üüO forintnál magasabb Al-es illet- v cnyalapot sikerült elérni. Ezt kö- ctoen a közalkalmazotti tanácsok ro ,fásához kidolgozott kormányra adelet tervezetét vitatták meg. El- nnwuZ°tt' az egyes és a kettes főcso- hel an ne egy-egy, hanem két-két ..yet nyerhessenek el a szakszerve- „ A kormányoldal elvileg elfőni a javaslatot, a munkavállalói __J^nnviszont vitát váltott ki. leszakadt gerenda: *rí»y fiú meghalt zobV^^) '.Halálos balesetet oko- énf *g*ap Ózdon egy régi raktárért j bnntása. Az épületet bontói köfh ely nélkül láttak munkához, s a,nagy tetőgerenda rájuk SL1, adt- A balesetben két személy fnír,0Sjan megsebesült, D. Z. 15 éves a m Pedig életét vesztette. Nyomozás indult Peko-ügyben Miskolc (ÉM - FJ) - Hogy a Pe- ko Acélipari Művek bezárásával nem került pont az ózdi vállalkozóval kapcsolatos ügyek végére, sejthető volt. Számíthattunk rá, hogy Petrenkó János hamarosan hallat magáról. És így is lett. Miközben a volt cégtulajdonos novemberben még teljes eladósodásáról nyilatkozott, az elmúlt héten már új cég beindításáról számolt be. A napokban újabb hír látott napvilágot: a Munkaügyi Minisztérium feljelentése alapján a Miskolci Városi Ügyészség nyomozást rendelt el Peko- ügyben. Hadler Ferenc vezető ügyésztől megtudtuk: jogtalan gazdasági előny megszerzésének alapos gyanúja miatt (Btk 288. szakasz) rendelték el a nyomozást. Ez köznyelvre lefordítva körülbelül annyit jelent, hogy a Peko Művek jogtalanul kért, kapott és használt fel állami támogatást. Az ügyben információink szerint szerepet játszott a Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ, hiszen a Petrenkó- vállalat tőlük kapta a munkahelyteremtő beruházáshoz a támogatást. (Talán nem fontos, de érdekes: az akkori vezetőt azóta leváltották.) Gúr Nándortól, a munkaügyi központ jelenlegi igazgatójától megtudtuk: a munkahelyteremtő beruházások vizsgálata kapcsán január 24-én megindult egy fegyelmi eljárás, amely több személyt érint a munkaügyi központban. Egressy István, a fegyelmi tanács elnöke, áld egyben a Pest Megyei Munkaügyi Központ igazgatója, munkatársunk kérdésére kijelentette: a vizsgálat kiteljed minden olyan cégre, amelyik a szóban forgó támogatást megkapta, de a részletekről csak az ügy lezárása után hajlandó nyilatkozni. Petrenkó Jánost telefonon kerestük meg. A vállalkozó leszögezte: semmit nem tud a feljelentésről. Ennek szellemében nem is kívánt nyilatkozni. A nyomozást egyébként a Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőrfőkapitányság jelenleg ismeretlen tettes ellen folytatja. Miután csupán néhány napja kapták meg az iratokat, az ügy kezdeti stádiumban van, így szintén nem tudtak konkrétumokkal szolgálni. A kérdés persze a laikusokban is felmerülhet: Petrenkó János tudta nélkül kivitelezhető volt-e az állami szubvenció jogtalan, bűncselekménynek minősülő megszerzése? Esőre áll az Eurobarométer-felmérés A lakosság borúlátóbban ítéli meg a változásokat a politikusoknál Budapest (MTI) - Közép- és Kelet-Európábán a lakosság sokkal borúlátóbban ítéli meg a változásokat a politikusoknál. A döntéshozók ezen szándékaik határozottabb kifejtésével, ismertetésével és megértetésével változtathatnak - értékelte Silvano Presa, az Európai Bizottság budapesti delegációjának részlegvezetője a kedden tartott sajtótájékoztatón az Európai Unió által 1994 végén végeztetett kontinentális közvélemény-kutatás eredményeit. Az adatok szerint a hazai válaszadók többségének nincs pozitív jövőképe. A tavaly novemberben ezerfős mintán végzett közvéleménykutatás azt mutatja, hogy a magyarok 58 százaléka szerint rossz irányba haladnak az országban a dolgok, és csak 24 százalék vélekedett ellenkezőleg. Az Európa keleti felének 18 országában végzett vizsgálat szerint a magyarok a legpesszimistábbak közé tartoznak. A legderűlátóbbak az albánok, a csehek és az észtek. A régió lakossága alapvetően elégedetlen országa demokráciájának fejlődésével, és e téren 1993-hoz képest is romlott a helyzet megítélése. Magyarországon ezzel szemben valamivel javult az emberek véleménye. Egészen másképp gondolkodnak Magyarországon a gazdasági mutatókról. A magyarok 66 százaléka szerint háztartásuk anyagi helyzete az egy évvel korábbihoz képest romlott. Csak 8 százalék érzékelt javulást és így a lista alján szerepel az ország, még akkor is, ha figyelembe vesszük a FÁK államait is. Ugyanez a helyzet, ha a kérdés a következő egy év kilátásába vonatkozik. A magyar válaszadók 51 százaléka rosszabbodásra, 15 százaléka javulásra számított. Az állami beavatkozástól mentes, szabad piacgazdaság megteremtésének legelkötelezettebb hívei a románok és az albánok. A FÁK lakói viszont a piacgazdaság kialakítását inkább hátrányosnak ítélik meg, így vélekedett például az oroszok közel kétharmada. A régió országaiban az EU-ról jóval többen adtak kedvező, mint rossz véleményt. Az ország külső kötődésének irányát illetően Magyarországon nőtt a bizonytalanság. Aránya 1992-ben 15 százalék, 1994-ben 23 százalék volt. A válaszadók 22 százaléka szerint az EU- hoz kötődik leginkább az ország jövője, 10-10 százalékuk szerint Németországhoz, az USA-hoz, illetve más közép- és kelet-európai országokhoz, és 16 százalékuk szerint egyéb európai államokhoz. Átalakított motorkocsik a MÁV-nál A MÁV járműpark-modernizálási programjának keretében az idén 22 mellékkocsit alakítanak át motorkocsivá. A mellékvonalakon használt szerelvények egyes kocsijaiba korszerű, hathengeres Rába dízelmotort szerelnek. Az így kialakított járműveket gazdaságosabban lehet üzemeltetni - hangzott el azon a vonatbemutatóval egybekötött sajtótájékoztatón, amelyet a MÁV Rt. rendezett kedden a Keleti pályaudvaron. A kisebb súlyú motorkocsik kialakítása azért vált szükségessé, mert ezek a járművek jobban megfelelnek a mellékvonalak vasúti pályájának. Az átalakítást - amely vasúti kocsinként 25 millió forintba kerül - a szombathelyi MÁV Vasjármű Kft. végzi. Az új kocsik 80 kilométer/órás sebességre képesek., belsejük az új, szivacsbetétes ülések és a beépített tetőszellőzők miatt komfortosabb a korábbinál. Az átalakított vasúti kocsikat a közeljövőben először a Budapest-Aszód- Balassagyarmat vonalon helyezik üzembe. Fotó: Nagy Gábor (ISB) Munka törvénykönyve: ÉT-tiltakozás Budapest (MTI) - Munka törvénykönyvének módosítására vonatkozó kormányzati javaslat parlamenti benyújtása miatt nyilatkozatban tiltakozott kedden Borsik János, az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) munkavállalói oldalának soros elnöke. Borsik rámutatott: a kormány a szakszervezetek tiltakozása ellenére terjesztette a parlament elé a törvénytervezetet. A kormány az ÉT alapszabályát is súlyosan megsértette azzal, hogy a hat országos szakszervezeti szövetség különvéleményét nem csatolta az előterjesztéshez. Az ÉT-ben megtárgyalt változatokhoz a munkavállalói oldal az alapszabálynak megfelelő időpontban átadta különvéleményét. Ez a kormányzat rendelkezésére áll. A különvélemény választ ad a most előterjesztett változtatásokkal kapcsolatos munkavállalói álláspontra is. Az a munkavállalói oldalhoz nem hivatalos úton eljuttatott igény, miszerint az ÉT ülésen tárgyalt változatoktól eltérő, most előterjesztett törvényjavaslathoz is dolgozzanak ki újabb különvéleményt, nem teljesíthető, hangsúlyozta Borsik János. Az oldal ugyanis az alapszabály szerint kíván eljárni, ezért, s csak az ÉT előtt megtárgyalt törvényváltozathoz ad különvéleményt. Elvárja ugyanakkor a kormányzattól is, hogy az ÉT alapszabálynak megfelelően a különvéleménnyel együtt adja át a parlamentnek a törvénymódosítási anyagot. A munkavállalói oldal értelmezése szerint ellentétes az ÉT alapszabályával az is, hogy a törvény- módosítási javaslatban olyan változtatások szerepelnek, amelyek csak az ÉT-ben elért konszenzus esetén terjeszthetők elő. Ilyen például a munkaidőkeret számítására vonatkozó változtatás. A munka- vállalói oldal szerint konszenzus szükséges a távolléti díj bevezetéséhez is. Az ÉT munkavállalói oldala szerdai ülésén vitatja meg a kialakult helyzetet. Szakszervezetek: ne az utcán! Tatabánya (MTI) - Az elmúlt másfél évtizedben nem volt rá egyszer sem példa, hogy ne növekedett volna a köztisztségviselők és a közalkalmazottak bére. 1995-ben viszont bekövetkezik, akkor, amikor 20-25 százalékos, vagy esetleg még magasabb infláció várható -jelentette ki Fehér József, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szak- szervezetének ügyvezető elnöke kedden Tatabányánk Az ágazati szakszervezetnek emiek ellenére az a véleménye, hogy a vitás társadalmi kérdések semmiképpen sem az utcán dőljenek el, hanem a tárgyaló asztalok mellett szülessen egyezség. Sajnálattal vették tudomásul, hogy februárban nem született meg a kormány és a szakszervezetek között a társadalmi, gazdasági megállapítás. Ez jelentős fiaskó a szak- szervezeteknek; emellett azt is jelzi, hogy a kormány korábbi ígéretei ellenére az erő oldaláról kíván tárgyalni a szakszervezetekkel, csakúgy, mint a korábbi kabinet tette. _A PARLAMENTRŐT. Ökológia és privatizáció Budapest (ÉM - B.I.) - A korábbi erő- és törésvonalak mentén folyt tovább két, már korábban megkezdett téma, a környezetvédelmi és a privatizációs törvény tárgyalása tegnap a parlamentben. A környezetvédelmi törvényjavaslattal kapcsolatban Szöllősi Istvánná (MSZP) elmondotta, hogy a nemzetközi integráció feltétele ez, s a tétlenség, a részletekkel ki nem töltött keret- törvény hiányai kárt okoznak. Ökológiai ügyekben kevés csak a lelkiismeretre apellálni. Kelemen András (MDF) állította, hogy lépéshátrányban vagyunk, a rousseau-i idilli állapotokat visszaállítani nem lehet (a szúnyogot és a poloskát irtani kell), de törekedni kell rá. Halda Aliz (SZDSZ) fontosnak ítélte az oktatást, a felvilágosítást és a lakosság szemléletváltoztatását. Izsó Mihály (FKGP) arra figyelmeztetett, hogy ne riogassuk egymást, ám nem hallgatta el, hogy elkapkodottnak és elnagyoltnak tartja a kormány környezetvédelmi programját. Hajdú László (MSZP) leszögezte, hogy az alapvető emberi jogok szintjére kell emelni az egészséges életkörülmények biztosítását. A privatizációs eszmecsere immár az új miniszter, Suchman Tamás jelenlétében folytatódott. Sepsey Tamás (MDF) szívesen látná, hogy a mostani privatizátorok „üvegzse- bűek”, azaz átláthatóak legyenek; a magánosítás tisztasága és tisztessége jegyében. Rusznák Miklós (KDNP) a mezőgazdaság ürügyén borsodi példákra hivatkozott, kifogásolva, hogy a tartósan állami tulajdonban maradó vagyon sorsa ésszerűtlennek és bizonytalannak tűnik. Fölemlegette a Szerencsi Állami Gazdaságot és a Tokaj Kereskedőházat. Kutrucz Katalin (MDF) úgy vélte, hogy az Országgyűlés egy fantomtervezetről vitatkozik, hiszen menet közben változott a koncepció, új pénzügyminisztert és privatizációs minisztert neveztek ki. A korábban is vitatott, a honi és külhoni közvéleményt egyaránt foglalkoztató román, szlovák alapszerződések ügye kétszer is terítékre került. Az ebédszünetben tartott sajtótájékoztatón a kisgazda Torgyán József egyenlőségjelet tett a jelenlegi formájában ismert szerződések és a magyar érdekek teljes feladása közé. Kijelentette, hogy a kormány nem volt elég kemény, az alapszerződés nem old meg semmit, csak elodázza a probléma megoldását, a kisgazdák a majdani szavazásról kivonulnak, s ha a koalíció igent mond, akkor egyhetes gyászt tartanak. Az „azonnali kérdések és válaszok órájában” a kisgazda honatya arra volt kíváncsi, hogy a külügyi vezetés miért akar valóságos ellenérték nélkül lemondani a Kárpát-medencében élő magyarok ősi jogairól. Szent-Iványi István államtitkár kifejtette, hogy a magyar érdekek képviselői nem alkudoznak, hanem tárgyalnak. Szeretnének alapszerződést kötni, de nem mindenáron, a kisebbségi jogok feladásával. Senkinek sincs oka feltételezni, hogy a magyar diplomácia és a kormány az ország és a magyarság érdeke ellen tesz. Es különben is nem az ősiségre, hanem a méltóságra kell hivatkozni. _A NAP KÉRDÉSE Hol lesz a pedagógiai szakszolgálat? Miskolc (ÉM - FG) - A közoktatási törvény szerint a megyei önkormányzatoknak gondoskodniuk kell a szülő, a pedagógus nevelő munkájához és a nevelésioktatási intézmény feladatainak ellátásához szükséges szolgáltatásokról. Ennek megfelelően a megyei közgyűlés legutóbbi ülésén döntött a pedagógiai szak- szolgálat működéséről. Hol lesz az új intézmény? - kérdeztük Halász Máriától a megyei önkormányzat tanácsosától.-A törvényben előírt feladat két részből áll. Az egyik a pedagógusokat közvetlenül segítő szakmai szolgáltatás: információátadás, szak- tanácsadás, a pedagógusok továbbképzése. Ezt a feladatot az 1991 óta működő Pedagógiai és Közművelődési Intézet látja el. A pedagógiai szakszolgálat viszont nem a pedagógusokat, hanem közvetlenül a gyerekeket segíti. Ez jelent logopédiai ellátást, gyógytestneve- lést, nevelési és pályaválasztási tanácsadást, korai fejlesztést és gondozást, konduktív pedagógiai ellátást. Ezeknek a feladatoknak egy részét már eddig is vállalta a megye. Szakembereink különböző helyeken dolgoztak. A közgyűlés döntésének megfelelően ezentúl a szakszolgálat központja is a Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézetben lesz. Ez azt jelenti, hogy újabb feladatokat is el kell látnia az 1991 óta működő intézménynek. A pedagógiai szakszolgálat közös igazgatóság alatt, de önálló szervezeti egységként működik majd. A költözés már megkezdődött, folyik az előkészítés, és várhatóan áprilistól az Andrássy u. 96. szám alatt fogadják a pedagógiai szakszolgálatra igényt tartó gyerekeket és szüleiket.
