Észak-Magyarország, 1995. március (51. évfolyam, 51-77. szám)

1995-03-08 / 57. szám

4 ÉSZAK^Magyarország Megyei Körkép 1995, Március 8.. Szerda _ NOTESZ Tanulópénz M. Szabó Zsuzsa A múlt héten tárgyalt az új miskolci köz­gyűlés a városi távhőszolgáltatási díjainak emeléséről. Nem vitás, hogy szükség lett volna - bármennyire is fájdalmas - erre a korrekcióra, hiszen azok az anyagok, amelyek elégetése révén forró víz kerül a radiátorokba, meleg víz a csapokba, janu­árban jelentősen megdrágultak. Nemcsak az egyedi gázos, a széntüzeléses, a vil­lanykályhás lakásokban élők fizetnek töb­bet az energiahordozókért, hanem a köz­ponti fűtést szolgáltatók, adott esetben a Miskolci Hőszolgáltató Vállalat is. Jobb hí­ján szeretné ezt a fogyasztókra hárítani. Elkészült tehát az áremelést javasló köz­gyűlési előterjesztés, a szakmai bizottsá­gok, a képviselő-testület frakciói megtár­gyalták, s ha nem is örömmel, jóvá hagy­ták azt. Következett volna a végszavazás, az igen kimondása. Mivel rendeletről van szó, a 48 képviselő 25 voksa kellett volna hozzá. A szavazógép azonban „elrom­lott", mert csak 24 igenre, 9 nemre, 4 tar­tózkodásra futotta, 11-en pedig -bára kö­zelben tartózkodtak - semmilyen gombot sem nyomtak meg. Nem jött össze a mi­nősített többség, pedig a polgármester olyan széles támogatottsággal bír - 38 igenre számíthat a frakciók tagjainak szá­ma szerint -, hogy nem okozhat számára különösebb gondot egy-egy szavazás. Természetesen, a szokásos előzetes egyeztetés után. Lehetne a sikertelen rendeletalkotás mi­att bárkit hibáztatni. Azt a kétMSZP-s kép­viselőt, aki (lelkiismeretére hallgatva? vé­letlenül?) a nem gombot nyomta meg, vagy azt az egy szocialista képviselőt, aki tar­tózkodott. Ennél több figyelmet érdemel az a kis „társaság", amely 11 tagot szám­lál, akad köztük a Kobold Tamás szava­zóbázisát adó MDF-es, MSZP-s, fideszes, vagy éppen KDNP-s képviselő csak úgy, mint ellenzéki SZDSZ-es. Ne szépítsük a dolgot: ezt bizony elszúrták a képviselők, s ezért legalább egy hónapig maradnak a régi távhőárak Miskolcon. Az érintettek, akik így is nehezen fizetik ki a fűtésszámlát, persze örülhetnek, ezt a fűtési szezont már megússzák jórészt a ré­gi árakkal. A város többi lakója, aki mára magas villany- és gázárat fizeti a melegért, azért elégedetlenkedhet, mert ismét a köz­ponti fűtéses lakásban élők kapnak több támogatást a várostól. A hőszolgáltató be­vételei csökkennek, veszteségei nőnek az elmaradt többletbevétel miatt, a város pe­dig ismét fizet. Mert valakinek le kell nyel­ni a cég veszteségét, s ki más lehet az, mint a tulajdonos, a város? Becslések szerint ez az összeg 30-50 mil­lió forint között van. Elég sok egy rosszul szervezett, sikertelen szavazásért. Olyan összeg, amelyet megfizet majd minden miskolci - tekintet nélkül arra, hogy gá­zos, vagy központi fűtéses lakásban él. Tanulópénz. Előfizetőink a Madách Színházban Miskolc, Budapest (ÉM - Nyl) - Az előfize­tőink részére szervezett kedvezményes kirándulások keretében a miskolci IBUSZ-szal jutott el olvasóink egy cso­portja a Madách Színházba, ahol a Macs­kák című musicalt tekintették meg. Jól sikerült kirándulás és előadás résztvevője volt a mintegy negyven - többségében pedagó­gus - miskolci és mezócsáti utas. Az előadás teltház előtt zajlott. Ami azért érdekes, mert több mint nyolcszázszor játszották már a Macskákat (Szerednyei Béla már majdnem ugyanennyiszer élte magát bele Micsel Rumli szerepébe). Csak néhány érdekesebb adat er­ről a sikersorozatról: eddig 63 színész és 36 táncos lépett fel a Webber-musicalban. Kiszá­molták: mivel egy-egy előadás 135 percig tart, az előadások összes időtartama nyolcvan nap körül jár (beleszámítva az előadások végét kö­vető tapsorkánt, vastapsot, ami természetesen most sem maradt el). Egy másik adat szerint a tapsok annyi időt tettek ki, ami alatt legalább hatvanszor lehetett volna eljátszani a Macská­kat! De talán még ennél is érdekesebb, hogy a bemutató óta a művészeknek 15 kismacská­juk, azaz gyerekük született, ezen az előadá­son is megismerhettünk egy aranyosat közü­lük. Az Észak-Magyarország és az IBUSZ uta­sai jó hangulatban érkeztek haza, éjszaka egy óra körül. Már most biztos, hogy a kirándulást újabbak követik majd. Előfizetőink számára természetesen továbbra is árkedvezménnyel. Járadékra cserélte a vagyonát Apránként vásárolja meg idős polgára házát Sajószöged Györki Sándor, egyre zsugorodó vagyonával Fotók: Laczó József Nagy József Sajószöged (ÉM) - A szociális törvény adta lehetőséggel élve az önkormányzat életjáradék fejében megvásárolja idős pol­gára otthonát. A hajlott korára meggörbült öreg­ember feltúrt ingujjban támasztja a kerítést, sütkérezik a márciusi fényben, s látszólag gondtalan a tú- zifa-fúrészelés kényszerű szünetei­ben. Mögötte a háza. A hetvenes években épült otthon csak részben az övé, és az idő múlásával egyre kevésbé lesz az. Kis túlzással azt is mondhatnánk, hogy Györki Sándor fáradságos, dolgos életének egyet­len kézzelfogható értelme óráról órára, napról napra, hétről hétre apad, zsugorodik. Ma még övé a házhoz ragasztott gazdasági épület, s talán a kis- és a nagyszoba is, de a faluhelyen több- funkciójú konyha minden csempéjé­re már nem mondhatja: az enyém. S ami igazán furcsa ebben az egész történetben, a hetvenéves korára megtöpörödött öregember ezt egyál­talán nem bánja. Az élete úgy alakult, hogy jó tíz esztendővel ezelőtt, amikor a nyug­díjazásához szükséges szolgálati éveit szedegette össze, a társada­lombiztosítási díj fizetésének ötéves megszakítása miatt - amikor állat­tartásból próbált megélni - kérését elutasították. Nemcsak a nyugdíjfo­lyósítónál, de az illetékes miniszté­riumban is. A falu társadalma viszont még sohasem fordult el olyan emberek megsegítésétől, akiknek szorgos életét jól ismerte. Györki Sándor egyedül maradt, ellátásának gond­ját, felelősségét a község kötelező­nek érezte magára nézve. Halász Béláné előadó a község­házán elmondta: tíz éve rendszeres támogatják az idős embert. Értesül­tek róla: a szociális törvény lehetővé tette az önkormányzat számára, hogy helyi rendeletet alkosson a rendszeres támogatásban részesü­lők ingatlanjainak jelzáloggal való megterheléséről. Ez természetesen olyan esetekben képzelhető el, ahol az öregek utódok, pontosabban örö­kösök nélkül maradtak, gyámolítá- suk egyedül a helyi társadalom lel­kiismeretére bízatott.- Ez nem jelenti azt, hogy utólag nem kerül elő mégis valamilyen tá­voli rokon, hiszen örökölni minden­ki szeret, a távoli hozzátartozókat megtakarítani már kevesebben - kapcsolódik a beszélgetésbe Ládi Balázs polgármester. Január elején szerződést kötöt­tek Györki Sándorral, hogy a ha­vonta kifizetett hatezer forintos tá­mogatás összegével folyamatosan megterhelik az ingatlant, s így az idős ember ellátásáról élete végéig gondoskodnak. Cserébe a lakóház és telek apránként a község tulajdo­na lesz. Halásznéval kerestük fel a Györ- ki-portát, a házigazda éppen tűzifát aprított az udvaron.- Nincs ezen semmi bánni való, úgy látom, jó ez az önkormányzat­nak is, nekem is. Senki sem vitte még magával vagyonkáját a másvi­lágra, mit sajnáljak rajta, hisz lak­hatok benne, amíg élek. így is a köz­ség hoz nagyobb áldozatot. Viszont valamit azok is vállalhatnak, akik ilyen helyzetbe kerülnek vénsé- gükre. Körbejártuk a Vasút utcában a félig vakolt, vályogból készült koc­kaházat, beléptünk az előszobából nyíló apró szobácskák főhajtásra kötelező, alacsony ajtajain, és egyre inkább bizonyságot nyertek Ládi Balázs szavai: „nem palota ez, az ilyen öregek jobbára felújításra szo­ruló elaggott házakban élnek. Lak­ható otthonról van szó, egyszerű ré­gi épületről, amelyben még élni le­het. Értékére jelelemző, hogy a te­lek, amire építették valószínűleg többet ér, mint a ház”. A januári szerződés még Sajószö- geden is újdonságnak számít, ám a csődámyékban vergődő önkor­mányzatok közül várhatóan sokan megragadják majd ezt a törvényben biztosított lehetőséget, s miközben a városokban az értékesítések nyo­mán egyre kevesebb lesz a bérlakás, az elöregedéssel küszködő falvak­ban mind több kiadható, árendás ház lesz. Nagy Sándor: Elhatározásom végleges Az MSZOSZ elnöke kilépett az MSZP frakció-elnökségből Domi Zsuzsa Budapest (ISB) - Az MSZP-s kép­viselők hétvégi ülésén Nagy Sándor bejelentette: kilép a frakció elnökségéből. Döntésé­nek okairól kérdeztük az MSZOSZ elnökét, a szocialisták borsod-abaúj-zempléni listájá­ról mandátumot szerzett poli­tikust. □ Mi volt a közvetlen kiváltó oka a lemondásának? • Lényegében a privatizációs tör­vény tervezetének vitája váltotta ki ezt a lépést, ezen belül pedig az, hogy az Érdekegyeztető Tanácsban tavaly november 18-án kötött meg­állapodás négy fontos pontja nem kerülne bele a törvénybe - a pénz­ügyminiszter szerint. Nehezménye­zem továbbá a miniszternek az az álláspontját, hogy a tb-nek nem ad­na át vagyont, és a Munka Törvény- könyvének jelenlegi tervezetével sem értek egyet. Elképzelhető, hogy külön-külön egyik említett dolog sem késztetett volna arra, hogy ki­lépjek. Együtt azonban azt sugall­ták nekem, hogy - mivel a kormány fontos pontokon a szakszervezetek­től eltérő álláspontra helyezkedik - a frakció elnökségében betöltött fontos pozíciómról le kell monda­nom. □ Végleges a lemondása vagy még megváltoztatható? • Én ezt tényként jelentettem be a frakcióülésen. Ezek után arra kér­tek, hogy a folyamatban levő ügye­ket egészen addig vigyem, amíg le nem tisztázódnak a történtek, s a következő frakcióülésen a kialakult új helyzet értelmében mérlegeljem döntésemet. Bennem ez az elhatá­rozás végleges és kialakult. Termé­szetesen azonban nincs okom a munkát elhárítani. Mint ahogy arra sincs okom, hogy elzárkózzam a mérlegelés elől... □Az ön által bírált Bokros-program a gazdaság megerősítését célozza. A gazdasági helyzet javulásával pár­huzamosan pedig a munkavállalók Nagy Sándor: Kimaradna négy fontos pont Fotó: Nagy Gábor (ISB) helyzete automatikusan rendeződ­ne. Nem ért egyet ezzel a gondolat­menettel? • Én lennék az első, aki ennek örül­ne és nyilvánosan hangot is fogok adni ennek. Mint ahogy azt is elis­merem, hogy a Bokros-vázlatnak számos szimpatikus pontja van. De ez nem ok arra, hogy egy önmagá­ban meg nem vitatott és az össze­függéseiben sem vizsgált program­mal kapcsolatban a fenntartásai­mat meg ne fogalmazzam. Ilyen fenntartásaim vannak például a tb- vagyonról szóló elképzelésekkel kapcsolatban. □ A pénzügyminiszter ezt akként magyarázza, hogy amíg nincs va­gyona a társadalombiztosításnak, addig az állam korlátlan garanciát vállal a tb-kiadások felett. Ha vi­szont vagyont ad a tb-nek, akkor ezt a garanciát elveszti a tb. O A vagyon és az állami garancia között az égvilágon semmiféle összefüggés nincs! Az állami garan­cia intézményes kötelezettsége nem azzal kapcsolatos, hogy van-e va­gyona a tb-nek vagy nincs, hanem azzal, hogy kötelező-e vagy sem. Ha az állam kötelezi a munkavállaló­kat a járulék fizetésére, akkor az ál­lamnak az ellátást is garantálnia kell. A vagyonnak viszont az lenne a szerepe, hogy a tb-ellátások finan­Tompa Sándor: Még a viták előtt áll a párt szírozásakor fellépő átmeneti fizeté­si gondokon segítsen. Ez viszont az állami költségvetésnek is érdeke, mert akkor nem kellene állandóan beavatkozni, hanem a tb-alapok önállóan is meg tudnák oldani. Tompa Sándor frakcióvezető-he­lyettes, miskolci képviselő vélemé­nyét is megkérdeztük az ügyről. A lemondás okai szerinte azzal ma­gyarázhatók, hogy a szocialista párt nem elemezte végig az MSZOSZ- szel kötött megállapodás megköté­sekor, milyen következményekkel jár ez a kormányzati munkában, a napi politizálásban. Sőt, a párton belül azóta sem zajlottak le ezek a programalkotó viták. Ezenkívül a frakción belül is végig kellett volna már gondolni egy sor dolgot, amire azonban a kormányalakítás óta tar­tó hajszában nem volt idő. Ilyen pél­dául a privatizációs törvény, amely a kormányprogramban még más­ként szerepelt. Jogosnak tartja Nagy Sándornak azt a felvetését, hogy el kell dönteni végre, változ- tat-e a kormány a korábban meg­hirdetett programján, vagy tartja magát a régihez. Ezeknek a viták­nak tehát még előtte áll a párt, a koalíció. Miskolci városháza Miskolc (ÉM) - A megyeszékhely önkormányzati képviselő-testű- lete legutóbbi ülésén ismét szá­mos, a város működése, a polgá­rok mindennapjai szempontjá­ból fontos előterjesztést foga­dott el. Garancia a vízműnek A miskolci Vízművek, Fürdők és Csatornázási Vállalat pénzügyi helyzete, fizetőképessége - a rend­szeresnek mondható szolgáltatási- díj-emelések ellenére - folyamato­san romlik. Az Észak-magyarorszá­gi Regionális Vízművek Rt.-nek kö­zel 141 millió forinttal tartozik a vállalat, ezt az összeget már tavaly ki kellett volna fizetnie. Pénz híján a vállalat vezetői hitelfelvételben látják a megoldást. Mivel a cég hi­telképessége vagyoni helyzete miatt korlátozott, ilyen esetekben a tulaj­donos önkormányzatnak kell vállal­nia a készfizetőkezesi-garanciát. A miskolci vízművek 100 millió forin­tos hitel kért két pénzintézettől, a pénz átvételéhez szükséges garan­cia vállalására pedig a város képvi­selői mondtak igent, tehát elhárult az akadály a kölcsön, majd az adós­ság törlesztése elől. A miskolci sze­nátorok a garancia megszavazása mellett azt is kérték, készüljön tájé­koztató a vízművek hitelpolitikájá­ról, hiszen hasonló eset nem először fordult elő. Nemcsak nyugdíjasoknak Miskolc lakbértámogatási rendele­tében korábban nyugdíjasoknál a jogosultság jövedelemhatárát az öregségi nyugdíjminimum kétszere­sében jelölték meg. Ez a megoldás kirekesztette a lakbértámogatásból azokat, akik ugyan egyedül élnek» de nem nyugdíjasok, és alacsony a kerestük, vagy éppen segélyből el' nek - erről a polgármesteri hivatal munkatársai szereztek tapasztala­tokat. A polgármester javaslatára ezért úgy határozott a miskolci gré­mium, hogy módosítja a kritériumo­kat. Miskolcon ezentúl az is kaphat lakbértámogatást, aki nem nyugm- jas, de egyedül él bérlakásában, es jövedelme nem haladja meg havon­ta a 15 ezer forintot. Családban élók esetében az egy főre jutó jövedelem- határ 11 500 forint, gyermeküket egyedül nevelőknél ettől ezer forint­tal felfelé tér el a rendelet módosí­tott része, vagyis, 12 500 forint egy főre jutó jövedelem alatt kérhető, adható a lakbértámogatás. Belvárosi telek eladó Miskolcon meglehetősen nehéz és drága belvárosi ingatlanhoz - telek­hez, épülethez-jutni, pedig vannak még beépítetlen telkek is a város szívében. Az egyik ilyen a Kis-Hu- nyad utcában, a Kéményseprő Vál­lalat és a Dajka Gábor utca között található. Meglehetősen értékes rész, hiszen fekvése (saroktelek) le­hetővé teszi, hogy a földterület 75 százalékát beépítsék, vagyis, hogy épületemeléssel hasznosítsák. A telken mindössze öt, magántulaj­donban lévő garázs található, ame­lyek építésére annak idején vissza­vonásig érvényes építési engedélyt adtak ki (a garázsokat csak akkor bontják le, ha végleges döntés szüle­tett a telek eladásáról). A majd 2 ezer négyzetméteres telekingatlan az értékbecslés szerint 13 millió fo­rintot ér, értékesítésére hamarosan pályázatot írnak ld. •ntosított rendelet toros szociális rendeletét igazítot- 3z élethez a közgyűlés. A rendelet otói azt tartották szem előtt, hogy nőjön a segélyezésre fordított ösz- g, ám osszák fel hatékonyabban- átmeneti segélykeret egy részéből dául hat hónapra elegendő clel- szervásárlási-utalványt adnak a zorulónak. A tanszertámogatóst ön szabályozás szerint megszün- í a rendelet, és ezentúl egyedi ke­imre, a többi támogatás fiiggvé­Uion állanítja meg.

Next

/
Thumbnails
Contents