Észak-Magyarország, 1995. február (51. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-07 / 32. szám
8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1995, Február 7., Kedd „TÉKA Közlemények, zvesti Miskolc (ÉM - B.I.) - A cím némi magyarázatra szorul. Magyarul, szlovákul jelenti, köszönti egy régi-új folyóirat megjelenését, illetve feltámadását. A pontos címe: Történelmi közlemények Abaúj-Torna vármegye és Kassa múltjából. A kiadó Menyhért Béla, az Abaúji Múzeum Baráti Köre elnöke úja négynyelvű ajánlásában: „Nehéz emelkedettség nélkül írni, mikor kiadványunkat ajánlólag útjára bocsátjuk, mert úgy érezzük, hogy évtizedes görcsök oldódását szemlélteti kétnyelvű folyóiratunk puszta léte... Századok óta együtt és egymás mellett él térségünkben a magyar és a szlovák etnikum. Mindkettőnek vannak sajátosságai, amelyeket kölcsönösen tiszteim kell, de vannak közös alkotások is, amelyek ugyanúgy kincsei a magyarságnak, mint a szlovákságnak, értelmetlen dolog ezek kisajátítására törekedni.” Az előzményekről a szerkesztő Rémiás Tibor így vall: „Nyolcvanöt éve 1910 februárjában indította útjára Czobor Alfréd, Abaúj-Toma vármegye levéltámoka és Kemény Lajos, Kassa sz. kir. város levéltámoka e tudományos folyóiratot. A Kassán évnegyedenként megjelenő Történelmi Közlemények hamarosan országos jelentőségű és számon tartott periodika lett. 21 száma látott napvilágot... Az első világháború alatt összevont évfolyam indult.” Hogy mi mindent kínál ez a nemrég megjelent kuriózum kötet nulladik száma? A hetvennégy írás címének felsorolása is meghaladja e recenzió kereteit, de néhány kiragadott téma talán felkelti az olvasó figyelmét: A kassai színészet története; Torna vármegyében kihirdetett címeres nemeslevelek; Abaúj vármegye régi zászlaja; Nagyida történetéhez; Gibárt története; Jászói gombkötők céhlevele; Stoószi késgyártók; Lucifer Miklós 1377-ben kelt végrendelete; Köztisztasági szabályrendelet 1702-ből; Egy magyar tudós ruházata 1789- ben; Vadászati szabályok 1839-ből. S végül egy rendhagyó közlés a megjelenést támogatók névsorával: Az encsi, a forrói, a hidasnémeti, a krasznokvajdai, a szikszói önkormányzat, a Csehszlovákiai Magyar Kultúráért Alap, a Magyar Távközlési Rt. Miskolci Igazgatósága. De nem jelentkeztek szponzornak olyan intézmények - őket nem soroljuk föl amelyeknek hivatali kötelessége lett volna a „hídépítés” segítése. Ezek is szerepelnek a negyedik oldalon. S befejezésül legyen ez az önzetlen reklám helye, a Közlemények, zvesti megrendelhető a forrói Abaúj Múzeumban a Szent Imre tér 3. szám alatt (irányító szám: 3849) a telefon: 46/386-028. Könyvesbál Budapest (MTI) - Idén is lesz könyvesbál, amelyre a szakma minden résztvevőjét várják március 4-én, szombaton, a Thermál Hotel Héliába. A bál szervezője, a Média Manager Bt. számít a könyvkiadókra, a könyvterjesztőkre, írókra, grafikusokra, lektorokra, fotósokra, illetve a nyomdák munkatársaira. Mag László, a Média Manager Bt. vezetője szerint a szakmának szüksége van egy ilyen találkozóra, amely minden évben jó alkalmat nyújt a kapcsolatépítésre. A könyvszakma elkötelezett híve ezúttal is saját üzleti kockázatára szervezi meg a bált a szakma dolgozóinak. A bál védnöki tisztét a hazai könyvpiac egyik legjelentősebb szereplője, a Magyar Könyvklub vállalta. A bál szervezői számítanak a könyvklub tagságának érdeklődésére is. A eseményre a 272-1328-as telefonszámon lehet jelentkezni. Történelmi filmek támogatás nélkül Budapest (MTI) - A Magyar Történelmi Film Alapítvány felhívással fordul a 26. magyar filmszemle résztvevőihez: csatlakozzanak aláírásukkal ahhoz a nyílt levelükhöz, amelyben kérik Fodor Gábor művelődési minisztert, korrigálja korábbi döntését, azaz ne szüntesse meg az alapítvány támogatását - hangzott el a kuratórium hétfői sajtótájékoztatóján. Perjés Géza, az alapítvány elnöke elmondta: a kulturális kormányzat azzal indokolta a támogatás megvonását, hogy úgymond csökkent az ér- deldődés a történelmi témák iránt. Varga János akadémikus, a kuratórium tagja újságírók előtt úgy fogalmazott, hogy meglátása szerint „a jelenlegi kulturális tárcának nem szívügye azt támogatni, ami nemzeti”. Az alapítványi tagok úgy vélik, azért is érthetetlen a döntés, mert az Országgyűlés kulturális bizottsága tavaly novemberben az alapítvány támogatása mellett foglalt állást. A kuratórium tagjai hangsúlyozták: a dokumentumfilmek és a dokumentum játékfilmek. a történelmi kutatások új forrásául szolgálhatnak. A sajtótájékoztatón elhangzott még, hogy a kormányzat arra való hivatkozással nem óhajtja támogatni a filmek készítését segítő alapítványt, mert nem akar a művészet autonómiájába beleszólni. A kuratórium tagjai azt is nehezményezik, hogy az elmúlt év végén tőlük megvont 125 millió forintot nem kapta meg a Magyar Mozgókép Alapítvány. Filmesztétika - iskolán kívül Középiskolai klubszervezők véleménye a film fontosságáról A filmklubok műsorában természetesen magyar filmek is szerepelnek. A Zrínyi Ilona Gimnázium diákjai például januárban látták Szomjas György „Roncsfilm"-jét. Miskolc (ÉM - M.L.) - Azt a tényt, hogy a felnövekvő generációk egyre inkább a tucatfilmek tucattörténetein nőnek fel, miközben nem ismerik a filmkultúra alapvető értékeit, sokan, és több helyen szóvá tették. Mint ahogy azt is, hogy ízlésviláguk változásában a rossz értelemben vett amerikanizáló- dás figyelhető meg. A hollywoodi szuperprodukciók, illetve szappanoperák árnyékában eltűntek - a nagyközönség számára - a klasszikus értelemben vett művészfílmek. Mindez nem egyszerűen az érdeklődés, sokkal inkább a műértő közönség hiányával magyarázható. Középiskolai irodalomórák tantervébe egykor bekerült a filmesztétika, a film formanyelvének elemzése. A fokozatosan növekvő ismeret- anyag azonban kiszorította a filmnyelv oktatását a tananyagból. Pedig ma, amikor az információk mindinkább képi formában terjednek, egyre nehezebb eligazodni a mindenfelől zúduló képáradatban, különbséget tenni a puszta látvány és esztétikai élmény között. Tény, hogy a mozik - a gazdaságosság kényszerének engedve - igazi értékközvetítő szerepüket elvesztették. A valamire való filmek pedig - szűk réteget képező közönségükkel együtt - kisebbségbe szorultak, filmjeiket filmklubokban vetítik. A miskolci Kossuth mozi He- vesy-kamaratermében az elmúlt félévben öt filmklub működött, ezek közül három programját városunk középiskolai tanárai állították ösz- sze. A filmek beszerzésében, illetve levetítésében a mozitulajdonos, Ci- ne-Mis segítette őket. A gimnáziumi filmklubok szervezőit kérdeztük arról, miért tartják fontosnak a filmművészeti alkotások bemutatását diákjaiknak, illetve milyen szempontok szerint válogatják ösz- sze egy-egy sorozat darabjait? Legrövidebb ideje a Katolikus Gimnázium „Cum deo...” filmklubja működik, Radányi László angol- történelem szakos tanár vezetésével: — Filmklubunk ez év őszén indult, ezért némi bizonytalanság érezhető volt a sorozat összeállításában. A kritikusok először is azt említették meg - egyébként jogosan -, hogy a kiválasztáskor hiányzott a megfelelő koncepció. A „keményebb” filmek keveredtek a könnyebbekkel, a hagyományos, konzervatív értékeket hordozó alkotások a mai, könnyedebb hangvételű filmekkel. A bemutatott filmek egy része kapcsolódott a valláshoz, de nem zárkóztunk el a politikától sem. Úgy gondolom, ezt a kissé indirekt politikus-jelleget is vállalni kell, mivel a gyerekek így több irányból jutnak információhoz egy- egy tárgykörön belül. A vetítéseket gondolatébresztő, vitaindító előadások előzték meg, de az egyes filmeket nem akartuk előre értelmezni. Sajnos olykor - szervezési hiányosságok miatt - elmaradtak ezek az előzetes beszélgetések, és így légüres térben maradt néhány film. Következő sorozatunk ősszel indul. Tanulva a mostani hiányosságaiból, szükségesnek tartom, hogy a filmanyag összeállításában kikérjem a többi kolléga véleményét is.- A Zrínyi Ilona Gimnázium filmklubja két éve létezik - mondja a szervező, Lója Márta magyartörténelem szakos tanár. - Célunk az, hogy a bemutatott filmek a diákok szellemi és lelki épülését egyaránt szolgálják. A program anyagát - a film mondanivalójának érthetősége kedvéért - az életkori sajátosságoknak megfelelően próbáljuk megválasztani, de a filmművészet alkotásaiból kizárólag az értékeseket válogatjuk ki. A filmek egyébként közvetlenül egyik tantárgyhoz sem kapcsolódnak, de úgy gondolom, hogy a film formanyelvének ismerete elengedhetetlen. A vetítés előtt - időhiány miatt - ugyan nem tartunk előadást a filmről, de másnap, vagy az irodalomórákhoz kapcsolva értelmezzük az alkotásokat. A Földes Ferenc Gimnázium filmklubja tízéves múltra tekint vissza. Vezetője Puskás István magyar-történelem szakos tanár, aki ez évtől - a megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet felkérésére - a filmklubokkal kapcsolatos szak- tanácsadói feladatokat is ellátja. Segítségért ezentúl hozzá is fordulhatnak, akik filmklubot szeretnének indítani.-A filmeket mi három szempont alapján választjuk ki. Az első: kapcsolódjanak a tananyaghoz. A második: minél több filmművészetileg értékes filmet és rendezőt mutassunk be. A harmadik pedig egy kényszerszempont: azt amit meg lehet szerezni, mivel egyre több az olyan film, amelyet már nem forgalmaznak, vagy lejárt a vetítési joga, ezért hozzáférhetetlen. A filmek előtti bevezetők filmográfiai adatokat tartalmaznak a rendezőről és a filmről, ugyanakkor egyes képi megoldásokat is megemlítenek. A klub feladata egyértelműen az értékközvetítés. A kommersz oldalra még az esetleges közkívánatnak engedve sem akarunk átcsúszni, hiszen a gyerekek ízlésvilága így is eléggé megváltozott. Azt tükrözi, ami a tömegfilmekből kiolvasható. A klubrendszer egyébként azért is szerencsés, mert nem kötelező, az jön el a vetítésekre, aki akar. Itt pedig olyan alkotásokkal találkozhat, ami máshol alig hozzáférhető. Mács József: Magasság Gyöngyösi Gábor Miskolc (ÉM) - A mai, fiatalabb olvasó bizonyára elgondolkodik azon, mi lehetett az Mács József pozsonyi író'regényében, ami több mint tíz évig akadálya volt megjelenésének. A fiatalabbak persze, mert az idősebbek nagyon jól értik mindjárt, amikor a kötethez írt előszót elolvassák. Abban ugyanis az áll, hogy az írás első része 1973. január 14-én jelent meg a pozsonyi Nő című folyóirat hasábjain, hogy a folytatást követően azonnal be is tiltsák. „Mivel a regény már első fejezeteiben a párt éberségét bírálta - úja Haraszti Mészáros Erzsébet, a volt főszerkesztő ajánlásában - és rossz fényben tüntette fel a járási pártbizottságokat, az írót - korábbi magatartása nűatt és e műben bizonyíthatóan megnyilvánuló pártellenessége miatt - kizárták a CSKP-ból és megvonták tőle a publikálás mindennemű jogát.” A szerkesztőséget pedig - tegyük hozzá - pénzbüntetéssel sújtották, amiért helyet adott egy ilyen írásnak. Hogy milyen lehetett akkoriban egy „ilyen írás”, az pedig most derül ki, amikor a tavalyi megjelenés után a regény végre kézbe vehető. Nos, aki szereti a romantikus históriákat, egy szlovák agitátor lány és egy ottani magyar újságíró szép, hányatott, mégis beteljesülő szerelmének elbeszélését egy másik, ugyancsak ottani magyar újságíró ugyanazon hölgy iránt érzett szerelmi vonzódásán keresztül láttatva, az élvezettel fogja olvasni a könyvet. Közben, az olvasásban előrehaladva, az is megvilágosodhat előtte, hogy egyszerre válik beavatottjává egy megélt és egy elmesélt románc- naik, amelyek között nagyobb a hasonlóság, mint a különbség, s a szereplők, legalábbis a szlovák lányba, majd asszonyba szerelmes magyar újságírók, akár be is helyettesíthetők egymással. A Névtelen (a közben férjhez ment fiatalasszony soha nem árulta el gyermeke apjának nevét) és a Kiss István története, véletlen megismerkedésük Annával ugyanis nagyon hasonló szálon fut, s a többnyire egyes szám első személyben elmesélt két románc elemeit eléggé nehéz szétválasztani egymástól. Ezt, a magyar nyelvet nem eléggé jól beszélő, vagy értő lektor zokon is vehette, a cenzúra pedig ki is érezhette belőle a pártel- lenességet, attól függetlenül, hogy Mács Józsefnek az volt-e a szándéka, vagy sem. A hibát a regényével - így utólagos olvasatban értelmezve - nem is akkor követte el, amikor a párt egy járási képviselőjének erkölcsi türelmetlenségét ecseteli (a megesett lányt eltávolítják állásából), hanem akkor, amikor többet tud Pozsonyról, Hviezdosláv Orés mélység szágh Pálról, a koronázótemplomról, meg a magyarok háború utáni meghurcoltatásáról, mint a csak pártiskolákat végzett szlovák lány, vagy amennyit erről a regény keletkezésének idején tudni szabad volt. Különben a regénynek, arányosan elhelyezve, van néhány tágabb értelemben vett ismeretterjesztő momentuma is. Mács József sorsa hozta úgy, hogy a regényben felidézett múltat az országhatár mindkét oldalán érzékeltetni tudja, hiszen évekig rendszeresen szökött át a határon, hogy tanulmányait - hol Patakon, hol Miskolcon, később pedig Pozsonyban - anyanyelvén végezni tudja. Ezeknek az illegális határátlépéseknek, az ezeket követő tortúráknak, az Országh Pál-féle példázatoknak (úgy lett Kisfaludy- pályázatot nyert miskolci diákból az egyik legnagyobb szlovák költő, hogy édesanyja nem értette meg a versét, ezért szlovákul kezdett írni) természetesen kiváló jellemrajzi szerepük van a regényben, amikor Mács József hősének, Kiss Istvánnak emberi arcát formázza meg. Mindezeket a momentumokat ma, akár nagyon pozitívan is értékelhetné egy feltételezett cenzor, ha a szlovák-magyar együttélés és megbékélés hívének tartaná magát. Az akkori nem tartotta magát annak. A könyv sorsa után ítélve egészen biztosan nem. Zenei fővárosok Szerencs (ÉM) - A szerencsi Városi Kulturális Központ Zenei fővárosok című sorozatának következő állomásai: Milánó és Velence. A február 8-án, szerdán délután 5 órakor kezdődő foglalkozáson Monteverdi, Marcello, Albinom, Vivaldi és Verdi műveit hallhatják az érdeklődők. Az élőzene Szabó Tímea zeneiskolai növendék és Juhász Péter tanár úr előadásában csendül fel. Óvodaszentelés Miskolc (ÉM) - Seregély István egri érsek szentelte fel február 5-én a diósgyőri katolikus óvodát. Az érsek atya a diósgyőri egyházközség plébánosa, Kovács László kanonok kérésére előbb szentmisét mutatott be a templomban, majd rövid szertartás keretében áldotta meg az új intézményt. Az óvoda épülete a Puskás Tivadar utca 5. szám alatt eredetileg is az egyház, az egri érsekség tulajdona volt, elemi iskolaként működött az államosításig. Az utóbbi években zeneiskola volt itt, egészen addig, míg tavalyelőtt visszaadták az egyháznak. Az épület most is az érsekség tulajdona, az óvodát azonban az egyházközség működteti. A vasárnapi ünnepen verssel és virágcsokorral köszöntötték a gyerekek a főpásztort, aki szentképekkel köszönte meg a fogadtatást. A szertartás után Kardos Istvánná vezető óvónő köszönte meg az érsek úr segítségét, és kérte további támogatását. Duna-parti randevú Mályi (ÉM) - A mályi nyugdíjasok filmklubjának következő előadása február 7-én, kedden lesz. A délután fél 5-től a Duna-parti randevú című filmet láthatják az érdeklődők. Szavalóverseny Edelény (ÉM) - Az edelényi Városi Könyvtár az idén is megrendezi a költészet napja tiszteletére a Bód- va-völgyi általános iskolások szavalóversenyét. Ezt a versenyt - születésének 100. évfordulója alkalmából - Mécs László emlékének szentelik. Az 5-6. osztályosok kötelező verse Mécs László: Szúnyog-dalocska vagy Tüskevár című költeménye, a 7-8. osztályosok kötelezőként ugyancsak két Mécs László-vers közül választhatnak, az egyik A királyfi három bánata a másik pedig a Már gyülekeznek című költemény. A nevezéseket március 20-ig lehet eljuttatni az edelényi városi könyvtárba. Páneurópa-parti Miskolc (ÉM) - A Páneurópa Unió legközelebbi klubfoglalkozását február 8-án, szerdán délután 5 órától a Herman Ottó Múzeum papszen épületében tartja. A „pletyka-parti keretében Jacsó Gizella tart előadást az életmódváltás új irányairól, lehetőségeiről. Bartók Madridban Madrid (MTI) - Öthetes koncertsorozattal emlékezik meg Bartók Béla és Anton Webern osztrák zeneszerző halálának 50. évfordulójáról a spanyol zenei élet. A koncertek Log- ronóban és Madridban lesznek, a szervező a Juan March AlapítványA Dunánál Budapest (MTI) - A Dunánál címmel új tanulmánykötet jelent meg József Attiláról a Petőfi Irodalmi Múzeum kiadásában. A kiadvány első részében a múzeum által tavaly megrendezett konferencia anyaga olvasható. A tanulmányok szerzői úásaikban a 90 évvel ezelőtt született költő életét és irodalmi tevékenységét elemzik, Külön érdekessége a kötetnek Fenyő D- György: Hogyan tanítsuk József Attilát 1994-ben című úása. A gyakorló irodalomtanár arra keresi a választ, miként változott a költő képe a közelmúlt középiskolai tankönyveikben. A kötet második részében ismert írók, költők vallomásai olvashatók József Attiláról. Az írások közül kiemelkedik Faludy György visszaemlékezése, aki József Attilával kapcsolatos személyes élményeit vetette papírra ez alkalomból.
