Észak-Magyarország, 1995. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-27 / 49. szám

1995« Február 27., Hétfő Megyei Körkép ÉSZAK^Magyarország 5 Ma...- A Reumás Betegek Egyesülete délután 4 órától rendezi szokásos havi összejövetelét a miskolci Szent Ferenc Kórházban. Az immunrend­szer működéséről tart előadást Ta­mási László, a kórház reumatológi- 31 osztályának vezető főorvosa. " Nyíró Pál, a miskolci 15. számú választókerület önkormányzati képviselője hétfőn délután 5 órától fogadóórát tart a Jókai Mór Általá­nos Iskolában (Pallos u. 1.). ~ Délután 1-től fél 4-ig osztanak Sorszámokat a polgármesteri tit­kárságon annak a harminc ember­nek, aki részt kíván venni Kobold Tamás miskolci polgármester már­cius 1-jén, szerdán délután 2-től 5 óráig tartandó városházi fogadóórá­ján. Telefonon nem fogadják el a be­jelentkezéseket. Holnap... ' Edelény önkormányzatának képviselő-testülete kedden tartja következő ülését. Megtárgyalják az önkormányzat idei költségvetését, Megállapítják az önkormányzati in­tézmények nyersanyagnormájá. ' Az Agrárszövetség Borsod-Aba- nj-Zemplén Megyei Szervezete tisztújító küldöttértekezletet tart február 28-án délután 2 órától. A ta­nácskozást Miskolcon a MÉSZÖV Székház 1. emeleti tanácstermében rendezik. ' Első olvasatban tárgyalják a jnegyeszékhely önkormányzatának keddi ülésén Miskolc idei költségve­tésének tervezetét. Az elképzelések Szerint a büdzsé forrás oldalán 13 rnilliárd 402 millió forint szerepel­ne, ebből 878 millió 555 ezer forint v°lna a hitel. Az összes bevétel 86 százalékát szánják működési kia­dásokra, 10 és fél százalékot felújí­tásokra, 3 és felet a korábbi hitelek törlesztésére. Véradónaptár Miskolc (ÉM) - Megyénkben feb­ruár 27-től március 03-ig az alábbi cegek dolgozói, települések lakói biztosítják a betegellátáshoz szük­séges vérmennyiséget: Hétfőn: BÉM Sajókeresztúr; Ked- Foitó, Fancsal községek; Ózdi Volán, Ózdi Húsüzem, Sárospatak tómász; Szerdán: Miskolci Határőr igazgatóság; Putnoki Bánya; Csü- jörtökön: Posta Rt.; Matáv Rt. Mis­kolc; Pálháza község; Pénteken: Pos- tn Rt.; Matáv Rt. Miskolc. Hal 6,5 millióért ^iskolc (ÉM - B.I.) - A vízpar­tokon, a horgászoknál nincs holt- Szezon. A pecások javítgatják a sze­relést, s váiják a jó időt. Ámint azt kaskó Miklós, a csaknem 8500 ta- fnt számláló Észak-magyarországi kforgász Egyesület szószólója el­mondotta, sikeresen befejeződték a teli szakmai és szakköri foglalkozá- 8°k és továbbképzések. Lehetőség nyílt arra is, hogy szerda délutá­nonként a leendő horgászok vizsgát begyének az egyesület miskolci Szé­chenyi úti székházában. Egyébként jtt tartják március 4-én a csere-bere n°rgászbörzét is. A további menet­ed szerint április 15. lesz az idő- Pontja az ifjúsági és serdülő hor- ?“®zversenynek a Gólem-tavon. Az uenynyitó versenyt négy tavon, behatóan június 10-én rendezik. y2 ifjúsági tábor június utolsó nap- inn nyit a Rakacai tó partján. A tele- Pués egyébként (csaknem 6,5 millió °rint értékű halat helyeztek a vi- ®kbe) jól sikerült, s hogy mi kerül a szákba, az a szerencse dolga. ^rága fényképek ^l'skolc (ÉM) - Ma reggel Miskolc, nzincbarcika és Ózd térségében Ij® a traffipax. Délután Miskolc oiterületén futhatnak méregdrága _hmásba a gyorshajtók. délutáni meditáció ^Jocsaba (ÉM) - A kecskeméti lé- vn sz> Imre már törzs­^ndégnek számít a HCM klubjá- j természetgyógyász március doV? i^Után 3 órától várja az ér- , lodoket, gyógyulni vágyókat egy 4^s meditációra. Aki mérőt vett, magára vethet Több ezer forintért hitelesítik majd a lakótelepi vízórákat Nagy József Miskolc (ÉM) - Az év végéig nem kevesebb, mint 22 ezer víz­mérő hitelesítéséről kell gon­doskodnia a Miskolci Vízművek Rt.-nek és ez előreláthatóan több - 4-5 - ezer forintos, előre nem tervezett megterhelést je­lent majd a családok számára. Vojtilla László igazgató elöljáróban leszögezi, ez nem valamiféle vízmú- ves orvtámadás, csupán a mérés­ügyről szóló 1991-es törvényt és az azt szabályozó kormányrendeletet hajtják végre és ez rájuk nézve is igen hátrányos, a kivitelezése is sok kellemetlenséggel jár majd. Az igazgató nemrégiben közre­adott rádiónyilatkozata élénk la­kossági visszhangot váltott ki, so­kan válogatatlan szavak kíséreté­ben mondták el véleményüket: már megint egy jól körülhatárolható, még éppen csak talpon lévő rétegről akarnak újabb bőrt lehúzni, vala­milyen kitalált ürüggyel. Mert az sem titok, hogy a nálunk európaibb­nak számító országokban megelég­szenek a hatévenkénti hitelesítés­sel is. Miért nem a jövedelmek kia­lakításában akarunk mi európaib­bak lenni az európaiaknál, hangzott el egy dühös telefonáló szájából, aki azonban belátta, a vita ilyen sikra terelése túl messzire vezetne és el­vonná figyelmünket a lényegről. Megkerestük érdeklődésünkkel a mérőket készítő legnagyobb hazai cég, a MOM mátészalkai gyárának termelési igazgatóhelyettesét Török Lajost. Tőle kérdeztük milyenek a magyar órák?- Jelenleg harminc-negyven cég forgalmaz különböző típusú hazai és külföldi vízmérőket. Gyárunk két év garanciát vállal az új műszerekre, de az órák élettartama természetesen ennél magasabb, körülbelül öt-hét év. Ennyi ideig őrzik meg működőké­pességüket. Valamennyi mérőt hite­lesítésnek kell alávetni és amikor ezt elvégeztük, jelölik meg az újrahitele­sítés időtartamát. A hibákat általában az elszeny- nyeződés és a nyomásváltozás okozza. Nemrég „vizes” szakembe­rek társaságában országos konfe­rencián vettek részt, ahol a legna­gyobb szaktekintélyek kiálltak amellett, hogy nálunk is európai mérésügyi szabványokat kell al­kalmazni, és azok szigorából jottá­nyit sem lehet engedni. Vojtilla Lászlóval egyetértünk abban, hogy a fogyasztás pontos mé­rése (a fogyasztás alapján történő fi­zetés) elsősorban a szolgáltató érde­ke és nem a fogyasztóé. Ezért példá­ul az Émász, a Tigáz maga gondos­kodik a mérők hitelesitéséról, szük­ség szerinti cseréjéről és nem terheli meg emiatt a sok ezer forintos kia­dással a lakosságot, pontosabban a lakótelepi otthonok bérlőit, tulajdo­nosait. Mert, amint megtudtuk, a vízművek a családi, társas- és sor­házas lakásokban élőket ezután sem sújtja ilyen kiadással. Ott a fő­mérő alapján fizetnek, és a lakástu­lajdonosok a náluk felszerelt „má­sodórák” állása szerint járulnak hozzá a közös költségekhez. Másutt vajon miért elég hatévente hitelesíteni? Fotó: Fojtán László- Az általunk felszerelt órákat ugyanúgy hitelesíteni, ellenőrizni kell, de ez a mi dolgunk, a mi költsé­günk. Egészen más a helyzet ott, ahol a mérőt a lakó vette meg és szereltette fel. Az az óra az ő tulaj­dona, a hitelesítését is az ő számlá­jára végezhetjük el. E tekintetben pedig nincs különbség kis és na­gyobb fogyasztó között, a kocsit is el kell vinni műszaki vizsgára akkor is, ha három évig a garázsban állt - mondja Vojtilla László:- Éhben a rendelkezésben sehol sincs jelen a fogyasztó érdeke, azé, aki a mérőt, a mérőket azért szerel­tette fel, mert így követni tudta a vízfelhasználást, és azt menetköz­ben is összevethette anyagi lehető­ségeivel. Kevesebbet fogyasztott, kevesebbet fizetett, miért kell e mi­att most hátrányt szenvednie?- Ennek a hitelesítési folyamat­nak nincs még előzménye, kialakult gyakorlata. Mi rákényszerültünk egy tízmilliós laborállomás megvá­sárlására, hogy ennek a feladatnak megfelelhessünk. Egyszerre húsz óra hitelesíthető vele másfél órás ciklusidő alatt.- Miért nem jó nekünk a hat- évenkónti ellenőrzés?- Ezt a hazai mérésügy avatott szaktekintélyei valószínű alapos mér­legelés után állapították meg így.- Talán agresszívebbek a mi vi­zeink a magas ásványianyag-tartal- muk miatt?- Ez tájegységenként más és más, csak laboratóriumi vizsgála­tokkal mutatható ki a különbség. A karsztvizek gazdagabbak ásványi anyagokban, ezért nevezik azokat kemény vizeknek. Melegítés hatá­sára az ilyen víz agresszívvá válhat, mert megváltozik a folyadék vízké­miája, a mész kicsapódik, a szén-di- oxid felszabadul, ami oldott állapot­ban marad meg szénsav formájá­ban és ez oldhatja a csőfalakat, a műszereket is. A feladat túlságosan nagy, az el­végzendő munka részletei még is­meretlenek. Keresnek olyan vállal­kozókat, akik esetleg olcsóbban vé­geznék el e faladatot. Nem tisztá­zott az sem, hogy a lakó a saját órá­ját kapja vissza, vagy sem. Ha újat szerelnek fel, azt meg kellene venni, a régit használt áron vennék meg tőle. Ez is szóba jöhet. Ha egy lakótelepen túlságosan sok órát szerelnek le egyszerre, a helyüket menetes csővel kötik össze és a kieső időre átlagos fogyasztást számolnak fel. Azt sem tudni még, lehetne-e részletekben kiegyenlíte­ni a hitelesítés többezres számláját a családok amúgy is erős leterhelt­sége miatt. _Hírháttér: Megszűnnek a megyei alapok Miskolc (ÉM - KJ) - A szűkös anyagi lehetőségek miatt a megyei önkormányzat az idén megszüntette eddig működő hat alapját. Az elmúlt évről át­húzódó, vállalt kötelezettsége­iknek még természetesen ele­get tesznek - tájékoztatott a pénzügyi osztály helyettes ve­zetője. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat csütörtökön dön­tött idei költségvetéséről. A szű­kös büdzsé miatt - egyebek mel­lett - az elmúlt években meglévő pályázati alapok működtetésének megszüntetéséről döntöttek. La­punk annak járt utána, pontosan mely alapokról van szó, működé­sük során ezekből tavaly összesen mennyi pénzt osztottak szét, illet­ve milyen célok megvalósítására. Petrikovics Gyula, a megyei önkormányzat pénzügyi osztályá­nak helyettes vezetője elmondta, hogy a döntés az etnikai és nemze­tiségi, a szociális, a környezetvé­delmi, a mecénás valamint az ide­genforgalmi alapot érinti, illetve a falugondnoki rendszer támogatá­sára vonatkozik. Az elmúlt esztendőben ezekre az alapokra több ezer pályázat ér­kezett be, s mintegy 70 millió fo­rintot osztottak szét az igénylők között. A támogatások különböző mértékűek voltak, 30 ezertől több millió forintig terjedtek. A legtöb­bet - mintegy 20 milliót - a mecé­nás alapból osztottak szét külön­böző kulturális, tudományos és sportrendezvények támogatására, kiadványok megjelentetésére, fia­tal alkotók értékteremtő munká­jának segítésére - ösztöndíj for­májában. Körülbelül 4-5 millió fo­rinttal támogatták a környezetvé­delmi alapból a lakosság ökológiai gondolkodását fejlesztő programo­kat, segítették a kommunális szi­lárd és folyékony hulladékok gyűj­tését, kezelését, elhelyezését, a környezetvédelmi oktatás haté­konyságának javítását nevelési­oktatási eszközök finanszírozásá­val. Csaknem 5 millió forinttal já­rultak hozzá a megyében létrejött falugondnoki rendszer működésé­hez, az ehhez szükséges gépjár­művásárláshoz, -fenntartáshoz. Az osztályvezető-helyettes el­mondta még, hogy az etnikai és nemzetiségi alappal a megyében élő, nagy létszámú cigányság tár­sadalmi beilleszkedését kívánták segíteni, valamint a cigányság és a nemzetiségek értékeinek, ha­gyományainak feltárását, őrzését. Nagy hangsúlyt fektettek a közép­es felsőfokon továbbtanuló cigány fiatalok támogatására is. A szociá­lis alap céljai között szerepelt töb­bek között a veszélyeztetett, első­sorban 14-18 éves fiatalok speciá­lis képzése, foglalkoztatása, önál­ló életre történő felkészítése, a családok szociális és mentálhigié­nés ellátásának szélesítése. Mint megtudtuk, az alapok megszűnése ellenére az elmúlt év­ről áthúzódó, vállalt kötelezettsé­geinek még természetesen eleget tesz az önkormányzat. „INNEN SZÓLVA Füstölgés Fecske Csaba A pádon, ahol a madarak danászását szoktam hallgatni, találtam két félig telt csomag cigarettát. Gyorsan zsebre vág­tam, gondoltam, jó lesz Zoli bácsinak. Most egyszer végre meg tudom kínálni az öreget, eddig bármikor kért tőlem, nem tudtam szolgálni vele. Nem dohányzom ugyanis. Az anyatej óta persze elszívtam jó pár koporsószöget, de öt éve túl vagyok az - eddig - utolsón. Vannak - 3,5 millióan -, akik szívják, és vannak-6,5 millióan -, akik nem szívják. Illetve ez nem egészen igaz, mert a nem­dohányos is szívja, ha a dohányos - fújja. És ha egyszer szívja, hát fújja is, jobb hí­ján a nemdohányos orra alá. Aki prüsz­köl, a fogát szívja és fenekét a földhöz ve­ri. Ezektől hatásosabbat egyelőre nem tud. Flacsak... Hallom, hogy az ODE (Orszá­gos Dohányfüstellenes Egyesület) próba­pert indít a népjóléti miniszter ellen, mondván, a kormányzat nem tesz meg minden tőle telhetőt a nemdohányzók ér­dekében. Pedig maga a miniszter kilenc éve leszokott a dohányzásról. Lehet, sőt biztos, hogy az ODE-nak igaza van. Tiltó, szabályzó törvények kellenének. Jóné- hány nyugati országban már vannak ilye­nek. Legutóbb Finnországban hoztak ilyen jellegű törvényt, március 1-jén lép hatály­ba például az, amelynek értelmében tilos rágyújtani olyan munkahelyen, ahol egy­nél több személy dolgozik. Persze a törvény akkor ér valamit, ha be­tartják. Vajon többet ér-e a tiltás, mint mondjuk a természetgyógyász écája, a gyógynövény főzettel történő szájöblöge­tés? Vagy ha én, egykori megrögzött do­hányos azt mondom, kérem, kövessék a példámat, dobják el azt a gyilkos bűzru- dat? Nekem volt erőm, önöknek miért ne lenne?! Túl a mélyponton Miskolc (ÉM - U.J., B A.) - Az utóbbi idő­ben javultak a megyei önkormányzat és a megyeszékhely önkormányzatának a rendszerváltáskor mélypontra zuhant kapcsolatai. Az önkormányzati törvény rendelkezése értel­mében a megyei jogú városi és megyei közgyű­lés egyeztető bizottságot köteles létrehozni a közös feladatokban való együttműködés előké­szítésére és összehangolására. Ennek apropó­ján arról kérdeztük a két testület tagjait: mi­lyennek látják a megyeszékhelyi és a megyei önkormányzat kapcsolatait, könnyen szót ér- tenek-e majd a közös bizottságban? A megyei közgyűlés MDF frakciójának tag­ja, Zambó Péter véleménye szerint a két testü­let között az 1990-es rendszerváltozást követő­en mélypontra zuhantak a kapcsolatok. A ta­nácsokat felváltó új önkormányzati rendszer ugyanis nagy önállóságot nyújtott a települé­sek számára, ugyanakkor alaposan megnyir­bálta a megyék kötelezettségeit és jogait. Az önkormányzatok között kialakult feszült hely­zetnek szubjektív, azaz emberi és objektív okai egyaránt voltak.- Az objektív okok közé sorolom - mondta Zambó Péter hogy az önkormányzatok tisz­tázatlan vagyoni körülmények között működ­tek. Az ingatlanok tekintetében például nem­egyszer előfordult, hogy a megye földterületé­re épült városi tulajdon. Az osztozkodás gyak­ran ellentéteket szült. A vagyonért a megyei és a városi önkormányzat is harcba szállt, és a csatározások következményei általában a va­gyonátadó bizottságokban jelentek meg. Ter­mészetesen a feszültségeket okozó kérdések­ről ritkán esett szó nyíltan, de a miskolci kép­viselő-testületben, amelynek egyébként 1990- től tagja voltam, és most is tagja vagyok, en­nek tudatában dolgoztunk. Egyébként már akkor az volt a vélemény, ha Miskolc vissza akar térni kereskedelmi, oktatási és kulturá­lis, és nehézipari jellegéhez, akkor nem foly­tathatja a tartós és merev szembenállás politi­káját. Rendszeres és szisztematikus, kitartó munkára van szükség a múltbeli sérelmek or­voslására, a félreértések tisztázására. Szabó György, a megyei közgyűlés elnöke szerint az előző ciklus végére javmit a viszony.- Bízom benne - hallottuk a Zambó Péter által elmondottakat megerősítő elnököt hogy a most formálódó, és új alapokra helye­zett kapcsolatok mind a két fél számára ked­vező eredménnyel járnak majd. Fejér István, miskolci alpolgármester nem tartja rendjén valónak, hogy csekély kapcsolat fűzi egymáshoz a megyeszékhely és a megye önkormányzatát. Az új testületbe a polgár- mester mellett a két alpolgármestert és a két tanácsnokot kívánják delegálni, ezzel is jelez­ve, hogy sokat várnak a formálódó kapcsola­toktól.

Next

/
Thumbnails
Contents