Észak-Magyarország, 1995. február (51. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-23 / 46. szám
8 ÉSZAK-MAGYARORSZÁG Kultúra 1995« Február 23«, Csütörtök. MOZI Az Árnyék (ÉM - CsM) - Ki tudja, milyen gonoszság rejtőzik az emberek szívében? Az Árnyék tudja. És most már mi is sejthetünk belőle valamicskét. Addig ugyanis, míg csak amerikai hangjátékokban, ponyva- és képregényekben ijesztgette a fenti kérdéssel és tetteivel a gonosz lelkű bűnözőket, nekünk nem volt vele túl sok bajunk. Most azonban megelevenedett ez a ’30-as évekből származó, szupergonoszból szuperbűnüldözővé vált hős. Pontosabban hősöcs- ke, mert valljuk be, akármennyi gonoszt is fékez meg, csak jótevő lehet, de nem valódi hős, akinek olyan hatalom van a kezében, amivel ellenfelei nem tudnak megküzdeni. Mentségére legyen mondva, Dzsingisz kán utolsó leszármazottjában most emberére akadt, szellem szellemmel, hipnózis hipnózissal, telepátia telepátiával küzd. Nem is győzhetne az Árnyék, ha nem segítene neki egy nő! Hát ennyit a hősiességről. És a filmről? Gyermekmesének túl felnőt- tes, felnőttmesének túl gyerekes, egészében véve pedig olyan, mint egy hosszú-hosszú vicc, amit olyan sokáig kell mesélni, hogy már a közepénél feladjuk a reményt: egyszer sor kerül a poénra is. Tehát: ki tudja, milyen gonoszság rejtőzik az emberek szívében? Nagy! És úgy tűnik, a mi bűneink is megsokasodtak, mert ez a film itt van - és vetítik. Penelope Ann Miller és Alec Baldwin _TÁRLAT Humor - képekben Miskolc (ÉM) - A karikatúra, a dolgok lényegét gunyorosan, eltúlzott formában kiemelő képi ábrázolás már az ókori művészetben is fellelhető volt. Jelentősége azonban különösen a kapitalizmus korában nőtt meg. A képi humort akkoriban sokszor a legnagyobb művészek is eszközként használták a politikai küzdelmek, a társadalmi visszásságok ábrázolására. A karikatúra sokban függ a napi aktualitásoktól, így „örök életű” sem lehet, hiszen a ma ábrázolt valóságot a holnap újra és újra átrajzolja. Tudja ezt Mező István is, aki karikatúráival a ’70-es évek elejétől lépett a közönség elé. Azóta több mint 6000 rajza jelent meg, s nem eggyel pályázatot is nyert. „A karikatúra lényege, hogy a kép szöveg nélkül beszéljen, és így mondjon el minél többet arról a világról, amelyben élünk. Ez egyben persze személyes véleményalkotást is jelent.” Mező István karikatúráiból a Megyeháza Galériájában (Miskolc, Városház tér 1.) rendeztek kiállítást. A április 24-ig látható tárlatot ma reggel 9 órakor Szabó György, a Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke ajánlja a közönség figyelmébe. Mező István karikaturista (országgyűlési képviselő valamint iskolaigazgató) rajza Gulyásleves a fagottkurzuson Avagy az esztétika nem szubjektív, a fagott pedig német Mészáros János svájci fagottmú'vész irányítja a próbát Fotó: Dobos Klára Miskolc (ÉM - DK) - Mészáros János svájci fagottművész, karmester egyhetes fagottkurzust vezet a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola miskolci tagozatán. Délelőttönként egyéni órákat tart a mintegy húsz résztvevőnek. Tegnap az egyik foglalkozás után beszélgettünk vele. • Itt nagyon jó hallgatókkal dolgozom, sokkal többet tudnak, mint például az olaszok. Sok gond van ugyan a tartással, azt - úgy tűnik - elhanyagolják. A kurzus témája a bécsi-prágai fagottiskola befolyása a modem fagottjátékra; a Heckel-fo- gásrend mint a tiszta hangindítás, hangszín és intonáció garanciája; illetve a hangszerkezelési alapismeretek, ezen belül éppen a testtartás, a légzés. A kurzus fontosságát abban látom, hogy fiatal fagottosokat informáljak új, modem lehetőségekről. Az egy hét persze kevés arra, hogy megváltoztassam a játékukat, de ez nem is cél. Csak szeretném megmutatni a korszem technikát. □ Ezek szerint Svájcban másképp játszanak, mint Magyarországon? • A legnagyobb nehézség abból fakad, hogy míg a háború előtt a fél világ francia fagottot fújt, addig a háború után ez a hangszer gyorsan kiment a divatból. Több karmester nem is volt hajlandó olyan zenekart vezényelni, ahol nem a Heckel- szisztéma csengő, kürtszerű hangszíne szólalt meg. Például a párizsi szimfonikusok is kénytelenek voltak más fagottokat beszerezni, a zenészeknek meg kellett ismerkedniük egy egészen más hangkúltúrá- val, egészen más hanganyaggal. Nagyon sokan átálltak a német hangszerre, de a gond az volt, hogy a fogásokat amatőr módon kezdték elsajátítani. így a mai napig vannak „becsúszások”, azaz sokan a német hangszeren francia fogásokat használnak. Ezzel a jelenséggel még a mostani kurzuson is találkoztam. □ Nem szubjektív az ön szerint, hogy melyik hangszer a jobb? • Az esztétika nem szubjektív. Éppen úgy, ahogy a gulyásleves megítélése sem lehet szubjektív. Pláne, ha egy kis cukrot is teszünk bele, akkor egészen biztosan mindenki meg tudja állapítani, hogy az már nem is gulyásleves. A német hangzás esztétikája azért tudta keresztültörni magát a régi hagyományon, mert jobb. A francia hangzás nem „vegyül” úgy a zenekarral, a többi fúvóssal, mint a német. Ami szebb, az érzékelhető és elfogadható mindenki számára. Rosszmodern négyzetes szövegek Az Új Bekezdés irodalmi Alkotócsoport pályázati felhívása Miskolc (ÉM) - Az Új Bekezdés Irodalmi Alkotócsoport és Művészeti Egyesület Időjelek című folyóirata „szövegpályázatot” hirdet a kortárs magyar irodalom kiválóságai számára. „Szöveget készíteni a látszatnak élés ars poeticájával is lehet, tehetség, tudás hiányában, a szemfényvesztés lehetőségeivel szaporítva az átlagos tömegmunkák áradatát. Az Időjelek művészeti folyóirat szerkesztősége kizárva az ilyetén elharapódzó igénytelenséget, a legújabb magyar szövegtárban kutakodó poéta doctusoknak Te vagy a négyzetem, avagy mi a rosszmodern címmel szövegpályázatot hirdet. Hagyományteremtő szándékkal célja e cím kapcsán felmérni és idei alma- nachjában reprezentálni a kortárs magyar irodalom kiválóságainak kísérletező kedvében született kiválóságait. A részvételnek önálló kötet nem, de jelentős publikáció a feltétele” - olvashatjuk a pályázati felhívásban. A pályázatra bármilyen műfajban benyújtandó kötelező anyagként olyan nyomdailag kivitelezhető mű, melyben a szerző a címben megjelölt témát szabadon dolgozza fel maximum öt oldal teijedelem- ben, továbbá maximum három, egyenként tíz gépelt oldal terjedelemnél nem hosszabb mű, témamegkötés nélkül. A pályázat jeligés, a jelige feloldását (név, lakcím) jól lezárt, nem átlátszó borítékban kérik mellékelni. (Pályakezdők néhány soros önéletrajzot is küldhetnek.) Beküldési határidő: 1995. április 15. A pályázatokat ajánlott küldeményként a következő címre kell eljuttatni: Időjelek, Miskolc, 3510, Pf.: 620. A pályázat nyerteseit a folyóirat rossz anyagi helyzete miatt a várhatóan augusztusban megjelenő Négyzet-almanachban való publikáláson túl két tiszteletpéldánnyal tudják honorálni. Május 15-ig csak a díjazott szövegek szerzőit értesítik, kéziratot külön kérésre, a jeligés borítékban mellékelt, felbélyegzett és saját névre megcímzett válaszborítékban küldenek vissza. Gáspárné Bartha Sarolta: Kirakójáték Horpacsi Sándor Miskolc (ÉM) - Nagy igazság az, hogy minden élet egy regény, csak nem mindet írják meg. Fordítva azonban már nem igaz, mert nem minden leírt életút regény a szó klasszikus értelmében, hiszen akkor mindenki író lehetne. Ez jutott először eszembe Gáspárné Bartha Sarolta könyvét behajtva. Aztán elszégyelltem magam. Mert ő bizony véghezvitte azt, amit kamaszkorom óta tervezgettem, de már aligha teszem meg, hogy megírom székely nagyapám, kiskun nagyapám, valamint nagykun őseim történetét. Mert fontos, s - jól megírva - talán érdekes is. Mert meg kell örökíteni valamit, ami a szemünk előtt múlt el: egy értékrend, amit szeretteink magukkal vittek a temetőbe. Apám és nagy- szüleim - két generáció immár - egy sírban nyugszanak a vasgyári temetőben, s titkaikról, küzdelmeikről nem vallhatnak már. Pedig századunk - ha szépnek nem is - unalmasnak nem mondható. Jókait is meghökkentené fordulataival, zsúfoltságával. Most itt van Gáspárné Bartha Sarolta könyve, amelynek azért is örülök, mert kicsit-mintha helyettem is írta volna. Szűkebb szülőföldemről (Újdiósgyőr, Vasgyár, Miskolc) utoljára Gergely Mihály tollából olvastam regényt (Jozsóék), de annak a szemlélete is, stílusa is meredeken különbözik Bartha Saroltáétól. Hogy az elcsépelt marxista frazeológiával éljek, osztályhelyzetük és világlátásuk más, Gergely Mihály elkötelezetten proletár, Bartha Sarolta polgár. Mintha Kaffka Margit regényeit folytatná - egyszeri-e a Hangyabolyt is, a Színek és éveket is - családja, azaz három nemzedék történetével. Annak a bizonyos „úri középosztálynak” a kálváriáját, vesszőfutását, amely - most. látjuk csak igazán - századunk egyik nagy vesztese lett. Trianon előbb az egzisztenciális létalapját szűkítette le, a két vesztes háború, az ideológiai és rendszerváltások pedig már-már megdarálták, fizikailag is megsemmisítették, mindenesetre a saját hajdani színvonala alá szorították, lappangásra, rejtőzködésre, vagy éppen idomulásra kényszerítették. Mondjuk ki - mert kiderül ez ebből a könyvből is - ezt a réteget, mint ahogyan az egész történelmi Magyarországot felkészületlenül érte ez a csapás, trauma - hiába figyelmeztetett átkozódva- sírva Ady. De Bartha Sarolta hangja - mint mondtam - nem Adyé, hanem Kaffka Margité. Gondolom nem csupán a neme miatt. Középpontban a család, családja áll, s nem a történelem. Ezzel nem értékítéletet mondtam, sőt! Hisz éppen ezen a szűrőn, majd azt mondtam női fátyolon át, még markánsabban mutatja meg magát a történelem brutalitása. Ázt, ahogyan menekülniük kell 1944-ben Erdélyből, édesapja szülőföldjéről, egészen Ausztriáig, ahogyan elveszíti (katona) testvérét, vőlegényét, ahogyan a hatalomra kerülő „proletárdiktatúra” kifosztja, lefokozza a hajdani értelmiséget (az édesapja a tapolcai kőbányában dolgozik, ahol vakációban „építettem a szocializmust”) még valóban nem írták meg. Irodalmunknak súlyos adósságai vannak még! Az okát jól tudjuk: a félelem, amiről Bartha Sarolta is beszámol. Ez a félelem egyszerre volt megalázó, léleknyomorító és abszurd. Hogy tőlünk keletebbre, Erdélyben mennyivel brutálisabb volt, s mennyivel tovább tart(ott?), azt magam is átéltem nagyapám szülőföldjén, s megértem a szerzőt, hogy nem akar kimenni többször. Mert nincs megalázóbb, vertebb helyzet, mint látni mások szenvedését, és nem tudni segíteni nekik, rajtuk. Sajátos varázsa a könyvnek, hogy házasságok története. Derék férjeké, férfiaké és nagyszerű asszonyoké, akik hivatásuknak tekintették (még nem voltak feministák...) a kotlóstyúk-mentalitást: éltetni, működtetni, összefogni a családot. Amely éppen az ő áldozatuk, leleményük révén vészelte át a történelmet, kapott tartást, stílust, energiaforrást. Bevallom irigykedve olvastam, s megértettem belőle, hogy mi volt a polgár behozhatatlan előnye megnyomorítottságában is: megtanult viselkedni, amit csak a' gyerekszobában lehet. Ez az igény építette a vasgyári zeneiskolát, a miskolci Zenekonzervatóriumot, színházat, működtetett zenekart, dalárdát, önképzőkört. Műveltnek lenni „illett”, hozzátartozott a jó modorhoz. Ez sikkadt el, pusztult le az elmúlt fél évszázadban: az igényesség, s ezért kell egy generáció, hogy mohó újgazdagjaink valóban polgárrá váljanak. Móricz-napok Prügy (ÉM) - A rendezvénysorozat indulójának közös eléneklésével. veszi kezdetét február 24-én, pénteken délelőtt 9 órakor az V. Móricz- napok a priigyi Móricz Zsigmond Művelődési Házban. A bodrogolaszi Humán Stúdió táncos megnyitója után Kincses János nyugalmazott polgármester a Nagy magyar télben című művet adja elő. Ezt követően Parajos Tibor, az általános iskola igazgatója üdvözli a vendégeket, majd Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke köszönti a határainkon túlról érkezett gyerekeket. Köszöntőt mond még Duray Miklós, a felvidéki Együttélés Mozgalom elnöke, illetve Benke László költő, a Magyar írószövetség Móricz Zsigmond Körének elnöke. A rendezvénysorozatot Kupa Mihály, a Zempléni Településszövetség elnöke, a Móricz-napok fővédnöke nyitja meg. Délelőtt 10 órától, illetve fél 11-től megkezdődik a színjátszók és a prózamondók vetélkedője. Este 6 órától a 100 Folk Celsius együttes ad koncertet. Másnap, szombaton a néptáncosok, a népi hangszeresek mérik össze tudásukat, délután 2 órától pedig ízelítőt láthatnak az érdeklődők az y. Móricz-napok legsikeresebb előadásaiból. A díjkiosztó gálát délután 3 órától tartják. Zenés tárlat Lillafüred (ÉM) - Lóránt János festőművész tavaly, a miskolci Téli Tárlaton B.-A.-Z. Megye Önkormányzatának nagy díját nyerte el. A művész alkotásaiból február 26-án, vasárnap délután 4 órakor Lillafüreden, a Palotaszálló galériájában nyílik kiállítás. A tárlatot György Csaba Bőig® festőművész nyitja meg. A megnyitót követően, délután fél 5-től Kőhegyi András és B. Nagy Tünde koncertjét hallgathatják meg az érdeklődők. A muzsikusok kortárs zeneszerzők müveit adják elő. Farsangi bálok Miskolc ÍÉM) - A Miskolci Gyermekvárosban február 24-én, pénteken délután 3 órától nagyszabású farsangi mulatság lesz. Á hercegi pár és a jelmezesek felvonulása után a Pinocchio Gyermekszínpad szórakoztatja a közönséget, majd pedig megkezdődik a bál. A Vasas Művelődési Központban február 23-án az Egészségügyi Szakközépiskola, február 25-én pedig a Kandó Kálmán Szakközépiskola diákjai hálóznak. Ugyancsak a Vasas Művelődési Központban rendezik meg február 24-én este 7 órától a Szamovár bár farsangi bálját. Az est vendége Vass László előadóművész lesz. Asztalfoglalás, jegyelővétel a Vasas Művelődési Központban. (Miskolc, Andrássy u. 36.) Múzeumi órák Miskolc (ÉM) - A miskolci Herman Ottó Múzeum munkatársai tárlat- vezetéssel egybekötött iskolai órákat tartanak március 1-től az érdeklődőknek, szerdánként délelőtt 10 órától délután 2 óráig. Az első hetekben a múzeum régészei várják a csoportokat, áprilisban a geológusok mesélnek a föld kialakulásáról, és vezetik végig a diákokat az ásványtárban, májusban pedig - hiszen akkor van a város napja is - a történészek tartanak várostörténeti előadásokat. Addigra megnyitják a papszeri épület udvarát is, ahol az órákat kellemes környezetben tarthatják meg. Cserkészhírek Miskolc (ÉM) - A Magyar Cserkészszövetség II. kerületi szervezete február 25-én, szombaton délelőtt 10 órától tartja tisztújító közgyűlését a miskolci Szent Anna-házban. (A Nagyváthy utcában.) A Belvárosi Református Egyház- község február 24-én, pénteken déb után 5 órától tartja szokásos havi szeretetvendégségét a Kossuth u. 17. szám alatt. Az összejövetelen előadás hangzik el a polihisztorként és tanárként egyaránt ismert Balázs Győző református lelkészről. Az előadás után a volt tanítványok is elmondják emlékeiket, a cserkészek pedig zenés irodalmi műsorral teszik színesebbé az estet. Az összejövetelen részt vesznek a 19. Számú Bükk Cserkészcsapat tagjai is.