Észak-Magyarország, 1995. február (51. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-23 / 46. szám
1995» Február 23Csütörtök ____________zz Hírek - Tudósítások É SZAK-Magyarország 3 Munkatörvénykönyv - MM-javaslat Budapest (MTI) - A Munkaügyi Minisztérium javasolja a kormány csütörtöki ülésén, hogy a kabinet mielőbb terjessze a parlament elé a Munka törvénykönyve módosítását. Az előterjesztésből kimarad az éves túlórakeret új meghatározása, amit a szakszervezetek erősen kifogásoltak, viszont a munkaadók egyik alapvető kérése volt. Tartalmazza viszont a munkaadók több más, lényegesnek tartott változtatási igényét. Az egyenlőtlen munkaidőbeosztás munkaidőkeretének meghatározásánál jelenleg 8 hét átlagában kell megfelelni a 8 órás munkaidőnek. A módosítási javaslat ezt két hónapra változtatná. Kimaradt valamennyi, a szakszervezetekre vonatkozó módosítási javaslat. Be kívánják vezetni a távolléti díj intézményét, és a javaslat szerint megszűnne a háromnapos — oivosi igazolás nélkül igénybe vehető - betegszabadság. Kivizsgálják a segélyek sorsát Budapest (MTI) - Az Országgyűlés Külügyi Bizottsága szerda délutáni ülésén egyhangúlag támogatta G. Nagyné Maczó Ágnes (FKGP) Javaslatának napirendre tűzését, amely szerint a T. Ház vizsgálja ki a Vajdasági magyaroknak juttatott segélyek sorsát. A képviselői önálló indítvány szerint a parlamenti pártok egy-egy tagjából álló bizottság feladata az lenne, hogy a „VOX HUMANA” nevű vajdasági segélyszervezet, valamint más alapok által a magyar Országgyűlésnek benyújtott dokumentumokat megvizsgálja, majd 60 napon belül készítsen jelentést, és tegyen javaslatot a felelősség megállapítására és a szükséges intézkedések megtételére. Keresztgát — csak feltételekkel Budapest (MTI) - Az Országgyűlés (Külügyi Bizottsága - Katona Tamás (MDF) javaslatához kapcsolódva - indítványt fogalmazott meg a Duna egyoldalú elterelése miatt szükséges teendőkről szóló országgyűlési határozati javaslathoz. Minek lényege: a szigetközi hullám* fór ideiglenes ví..pótlására szolgáló keresztgát munkálatai csak azzal a jeltétellel kezdődhetnek meg, ha Pozsony a magyar kormánnyal kö- J;endő szerződésben hozzájárul ahhoz, hogy a magyar fél az említett ideiglenes létesítmény lebontását Rendelhesse és elvégezhesse. Mohi atomerőmű: 30 ezer aláírás Budapest (ISB) - A magyar kormány külpolitikai szempontjait a ‘Okosság érdekei elé helyezi, nem is mjékoztatta időben a lakosságot, s Rgyon megkésve kezdett el az or- Szághatárunkhoz oly közel épülő mochovcei (mohi) atomerőmű terveiét befejezésével foglalkozni - hallhattuk az Energia klub és további zőldszervezetek szerdai budapesti SaJtótájékoztatóján. Eddig másfél mdlió aláírás futott be Ausztriából, uetve a nemzetközi zöldszervezettől. Magyarországon kilenc nap patt 30 ezer aláírást gyűjtöttek, és ,°vábbi aláírásokra számítanak, hogy nyomást gyakoroljanak a ma- kkar kormányra. tlB-vélemények, főleg ’56 kapcsán Budapest (MTI) - A Történelmi Sazságtétel Bizottság (TIB) a napi Politikai ügyektől távol tartja ma- ’ azonban nemzetpolitikai kér- , esekben hallatni kívánja hangját- ijmgzott el tegnap. így például az v- °s sortüzekkel kapcsolatos tör- hnyről az a véleményük, hogy vég- óhajtását fel kellene függeszteni, ghhak eddigi alkalmazása ugyanis ' joi’mészetes igazságérzettel ren- cikezők felháborodását váltotta ki. hjyMlenítik a Kahler Frigyes ve- zoHÁ Történelmi Tényfeltáró Bi- „ dg megszüntetését is. Nem fo- ao.lák el az ’56-os Emlékbizottság Va] ékélés Emlékműről szóló ja- ‘ slatát, mivel véleményük szerint m ■lehet a barikád mindkét olda- J, harcolóknak közös emlékművet fop,a?i" szorgalmazzák, hogy a emFi *m évfordulójára méltó r\-s ekmű készüljön Budapesten. Nincs akadálya a kinevezésnek A parlamenti bizottságok meghallgatták Surányit és Bokrost Budapest (ISB - D.Zs., H.M.) - Bokros Lajos pénzügyminiszter-jelöltet és Surányi Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank elnökjelöltjét tegnap délután meghallgatta az Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi, valamint Gazdasági Bizottsága. A bizottságok mindkét jelölt kinevezését ellenszavzat nélkül támogatták. Suchman Tamás privatizációs miniszterjelölt kinevezését is - a késő esti meghallgatás után - egy ellenszavazat mellett támogatták. Bokros Lajos hangsúlyozta, a kormányzati munkában stílusváltást kell végrehajtani: nemcsak a nehézségeket kell hangsúlyozni, hanem a megoldásokat is vázolni kell a közvélemény előtt. Hiszen véleménye szerint vannak megoldások. Kérdésekre válaszolva elmondta, a privatizációnak nem a költségvetési bevételek növelését, hanem a vállalatok szerkezetátalakítását kell szolgálnia. Az ország előtt két hatalmas feladat áll: a privatizáció lebonyolítása és az államháztartás reformja. Mindkettőt a nyilvánosság teljes bevonásával lehet csak sikeresen megoldani. Szilágyiné Császár Terézia (KDNP) kérdésére közölte, az állami tisztségviselők átvilágít- hatósága érdekében akár a vagyon- bevallásuk, illetve személyi jövedelemadójuk évenkénti közlésével is egyetértene. De felhívta a figyelmet: átvilágításukkal egyidőben fizetésüket is rendezni kell. A sok vihart kavaró ingatlanadóval kapcsolatban elmondta, azért lenne rá szükség, mert enélkü] a költségvetés nem tudja finanszírozni a fiatalok első lakáshoz jutását. Bevezetésével a lakásszektor önfinanszírozását teremthetné meg az állam. Elmondta, azért nem javasolja a kormánynak, hogy vagyont juttasson a társadalombiztosítónak, mert jelenleg, ha elfogy a biztosító pénze, a költségvetés fizet helyette. Ha viszont vagyont kap a tb és önálló gazdálkodásba kezd, az állam magára hagyja. És akkor a biztosító maga lesz kénytelen azt mondani, hogy nincs pénze 11 százalékos nyugdíjemelésre, és csak 5 százalékot tud kifizetni. Surányi György kinevezését nem politikai, hanem kizárólag szakmai alapokon nyugvó megbízatásnak tartja. Meghallgatásán csak egy téma volt tabu: az árfolyampolitika. Mint mondta: nem lenne helyes idő előtt kiszivárogtatni elképzeléseit, mert az a kívánatossal ellentétes piaci spekulációhoz vezetne. A jegybank Surányi György vezetése alatt partnere kíván lenni egy üzlet, piac, és vállalkozóbarát gazdaságpolitikának. Kifejtette: az államháztartás sürgős felülvizsgálatára van szükség. Ugyanakkor fontosnak tartotta kiemelni: az ország fizetőképessége nincs veszélyben, a devizatartalékok magas szinten állnak. Az infláció mértéke igen magas, de nem áll fenn olyan veszély, amely kezelhetetlenné válására utalna. Surányi György elmondta, a miniszterelnökkel korábban ismertetett feltételei szakmai kérdésekre vonatkoztak. Egy politikai természetű kérdésről esett szó: szerinte az MNB nem csak nevében nemzeti, és nem politikai pártokat képviselő intézmény. Ezért szükségesnek tartja, hogy személyéről, jegybankelnökké történő kinevezése előtt előzetes egyeztetés legyen a parlamenti pártokkal. Önkormányzatok - MDF-aggodalom Budapest (MTI) - Aggodalommal tekintünk az önkormányzatok ellehetetlenülése elé. Nemcsak a törvényi módosítások, az önkormányzatokban kialakult furcsa erőviszonyok, de az anyagi eszközök elvonása, illetve hiánya is az önkormányzatok működési zavarait okozzák. A kormány ígéretei és az önkormányzatok valós helyzete közötti ellentmondás egyre szembetűnőbb. Megértjük, hogy a kormány helyzete nehéz, de nem tudjuk elfogadni az egyeztetés hiányát - mondta a Magyar Demokrata Fórum szerdai sajtótájékoztatóján Gémesi György alelnök, Gödöllő polgármestere. Kifejtette: a Magyar Önkormányzatok Szövetsége megdöbbenéssel tapasztalta, hogy a foglalkoztatási alapból finanszírozott köz- hasznúmunka-lehetőségek nagymértékben csökkentek, a munka- nélküliek számára korábban biztosított képzések és átképzési lehetőségek megszűntek. Mindez elsősorban a kisebbségeket, a legszegényebbeket, a képzetlen munkanélkülieket érinti. Gémesi György nehezményezte, hogy a kormány az önkormányzatokat közvetlenül érintő kérdésekben sem egyeztet az érintettekkel, és hogy a költségvetési intézmények érdekegyeztető tanácsa nem működik. Lakner Zoltán a Fővárosi Közgyűlés MDF-frakció- jának tagja az önkormányzatok ma- radványelvú szociálpolitikáját bírálta. Elmondta: míg 1994-ben az önkormányzatok szociális normatívája mintegy 35 milliárd forint volt, addig 1995-re 25 milliárdra csökkent. Az ígéretek ellenére nem emelkedett 30-ról 35 százalékra a személyi jövedelemadó önkormányzatoknak átengedett része, sőt például a fővárosban 29,9 százalékra csökkent. Megemlítette: a szociális ellátórendszer intézményi normatíváit befagyasztották. Az úgynevezett közösségi munkavégzés konstrukciójának eltörlése tovább szűkíti a munkanélküliek támogatási forrásait a kistelepüléseken. Lakner Zoltán kifejtette: a jelenlegi kormányzati magatartás a társadalom egyes rétegeinek végletes lemaradásához vezet. A települések látványos fejlődése a visszájára fordul és újra kiéleződik a vidék-főváros, valamint az ország keleti és nyugati részei közötti feszültség. Vasutasegyeztetés Budapest (MTI) - Tovább folynak a megbeszélések a foglalkoztatáspolitikai koncepcióról és a készülő új kollektív szerződésről a MÁV vezetése és az érdekvédelmi szervezetek között. A Vasutasok Szakszervezetének (VSZ) elnöke, Márkus Imre szerdai sajtótájékoztatón elmondta: a mellékvonalak felülvizsgálata megtörtént, és a szolgálati helyek 90 százalékánál megkötötték a racionalizálási megállapodásokat. Az idén az átlagos foglalkoztatási létszám 414 fővel magasabb lesz a MÁV-nál, mint az elmúlt évben. A vállalható túlórák számának csökkentése miatt 1500 ember felvételére lenne szükség. Az átszervezések folytán 2088 vasutas állása vált bizonytalanná és további 622 fő elbocsátását helyezték kilátásba. A kollektív szerződés vitája nem jutott előbbre. A Vasutas Szakszervezet ugyanis csak olyan módosítási javaslatot hajlandó elfogadni, amely garantálja, hogy a munkavállalókat a módosítást követően nem éri keresetveszteség. A VSZ a tárgyalások kiindulási alapjául továbbra is az 1994. december 13-án kölcsönösen elfogadott megállapodást tekinti. Döntöttek a kamarai tagdíjról Miskolc (ÉM - ME) - A Borsod- Abapj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöksége hétfői ülésén döntött az idei tagdíjfizetési rendről. A kamarai regisztráció szerint húszezer, de ténylegesen mintegy harmincezer vállalkozót érintő kérdésről tegnap tájékoztatták a sajtó képviselőit. Bihall Tamás, a kamara elnöke elmondta, a tagdíj mértékének megállapítása előtt számba vették azokat a feladatokat, szolgáltatásokat, amelyekkel tagjaik tevékenységét kívánják segíteni az elkövetkezendőkben. Négy fő csoportra osztották az 1995-ös teendőket. Első helyen a gazdasági önkormányzat szervezeteinek kiépítése szerepel, és ide tartozik többek között egy, a megyére vonatkozó átfogó fejlesztési stratégia kimunkálása is. Másodikként az államtól átveendő feladatokat említette, ennek lényege, hogy minél több, ma állami kézben levő terület - például a szakképzés ügye, az állami pénzalapok kezelése stb. - a kamarához kerüljön. Igazán praktikusan a harmadik és negyedik csoportban, vagyis a nemzetközi kereskedelem fejlesztése és a kamarai szolgáltatások területén mutatkozik meg a köztestület segítsége. Ide olyan tevékenységek tartoznak, mint a piacfeltárás, a gazdasági, jogi, pénzügyi információk továbbítása, rendszeres tanácsadás, tájékoztatás. A tagdíjról szólva elhangzott, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara küldöttgyűlése decemberi ülésén meghatározta a nettó árbevételtől függő alaptagdíjat, és ehhez a 10 millió forint árbevételt meghaladó vállalkozásoknál kiegészítő tagdíjról döntött, amely az ajánlás szerint az iparűzési adóalap 1 ezreléke. A fizetendő tagdíj összegét 5 millió forintban maximálta. Az országos kamara ajánlását a megyei köztestület elnöksége a térség gazdasági helyzetét figyelembe véve érvényesítette. így a kiegészítő tagdíjat iparvállalatoknál felével, egyéb vállalkozóknál egynegyedével csökkentette, a maximumot pedig 5 millió helyett 2 millió forintban állapította meg. A tagdíjat két részletben kell fizetni: az alaptagdíjat és a kiegészítő tagdíj 50 százalékát március 15-ig, az utóbbi összeg másik 50 százalékát szeptember 15-ig. A Borsod-Abaúj-Zemplért Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tagdíjai ................... N ettó árbevétel (millió Ft) Alapdíj (ezer Ft) Kiegészítő tagdíj* iparváll. egyéb váll. 0 1 3 000 pNMMI 5 , MRS 000 5 10 I I 10 000 1<ÍHM 100 10 000 100 1000 1 1 20 000 1000 _ J L 50 000 XL 0,5 0,5 0,5 0,75 0,75 0,7S * A kiesészílő tandíj (ezrelékben értendő) alapja a helyi iparűzési adó alapja, ami szakágazatonként eltérő _A PARLAMENTBŐL Politikai vitanap a külpolitikáról Budapest (ÉM - B. I.) - Kovács László külügyminiszter hét hónapos mérlegének ismertetése vezette be a tegnap a parlamentben a külpolitikai vitanapot. A tárca vezetője leszögezte, hogy' Magyarország az eurokomformi- tás felé halad, s nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség, hogy Magyarország tagja legyen a NATO-nak és az Európai Uniónak. A csatlakozás feltételeinek megteremtése együtt halad, de ez a felvételben nem jelent egyidejűséget. Az a kulcskérdés, hogy ajánlati csomagtervünk megfelel-e a feltételeknek. Ebben a csomagban meghatározó jellegű, hogy' a jelentkezőnek rendezni kell a szomszédos országokkal való viszonyát. Ez pedig jelen esetben fölveti az alapszerződések eddig is vitatott kérdését. A téma természetesen összefügg a közvetlen határokon túl élő, mintegy 2,5 millió magyar sorsával. Szlovákia és Románia esetében évtizedek, évszázadok alatt felhalmozódott feszültségeket kell feloldani. Ez csak párbeszéddel, kompromisszummal lehetséges. Az eddigi szerény, nem túl látványos eredmények jelzik, hogy elmozdultunk a holtpontról. Az alapszerződés nem cél, hanem eszköz: a viszonyok rendezéséhez, a kisebbségek helyzetének javításához, Magyarország európai integrálásának, és a két szervezethez való csatlakozásának erősítéséhez. A miniszter szerint a kormány és a külügyi apparátus megtette a megtehetőt, és elérte az elérhetőt. Eörsi Mátyás (SZDSZ) leszögezte, hogy az integráció feltétele az alapszerződések megkötése. Eredményeket kell produkálni, s a nyugatot is érdekeltté kell tenni Magyarország erkölcsi és anyagi támogatásában. Für Lajos (MDF) drámai hangú felszólalásában a kisebbségi magyarok romló helyzetét és esélyeit elemezte. Szerinte az integráció érdekében a vélt előnyökkel járó alapszerződés okán nem dobhatjuk oda a határon túli magyarság érdekeit. Bársony András (MSZP) arra mutatott rá, hogy már hosszú ideje formálódik az Európához való szorosabb kötődés szándéka. A következő két esztendő ebből a szempontból meghatározó lesz. G. Nagyné Maczó Ágnes (FKGP) beszédében kijelentette, félti ettől a külpolitikától a határon inneni és túli magyarokat. Miért nem emelte fel tiltakozó szavát a kormány a Duna elterelése, a szlovákiai és a romániai magyarok kisebbségi érdekeit sértő intézkedések ellen. Mennyivel előrébb tartanánk - mondotta ha mi, közép-európaiak nem hagyták volna annyiszor kijátszani egymás ellen a másikat. Suiján László (KDNP) kifogásolta, hogy a miniszteri beszámolóból hiányzik a részletes gazdasági, kulturális, szociális hatáselemzés. Németh Zsolt (Fidesz) éles hangú kritikát mondott a jelenlegi kormány külpolitikai vonalvezetéséről, és kategorikusan kijelentette: nem igaz, hogy az alapszerződés a feltétele az EU-hoz való csatlakozásnak. A határon túli magyarságról a róluk, de nélkülük elv alapján készül a szerződéstervezet. Ezt követően Horn Gyula kért szót. Hangsúlyozta, hogy az integráció feltétele a rendezett szomszédi viszony, s ennek lehetősége a sokat bírált szerződésben található. Ez a dokumentum nem old meg mindent, de erre gazdasági, kulturális kapcsolatok épülhetnek. Az ország most olyan esélyt kapott, amelyet nem szalaszthat el. A miniszterelnök kérte a képviselőket, hogy ne korbácsolják fel az indulatokat, és ne érzelmi alapon politizáljanak. A külügyminiszter összefoglalta, de aligha zárta, zárhatta le a vitát. _A NAP KÉRDÉSE Kik lehetnek díszpolgárok? Miskolc (ÉM - FG) - Miskolc város ünnepén a közgyűlés díszpolgári címeket adományoz az arra érdemes személyeknek. Kik lehetnek díszpolgárok? Kérdésünkre Kömyei Lászlótól, a Művelődési és Közoktatási Osztály vezetőjétől kaptunk választ.- Olyan személyek kaphatják meg a díjat, akik kimagasló érdemeket szereztek a város közéletében, akik sokat tettek Miskolcért, jó hírnevének terjesztéséért, kapcsolatainak ápolásáért. Évente legfeljebb ketten kaphatják meg ezt a kitüntető elismerést, viszont ilyenkor adja ki a közgyűlés a Pro Urbe-dija- kat és a különböző szakterületek: irodalom, művészetek, oktatás, testnevelés, sport kitüntetéseit. Ezek pedig a Szabó Lőrinc-, a Reményi Ede-, a Kondor Béla-, a Déiyné-, a Szemere Bertalan- és a Herman Ottó-díj, valamint a zenei, a színházi és a sportélet nívódíjai. A díszpolgári cím adományozására javaslatot tehetnek a közgyűlés tagjai, állandó bizottságai, de a városban működő közösségek, vállalatok, intézmények, egyesületek, szakmai szövetségek, érdekképviseletek, egyházak vezetői is. Természetesen a többi kitüntetés esetében is várjuk az ajánlásokat. A díjakat a közgyűlés adományozza, de a javaslatokat először a képviselőkből és a külső szakértőkből álló testület bírálja el. Bokros Lajos, illetve Surányi György a bizottsági meghallgatáson
