Észak-Magyarország, 1995. február (51. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-23 / 46. szám
4 ESZAK-Magyarország Megyei Körkép 1995. Február 23.« Csütörtök. .NOTESZ. A maga g Udvardy József Kerekes Ferenc még csak mondókájának elején tartott, ám a sajóbábonyi művelődési ház nagytermében máris megfagyott a levegő. A környezetvédelmi fórum résztvevői mást vártak, mint amit a helyi körzeti orvostól hallottak. Egy-két későbbi hozzászólásból ki is derült, a doktor úr álláspontját néhányan nem fogadták kitörő lelkesedéssel. Az orvos lényegében arról beszélt, hogy a település lakói ne kenjék a környezetszennyezésre egészségi állapotuk romlását, inkább magukban keressék a hibát. Megfagyottá levegő, hiszen lelkes és felkészült környezetvédő fiatalok éppen a környezeti károk ismertetésére és az abból fakadó következmények tudatosítására hívták össze a találkozót. Mégpedig soron kívül. A sajóbábonyiak több telefonja meggyőzte ugyanis őket, hogy van értelme az egykor nagy hatalmú vegyi gyár barlangjába merészkedni. Az emberek tartanak a levegőszennyezéstől, a holt vizektől, a föld alatt rejlő veszélyektől. Volt, aki a telefonon bejelentette: tudomása szerint galvániszapot is égetnek a gyár még mindig zártterületén. Fél, mert úgy tudja, hogy a levegőbe jutó anyagoktól daganatos megbetegedés származhat. Ezt az információt később csípőből cáfolta az érintett társaság jelenlévő képviselője. De számunkra most fontosabb, hogy a doktor úr, akit éppen a károk alátámasztására hívtak ki a közönség elé, ellenvéleményének adott hangot. Mint mondta, nincsenek statisztikai adatai róla, hogySa- jóbábonyban több lenne az asztmás, vagy rákos beteg, minta megye más területein. Viszont kijelentette, a kulturált, környezetére igényes emberek nevelését már az iskolában, de inkább az óvodában el kellene kezdeni. Később arról beszélt, hogy a halálozásokban az egészségtelen életmód, a mértéktelen italozás és a szenvedélyes dohányzás sokkal nagyobb szerepet játszik, mint az egykori merkaptánbűz a levegőben. Erre azt mondhatnánk, hogy mindenkinek a maga gyermeke, jelen esetben a maga szakterülete a legkedvesebb. A zöldek a környezet állapotáért aggódnak, az orvostudomány az egészségtelen életmód miatt. Miért is tagadná egymást a kettő? Egészségünk rongálásában a környezeti veszélyek ugyanúgy szerepet játszanak, mint szenvedélyeink. Májzsugorodás bekövetkezhet veszélyes vegyszerektől és az italozástól egyaránt. Egyszerre kell figyelnünk mindkettőre, úgy ahogyan azt nyugaton, mondjuk Flollandiában teszik. Páneurópások bálja Miskolc (ÉM) - A Páneurópa Unió miskolci szervezete február 25-én, szombaton este 7 órai kezdettel rendezi farsangi bálját a lillafüredi Palotaszállóban. Érdeklődők még jelentkezhetnek a szervezet Dankó Pista utca 13. szám alatti irodájában, vagy a 352-266-os telefonon. Kampány az AIDS ellen Miskolc (ÉM) - A United Way - Nyitott Ajtó alapítvány AIDS ellenes, figyelemfelkeltő rendezvényt szervez fiatalok számára március 2- án 14 órai kezdettel a Miskolci Egyetem Szász-aulájában. Szepessy Lajos szülész-nőgyógyász „Ne adj esélyt az AIDS-nek!”, Gyarmati Tamás, végzős orvostanhallgató pedig „Korunk pestise az AIDS, megelőzhető!” címmel tart előadást. Az egyetemi moziban az Idegen test, a Mézes-madzag, az Emlékül Évának című videofilmeket vetítik a betegségről. E rendezvénnyel egyidőben az Alliance Francaise Kossuth utca 11. sz. alatti helyiségében 15 és 17 órai kezdettel egy francia nyelvű filmet, a Vad éjszakák-at (Les nuits fauves) láthatják az érdeklődők. Az egyetem Rockwell és IQ klubjaiban 18 órai kezdettel a Flet Frog, a T-Boys, az Excelsior, a Nocturna, az Atomic CK, a Pilátus és az X zenekar lép fel. Drága fényképek Miskolc (ÉM) - Csütörtök reggel hat órától Miskolc belterületén, valamint a 37-es út mentén, Sátoraljaújhely térségében fizethet drágán a gyorshajtásért néhány autós, délután kettőtől este tízig pedig a Szerencs és Ózd környékén száguldozok. Megsemmisült a cigányok egzisztenciája A falusi romák helyzetét vizsgálták Borsod-Abaúj-Zemplénben Bujdos Attila Miskolc (ÉM) - A cigányság a rendszerváltást követő két év alatt kiesett az első gazdaságból és peremhelyzetbe szorult. Az azóta lezajlott folyamatot a visszacigányosodás kifejezéssel írja le Tóth Pál szociológus, aki az MSZP képviselőjeként tagja a parlament kisebbségi ügyekkel foglalkozó bizottságának is. Az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) támogatásával 1991 és 1993 között miskolci szociológusok 33 borsod-abaúj-zempléni községben vizsgálták a helyi cigány társadalomban bekövetkezett változásokat. Az ezen időszakban végbement folyamatot Tóth Pál a visz- szacigányosodás kifejezéssel írja le. Otthon már „csak” cigányok Azokon a településeken, ahol jelentős a cigány lakosság aránya, a cigány férfiak többsége korábban állásban volt. Egzisztenciáliséin erősen kötődtek a megye iparához: betanított munkásként, szakmunkásként keresték a kenyerüket a kohászatban, bányászatban, termelőszövetkezetekben. A megye gazdaságának összeomlásával az ő munkavállalói egzisztenciájuk is megsemmisült.- Az első gazdaságból kiesve nem egyszerűen a falujukba tértek A cigányság munkanélkülivé válásának folyamata ság körében is jelentősen nőtt azok aránya, akik nem csupán alkalmi, hanem rendszeres jövedelmet húznak az informális szektorból. Az ebben az ágazatban végzett munka nem parazita tevékenység, valódi társadalmi igényeket elégít ki a gyűjtögetés csakúgy, mint az örömlányok által nyújtott szolgáltatás - állítja Tóth Pál. A vizsgálatok azt is megállapították, hogy a fillérekért dolgozó borsodi cigányemberek nem UV-” A’!A (falusi) cigánycsalád „kereső' státusának változása 1991 és 1993 között egy kereső több kereső nem volt kereső ellátatlan családok vissza, hanem egy olyan szegregált, elkülönült környezetbe - cs-lakása- ikba, új osztású telkeken, kolónia- szerűen épült otthonaikba -, ahol már „csak” cigánynak számítottak- magyarázza a szakember. A munkanélküli segélyt élvező családok 1992-től tömegesen estek ki a munkanélkülieket támogató ellátásból, mivel korábban az elsők között kerültek utcára. A helyzetet súlyosbította, hogy a cigányság egy része — minthogy korábban építkezett - jelentős adósságokkal került ebbe a helyzetbe. Az egy keresővel sem rendelkező családok elveszítették „egzisztenciális koordinátáikat”. A cigányságnak fel volt adva a lecke: pénzhez kellett jutni a túléléshez, miközben komoly kormányzati segítségre nem számíthatott. A szegények gazdasága A túlélésre a cigányság több utat is talált a szociológusok által vizsgált borsod-abaúj-zempléni településeken. Nagyjából 20-25 százalékra tehető azok aránya, akik vissza tudtak kerülni az első gazdaságba. A korábban a termelőszövetkezetekhez kötődők közül akadtak, akik a földműveléssel próbáltak boldogulni. Mivel hitelekre nem számíthatnak, vállalkozásaik nem fejlődőképesek, saját fogyasztásra termelnek. Jelentősen nőtt a fekete gazdaságként is emlegetett informális szektorban szerencsét próbálók aránya. Amíg a falusi cigánycsaládoknak 1991-ben még csak 6,6 százaléka próbált itt boldogulni, addig a következő évben már 40,9 százalékuk.- Az informális szektor - a túlélés, vagy a szegények gazdasága — féllegális eszközökkel dolgozik, az itt keletkezett jövedelmek jelentős része nem adózik, a munkavállalókat nem védik jogszabályok. Ez az ágazat a harmadik világhoz hasonlóan afféle szelepként működik nálunk: enélkül a társadalmak már felrobbantak volna. A falusi cigányversenyképesek ebben a szektorban: a román és ukrán feketemunka-vállalók náluk is olcsóbban dolgoznak. Másrészt az általuk végzett tevékenységekre egész hálózatok épültek, ezek nélkül nem boldogulnának. Hely a nyomor piacán Az informális szektorból is kiszoruló cigánycsaládok számára a túlélés egyetlen lehetséges stratégiájaként megpróbálnak helyet szorítani maguknak a segélyek és a nyomor piacán. A segélyek egyébként mindenhol komoly szerepet játszanak a magyarországi szegények életében. Ezt a stratégiát a legtehetetlenebb rétege választja a cigányságnak, s ezzel konzerválja is saját helyzetét. A segélyek jelentős része ugyanis csak a helyben lakóknak jár, vagyis a támogatásból élők kénytelenek ott maradni, ahol esélyük sincs rá, hogy munkájuk legyen, azaz magukon segíthessenek. Tóth Pál ennek tulajdonítja azt is, hogy a nagyobb városok határában még nem jelentek meg a bádogvárosok, ahol az igazán nyomorult helyzetben lévők tengetik mindennapjaikat. Az egyéni védekezési stratégiákban a legfontosabb szerep a pénznek jut. Ehhez nemcsak segélyből lehet hozzájutni. Pénzforrás a kölcsön: uzsorahálózatok alakultak ki erre, illetve a vidéki boltokban, italboltokban megjelentek a felírófüzetek, azaz a kölcsönt nyújtók fogyasztást hiteleznek. Tóth Pál ezt „tüzes víz”-hitelnek nevezi. A szolidaritási hitelek lényege pedig az, hogy újra elosztják a családi jövedelmeket kisegítik egymást. A szociológus a pénzszerzés sajátos formájaként tartja számon a fogyasztásnak a többségi társadalom számára elképzelhetetlen mértékű korlátozását. Öntörvényű társadalom A vizsgálat megállapításait összegezve a szakember azt húzza alá, hogy a mai cigánytársadalom nem is emlékeztet a négy évvel ezelőttire, öntörvényű, erősen tagolt, sokféle érdekű társadalom. A korábbi, paternalista cigánypolitika nem folytatható, új stratégiákra van szükség ahhoz, hogy a többségi társadalom segíthessen a cigány kisebbségen. A pozitív diszkriminációt szolgálná például a foglalkoztatásban amerikai mintára létrehozandó speciális foglalkoztatási alap. Ebből azok a munkáltatók részesülhetnének, akik cigányembereket alkalmaznának.- Sem az előző, sem a jelenlegi kormány nem szánta el magát, hogy érdemben foglalkozzon ezzel az üggyel. Ebben nyilván szerepet játszik a magyar társadalom jelentős részének előítéletes gondolkodása, amivel szemben a kormányzatok nem kívánnak fellépni. Gondolnak a következő választásokra, amikor szavazatokat veszíthetnek. Az ország idei költségvetésében például 3,6 milliárd forint szerepel kisebbségi támogatásra, de ebből a cigányság helyzetét javító programokra mindössze 25 millió forint jut - nyilatkozta lapunknak Tóth Pál, aki úgy látja: az önkormányzatok már eddig is többet tettek a cigányokért, mint a kabinetek. Erre példaként a szociális földprogramokat, a cigányság támogatásáért kilincselő önkormányzati vezetőket említette a szociológus. A úgányháztartások jövedelmi szerkezetének alakulása 1991-1993-ban egyéb im e9yéb I ! II szociálisjöv. J családi pótlék □ ] nyugdíj munkanélküli ellátások piaci jövedelmek 1991 1992 1993 Forrás: Tóth Pál Ózdi városháza Ózd (ÉM - U. J.) - Az elmúlt esztendőben az ózdiak több alkalom mai is kinyilvánították, hogy sok ják a közüzemi szolgáltatásokért i zetett díjakat. A városháza reszb a lakossági nyomásnak eleget tev , részben pedig a díjak képzés ellentmondásai miatt a foha“L goknál próbálja meg a mérséklés elérni. Sajnos nem sok sikerre ■ leginkább iszapbirkózáshoz has lítható tevékenység nemhoztam » az eredményét az ivóvízdíjak tel tétében sem. A városi önkormány zat képviselő-testületének ke ülésén az előbbiek is szoba keru tek, amikor a városatyák a víz- csatornadíjakra vonatkozó ren módosításáról tárgyaltak. Megállíthatatlan Az árnövekedés sajnos rnegáUítjm. tatlan. A rendelet szerint a közül fogyasztók március 1-től az 1 . zért 92, a csatornahasználatért forintot fizetnek majd. Legyen közületek baja - gondolhatjuk oi sóink, ám figyelmeztetnünk keü hogy az intézmények közöttük óvodák, iskolák vagy akár a»» lődési házak a legtöbb esetben vábbhárítják a díjak növekedés*» A lakossági víz- és csatornadíj ja* árban és februárban marad a w lyi mértéken, amely 60, illetve 4U ^ rintot jelent. Várható azonban, n<W következő hónap elejétől eze«■ összegek is emelkednek. H°gyV. tosan mennyivel, az egy nuniszw■■ ális döntéstől, a kormány tarcm^ bizottságának határozatától me.g Az ország költségvetésében agy a 2 milliárd forintot különítettek lakosság által fizetett dijak tán*« tására. A pénz elosztására azon csak akkor kerülhet sor, na a szág valamennyi települései^ érkezik az önkormányzatok adw. vasolt ár. Hozzáértők szenn . mogatás mértéke valamennyi pülésen várhatóan azonos lesz. Lakástámogatások A képviselő-testület döntött al^®^ igények kielégítésének idei P ^ ügyi támogatásáról. Mikent a rábbi esztendőkben, úgy lyya is igyekszik az önkormánya . matmentes kölcsönnel enyhi ■ lakásvásárlás vagy -építés any nehézségein. „Ui Kölcsönt elsősorban a 35 even»* fiatal házasok, másodszor a &L meküket egyedül nevelő sz■ , majd a 35 éven felüli házasok, es gül az egyedülállók kapjak, amennyiben öt eve Ózdon i gy és a városban lakást építenek, ^ vásárolnak. Van egy további Vj tel, amelynek értelmében ha a ja„ kölcsönt kap, nem terjeszthet, v kásigényt a polgármesteri njv ban. A kölcsön 50 ezertol 3t>u ^ forintig terjed. A pontos összeg , igénylések alapján a képvise t a tület állapítja meg. A kere*í% be- polgármesteri hivatalban »■ nyújtani a rendszeresített lg lapon. Az elbírálás a lakásügy sadalmi bizottságra tartozik, lyik a névjegyzéktervezetet xa> $ ra közszemlére kifüggeszti. t a névsorra bárki észrevétel , jj. A képviselő-testület a tamog ról legkésőbb június 30-ig Q°n ' Új ápolóház lig) Az ózdi képviselők döntöttek aitO’ hogy a Bulcsu utcai b°lcs°df7 %ító- gondozóházzá alakítják at. mesteri munkákhoz és a m & éges zott feladat teljesítéséhez pénzt a Népjóléti Mimsztenum A pályázattal kívánják előtere a gondozóház /élutas” kórház és a szociális otthon ^ Harminc idős, rászoruló emoe tását oldja majd meg. , záA ház létrehozását a raszomlok ^ mának folyamatos o°veke flö. szükségessé. A ninnfcmelkulis vekedésével mind több fiatal j. Ózdról, gondoskodás nelkulm^ nnlr Ivv/irr/vlj- -nnomilz'T’íT AZ 62V 10 SÖU1U1L lYUiuaz. szociális okok miatt fekszenek emberek az ágyak jelentős hányadán. A2 ózdi szociális otthonokba a hely hiánya miatt szinte nem lehet bejutni- Jelenleg közel százan várakoznak az elhelyezésre. A Bulcsu utcai bölcsődében gondozott gyermekek a város másik két bölcsődéjében minden fennakadás nélkül helyet kaphatnak. Az épület átalakításának költségei mintegy 2 millió forintra rúgnak, ám ebből a szociális egészségügyi- gazdasági központ karbantartó részlege félmillió forint értékű munkát elvégez. Az új ápoló-gondozóház átadását az év közepére tervezi az ózdi városháza szociális osztálya
