Észak-Magyarország, 1995. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-21 / 44. szám

4 M Itt-Hon 1995. Tebruár 21., Kedd ^MORFONDÍROyÁS ~1 Vácsom előtti (eloldozás Nagy József A görömbölyi művelődési ház nagy­terme zsúfolásig megtelt a hetven éven felüli öregekkel az egyik hét végén, pe­dig nem is tudott mindenki eljönni azok közül, akiket meghívtak. Többen távol maradtak betegségük, gyengesé­gük miatt. ■ Akik viszont ott voltak, azokat a műsor után a szervező, rendező vállalkozá­soknak, szervezeteknek köszönhetően egy kiadós, jó vacsora várta. Benne volt abban a jó érzésű és segítőkész gö- römbölyiek és a tűzhely mellett serény- kedők minden nemes igyekezete. Va­csora előtt a település plébánosa előre feloldozta a pénteki, böjtnapi húsevés bűne alól a jelenlévőket. Igaz, nem hangzott el, de ott volt kö­röttünk a levegőben kimondatlanul az is, hogy a jelenlévők asztalán nagy va­lószínűséggel nem gőzölög a hét bár­melyik napján valamilyen finom hús­étel, ezért legalább itt, az öregek nap­ján vehessenek magukhoz ebből annyit, amennyi éppen jólesik nekik, hiszen a fehérjékben gazdag élelemre az idős embereknek is szükségük van. Viszont ilyen szépen gőzölgő tál, tele finom húsokkal nem állítható be a nyugdíjas heti étrendjébe kellő gyako­risággal, hiszen a nyugdíj alacsony, a húsárak viszont nagyon magasak. Közbevethetnénk, hogy a vendéglá­tók is gondolhatnának rá, melyik nap­ra tegyék az ilyen rendezvényeket, őket azonban menti az a körülmény, hogy egész héten át dolgoznak, több­ségük nyolc óránál is többet és éppen a péntek délutáni időpont felel meg számukra a legjobban a hasonló talál­kozók összehozására. Pénteken vala­mivel előbb zárulnak az intézmények kapui és így itt tüsténkedhetnek a na­gyobbacska diákok is, valamint azok a pedagógusok, akik a legjobban tudnak főzni és évek hosszú sora óta elég jól megismerték az öregek ízlését, vala­mint jól ráéreznek arra is, mit kíván, mit bír az emberi szervezet hetven fölött. Egy módosabb étel, egy ünnepi vacso­ra pedig nem létezik jófajta húsok nél­kül és ők ezt sem felejtik el, amikor a találkozóra készülnek és jóval a kezdés előtt gondosan elkészítik, mindvégig vigyázó tekintettel figyelik az ételeket. Ezért mondta Hidegkúti Sándor plébá­nos: egyék meg jó étvággyal a ház ked­ves vendégei a nekik főzött vacsorát és oldozta fel őket ama bojtos napon a húsfogyasztás bűne alól. Került az asztalra jófajta bor is a görömbölyi szőlősgazdák jóvoltából. Az italfogyasztásban senki sem korlá­tozta az idős embereket, csupán a jó ízlésük, és a korral járó mértéktartás. A helyi nagycsaládosok egyesülete Egyelőre szűkös anyagi alapokkal kénytelenek gazdálkodni Emódi Gyula Miskolc (ÉM) - A Nagycsalá­dosok Országos Egyesületének 1989-ben alakult meg Miskol­con egy csoportja, amelyből 1991-ben jött létre a Miskolci Nagycsaládosok Egyesülete. Mondhatnánk, ezt az egyesüle­tet az időszerű gondok hívták életre. Jelenleg 70 családot számlál, családonként átlag négy gyermekkel. Az egyesület elnöke Jakab Péter négygyer­mekes családapa, aki válaszolt a helyi szervezettel kapcsolatos néhány kérdésre. O Mi az egyesület célja? ® Az, hogy a város társadalma előtt elfogadtassa a nagycsalád eszményét és megbecsülést, elismerést szerezzen a több gyermek nevelését vállaló szü­lőknek. Képviselni kívánja a nagycsaládosok érdekeit. Saját lehetőségeihez képest anyagi­lag is szeretné támogatni az ar­ra rászorulókat és különböző kedvezményekben részesíteni őket. A központi és a helyi szer­vektől ugyanis csak részben kapják meg a nagy családok azt a támogatást, ami elvárható lenne. Tagjaik körében ugyan­akkor egymást segítő, jó em­beri, baráti kapcsolatok kiala­kítására is törekszik az egye­sület. □ Kik lehetnek az egyesület tag­jai? • Mindazok a korrekt családok, melyekben három vagy ennél több gyermek van, és elfogad­ják az alapszabályunkat. A be­lépéssel kapcsolatban egyéb­ként az érdeklődőknek bővebb tájékoztatást adnak. □ Szűkös anyagi kereteik bőví­tésére mit terveznek? • Vállalkozásba szeretnénk kezdeni, ami piackutatásra, in­formációcserére irányulna. Az ebből származó jövedelem egy része az egyesület pénztárát gyarapítaná, másik része pedig szétosztásra kerülne a tevé­kenységben résztvevők között. Különböző pályázatokon kívá­nunk részt venni, amelyek el­nyeréséből származó pénz­összegeket családtagjainkkal, a neveléssel, oktatással kapcso­latos programjaink megvalósí­tásához szándékozunk felhasz­nálni. Például gyermekeinknek nyári táborozást, a szülőknek életmódvitellel, gyermekneve­léssel összefüggő rendezvénye­ket szerveznénk. □ Ebben kinek a segítségére számítanak? ® Elsősorban saját magunkra, tisztességes munkánkra, erőfe­szítéseinkre. Pénzszerző tevé­kenységünkben senki kárára nem szándékozunk „potyázni”. Szívesen vesszük azonban vál­lalkozásunk indulásához má­sok anyagi támogatását, pél­dául az önkormányzat se­gítségét. Hasznosítható tél végi elfoglaltságok Miskolc (ÉM - N.J.) - Napja­inkban a gomba sok-sok család számára a legolcsóbb és egyben a legjobban hozzáférhető eledel. A vasutasok Vörösmarty Mű­velődési Háza most elsősorban nem a gombagyűjtőknek ajánl­ja programját, hanem akik az otthoni gombatermesztéssel akarnak megismerkedni. A gombatermesztés otthon címmel 8 órás tanácsadással egybekötött tájékoztató elő­adásra invitálják az érdeklődő­ket 1995. február 25-én szom­baton 9 órától. A tanácsadással egybekötött előadáson szó lesz a csiperkegomba, laskagomba és harmatgomba termesztésé­ről, a gombák hőmérsékleti, fény, levegő, víz és tápanyag igényéről, a termesztő létesít­ményekről (pincék, üvegházak, fóliasátrak), gazdasági számí­tásokról, a gombák szaporítá­sáról. Hölgyeknek ajánlják a kez­dő szabás-varrás tanfolyamot. A 30 órás tanfolyam keretében a résztvevők megismerkedhet­nek a mértékvétellel, szoknya, blúz, nadrág szerkesztésével, kiszabásával és összeállításá­val, a divatlapokban megjelenő szabásminták átvételével. Hasznos ötleteket kapnak régebbi ruhák „újjávarázso­lásához”, divatos új szabás­minták elsajátításához. A miskolci Vörösmarty Művelődési ház éves prog­ramjában mindig fontos helyet töltenek be azok a tanfolyamok, amelyek ismeret- anyaga jól hasznosítható. BIBLIAI ÉRDEKESSÉGEK, TÖRTÉNETEK (ÉM) - A Biblia a zsidó, illet­ve a keresztény vallás szent iratainak gyűjteménye, az emberi kultúra legrégibb és legsajátosabb alkotása - ol­vasható Pais István filozófia­történész magánkiadásban megjelenő könyvéből. Ebből közlünk érdekességük alap­ján összeállított részleteket, Pais István magyarázataival. Eskütevés - csípő alá tett kézzel Ha valaki a Genezis könyvét olvasgatja, akkor abban a va­lamirevaló megesküvés külö­nös módjával találkozik két alkalommal is. Először akkor, amidőn Ábrahám megesketi öreg szolgáját, hogy a fiának, Izsáknak Mezopotámiából hoz majd feleséget. Ide vonat­kozóan a Biblia a következő­ket tartalmazza: „Ábrahám így szólt háza legidősebb szol­gájához, aki egész vagyonát kezelte: Tedd a kezedet a csí­pőm alá! megesketlek az Úrra, az ég Istenére és a föld Istenére, hogy nem veszel feleséget fiam számára a ká- naániták lányai közül, akik között lakom. Menj inkább szülőföldem­re, a rokonaimhoz s hozzál feleséget a fiam, Izsák szá­mára!... Ha pedig a lány nem akar követni, akkor fel vagy mentve ez alól az eskü alól. De fiamat nem szabad oda visszavinned. - Akkor a szol­ga kéziét urának, Ábrahám­nak a csípője alá tette és megesküdött neki, ahogyan megbeszélték.” (Gén. 24, 2-4. 8-9.) Másodszor ez a sajátos esküvési mód Jákob és József kapcsán szerepel a Genezis­ben (47, 29-310, amely el­mondja: „Jákob életkora 147 évet tett ki. Amikor Izrael (=Jákób) halála közeledett, hívatta fi­át, Józsefet és így szólt hoz­zá: „Ha van benned szeretet irántam, tedd kezedet csípőm alá, hogy jóságot és hűséget tanúsítasz irányomban s nem temetsz el Egyiptomban. Ha atyáimhoz költözöm (azaz: ha meghalok), vigyél el Egyip­tomból és helyezz el az ő sír­boltjukban. 0 (József) így válaszolt: „Szavaid szerint fogok eljár­ni.” „Esküdj meg!” - mond­ta, mire ő megesküdött-+.” 1995. 'Február 21., Kedd Itt-Hon M 5 Nagyobb alapterületű lakások Nagy József Felsőzsolca (ÉM) - Évente 15-20 építési engedélyt adnak ki a Miskolc tőszomszédságá­ban lévő településen, igaz eb­ben a felújítások, átalakítások is benne vannak. Ezzel együtt tart a Miskolcról Zsolcára ván­dorlás folyamata, egyre több városi család dönt úgy, hogy a munkahelyéhez viszonylag kö­zeli faluban telepedik le, ahon­nan a bejárás meglehetősen egyszerű és viszonylag olcsó. Akik viszont házépítésre ad­ják a fejüket, azok nem állnak meg a nagyon szűkös házgyári alapterületeknél, hiszen jobbá­ra onnan „szöknek”, helyette tágas, többszintes otthont te­remtenek maguknak. Fehér Attila a község pol­gármestere elmondta, hogy a letelepülőket elsősorban a fog­híjtelkek érdeklik, szívesebben húznak fel lakóépületet a meg­lévők mellé, mint önálló, új épí­tési területen, amelyik még hosszú éveken át a felvonulási terület képét mutatja, hiába igyekszik ezen változtatni a község, az építkezés ezzel jár. Ráadásul nálunk, és nem csak Felsőzsolcán, az otthonterem­tés folyamata időben elhúzódik ■ elsősorban a szükséges anyagi­ak hiánya miatt, a családok többsége ugyanis az induláskor nem rendelkezik a munkák be­fejezéséig elégséges összeggel. Az egyes építési fázisokhoz szükséges pénzre csak menet közben tesznek szert. Újabban az Almáskert és a Bartók utca közötti szabad te­rület beépítési ütemének kiala­kítása foglalkoztatja az új le­települőket. Ezek a földek ön- kormányzati tulajdonban van­Egy korszerű lakásbelső nak, és hozzávetőleg 80 telek alakítható ki a községnek ezen a részén különböző méretben, a háromszáz négyszögölestől az ezer négyszögölesig. Éz utóbbi­akon már megadatik a gazdál­kodás lehetősége is, ekkora föl­dön már nem csak a családi szükséglet kielégítésére elegen­dő konyhakerti növények, a zöldség és a gyümölcs termel- hetők meg. Az új telkekhez vizet, vil­lanyt, utat garantál az önkor­mányzat, később telefont is. Ma Felsőzsolcán a lakások 63 szá­zaléka háromszobás, vagy an­nál nagyobb, és majdnem har­minc százalékot (28-at) tesz ki a kétszobás otthonok aránya. Az egyszobások mindössze ki­lenc százalékot képviselnek. A kétezer-egyszáz zsolcai otthon­ból az épülő újakkal együtt fo­kozatosan több lesz a három­illetve a négyszobások aránya, ami egyúttal azt is jelenti, hogy az eddigieknél emberibb, tága­sabb életteret igyekeznek ma­guknak teremtem a helybéliek és a városból elvándoroltak is Felsőzsolcán. Az Ití-Hon konyhája Ezen a héten a Palotaszálló főszaká­csa Kovács Tibor ajánl elkészítésre né­hány kitűnő, a farsangi vigalmak ide­jére illő ételt. Pácolt pulykamell mandulás brokkoli mártásban A pulykamellet hat-tizenkét dekás sze­letekre vágjuk, és két napra nedves pácba helyezzük. A pác: kockára vágott sárga- és fehérrépa, vöröshagyma, fok­hagyma, babérlevél, só, bors, citrom és vörösbor. Ezt felforraljuk, és mire a zöldségek megpuhultak, lehűtjük, így tesszük bele a szeleteket. Két nap múlva a pulykát pirosra sütjük és félretesszük. Elkészítjük a mártást a következőképpen. A felol­vasztott vajhoz lisztet teszünk, és ami­kor megpirult, tejszínnel felengedjük. Közben a főtt brokkolit turmixgéppel pépesítjük és ezt belekeverjük, sózzuk, borsozzuk (fehérborssal) szerecsendió­val ízesítjük. Körete vajas zöldség és burgonyakrokett. Tálaláskor mandulá­val pergetjük meg a mártást. Aperitif: vilmoskörte-pálinka. Kí­sérő itala a félszáraz vörösbor. Tűzdelt szűzsült tejszínes gombával A leszeletelt szűzérméket szalonnával megtűzdeljük, sózzuk, borsozzuk, zsí­ron elősütjük. Ebből a zsírból vala­mennyit kiveszünk, és ezen vöröshagy­mát pirítunk, majd ehhez kockára vá­gott sampinyongombát teszünk, azt petrezselyemmel megszóljuk, sózzuk, borsozzuk. Amikor a gomba félig megpuhult, hozzáadjuk a mirelit zöldborsót és kel­bimbót, ezt delikáttal ízesítjük, és tej­színnel fölengedjük. Ezt követően az egészet összeforraljuk. A félretett alaplével a húst puhára pároljuk. Aperitif: háromcsillagos konyak. Kí­sérőital: félédes furmint. Borkorcsolya A serpenyőbe felaprózott szalonnát pirítunk, majd ezt kockára vágott párizsi felvágottal gazdagítjuk és amikor az egész kellően átpirult, ad­juk hozzá az időközben felvert tojá­sokat. Amikor készre sült, hintsük meg pirospaprikával, díszítsük pirosarany- nyal, karikára vágott zöldpaprikával. Mi otthonában is ITT-HON vagyunk Az új házsorok egyike a terebélyesedő településen Fotó: Laczó József

Next

/
Thumbnails
Contents