Észak-Magyarország, 1995. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-22 / 45. szám

Nyárra elkészül a kerékpárút Hosszú ideje várják már a miskolciak a kerékpárút el­készültét. Pénzt is kapott hoz­zá a város, a saját zsebébe is belenyúlt, és meg is kezdték az építkezést. (4. oldal) BORSOD - ABAÚJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA A beteggel halhat az egészségügy A márciusi gyógyszeráreme­lés a kórházakra is óriási ter­heket ró, az intézmények még tb-támogatást sem kap­nak a patikaszerek vásárlá­sakor. (5. oldal) Hulladékhasznosító épülne Ózdon Ne keressünk a kákán is cso­mót: valószínűleg gazdasági, nem környezeti megfontolá­sok vezérlik azt a német cé­get, amelyik hulladékhaszno­sítót építene Ózdon. (7. oldal) Ára: 17,90 Ft / Ll. évfolyam, 45. szám 1995. február 22., szerda Kétszámjegyű forintleértékelés? Budapest (MTI) - Egyre inkább valószínűsíthető a forint kétszámje­gyű leértékelése - vélekedik Murá­nyi Ágnes, a Budapest Bank vezető üzletkötője a budapesti bankközi devizapiac eseményeit kommentál­va. Nyilatkozatában Murányi úgy vélte, szerinte a héten már nem lesz leértékelés. Arra valószínűleg az­után kerül sor, hogy március else­jén elfoglalja hivatalát Bokros Lajos pénzügyminiszter-jelölt, és Surányi György, a MNB elnöki posztjának várományosa. A leértékelésre addig nem kerítenek sort - tette hozzá a szakértő. Murányi egyben megerő­sítette, hogy az utóbbi három hét­ben a bankok folyamatosan halmoz­zák fel valutatartalékaikat, felké­szülve ezzel a leértékelésre. Megvizsgálják a haláleseteket Budapest (MTI) - Az Országgyű­lés alkotmányügyi, valamint embe­ri jogi bizottságának tagjaiból álló albizottság, amely a Jogsértettek Egyesülete megkeresésére alakult, kedden a parlamentben Hack Péter (SZDSZ) elnökletével ülést tartott. A találkozón Pozsár Jánosné egye­sületi elnök kijelentette, hogy a honvédségnél előfordult rendkívüli halálesetek kivizsgálásának ered­ményét az általuk ismert ügyekben nem tartják megfelelőnek és elegen­dőnek. Ezért azzal a kéréssel for­dulnak az albizottság tagjaihoz, hogy a konkrét ügyek részleteit pró­bálják meg felderíteni. Válaszuk­ban az albizottság tagjai hangsú­lyozták, hogy a Házszabály alapján Jogosultak minden iratot megtekin­teni és minden szükséges informá­lt megszerezni. Az első vizsgálat február 28-án, Pozsár János ügyé- nek tanulmányozásával kezdődik. Informatikai Program kellene Budapest (MTI) - A nemzeti infor­matikai program belátható jövőbeli megalkotása mellett élveitek azok az előadók, akik részt vettek a Mű- szaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségi Kamarájá- üak budapesti székházában kedden Rendezett szakmai fórumon. A prog- J am mihamarabbi megalkotását az feszi szükségessé, hogy a fejlett ipa- n országokban egyre nagyobb sze- fepet kap a társadalom életében az mfermatika. Az információ volta­képpen gazdasági hatalmat jelent. zért hazánkban is a modernizáció mképzelhetetlen az informatika ydjtóttá lehetőségek alkalmazása elkül. A kezdeményezéssel egyet- riett Pál László ipari miniszter is. Magyar kitüntetés egy Liszt-kutatónak Budapest (MTI) - Török András k l']VtClÖdéai helyettes államtitkár edden a művelődési miniszter ál- adományozott Pro Cultura Hun- %*** emlékplakettet nyújtott át un Walker kanadai Liszt-kutató- t ' ' ,"z átadás alkalmával a helyet- s államtitkár méltatta a zenetu- k munkásságát, és kiemelte Wal- a lar°mkötetes Liszt biográfiáját, n:i e ynek utolsó része az idén jele- nieS; Megemlítette azt is, hogy a osnak Kanadában szervezett iárnif Ü Édentős mértékben hozzá­ja*.., a.k u Liszt munkásságával nvnܰ atos mugyarországi kiadvá­nyok megjelentetéséhez. Megállíthatná az elszigetelődést Borsodi és szabolcsi képviselők lobbiznak az M3-as építéséért Az M3-as. A név a megyében hosszú évek óta csak egy álmot jelent. Fotó: Nagy Gábor (ISB) Budapest (ISB - HM) - Szakér­tők szerint a nyugati tőke heve­sebben ostromolná az ország szegényebb keleti területeit, ha ott fejlettebb lenne az infra­struktúra, létezne jól járható autópálya. Viszont amíg nincs megfelelő úthálózat, addig a forgalom sem olyan mértékű, ami indokolná autópálya építé­sét. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei és Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyei szocialista ország- gyűlési képviselők szeretnének kilépni ebből az ördögi körből, ezért találkozásra és beszélge­tésre kértek lehetőséget a köz­lekedési tárca vezetőjétől. Lotz Károly miniszternél a képvise­lők kifejtették: számukra az M3-as autópálya építése nem egy beruhá­zást jelent a sok közül, hanem azt az építkezést, amely nagymérték­ben befolyásolhatja a térség jövőjét. Az ország északi, északkeleti me­gyéit a többi régiótól való teljes el­szigetelődés veszélye fenyegeti, amit a nagyarányú elvándorlás is igazol. Fedor Vilmosnak, a borsodi képviselőcsoport vezetőjének véle­kedése szerint amikorra az EU-tag- ság elérhető közelségbe kerül, egyáltalán nem mindegy, hogy Eszakkelet-Magyarország egy mű­ködő, regionális kapcsolatokra kész terület, avagy egy teljesen lepusz­tult, infrastruktúrájában elmara­dott országrész. Az M3-as autópálya építéséért lobbizó politikusok szeretnék elérni, hogy a kormányzat ne tekintse le­zárt ügynek a még 1993-ban kifrt koncessziós pályázat eredményét. A térség képviselői úgy vélik: a fran­cia pályázat elfogadása nem lenne a legjobb megoldás. Ez a cég ugyanis a Budapest-Gyöngyös között már meglévő autópályát csupán Füzes­abonyig építené meg, és az alig több mint 40 kilométeres szakasz fejé­ben már az építkezés elkezdésétől autópályadíjat szedne a Budapest- Gyöngyös szakaszon. A képviselők szerint viszont az autópályadíjat nem ezen a szegényebbik országi-é­szen kellene kipróbálni. A szabolcsi szocialista képviselő- csoport vezetője, Kiss Gábor szerint kormányzati felelősségvállalás és költségvetési pénzek nélkül nem képzelhető el a térség infrastruktu­rális fejlesztése. Ezért a miniszter- elnököt és a pénzügyminisztert is szeretnék felkeresni azzal a kérés­sel, hogy vizsgálják meg: az ország keleti határát megközelítő autópá­lya megépítésében milyen lehetőség van az állami részvételre. MicroCAD - idén mar kilencedszer A kiállításra a korábbi évek tapasztalatai alapján 8-10 ezer látogatót vár­nak a szervezők Fotó: Laczó József Miskolc (ÉM - ME) - Itthon és külföldön egyaránt számon tartja a szakma. Tudják, ha feb­ruár vége, akkor az informati­kával foglalkozók összegyűlnek a Miskolci Egyetemen - mondta nyitó beszédében Patkó Gyula tudományos rektorhelyettes. Igen, a MicroCAD ’95 Nemzet­közi Informatikai Találkozóról van szó, ami - immár kilencedik alkalommal - tegnap nyitotta meg kapuit az érdeklődők előtt. Kobold Tamás, Miskolc város pol­gármestere a kiállítók, kereskedők és a felhasználók rangos találkozó­jának minősítette az eseményt, és kiemelte, az egyetem, a város és a régió fejlődése, felemelkedése szem­pontjából is óriási szerepe van. Egyedülálló a program - nem csupán azért, mert vidéken ez az egyetlen a számítástechnika és in­formatika témakörében - azért is, mert Nemzetközi Számítástechni­kai Tudományos Konferencia is tár­sul a kiállításhoz. Idén az egyetemi, a hazai, és a külföldi szakemberek 320 előadást tartanak 16 szekció­ban. A kiállítással párhuzamosan - ugyancsak hagyományosan - meg­rendezik a III. Országos Számítás- technikai Programozói Bajnokságot, és első alkalommal a szintén orszá­gos egyetemi-főiskolai irányítás- technikai programozói versenyt. A MicroCAD ezúttal pénteken este fe­jeződik be, és többek között még sor kerül a microCAD-Valete Alapít­vány, az Ipari Fejlesztési Bank Rt. Alapítvány pályázatainak díjkiosztó ünnepségére és egy fórumra, ami­nek témája a Miskolci Ipari Park. „KOMMENTÁR Hangzavar Bánhegyi Gábor Ady Endre a század elején még annak a reményének adott hangot, hogy „Duná­nak, Oltnakegya hangja". Azóta már nem csak azt tudjuk, hogy a Dunának és az Ok­nak nem egy a hangja, de azt is, hogy a Kis-Szamosnak és az Oltnak sem. Az Olt partján fekvő Sepsiszentgyörgyön tartotta ugyanis első munkaülését az el­múlt hét végén a Romániai Magyar De­mokrata Szövetség januárban megalakí­tott Országos Önkormányzati Tanácsának kilenctagú elnöksége. Az elnökség az ülés után nyilatkozatot adott ki, és ebben vitat­ták a román kormány állásfoglalását, ami az RMDSZ új szerveződését alkotmány- és törvényellenesnek minősítette. Az OÖT elnöke, Sántha Pál Vilmos ki is fejtette vé­leményét, hogy a testület célkitűzései tel­jes mértékben megfelelnek az európai in­tegrációs szervezetek dokumentumainak, és az OÖT célkitűzései egyáltalán nem mondanak ellent Románia alkotmányá­nak és törvényeinek. Innentől kezdve azt hihetnék, az RMDSZ OÖT létjogosultságához nem férhet egy szemernyi kétség sem, hiszen Romániá­ban más pártok is bírnak hasonló jellegű szervezetekkel, és aligha akad olyan em­ber keleti szomszédunknál, aki elő tudná keresni a román alkotmányban azt a cik­kelyt, amely ezen szerveződések létrejöt­tét csak az RMDSZ-nek tiltaná meg. Ez a feltételezés azonban csak balga kép­zelgés. Mert alighogy egy bécsi lapnak nyi­latkozva a románok és a romániai magya­rok közötti fegyveres konfliktus kirobba­násának lehetőségét latolgatta Kolozsvár polgármestere, Gheorghe Funar, a Kis- Szamos partján fekvő város első embere a megye prefektusával és a megyei tanács elnökével karöltve közös nyilatkozatot adott ki. Ebben pedig nem az a legérdekesebb, hogy Kolozs megyében betiltják az RMDSZ Országos Önkormányzati Taná­csának tevékenységét, az sem, hogy a ro­mán főügyészség vizsgálatát követelik az OÖT ellen. A legérdekesebb az, hogy vé­letlenül éppen a nyilatkozatháború idején zajlik Bukarestben, a román külügymi­nisztériumban a román-magyar szakértői tárgyalások legújabb fordulója. Amelynek hirdetett célja, hogy a két fél egyeztesse álláspontjait, hogy a román-magyar alap- szerződést még a március 20-i párizsi eu­rópai stabilitási értekezlet előtt megköt­hessék. Kutatók ellenzik a fenékküszöböt Budapest (MTI) - A mellékágrendszer felől nem pótolható a Szigetköznek a Duna elterelé­se miatti talajvízcsökkenése. Ezt több kutató is bizonyította a kedden Budapesten megren­dezett tanácskozáson. A visszaduzzasztás, a vízsebesség csökkenése, az apró szemcséjű hordalék, a szerves anyag, az iszap nagyará­nyú kiülepedéséhez vezethet. így még a főme­der talajvíztápláló képessége is csökkenhet. Ezért több kutató ellenzi a Dunakilitinél épí­tendő fenékküszöböt. Indoklásuk szerint egy idő után hiába érke­zik majd több víz a főmederbe, illetve hiába emelik a duzzasztással a vízszintet, akkor sem jut több víz a talajba. Az elterelést követően lé­nyegesen megváltozott a talajvíz áramlása. Az elterelés előtt, amikor átlagosan kétezer köb­méter víz érkezett a Dunába másodpercen­ként, a talajvízáramlás a folyó felől a környe­zete felé irányul. Jelenleg, amikor 200 köbmé­ter érkezik másodpercenként, ez az áramlás a j folyó felé tart. [

Next

/
Thumbnails
Contents