Észak-Magyarország, 1995. február (51. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-21 / 44. szám
6 Z Itt-Hon 1995. Február 21., Kedd CSURKA ROBERT születésnapod alkalmából szeretettel köszöntünk és sikeres, boldog jövőt kívánunk: Szüleid, bátyád Józsi, Kata és Nagyiék. % Karcsa 18. TÓTH ELEK ZSOLTNE Tiszakarád Születésnapod alkalmából sok örömet és boldogságot kívánnak: szüleid, testvéreid, sógorod és keresztlányod. ÉDESANYÁNK özv. H. Szabó Istvánná Pácin 84. születésnapja alkalmából nagyon sok boldogságot, jó egészséget és örömteli hosszú életet kívánunk: lánya, veje, unokái | és dédunokája: Bence. ? zmns m/im ] Taktabáj 2Ó. születésnapodon sok szeretettel köszöntünk, J minden jót és szépet kirónunk: Barbara, lUárti, Pisti. „II világ minden nagysága nem § I ér fel egy jó baráttal. . 9 K/1PUSIJÚZSCP Taktabáj 12. születésnapod alkalmából sok szeretettel köszöntünk, jó tanulást kívánunk: nővéred II Iái ti, valamint | Barbara és Pisti. í KAPUSI JÓZSEFNÉ Taktabáj 47. születésnapján sok örömet és boldogságot kívánnak a világon a legdrágább édesanyának és nagymamának: | Barbara, Márti, Pisti. I ÉRSEK MUSZKA ILONA Sárospatak 9. születésnapod alkalmából szívből gratulálunk és minden jót kívánunk anya, apa á és Zoltán. ^ MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐK FIGYELEM! A fényeslitkei Tiszagyöngye Mg. Term, és Szóig. Szövetkezet elkezdte 1995. évi nagy olajtartalmú napraforgómag és takarmányzab-termelési és -felvásárlási szerződések kötését A termesztéshez kedvező feltételekkel vetőmagot és vegyszert biztosítunk. Bővebb felvilágosítást a szövetkezet telephelyén, Fényeslitke, Ady Endre út 40. szám alatt adunk. Ugyanitt: PIONEER, CIBA, KISKUN kukoricák nagykereskedelmi értékesítése. TAVASZI ÁRPA és ZABVETŐMAGOK széles fajtaválasztékkal. Növényvédőszerek, műtrágyák, gyomirtószerek, „ MOL-Carrier motorolajok kedvező áron történő értékesítése. | Cím: Fényeslitke, Ady E. út 40. ~ 1995. Február 21., Kedd Itt-Hon Z 3 Ahol még a Nap is másképp süt... Az alföldiek szívesen töltik Erdőhorvátiban szabad idejüket Erdőhorváti (ÉM - M.I.) - A faluban jól érzékelhető a téli csöndesség: az utcán csak nagy ritkán találkozni emberekkel, a kéményeken füst igyekszik a magasságok felé, még a máskor oly hangos kutyák is összegömbörödve húzódnak be valamiféle védett helyre. Aztán akik kijönnek a házakból, azok is csupán egy bolti vásárlást ejtenek meg, hogy aztán fázósan, összehúzva kabátjukat, gyorsan visszatérjenek a meleg lakásba. Alföldi „kolónia” Zemplénben Mindezek ellenére, Erdőhorváti még ezekben a hideg-rideg téli hónapokban is szép, van valami megmagyarázhatatlan hangulata ennek a (mint ahogyan még több más) zempléni falunak. Pedig még szebb lenne itt minden így télvíz idején, ha hó fedné a házak tetejét, a településtől karnyújtásnyira lévő erdők fáit. Igaz, napjainkban már mindenki a közelgő tavaszra gondol, a falun éló népek ilyentájt már erősen gondolkoznak azon, mit, hová és mennyit ültessenek. S hogy milyen a tavasz errefelé? Nos, ezt igazából csak az tudja, aki, itt él. Mint például Soltész Árpád, a nemrégiben lezajlott helyhatósági választások győztese, immáron Erdőhorváti polgármestere. Ó egyenesen úgy vélekedik, hogy itt még a Nap is másképp süt. Eme kijelentésével leginkább a lokálpatriotizmusa fejeződött ki, amit aztán gyorsan megtold még azzal: „Én a világ legszebb helyén születtem! Ezt az is jól bizonyíthatja, hogy egyre-más- ra keresnek meg az ország más részeiből emberek, hogy vennének itt portát, régi házat.” Ez a folyamat úgy négy-öt évvel ezelőtt kezdődött. Ennyi idő alatt már valóságos alföldi „kolónia” épült ki a falu egy részén, s mostanában már azon töri a fejét az önkormányzat: hol alakítsanak ki újabb parcellákat, mert ez a fajta érdeklődés, bevándorlás csak nem akar szűnni... Ehhez kapcsolódik még a polgármester azon elképzelése, mely szerint jó lenne az idegen- forgalom terén még további eredményeket elérni. S ez már a munkahelyteremtéssel ösz- szefüggő dolog. Nem véletlenül, mert hogy a faluban még ama bizonyos fehér hollónál is ritkább a munkalehetőség. Az apró lépések taktikája Soltész Árpád persze, nem ígér máról holnapra kapitális változásokat, sokkal inkább az apró lépések taktikáját választja. Elgondolása szerint - figyelembe véve a mai gazdasági s egyéb körülményeket -, felelőtlenség lenne olyasmivel „szédíteni” az embereket, ami jól hangzik ugyan, de megvalósíthatatlan. Az apró lépések egyik iránya lenne az idegenforgalomban rejlő lehetőségek kihasznáFotó: Laczó József lása. A falu lakóit meg kell arról a számukra egyelőre szokatlan lehetőség előnyeiről győzni, hogy a házaikban fogadják a turistákat, vendégeket. ,Nincs ennek hagyománya, tehát egészen az alapoknál kell elkezdeni ezt a munkát” - fűzte hozzá a polgármester. Másik irány ez ügyben: olyan ingatlanokat megvenni (tanyákat), melyekben - a felújításukat követően - ifjúsági szállást, tábort lehetne kialakítani. Ilyenre is lenne igény, hisz az Alföldről nyaranta több iskola keresget a zempléni részeken ilyesféle szállást. Ültetvények plusz gázvezeték A súlyos foglalkoztatási helyzetet javítandó, olyasmi is szerepel a polgármester tarsolyában, amit a helybéliek e vidék adottságai révén aknázhatnának ki: ilyen például az erdei ültetvények szorgalmazása, az erdő- gazdálkodás. Aztán: az itt jól megélő ribizli, szeder, szőlő telepítése, termesztése - az önkormányzat koordinálásával. Mint más zempléni településen itt is bevezetik a gázt. Mindez nem kis terhet ró a lakosokra, az önkormányzatra. De ha meglesz, ez is egy nagyobb lépés lesz abban az irányban, minek révén Erdőhorvátiról is elmondható majd: egyre komfortosabb ez a falu. Valószínű mind a helybéliek, mind az itt nyaraló, pihenő vendégeknek megelégedésére. _HETI JEGYZET A közösség ereje Priska Tibor De még mennyire létezett a közösség formáló ereje, elsősorban a községekben, minél kisebb volt egy falu, annál inkább élt, létezett ez az erő! Természetesen nem mindenki angyal egyik faluban sem, mindenütt megvannak a pletykálkodók, akik keresik, meg is találják kákán a csomót, márcsak unalmukban is hol ezt, hol azt terjesztenek a nekik nem tetszőkről, a hír, a pletyka pedig szárnyakon jár, mire az alvégből a felvégbe ér a bolha elefánttá válik. Ezek mellet, vagy olykor ezekkel együtt mégis, igenis élt a már említett formáló erő. Hiszen minden történés a falu láttára, szeme előtt történt, a helytelen viselkedést, a kötekedő magatartást, az ősi, íratlan erkölcsi törvényeket megsértőket - jó értelemben - megszólta a falu, kipellengérezte. Mérlegre tette a cselekvéseket, és a maga módján ítélkezett. Igenis megvolt ennek a hatása, olykor visszatartó ereje is. jólesett bármely édesanyának, ha az utcán más asszonnyal összetalálkozva az a másik dicsérőleg szólt sihederkor- ba lépő fiáról, amiért az mindig előre köszön. Vagy ha be is megy a korcsmába, nem randalírozik, szépen beszél mindenkivel, vagy szépen mulat, ha úgy adódik. De megkapja a magáét, aki fennhordja az orrát, kényeskedik, ha találkozik valakivel, elfordítja a fejét, vágy ilyesmi. Ha meg valamely súlyos esetben a pap „kiprédikált" valakit, hát az szégyenében a föld alá bújt volna, nehány hétig elő sem mert jönni. Mindezek a jobbára már sajnos csak emlékek azért sorjáznak föl, mert mind többet hallani: elköltözik ez a család is, amaz is a faluból, melyben ő is, szülei is, ükszülei is születtek, dolgoztak, mert nem bírja elviselni az ottani bűnözést, nehány ember ocsmánykodá- sát. Mert betörnek hozzá is, kirabolják, megverik, pénzét követelik, mert... Hát -igen! Nagyon sokan nem félnek már semmitől, senkitől, akár fényes nappal is leütnek bárkit, hogy elvegyék húsz forintját, ha nincs nála semmi, jól összerugdossák. Itt-ott megalakul a rendőrőrs, haszna rögtön látszik, csakhogy ehhez sok pénz, sok rendőr kellene. De hol van a közösség formáló, visszatartó, nevelő ereje? Az már bizonyos, hogy megkopott, meggyengült, ha van is valami még belőle, az igen restül működik. Az okok nyilván sokrétűek, hozzáértők, ha jónak látják, egyszer majd összegyűjtik, megmagyarázzák, elénk tárják. De hát miért is ne találhatna ismét magára a falu ilyen szempontból is? Adottak hozzá a lehetőségek. Talán ahhoz is, hogy azok legyenek ismét a hangadók, azoknak hallatszódjék a szavuk, akiknek ehhez megvan az erkölcsi alapjuk is.
