Észak-Magyarország, 1995. február (51. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-21 / 44. szám
4 B Itt-Ron 1995. Február 21., Kedd _MQZIMŰSQROK Február 21-től 28-ig Kazincbarcika 23- án: Született gyilkosok. Színes amerikai film. (Kezdés: 18 óra) 24- én: Született gyilkosok. Színes amerikai film. (Kezdés: 16 és 18 óra) 25- én: Timecop - Időzsaru. Színes szinkronizált amerikai akciófilm. (Kezdés: 16 és 18 óra) 26- án: Szabadnapos baba. Színes szinkronizált amerikai filmvígjáték. (Kezdés: 16 és 18 óra) 27- 28-án: Dugi pénz. Színes szinkronizált amerikai film vígjáték. (Kezdés: 18 és 20 óra) Mezőkövesd 24- 25-én: Hegylakó III. Színes amerikai sci-fi. (Kezdés: 19 óra) 26- án: Dugi pénz. Színes szinkronizált amerikai filmvígjáték. (Kezdés: 19 óra) Ózd 21-én: Az éj színe. Színes amerikai film. (Kezdés: 17 és 19 óra) 23-án: Megint tanú. Színes magyar film. (Kezdés: 17 és 19 óra) 25- én: Megint tanú. Színes magyar film. (Kezdés: 17 és 19 óra) 27- 28-án: Hegylakó III. Színes amerikai sci-fi. (Kezdés: 17 és 19 óra) • Tiszaújváros 23-24-én: Junior. Színes szinkronizált amerikai filmvígjáték. (Kezdés: 17.30 óra) 26- 27-én: Édeshármas. Színes amerikai film. (Kezdés: 17.30 óra) Amatőr poéták Gondolkodom Gondolkodom csöndben csak egyes egyedül, s hallom, hogy a kertben csak egy tücsök hegedül. Dobd el hegedűdet te kis réti bogár! Én is eldobom szívem, nem kell az már tovább! Vérzik csalfa szívein, szorítja a bánat. Elhagytalak téged, s most vágyódom utánad. Boldog vagy nélkülem, könnyebb lett életed. Tarka virágok színeivel, rajzolhatnám képedet. Nekem, nem maradt más, csak a kicsi zene. Irigyellek tücsök ég veled is örökre! Ferenczi Beáta Sajóvámos Tisztelgő kiállítás a bölcsőnél Két évtized sem feledtette a művésszel a régi barátokat Tiszaújváros (ÉM) - Ezen a tavaszt hívogató febraári estén, megtelt a Derkovits Gyula Művelődési Központ kisga- lériája. Barátokat, egykori munkatársakat, ismerősöket és utódjaikat tisztelte meg alkotásainak bemutatásával a Szentendrén alkotó Munkácsy- díjas képzőművész, Bukta Imre. Hajdan itt élt Tiszaújváros- ban, és dekoratőrként dolgozott a Tiszai Vegyi Kombinátban. Ez időre tehető, hogy szunnyadó tehetsége felszínre került, s elindult ezen a göröngyös pályán, hogy alkotásaival meghódítsa a szűkebb és a tá- gabb világot. A mezőszemerei szülői házból hozta emberségét, a szerénységet, s ebben a városban bontakozott ki a mindig újat kereső egyénisége. Eddigi alkotásait, bemutatkozását, kritikusai vegyes jelzőkkel illették. Egyben azonban minden esetben megegyeztek: merőben másfajta, eddig szokatlan látásmódja meghökkentően lenyűgöző. Semmi sem idegen tőle. Legyen az ecset, vászon, tus, vagy grafit, de ha érzelmi világa úgy kívánja, az elnyűtt gumicsizma, szög, vagy rozsdás doboz, újra életre kell keze alatt, más dimenzióban látatva magát. Húsz évvel ezelőtt párhuzamosan ismerkedett meg a fényképezőgép csodatevő lehetőségeivel, vagy Pataki János festőművész sajátos egyéniségével, akiről a mai napig vallja: erkölcsi és szellemi magatartást, művészet iránti tiszta elkötelezettséget kapott útravalóra. Nem restelli, hogy autodidakta, de csendesen eltűrte a népies művész nevet is, amihez ő maga hozzátapasztotta a mezőgazdasági jelzőt. A vele született művészi ösztön apró megnyilatkozásai szűkebb környezetéhez kötődtek, a szülői ház gazdasági udvarához, az istállóhoz, az agyonnyútt mezőgazdasági gépekhez, eszközökhöz, a tágabb világhoz, Mezőszeme- réhez. Ez inspirálja, motiválja alkotás közben, ezzel válnak teljessé és tökéletessé új és újabb kompozíciói. Kora ellenére nagy utat bejárt. 1978 óta lehetőség adatott számára, hogy Budapesttől Kecskemétig, Stuttgarttól Helsinkiig emberek százaival megismertesse képességeit. Néhány alkotását már egyaránt birtokolja jó néhány hazai és külhoni múzeum, s eddigi munkáját több ízben elismerték magas díjakkal, közöttük az 1989-ben kapott Munkácsyval. Február 10-én újra eljött Ti- szaújvárosba tisztelegni, barátok, egykori munkatársak előtt, újra felkereste azt a bölcsőt, amelytől indíttatását számon tartja. Maradandó emlék az utókor számára (ÉM - SZK) - A Barcikai His- tóriás helytörténeti újság jubileumi száma Kazincbarcika várossá nyilvánítása 40. évfordulójára, 1994 májusában jelent meg - s ez volt az V. évfolyam 12. száma. Akkor, Takács István, az újság szerkesztője és kiadója, sajtótájékoztatót tartott, ahol közölte: újabb helytörténeti újságot nem szándékozik kiadni. Egy későbbi beszélgetés során a szerkesztő-kiadó bővebben szólt jövőbeli terveiről.- A jubileumi Históriást a közvélemény rendkívül kedvezően fogadta, hiszen hézagpótló munka volt. A tervezett 1500 helyet 1600 példány készült, s iránta megnőtt az igény az olvasók körében. Akkor még úgy tűnt, hogy részben pénzügyi, részben a szerkesztő egészségi problémái miatt újabb kiadvány megjelenttetésére nem lát lehetőséget. Azonban az olvasóktól sok biztatást kapott. így a gondolat tovább foglalkoztatta és a gyűjtő munkát folytatta. Ám úgy ítélte meg, hogy a negyedévenkénti helytörténeti témák már „kimerültek”, s ez az út nem járható. Olyan jelleggel lehet illetve kell a város és az azt alkotó ősi települések múltjával foglalkozni, hogy a régmúlt már kevésbé, a közelmúlt viszont hangsúlyosabban kerüljön előtérbe. Egy évkönyvszerű kiadvány részletesebben foglalhatja össze az előző év jelentősebb eseményeit. Amikor az újabb elképzelés kialakult, Takács István benyújtott egy pályázatot, amiben az illetékes kuratórium kedvezően döntött. A kéziratok február végére rendelkezésre állnak. A nyomdai munkák, a tördelés, a lektorálás márciusban befejeződhet, és úgy tűnik, hogy az 1994-es évet összefoglaló kiadvány májusban az utcára kerülhet. Aligha kell bizonyítani, hogy a kiadványt - miként az előzőeket is - mind a tanuló ifjúság, mind az érdeklődők, a helytörténettel foglalkozó kutatók célszerűen forgathatják. .sem adomádért. sem barátságért, sím félelemért hamisat le nem írtam. AZ Ml KÉVÉSÉT ÍRTAM, IGAZAT ÍRTAM: Tmxf Lantos Sebestyén Ara: 60 forint ARCIKAI ISIÓRIÁS Helytörténeti Újság V. évi. I. (12.) síim, 199-1. május A jubileumi számmal egy időszak lezárult 1995. Február 21., Kedd Itt-Hon B 5 A népi állatgyógyítás és fortélyai Olykor ráspolyt dugtak a csikó szájába rágóként Szepesi Sándor Mezőkövesd (ÉM) - A földművelő nép legfontosabb háziállata a tehén, az ökör és a ló volt, de a juhot és a disznót kevesebbre becsülték. S mivel a haszonállatok egyre nélkülözhetetlenebbé váltak, nagy gondot fordítottak gondozásukra, gyógyításukra. Ha a ló vagy a tehén megbetegedett, hamarább fordultak orvoshoz, mint bármelyik családtag megbetegedésekor. Mivel azonban állatorvos kevés volt - és drága a bajbajutott gazda legtöbbször a saját gyógymódjait volt kénytelen használni, amelyek sokszor nemzedékeken át, apáról fiúra öröklődtek. A legfontosabb és a legtöbbre becsült háziállata - majdhogynem munkatársa - mindig is a ló volt a gazdaembemek, ezért ennek gyógyítására, ápolására dolgozták ki a legtöbb eljárást, gyógymódot. Igen gyakori betegség volt a lovaknál a „tályog” (rosszindulatú daganat, vízhólyag). Ilyenkor szárított tályoggyökeret fűztek a daganaton keresztül, amely nem engedte a lyukat összeforrni, s így a gennyes víz kifolyhatott a daganatból. (A tályoggyökér sárga virágú, keskeny levelű növény, leginkább útszélen terem.) Torokgyulladás esetén szénamorvát, szénaaprólékot forraltak, zsákba tették, a zsákot pedig a ló fejére húzták, hogy beszívja a párát. Igen gyakori volt a melegített gabonával, vagy a galambtrágyával történő „páráztatás” is. Ha emésztési zavar mutatkozott, s nem tudott az állat ké- rődzni, akkor olajat öntöttek a szájába, s így oldották fel a „szélzsákot” a gyomorban. Ilyen esetben egy másféle „orvosság” is használatos volt: borba vöröshagymát vágtak, lótrágyát szórtak bele, s ezzel a keverékkel itatták meg az állatot. Esős, sáros időben a ló hátsó lábai, patái gyakran kisebesedtek. Ilyenkor először kimosták a sebet somkóró és nadály- fu összefőzött levével, majd timsóval, méhviasszal és faggyúval kenték be. Áz istállóban egymás mellé kötött lovak gyakran összerugdosták egymást. Az itt képződött daganatokra, állatvizelettel kevert anyagot tapasztottak. Tavasszal a ló szájának alsó vagy felső része a sok pelyvaevéstől megkeményedik, ezenkívül a pelyva berakódik a fogak előtti részbe is, és ez a berakodás kisebesíti a szájrészt, a ló nem tud enni. Ilyenkor a szájat kitisztították a berakódott pelyvától, majd házi sóval jól bedörzsölték. Ha nagy volt a ló foga, a gazda ráspolyt erősített rá, s ezt a ló szájával ide-oda mozgatva, ledörzsölte a fölösleges „agyarat”. Különösen csikóknál fordult elő, hogy ráspolyt rágat- tak velük. Gyakori betegség volt a has- csikarás, hasgörcs. A gyógyítás úgy történt, hogy a lovat kipányvázták, majd jobbra-bal- ra hajtogatták, vagy ráültek. Ha a betegség nem szűnt, akkor két ember hámfával nyomkodta, húzkodta az állat hasát. Ha a ló megcsömörlött a zöld fűtől, vizet öntöttek a fülébe. Hályog esetén, pipában lerakodott kátrányos-ragadós anyaggal kenték meg az állat szemét. Ez „leette” róla a hályogot. Ha a ló patája nagyon kemény volt, akkor patkoíás előtt trágyával vagy agyaggal körülágyazva puhították meg, hogy a kovács könnyebben boldoguljon vele. A szarvasmarhának gyakran előforduló betegsége a felfúvódás. Ebben az esetben a következő gyógymódokat alkalmazták: egy záptojást öntöttek az állat szájába, s ennek következtében rendszerint, 3-5 órán belül megindult a kérődzés vagy: erős, leveles dohányból 4-5 levelet összecsavargattak, s ezt bedugták az állat torkán át. Gödörbe állították a tehenet, fejjel lefelé. Egy körülbelül 50 cm-es meggyfa botot tettek az állat szájába, amit spárgával a szarvakhoz erősítettek. A tehén rágta a keserű botot, annak nedve a nyállal együtt bejutott a belekbe, s meghozta a kérő- dzést. A friss, zöld fűtől könnyen kap a szarvasmarha hasmenést. Ilyenkor szárazkorpa etetésével szüntették meg a bajt. Ha a sertés orbáncot kapott, zöld barack és alma etetésévei próbálták orvosolni, de ez csak kevés esetben sikerült. Ha a malac hányt, szódabikarbónát itattak vele. Tüdőgyulladás esetén vizes homoktarisznyát kötöttek az állat hasára, s ez rendszerint használt. ■ légére értünk az év másold ik hónapjának, a jeles inapokban bővelkedő februárnak. Ezt mind közönségesen böjtelő havának a zodiákus naptár szerint halak vagy éppen a kos jegyében valónak is mondják. Ä népi időjóslásokban hívők csakúgy, mint a tavaszvárók számos olyan névnapot tartanak számon, melyek alapján következtetnek a várható időjárásra. Mindjárt a hónap elején a Gyertyaszentelő Boldog- asszony napját az elkövetkező negyven nap rámutatójának tartják. Mégpedig ellentétes értelemben. Mondják, ha enyhe az idő - hideg lesz, ha pedig zi- mankós, akkor hamar véget ér a tél. Ami azt illeti, olyan igazi tél nemigen örvendeztetett meg bennünket, sem hideggel, sem pedig hóval. S most, a hónap utolján is inkább a tavaszt, mint a télutót idézi az időjárás. S bár a farsangról is híres-hírhedté vált Dorottya sem igazán szorította, így aztán Juliannának sem volt mit Mátyás __________i_ t ágítani, ahogy a szólásmondás tartja, hogy „ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja” mármint a fagyot. Ami azt illeti, Zsuzsanna sem jeleskedett, mert bár nem idéz telet és igazi tavaszt sem az időjárás, Zsuzsanna sem szólaltatta meg a pacsirtákat. Ez most a Mátyásokra vár, akiknek a februári nevenapján, 24-én tisztük szerint meg kell törniük a jeget, már ha találnak, vagy ha nem találnak, akkor csinálniuk kell. Amilyen szeszélyes, változékony az időjárás, lehet, hogy azoknak lesz igazuk, akik úgy tartják, hogy a „kutya még nem ette meg a telet”. A jelek azonban mást mutatnak. Jégtörő Mátyásnak nemigen lesz dolga, hacsak az nem, hogy Zsuzsanna helyett most majd ő ereszti ki a szűre ujjából a pacsirtákat. |MM|o meg a sporthalászok- mSmhorgászok várják különös érdeklődéssel ezt a napot, hogy kifogják „Mátyás csukáját”, ami aztán egész évben szerencsés fogást biztosít. Az Itt-Hon konyhája Ezen a héten a Palotaszálló főszakácsa Kovács Tibor ajánl elkészítésre néhány kitűnő, a farsangi vigalmak idejére illő ételt. Pácolt pulykamell mandulás brokkoli mártásban A pulykamellet hat-tizenkét dekás szeletekre vágjuk, és két napra nedves pácba helyezzük. A pác: kockára vágott sárga- és fehérrépa, vöröshagyma, fokhagyma, babérlevél, só, bors, citrom és vörösbor. Ezt felforraljuk, és mire a zöldségek megpuhultak, lehűtjük, így tesszük bele a szeleteket. Két nap múlva a pulykát pirosra sütjük és félretesszük. Elkészítjük a mártást a következőképpen. A felolvasztott vajhoz lisztet teszünk, és amikor megpirult, tejszínnel felengedjük. Közben a főtt brokkolit turmixgéppel pépesítjük és ezt belekeverjük, sózzuk, borsozzuk (fehérborssal) szerecsendióval ízesítjük. Körete vajas zöldség és burgonyakrokett. Tálaláskor mandulával pergetjük meg a mártást. Aperitif: vilmoskörte-pálinka. Kísérő itala a félszáraz vörösbor. Tűzdelt szűzsült tejszínes gombával A leszeletelt szűzérméket szalonnával megtűzdeljük, sózzuk, borsozzuk, zsíron elősütjük. Ebből a zsírból valamennyit kiveszünk, és ezen vöröshagymát pirítunk, majd ehhez kockára vágott sampinyongombát teszünk, azt petrezselyemmel megszórjuk, sózzuk, borsozzuk. Amikor a gomba félig megpuhult, hozzáadjuk a mirelit zöldborsót és kelbimbót, ezt delikáttal ízesítjük, és tejszínnel fölengedjük. Ezt követően az egészet összeforraljuk. A félretett alaplével a húst puhára pároljuk. Aperitif: háromcsillagos konyak. Kísérőital: félédes furmint. Felelevenednek a régmúlt idők eseményei Fotó: Bartók 1st-
