Észak-Magyarország, 1995. február (51. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-02 / 28. szám
8 ÉS ZAK4VÍ agyarország Kultúra 1995« Február 2., Csütörtök APROPÓ íródiákok Filip Gabriella Nem minden író diák íródeák. Sőt, az íródiák sem feltétlenül diákíró. De hogy ki (lesz) közülük az író, azt végképp nehéz lenne megmondani. Mikes Kelement számon tartjuk íróként is, íródeákként is. Arról viszont, hogy valaha is íródiák lett volna, mit sem tud az irodalomtörténet. Akkoriban még nem nagyon működhettek íróiskolák. De a mostani pályaválasztási kiadványok sem tartalmaznak ilyen intézményeket. Azok a diákírók, diákköltők, akik a tavaszi szünetben Sárvárott adnak egymásnak randevút, nem író- és nem költőiskolákban tabuinak. Ezt a „mesterséget" nem nagyon lehet tanítani. Azért ez az óvatos fogalmazás, mert például a következő újsághirdetés éppen az ellenkezőjét állítja. „Regényíró-iskola: kispróza, regény, forgatókönyv írástechnikája. Tandíjas szakszeminárium keretében." Kossuth-díjas írónktól, Moldova Györgytől is megkérdezték már, hogy meg lehet-e tanítani az írást. „Nem tudom - válaszolta -, de Flaubert például iszonyú hülyeségeket mondott Maupassant-nak, amikor megpróbálta tanítani. Olyasmit, hogy semmi mással ne törődjön, mint az írással: nem kell sportolni, nőzni... Most képzeld el, milyen lett volna Maupassant nők és sport nélkül!" A szépírás (és nem a szép írás) taníthatóságán kívül felvetődik az a kérdés is, hogy már itt tartanánk?! Szakszemináriumok kellenek az irodalomhoz?! Elernádi Gyula a Könyvvilág decemberi számában így fogalmazott: „ilyen rossz helyzetben az irodalom még soha nem volt..." De hogy ennyire?! Ezt talán ő sem gondolta. Zichy az Adyban Miskolc (ÉM) - A Zichy Galéria bemutatkozó kiállítása nyílik Miskolcon az Ady Endre Művelődési Házban február 3-án este 6 órától. Az alkotásokat Iványi Péter, a Zichy Galéria igazgatója ajánlja az érdeklődők figyelmébe. „MOZI Az éj színe (ÉM - CsM) - Az éj színe valójában izgalmas film. Számtalan ember számtalan titka bonyolítja az eseményeket és a mozinéző tudatát - mindig újdonságokkal gazdagítva a történetet. Meg van benne szerelem is. Meg lélek, pontosabban tudat és tudatalatti, egyszóval az, amivel már a pszichológusok szoktak foglalkozni. Ez alapján akár azt is mondhatnánk, hogy ez egy jó thiller. ....................... B iztosan van is, aki mondja. Engem viszont két ember visszatart ettől a kijelentéstől (bár azt sem mondhatom, hogy rossz ez a mozi): Alfred Hitchkock és Agatha Christie. Akiknek semmi közük ehhez a filmhez. Csak úgy a néző eszébe jutnak. Mert valahogy emlékeztetnek rájuk a módszerek - de éppen fordítva működnek. Hitchkock például a legnyugisabb, legártatlanabb pillanatokban képes prezentálni egy gyilkosságot, hogy utána végig transzban tartsa még az erős idegzetű nézőt is. Itt meg már három perccel előtte tudjuk, hogy na most... - és amikor megtörténik, már nem is érdekes. Agatha Christie meg ugye abban fó- lülmúlhatatlan, hogy mindenkit gyanúba kever, de talán még nem született ember a földön, akinek az lett volna a leggyanúsabb, aki a tettes. A gyanúba éppen most is mindenki belekeveredik, de nem eléggé. Akik meg eléggé, kevesen vannak, és ott van köztük a tettes is. Mondhatni persze erre, hogy azért így is éri az embert egy-két meglepetés, a nagyok meg nagyok, miért kellene velük összehasonlítani ezt a mozit, amikor lehet, hogy nem is akarták követni őket a filmkészítők. Na ja, de akkor miért jutnak mégis az eszünkbe? Bruce Willis és Jane March - titkok között Értéksüllyedés múzeumi szinten Tervek, lehetőségek, hangulatok a pataki Rákóczi-várban Még áll az állványzat a Vörös-toronynál... A kis képen: Jósvainé Dankó Katalin, a múzeum vezetője Fotó: Dobos Klára Dobos Klára Sárospatak (ÉM) - Az elmúlt évben ötezerrel csökkent a látogatók száma a sárospataki Rákóczi Múzeumban. Ez persze az országos átlaghoz képest még nem is biztos, hogy olyan nagy szám, ám ez nem vigasztalja az ittenieket...- Idén sem várhatunk több látogatót, hiszen drága a benzin, drága a vonatjegy, így nehezebben utaznak az emberek. Persze, ha már Patakon vannak, akkor úgyis bejönnek. És ha bejönnek, mélyebb ismereteket akarnak szerezni -, ezzel magyarázható, hogy a tárlatvezetések száma viszont nő - mondja Jósvainé Dankó Katalin, a múzeum vezetője. A koldulás éve Tavaly a munka éve volt a múzeumban. Nem mintha nem lenne minden év a munkáé, de most a pataki teendők mellett a filiále, a monoki Kossuth-emlékház helyreállítása sok idejüket és pénzüket elvette. Ezt az évet viszont a koldulás évének nevezi a vezető.- Terveink, ötleteink vannak bőven — mondja -, feladat meg pláne. Nem várjuk a sült galambot, mi keressük meg a támogatóinkat. Itt nincs nagy befektető. Tudomásul kell venni, hogy ez az ország még mindig Pest-centrikus... Tavaly a költségvetés plusz ötven százalékát meg tudtuk szerezni bevételből, pályázatból. Nem hagyjuk magunkat lenyomni. Feladatunk a múzeum tevékenységét megismertetni, megyünk, pályázunk, pártoló tagokat keresünk... Nem panaszként, de tényként mondja, bogy nem túl fényes időszakban kerestük fel őket, mert ’95 mélypontnak tűnik. A költségvetési nehézségek miatt már a szinten tartás is nehéz. A kis fizetések miatt elég rossz a hangulat. Csak azért maradnak itt az emberek, mert a környéken máshol nem nagyon tudnak elhelyezkedni. Az adott társadalmi szituációban, amiben benne van a múzeum is, nincs kitörési lehetőség... Erkölcsi hátrányban- Ma hálátlan és kínkeserves dolog kultúrát művelni. Hogy a dolgozóimat megtartsam, meg kell engednem nekik bizonyos melléktevékenységet, ám így szétaprózódnak. Féltem ezeket a fiatalokat, mert kevesen maradnak meg muzeológusként a pályán. Én a hivatástudatukat, a lelkesedésüket használom ki. De ez nem megy sokáig. A szemléletnek kellene megváltoznia. Félő, hogy az értékeink még lejjebb süllyednek. Jó, mi nem vagyunk számottevőek az országban, de legalább nekünk úgy kell magunkat kezelni, mintha azok volnánk, hiszen emlékeket őrzünk és mutatunk be, a magyar identitástudatot formáljuk... Az Iparművészeti Múzeum vezetője nyilatkozta, hogy attól fél, ha bezárnák a múzeumokat, senkinek nem tűnne fel. Én azt mondom: nem lehet így „leértékelnem” magam. Igenis hinnünk kell, hogy fontosak a magyar múzeumok. Nem szabad hagyni, hogy lerobbanjanak, a működésüket biztosítani kell. A sárospataki múzeum a Nemzeti Múzeumhoz tartozik, ezáltal költségvetésüket is a központtól kapják. És - mint mondják - rosz- szabb az anyagi helyzetük, mint a megyéhez tartozó intézményeknek. De az erkölcsi elismerés megvan, hiszen a magyar történelemhez kiemelkedően kapcsolódó helyek tartoznak közvetlenül a Nemzeti Múzeumhoz. És országos múzeum intézményeként mindig előtérben lehettek. Fiatalodó torony Központi költségvetésből kapják például a pénzt a Vörös-torony felújítására is, amivel elég lassan haladnak. Ennek oka, hogy - mint kórházba kerülő embernél a betegségek - egyik gond jött a másik után, aminek egyrészt anyagi von- zata van, másrészt pluszidőt igényel. Júniusban talán befejezik az állványbontást, remélik, addigra a belső tér is kész lesz - a megfelelő biztonsági berendezésekkel együtt. Hiszen e nélkül nem rendezhetnek ott kiállítást, mert elég rossz a köz- biztonság. De a Vörös-torony elkészültével sem lélegezhetnek fel, mert a várkastéjy felújítása újabb feladatokat ad. És a nyolchektáros kastélyparkot is rendbe kell tenni. A torony viszont egyre „fiatalodik”. A felújítás során talált gótikus faragványok bizonyítékát adták, hogy nem tatárjárás-kori, nem Pálóczy-kori, hanem Perényi Péter építtette 1534 és ’41 között. Hét év alatt. A helyreállítás meg már évtizede folyik... A tervek szerint a toronybeli kiállításon éppen az új eredmények miatt a Perényiek korát szeretnék bemutatni, hogy bekerüljön a köztudatba: a Percnyieknek nemcsak az iskolaalapításban, de ebben is van szerepe. Szakma és üzlet- Manapság menedzser típusú ember kell egy ilyen intézmény élére, pedig a szakmai tevékenység lenne fontosabb. Nekem ez az egyetlen munkahelyem, tényleg minden gondját ismerem a múzeumnak. De mint régész sokkal jobban éreztem magam a gödörben, mert az volt a dolgom, hogy feltárjam, dokumentáljam... És régészetileg levédett területek is vannak a városban, a városfal helyreállítása, az erődrendszer kutatása nem fejeződött még be. De most erre kevésbé tudunk figyelni. Programokat szervezünk, rákényszerültünk, hogy „eladjuk” magunkat. Koncertek, irodalmi estekkel, kismesterségek bemutatójával csalogatjuk ide az érdeklődőket. Négy éve kávézót is nyitottak, ehhez kaptak a várostól anyagi támogatást. Ezzel is szolgáltatásaik színvonalát növelhetik. Aztán itt van a Zempléni Művészeti Napok rendezvénysorozat, melyet idén nyáron immár negyedik alkalommal rendeznek meg. Ilyenkor a múzeum is helyet ad különféle rendezvényeknek, koncerteknek. Az idegenforgalom szempontjából ez a csúcsrendezvény, illetve a Szent Erzsébet-nap programja. Idén lesz Szent Erzsébet-ki- állítás is a múzeumban, Szent Erzsébet élete és kora címmel. És ilyenkor kiállítás is nyúlik, ahol a régió művészetét szeretnék bemutatni a máshonnan érkező vendégeknek, hogy hírét vigyék Pataknak... Felsőoktatás - elemi gondokkal 340 millió forint hiányzik a Miskolci Egyetem kasszájából Miskolc (ÉM - Sz.K.) - A hazai felsőoktatás normatívái a tíz-tizenöt évvel ezelőtti állapotokat tükrözik. Több szempontból is hátrányos továbbá, hogy a pénzt tizenkét egyenlő részre elosztva, havonta utalják át az intézményeknek. Miskolci Egyetem 340 milliós hiánnyal küszködik, míg havi finanszírozási hiánya 16 millió forint. Az Miskolci Egyetem Tanácsának legutóbbi ülésén - melyen Farkas Ottó rektor meghívására részt vett Csirik János, a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár, Báthory Zoltán helyettes államtitkár, valamint Horváth István, a Dunaferr Dunai Vasmű Rt. elnök-vezérigazgatója - elhangzott az is, hogy bár a normatívák nem emelkedtek, a társadalmi, gazdasági háttér alaposan megváltozott. Míg korábban az ipari megbízásból folytatott kutatásokból származó bevétel fedezte a rezsiköltségek felét, addig - a nagy- vállalatok megszűntével - ma már ebből a pénzből legfeljebb kétheti vízdíjat lehet kifizetni. A Miskolci Egyetem ezenkívül sajátos problémákkal is küzd. Az országban szinte egyedülállóan - a kormányzati elvárásoknak megfelelően, s nem utolsósorban a régió fiataljainak úttartásáért - többkarú intézménnyé, valódi univerzitássá vált, új beruházásokat hajtott végre. E változásokat a finanszírozásnál a kormányzat nem, vagy csak kevéssé vette figyelembe. Csirik János az Egyetemi Tanács tagjai előtt kifejezte azt a szándékát, hogy megkeresi az utakat, amelyek segítségével a Miskolci Egyetemen felgyülemlett adósságot valamilyen módon „leírják”, feltéve, ha a Miskolci Egyetem kidolgozza azokat a módozatokat, amelyek garanciát jelentenek arra, hogy a továbbiakban nem lépi túl a költség- vetési keretét.- Mind a minisztérium, mind az egyetem szempontjából fontos a mielőbbi megoldás - mondta Farkas Ottó rektor —, hiszen az idő előrehaladtával a probléma egyre súlyosabbá válik, ugyanis a tb- és APEH- adósság 56 százalékos teherrel gyűrűzik tovább. Ezek után valóban felüdülésként hatott Horváth István elnök-vezérigazgató szemléletes előadása az ország legnagyobb termelő vállalatcsoportja, a Dunaferr Rt. stratégiájáról, mely sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint az elmúlt esztendő nettó négy és fél milliárd forintos nyeresége. Mint elmondta, a változó gazdasági környezet változó stratégia kidolgozását és betartását követelte tőlük, mely sokszor tartalmazott kemény megszorításokat és struktúraváltást. Két dolgon azonban sohasem takarékoskodtak: a minőségen és a minőségbiztosításon, de a környezetvédelemre és az oktatásra is mindig nagy hangsúlyt fektettek. Eredményeiket egyetlen fillér állami támogatás nélkül, hazai hitel igénybevétele nélkül érték el. Ahhoz, hogy a magyar ipar a piacgazdaság szintjét elérje, mondotta az elnök-vezérigazgató, megfelelő szürkeállományra van szükség. Ezért feltétlenül fontos, hogy a magyar felsőoktatás az őt megillető helyre kerüljön.Elekor jelentette be Horváth István, hogy aláírtak egy tízmillió forintos szponzori szerződést az egyetemen kifejlesztett űrkemence gyártására, létesítettek továbbá egy tízmillió forintos alapítványt a kohászképzés segítésére, és vásároltak egy Ford mikrobuszt az egyetem számára. Diákírók Sárvár (MTI) - Az idén is megrefi' dezik a diákírók és diákköltők országos találkozóját a tavaszi szü; netben Sárváron. A helyi Tinód1 Gimnázium, a városi polgármester1 hivatal, valamint az írók Szakszer- vezete ez alkalomból pályázatot hü det az ország valamennyi középé' kolása részére vers, próza és irodai mi tanulmány kategóriában. A, Pályázatokat február 20-ig az írók Szakszervezete címére - 1068 Budapest Városligeti fasor 38. - poS" tán lehet elküldeni. Könyvúj donságok Budapest (MTI)-Szkalnitzky Antalról, a kiegyezés korának neve® építészéről jelentetett meg könyve* az Akadémiai Kiadó. A kötet szerzője: Sisa József, az Oktogon házainak tervezőjét, a budapesti városkép alakítójának életét és munkássága1, mutatja be a kiadványban. Az olaszul tanulók számára lehet hasznos az a nyelvtani segédkönyv1; amely egy már korábban megjelen olasz tankönyv anyagát egészíti k>- Klasszikus regények, drámák és izgalmas krimik egyaránt találhatóit az Európa Könyvkiadó februári Újdonságai között. A bűnügyi történetek kedvek* Agatha Christie-nek, illetve Stephen Kngnek egy-egy már régebben is kiadott művét vehetik ismét keZ' be. A gyilkosság az Orient express zen és a Borzalmak városa most az olvasók kérésére jelenik meg újra- A francia felvilágosodás egyik ke nagyobb, legtevékenyebb képvisel0 jének, Diderot-nak az Europ Hasszikus Regények sorozattá egy kötetbe foglalva két műve, a re csegő csecsebecsék és az Apáca jep nik meg. Előbbi születésekor ven szánsz szabadszájúságával b° rányt kavart, akárcsak az ApaC°! amelynek hősnője egy korabeli n kolostor intimitásairól tudósítja olvasót. > . Babits Mihály fordításában lát * mét napvilágot Szophoklész k halhatatlan drámája: az Oedip király és az Oedipus Kolonosban- ‘ két mű az Európa Diákkönyvtár s - rozatban lát napvilágot. , Libben a szoknya - ez a címe Roben Merle regényének, mely a Franc*1 história újabb kötete. Az eddig megjelent hét könyv után most a Xv 1 ■ századi Franciaországba, IV. He!j_ rik uralkodásának éveibe kalauz0 ja olvasóit a neves író. A sok szemP löt felvonultató izgalmas regény*1^ a szerző megpróbál választ adni kor nagy kérdéseire is, melyek y? taképpen korunk nagy kérdéseim Abbott halála zázhét éves korában elhunyt roadway világának legendás ni lakja, George Francis Abbott, iazdag pályafutása több fű' yolcvan évet ível át: már ott yo < mikor szenzációszámba ment id° ütött állatok szerepeltetése a sz|fl adón, és még megérte azt a kot' mikor komputerizált pirotechnik^ al kápráztatják el a nézőközönSe et. Karrierje csaknem százhúszo'1 t színpadi művet ölel fel - nef1 sak színészkedett, hanem darab at írt és rendezett is tucatjává;- endületes előadásmódjáról, cíil ős, száraz humoráról, csavaró szjárásáról és playboy-életstíluso 51 vált híressé. Fotó: n Koncertek Miskolc (ÉM) - A miskolci Club fj® Blues zenekar ad koncertet febt'U® 3-án, pénteken este a Vian-klubba (a Tokaj szolgáltatóház mellény Ugyanitt másnap, szombaton estey Másfél nevű alternatív csapat zen® jét hallgathatják az érdeklődők. ,
