Észak-Magyarország, 1995. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-02 / 28. szám

8 ÉS ZAK4VÍ agyarország Kultúra 1995« Február 2., Csütörtök APROPÓ íródiákok Filip Gabriella Nem minden író diák íródeák. Sőt, az író­diák sem feltétlenül diákíró. De hogy ki (lesz) közülük az író, azt végképp nehéz lenne megmondani. Mikes Kelement számon tartjuk íróként is, íródeákként is. Arról viszont, hogy va­laha is íródiák lett volna, mit sem tud az irodalomtörténet. Akkoriban még nem na­gyon működhettek íróiskolák. De a mos­tani pályaválasztási kiadványok sem tar­talmaznak ilyen intézményeket. Azok a diákírók, diákköltők, akik a tavaszi szü­netben Sárvárott adnak egymásnak rande­vút, nem író- és nem költőiskolákban ta­buinak. Ezt a „mesterséget" nem nagyon lehet tanítani. Azért ez az óvatos fogalmazás, mert pél­dául a következő újsághirdetés éppen az ellenkezőjét állítja. „Regényíró-iskola: kispróza, regény, forgatókönyv írástech­nikája. Tandíjas szakszeminárium kereté­ben." Kossuth-díjas írónktól, Moldova Györgytől is megkérdezték már, hogy meg lehet-e tanítani az írást. „Nem tudom - vá­laszolta -, de Flaubert például iszonyú hü­lyeségeket mondott Maupassant-nak, amikor megpróbálta tanítani. Olyasmit, hogy semmi mással ne törődjön, mint az írással: nem kell sportolni, nőzni... Most képzeld el, milyen lett volna Maupassant nők és sport nélkül!" A szépírás (és nem a szép írás) tanítható­ságán kívül felvetődik az a kérdés is, hogy már itt tartanánk?! Szakszemináriumok kellenek az irodalomhoz?! Elernádi Gyu­la a Könyvvilág decemberi számában így fogalmazott: „ilyen rossz helyzetben az irodalom még soha nem volt..." De hogy ennyire?! Ezt talán ő sem gondolta. Zichy az Adyban Miskolc (ÉM) - A Zichy Galéria bemutatkozó kiállítása nyílik Miskolcon az Ady Endre Mű­velődési Házban február 3-án este 6 órától. Az alkotásokat Iványi Péter, a Zichy Galéria igaz­gatója ajánlja az érdeklődők figyelmébe. „MOZI Az éj színe (ÉM - CsM) - Az éj színe valójában izgalmas film. Számtalan ember számtalan titka bonyo­lítja az eseményeket és a mozinéző tudatát - mindig újdonságokkal gazdagítva a történe­tet. Meg van benne szerelem is. Meg lélek, pontosabban tudat és tudatalatti, egyszóval az, amivel már a pszichológusok szoktak fog­lalkozni. Ez alapján akár azt is mondhatnánk, hogy ez egy jó thiller. ....................... B iztosan van is, aki mondja. Engem viszont két ember visszatart ettől a kijelentéstől (bár azt sem mondhatom, hogy rossz ez a mozi): Alfred Hitchkock és Agatha Christie. Akiknek semmi közük ehhez a filmhez. Csak úgy a né­ző eszébe jutnak. Mert valahogy emlékeztet­nek rájuk a módszerek - de éppen fordítva működnek. Hitchkock például a legnyugisabb, legártatlanabb pillanatokban képes prezentál­ni egy gyilkosságot, hogy utána végig transz­ban tartsa még az erős idegzetű nézőt is. Itt meg már három perccel előtte tudjuk, hogy na most... - és amikor megtörténik, már nem is érdekes. Agatha Christie meg ugye abban fó- lülmúlhatatlan, hogy mindenkit gyanúba ke­ver, de talán még nem született ember a föl­dön, akinek az lett volna a leggyanúsabb, aki a tettes. A gyanúba éppen most is mindenki be­lekeveredik, de nem eléggé. Akik meg eléggé, kevesen vannak, és ott van köztük a tettes is. Mondhatni persze erre, hogy azért így is éri az embert egy-két meglepetés, a nagyok meg nagyok, miért kellene velük összehasonlíta­ni ezt a mozit, amikor lehet, hogy nem is akar­ták követni őket a filmkészítők. Na ja, de ak­kor miért jutnak mégis az eszünkbe? Bruce Willis és Jane March - titkok között Értéksüllyedés múzeumi szinten Tervek, lehetőségek, hangulatok a pataki Rákóczi-várban Még áll az állványzat a Vörös-toronynál... A kis képen: Jósvainé Dankó Katalin, a múzeum vezetője Fotó: Dobos Klára Dobos Klára Sárospatak (ÉM) - Az elmúlt év­ben ötezerrel csökkent a látoga­tók száma a sárospataki Rákó­czi Múzeumban. Ez persze az országos átlaghoz képest még nem is biztos, hogy olyan nagy szám, ám ez nem vigasztalja az ittenieket...- Idén sem várhatunk több látoga­tót, hiszen drága a benzin, drága a vonatjegy, így nehezebben utaznak az emberek. Persze, ha már Patakon vannak, akkor úgyis bejönnek. És ha bejönnek, mélyebb ismereteket akarnak szerezni -, ezzel magyaráz­ható, hogy a tárlatvezetések száma viszont nő - mondja Jósvainé Dankó Katalin, a múzeum vezetője. A koldulás éve Tavaly a munka éve volt a múze­umban. Nem mintha nem lenne minden év a munkáé, de most a pa­taki teendők mellett a filiále, a mo­noki Kossuth-emlékház helyreállí­tása sok idejüket és pénzüket elvet­te. Ezt az évet viszont a koldulás évének nevezi a vezető.- Terveink, ötleteink vannak bő­ven — mondja -, feladat meg pláne. Nem várjuk a sült galambot, mi ke­ressük meg a támogatóinkat. Itt nincs nagy befektető. Tudomásul kell venni, hogy ez az ország még mindig Pest-centrikus... Tavaly a költségvetés plusz ötven százalékát meg tudtuk szerezni bevételből, pá­lyázatból. Nem hagyjuk magunkat lenyomni. Feladatunk a múzeum tevékenységét megismertetni, me­gyünk, pályázunk, pártoló tagokat keresünk... Nem panaszként, de tényként mondja, bogy nem túl fényes idő­szakban kerestük fel őket, mert ’95 mélypontnak tűnik. A költségvetési nehézségek miatt már a szinten tar­tás is nehéz. A kis fizetések miatt elég rossz a hangulat. Csak azért maradnak itt az emberek, mert a környéken máshol nem nagyon tud­nak elhelyezkedni. Az adott társa­dalmi szituációban, amiben benne van a múzeum is, nincs kitörési le­hetőség... Erkölcsi hátrányban- Ma hálátlan és kínkeserves dolog kultúrát művelni. Hogy a dolgozói­mat megtartsam, meg kell enged­nem nekik bizonyos melléktevé­kenységet, ám így szétaprózódnak. Féltem ezeket a fiatalokat, mert ke­vesen maradnak meg muzeológus­ként a pályán. Én a hivatástudatu­kat, a lelkesedésüket használom ki. De ez nem megy sokáig. A szemlé­letnek kellene megváltoznia. Félő, hogy az értékeink még lejjebb süllyednek. Jó, mi nem vagyunk számottevőek az országban, de leg­alább nekünk úgy kell magunkat kezelni, mintha azok volnánk, hi­szen emlékeket őrzünk és muta­tunk be, a magyar identitástudatot formáljuk... Az Iparművészeti Mú­zeum vezetője nyilatkozta, hogy at­tól fél, ha bezárnák a múzeumokat, senkinek nem tűnne fel. Én azt mondom: nem lehet így „leértékel­nem” magam. Igenis hinnünk kell, hogy fontosak a magyar múzeu­mok. Nem szabad hagyni, hogy le­robbanjanak, a működésüket bizto­sítani kell. A sárospataki múzeum a Nem­zeti Múzeumhoz tartozik, ezáltal költségvetésüket is a központtól kapják. És - mint mondják - rosz- szabb az anyagi helyzetük, mint a megyéhez tartozó intézményeknek. De az erkölcsi elismerés megvan, hiszen a magyar történelemhez ki­emelkedően kapcsolódó helyek tar­toznak közvetlenül a Nemzeti Múzeumhoz. És országos múzeum intézményeként mindig előtérben lehettek. Fiatalodó torony Központi költségvetésből kapják például a pénzt a Vörös-torony fel­újítására is, amivel elég lassan ha­ladnak. Ennek oka, hogy - mint kórházba kerülő embernél a beteg­ségek - egyik gond jött a másik után, aminek egyrészt anyagi von- zata van, másrészt pluszidőt igé­nyel. Júniusban talán befejezik az állványbontást, remélik, addigra a belső tér is kész lesz - a megfelelő biztonsági berendezésekkel együtt. Hiszen e nélkül nem rendezhetnek ott kiállítást, mert elég rossz a köz- biztonság. De a Vörös-torony elké­szültével sem lélegezhetnek fel, mert a várkastéjy felújítása újabb feladatokat ad. És a nyolchektáros kastélyparkot is rendbe kell tenni. A torony viszont egyre „fiata­lodik”. A felújítás során talált góti­kus faragványok bizonyítékát ad­ták, hogy nem tatárjárás-kori, nem Pálóczy-kori, hanem Perényi Péter építtette 1534 és ’41 között. Hét év alatt. A helyreállítás meg már évti­zede folyik... A tervek szerint a toronybeli ki­állításon éppen az új eredmények miatt a Perényiek korát szeretnék bemutatni, hogy bekerüljön a köz­tudatba: a Percnyieknek nemcsak az iskolaalapításban, de ebben is van szerepe. Szakma és üzlet- Manapság menedzser típusú em­ber kell egy ilyen intézmény élére, pedig a szakmai tevékenység lenne fontosabb. Nekem ez az egyetlen munkahelyem, tényleg minden gondját ismerem a múzeumnak. De mint régész sokkal jobban éreztem magam a gödörben, mert az volt a dolgom, hogy feltárjam, dokumen­táljam... És régészetileg levédett te­rületek is vannak a városban, a vá­rosfal helyreállítása, az erődrend­szer kutatása nem fejeződött még be. De most erre kevésbé tudunk fi­gyelni. Programokat szervezünk, rákényszerültünk, hogy „eladjuk” magunkat. Koncertek, irodalmi es­tekkel, kismesterségek bemutatójá­val csalogatjuk ide az érdeklődőket. Négy éve kávézót is nyitottak, ehhez kaptak a várostól anyagi tá­mogatást. Ezzel is szolgáltatásaik színvonalát növelhetik. Aztán itt van a Zempléni Művé­szeti Napok rendezvénysorozat, melyet idén nyáron immár negye­dik alkalommal rendeznek meg. Ilyenkor a múzeum is helyet ad kü­lönféle rendezvényeknek, koncer­teknek. Az idegenforgalom szem­pontjából ez a csúcsrendezvény, il­letve a Szent Erzsébet-nap prog­ramja. Idén lesz Szent Erzsébet-ki- állítás is a múzeumban, Szent Er­zsébet élete és kora címmel. És ilyenkor kiállítás is nyúlik, ahol a ré­gió művészetét szeretnék bemutat­ni a máshonnan érkező vendégek­nek, hogy hírét vigyék Pataknak... Felsőoktatás - elemi gondokkal 340 millió forint hiányzik a Miskolci Egyetem kasszájából Miskolc (ÉM - Sz.K.) - A hazai felsőoktatás normatívái a tíz-ti­zenöt évvel ezelőtti állapotokat tükrözik. Több szempontból is hátrányos továbbá, hogy a pénzt tizenkét egyenlő részre elosztva, havonta utalják át az intézményeknek. Miskolci Egyetem 340 milliós hiánnyal küszködik, míg havi finanszíro­zási hiánya 16 millió forint. Az Miskolci Egyetem Tanácsának legutóbbi ülésén - melyen Farkas Ottó rektor meghívására részt vett Csirik János, a felsőoktatásért fele­lős helyettes államtitkár, Báthory Zoltán helyettes államtitkár, vala­mint Horváth István, a Dunaferr Dunai Vasmű Rt. elnök-vezérigaz­gatója - elhangzott az is, hogy bár a normatívák nem emelkedtek, a tár­sadalmi, gazdasági háttér alaposan megváltozott. Míg korábban az ipa­ri megbízásból folytatott kutatások­ból származó bevétel fedezte a re­zsiköltségek felét, addig - a nagy- vállalatok megszűntével - ma már ebből a pénzből legfeljebb kétheti vízdíjat lehet kifizetni. A Miskolci Egyetem ezenkívül sajátos problé­mákkal is küzd. Az országban szin­te egyedülállóan - a kormányzati elvárásoknak megfelelően, s nem utolsósorban a régió fiataljainak út­tartásáért - többkarú intézménnyé, valódi univerzitássá vált, új beru­házásokat hajtott végre. E változá­sokat a finanszírozásnál a kor­mányzat nem, vagy csak kevéssé vette figyelembe. Csirik János az Egyetemi Ta­nács tagjai előtt kifejezte azt a szán­dékát, hogy megkeresi az utakat, amelyek segítségével a Miskolci Egyetemen felgyülemlett adósságot valamilyen módon „leírják”, feltéve, ha a Miskolci Egyetem kidolgozza azokat a módozatokat, amelyek ga­ranciát jelentenek arra, hogy a to­vábbiakban nem lépi túl a költség- vetési keretét.- Mind a minisztérium, mind az egyetem szempontjából fontos a mi­előbbi megoldás - mondta Farkas Ottó rektor —, hiszen az idő előreha­ladtával a probléma egyre súlyosab­bá válik, ugyanis a tb- és APEH- adósság 56 százalékos teherrel gyű­rűzik tovább. Ezek után valóban felüdülésként hatott Horváth István elnök-vezér­igazgató szemléletes előadása az or­szág legnagyobb termelő vállalat­csoportja, a Dunaferr Rt. stratégiá­járól, mely sikerét mi sem bizonyít­ja jobban, mint az elmúlt esztendő nettó négy és fél milliárd forintos nyeresége. Mint elmondta, a változó gazdasági környezet változó straté­gia kidolgozását és betartását köve­telte tőlük, mely sokszor tartalma­zott kemény megszorításokat és struktúraváltást. Két dolgon azon­ban sohasem takarékoskodtak: a minőségen és a minőségbiztosítá­son, de a környezetvédelemre és az oktatásra is mindig nagy hangsúlyt fektettek. Eredményeiket egyetlen fillér állami támogatás nélkül, ha­zai hitel igénybevétele nélkül érték el. Ahhoz, hogy a magyar ipar a piacgazdaság szintjét elérje, mon­dotta az elnök-vezérigazgató, meg­felelő szürkeállományra van szük­ség. Ezért feltétlenül fontos, hogy a magyar felsőoktatás az őt megillető helyre kerüljön.Elekor jelentette be Horváth István, hogy aláírtak egy tízmillió forintos szponzori szerző­dést az egyetemen kifejlesztett űr­kemence gyártására, létesítettek to­vábbá egy tízmillió forintos alapít­ványt a kohászképzés segítésére, és vásároltak egy Ford mikrobuszt az egyetem számára. Diákírók Sárvár (MTI) - Az idén is megrefi' dezik a diákírók és diákköltők or­szágos találkozóját a tavaszi szü; netben Sárváron. A helyi Tinód1 Gimnázium, a városi polgármester1 hivatal, valamint az írók Szakszer- vezete ez alkalomból pályázatot hü det az ország valamennyi középé' kolása részére vers, próza és irodai mi tanulmány kategóriában. A, Pá­lyázatokat február 20-ig az írók Szakszervezete címére - 1068 Bu­dapest Városligeti fasor 38. - poS" tán lehet elküldeni. Könyvúj donságok Budapest (MTI)-Szkalnitzky An­talról, a kiegyezés korának neve® építészéről jelentetett meg könyve* az Akadémiai Kiadó. A kötet szerző­je: Sisa József, az Oktogon házainak tervezőjét, a budapesti városkép alakítójának életét és munkássága1, mutatja be a kiadványban. Az olaszul tanulók számára lehet hasznos az a nyelvtani segédkönyv1; amely egy már korábban megjelen olasz tankönyv anyagát egészíti k>- Klasszikus regények, drámák és iz­galmas krimik egyaránt találhatóit az Európa Könyvkiadó februári Új­donságai között. A bűnügyi történetek kedvek* Agatha Christie-nek, illetve Step­hen Kngnek egy-egy már régebben is kiadott művét vehetik ismét keZ' be. A gyilkosság az Orient express zen és a Borzalmak városa most az olvasók kérésére jelenik meg újra- A francia felvilágosodás egyik ke nagyobb, legtevékenyebb képvisel0 jének, Diderot-nak az Europ Hasszikus Regények sorozattá egy kötetbe foglalva két műve, a re csegő csecsebecsék és az Apáca jep nik meg. Előbbi születésekor ven szánsz szabadszájúságával b° rányt kavart, akárcsak az ApaC°! amelynek hősnője egy korabeli n kolostor intimitásairól tudósítja olvasót. > . Babits Mihály fordításában lát * mét napvilágot Szophoklész k halhatatlan drámája: az Oedip király és az Oedipus Kolonosban- ‘ két mű az Európa Diákkönyvtár s - rozatban lát napvilágot. , Libben a szoknya - ez a címe Roben Merle regényének, mely a Franc*1 história újabb kötete. Az eddig meg­jelent hét könyv után most a Xv 1 ■ századi Franciaországba, IV. He!j_ rik uralkodásának éveibe kalauz0 ja olvasóit a neves író. A sok szemP löt felvonultató izgalmas regény*1^ a szerző megpróbál választ adni kor nagy kérdéseire is, melyek y? taképpen korunk nagy kérdéseim Abbott halála zázhét éves korában elhunyt roadway világának legendás ni lakja, George Francis Abbott, iazdag pályafutása több fű' yolcvan évet ível át: már ott yo < mikor szenzációszámba ment id° ütött állatok szerepeltetése a sz|fl adón, és még megérte azt a kot' mikor komputerizált pirotechnik^ al kápráztatják el a nézőközönSe et. Karrierje csaknem százhúszo'1 t színpadi művet ölel fel - nef1 sak színészkedett, hanem darab at írt és rendezett is tucatjává;- endületes előadásmódjáról, cíil ős, száraz humoráról, csavaró szjárásáról és playboy-életstíluso 51 vált híressé. Fotó: n Koncertek Miskolc (ÉM) - A miskolci Club fj® Blues zenekar ad koncertet febt'U® 3-án, pénteken este a Vian-klubba (a Tokaj szolgáltatóház mellény Ugyanitt másnap, szombaton estey Másfél nevű alternatív csapat zen® jét hallgathatják az érdeklődők. ,

Next

/
Thumbnails
Contents