Észak-Magyarország, 1995. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-15 / 39. szám

1995. Február 15., Szerda ~ ..... r~~: Hírek - Tudósítások É SZAK'Magyarország 3 Horn-Bokros megbeszélés Budapest (MTI) - Hóm Gyula mi­niszterelnök kedden délelőtt hiva­talában fogadta Bokros Lajos pénz­ügyminiszter-jelöltet. Mint ismere­tes, Hóm Gyula korábban már je­lezte: a jelölés feltétele, hogy megis­merje a jelölt részletes elképzelése­it. A találkozó után Bokros Lajos nem nyilatkozott az újságíróknak, de jelezte, pénteken sajtótájékozta­tót tart. Á miniszterjelölteket az il­letékes parlamenti bizottságnak meg kell hallgatnia. Erre azután kerülhet sor, hogy a miniszterelnök kezdeményezi a Ház elnökénél ezt a procedúrát. Kedden azonban még nem érkezett erre vonatkozó indít­vány az Országgyűlés elnökéhez. Pártvezetők megbeszélése Budapest (MTI) - Az MDF és a KDNP együttműködésének módo­zatairól, távlatairól és színtereiről tárgyalnak szerdán a két parlamen­ti párt legfelsőbb vezetői. A találko­zón a résztvevők meghatározzák az együttműködés alapelveit, amelyek az MDF szerint - éppen úgy, mint a Fidesszel fenntartott kapcsolatok esetén - a pártok egyenjogúságán nlapszanak. Ebben az esetben is azt tartják szem előtt, hogy minden Párt erős egyéni karakterrel és ar­culattal rendelkezzen. A Szigetközben elapadnak a kutak pyőr (MTI) - A Duna elterelésének káros következményei leginkább a Középső-Szigetköz településeit sújt­ják. A talajvíz süllyedése miatt a kutak elapadnak, a lakóházak repe­deznek, a kikötők megszűnése foly­tán munkahelyek vesznek el. Böősy Imre, Ásványráró polgármestere el- jj'ondta, hogy a lakosság gondjaira felhívják a parlamenti pártok veze­tő személyiségeinek figyelmét, Du- üm"emete és Kisbodak polgármeste­rei közösen levélben fordultak a frakciók vezetőihez. A dokumen­tumban leszögezik: az általuk kép­eseit lakosság elvárja a kormánytól es az Országgyűléstől, hogy amikor a szigetközi károk mérsékléséről ?dnt, ne hagyja figyelmen kívül a Közép-szigetközi települések problé­mainak orvoslását sem. t Egymilliárd kellene a tűzoltóságnak Budapest (MTI) - Legalább egy- muliárd forintra lenne szükség a V-j°jtóság és a polgári védelem mú- cdőképességének megőrzéséhez - Jelentette ki kedden Bukovics Ist­án vezérőrnagy, a tűzoltóság or- sagos parancsnoka a megyei túzol- m es polgári védelmi parancsnokok zarnára tartott értekezletet követő ajtótájékoztatón. 9,5 milliárd fo- j.?f°s költségvetésük fele tb-járu- a és jövedelemadó formájában jüannal visszaáramlik az állam- asszába, a fennmaradó összeg 80 azalékát pedig az alkalmazottak rezésére kell fordítaniuk. A meg­áradó pénzből viszont lehetetlen j eS°ldani a tűzoltóság felszerelése- óv ■ -^S létesítményeinek állagmeg- kne^t’ és beszerezni az - általában faa^ dön gyártott - kellékeket. A iá fe.s°.tek és a mind rosszabb anya­iéi e letelek miatt egyre kevesebben öts ntkeznek tűzoltónak. Jelenleg a sZ?,ZZ£d kisebb a testület létszáma áll ínségesnél, ezen belül 350 tiszti ■Ülj^van betöltetlenül. ^idesz-adósság: kell átütemezés b^aPest (MTI) - Nincs szükség Párt l!'tl egyeztetésre a parlamenti üsrvói udósságainak rendezése Fido cn~ nyilatkozta Áder János, a kedrfZ ügyvezető alelnöke a párt szövp t/kségi ülését követően. Le- adóso • "i s,z°Ka sem kerülhet az gedé^u- átütemezése illetve elen- san t,eáf s?en uiiuden párt ponto- fel p, °ta’ h°ey mennyi hitelt vesz Ádor T erre mennyi fedezete van. dönt nt fanos ,ef mondta: az elnökség százaiéi,L?1!0.1’ -ho?y körülbelül 50 és vidéld 3 eéP]ti a Part központi ként t aPParátusát. A leépítés fő- gozolt.wSZCrVezet v'déki irodáin dol- hétén f''ntÍ;Hangsulyozta :ezen a tesz köz8*;'.féjékoztató keretében műről pf ° a 'desz a mohi atomerő- Hem k3ar adat°kat, amelyek még rK ^Ptak nyilvánosságot. Ritkítják a járatokat - 88 vonatot érint Májustól telefonálni lehet majd valamennyi InterCity-járatról Budapest (ISB - D.Á.) - Február 26. és május 27. között a MÁV veszteségeinek csökkentése ér­dekében leállít 88 kihasználat­lan személyvonatot. Ezek azon­ban mind kizárólag járatritkí­tást jelentenek, sehol nem for­dul elő, hogy valamelyik telepü­lésen ezáltal most megszüntet­nék a vonatközlekedést. Feles­leges tehát a hisztéria - mond­ták keddi budapesti sajtótájé­koztatójukon a MÁV vezetői. Bár a megszüntetendők hivatalos végleges listáját hiába kértük, ér­deklődésünkre Sipos István üze­meltetési vezérigazgató-helyettes elmondta, hogy például Miskolc és Sajóecseg esetében - szakaszosan - 48-ról 32-re mérséklődik a vonatok száma. Rigó Zoltán, a MÁV Rt. ve­zérigazgatója hangsúlyozta: a me­netrendben szereplő 2680 vonatból 88-at érint ez a változás. Bejelentették azt is, hogy meg­vizsgálták a mellékvonalak gazda­ságosabban való üzemeltetésének lehetőségeit. Az utasforgalom 14,3 százaléka kapcsolódik mellékvona­lakhoz. A vizsgálatokat összegző je­lentés szerint 80 vasútvonal 3463 kilométernyi szakaszán mérték fel, hogy a takarékosság jegyében mi­lyen üzemviteli, technológiai egy­szerűsítéseket lehet bevezetni. Eb­ben szerepel például jegypénztárak megszüntetése és helyettesítése a vonaton történő jegykiadással, fe­leslegessé váló épületek hasznosítá­sa, fénysorompók felszerelése. Becs­lések szerint ezen egyszerűsítések­kel 1 milliárd forintnyi költség- és 1200 fős létszámmegtakarítás érhe­tő el. Rigó Zoltán fontosnak tartotta megjegyezni, hogy ez nem létszám- leépítést jelent, hanem a vasutas dolgozók túlóráit próbálják csök­kentem. (A gazdaságosabbá tétel­nek persze olyan mellékzöngéi is vannak, mint amikor a vonatsze­mélyzet egyben sorompót is kezel, s így a vonat menetideje jelentősen meghosszabbodik.) A bevezetendő szolgáltatásokról megtudtuk, hogy májustól vala­mennyi InterCity-vonatról telefo­nálni is lehet majd. A Maléwel való tárgyalások eredményeként pedig biztosítani fogják az érkező Inter- City-vonatok és Ferihegy kapcsola­tát. Hitelből 75 belföldi InterCity- kocsi gyártását fejezi be a dunake­szi vagongyártó. Ezek egy részét már használják az utasok például a Budapest-Miskolc IC-járatokon is. Átalakult külkereskedelmi kapcsolatok Az előrehozott import jelentősen növelte a mérleghiányt Csak az úgynevezett előrehozott import keretében mintegy 400 millió dollár értékben hoztak be gépkocsikat az importőrök Fotó: Fojtán László Budapest (ISB - D.Zs.) - A tava­lyi év utolsó két hónapjában fe­lesleges mértékben nőtt az or­szág importja - jelentette ki töb­bek között Pál László ipari és kereskedelmi miniszter az el­múlt esztendő gazdasági folya­matait elemezve. Az aránytalan emelkedést a forintleértékelési várakozásokkal magyarázta a tárca vezetője. Kis ország lévén hazánk gazdasági mozgásterét a világgazdaság alaku­lása határozza meg. A tavalyi évre a nyugati államok fellendülése és Oroszország hanyatlása volt jellem­ző. Hazánk külkereskedelmi mérle­ge ebből (is) következően mintegy 20 százalékos export- és 16 százalé­kos importnövekedést mutat 1994- ben. Számokban kifejezve 10,7 mil­liárd dollár értékben adtunk el kül­földön magyar terméket, és 14,6 milliárd dollár értékben vásárol­tunk árut. Összességében tehát 3,9 milliárd dollár hiánnyal zártuk az évet. Novemberben és decemberben a gazdálkodók úgynevezett előreho­zott importtal próbálták megelőzni a forint várható leértékeléséből fa­kadó veszteségeiket. Ennek „kö­szönhetően” körülbelül 400 millió dollár értékben hoztak be gépkocsi­kat, valamint olyan alapanyagokat és alkatrészeket, amelyekre a folya­matos termelés érdekében nem lett volna szükség. Külkereskedelmi kapcsolataink jelentősen átalakultak. Tavaly már az exportunk 72 százalékát a fejlett országokkal, 24 százalékát a volt szocialista országokkal és 4 százalé­kát a fejlődő országokkal bonyolítot­tuk. A behozott termékek szárma­zási helye és aránya is ugyanezt a képet mutatja. Eladni főleg fogyasz­tási cikkeket, agráripari terméke­ket és gépeket tudtunk. A legna­gyobb „tételt” azonban 1994-ben is a bérmunka tette ki, amely 28,6 szá­zalékkal nőtt 1993-hoz képest.. A Magyarországon befektetett külföldi működötöké értéke 1,4 mil­liárd dollárral nőtt tavaly. A priva­tizáció révén idén is jelentős befek­tetésekre számít a kormányzat. En­nek kapcsán a miniszter elmondta, hogy a közüzemi vállalatok (MVM, Mól, Matáv) és a bankok eladása egyedi elbírálás alapján történik, míg a kis- és középvállalatok priva­tizációjának lebonyolítását a me­nedzsmentre bízza a kormányzat. Elvetették a „Hegyalj a-indítványt” Budapest (ÉM - B.I.) - A parla­ment költségvetési bizottsága nem támogatta, hogy az Országgyűlés tűzze napirendre a keresztényde­mokrata Rusznák Miklós javasla­tát, mely szerint a testület foglal­kozzon Bodrogköz, Hegyköz és To- kaj-Hegyalja hátrányos helyzetével illetve megsegítésével. A frakciók szószólóinak megoszlott a vélemé­nye, s különösen érdekes, hogy Sza­bó György (MSZP) borsodi képvise­lő, a megyei Fejlesztési Tanács elnö­ke is nemet mondott hivatkozva ar­ra, hogy konkrét és komplex fejlesz­tési program készült a térségre, ezért fölösleges külön régiókat ki­emelni. Az MDF-es Pusztai Erzsé­bet a fideszes Szájer József, a kis­gazda Gyimóthy Géza igent mon­dott, ám a Tisztelt Ház kis különb­séggel elutasította az indítványt, így a H/333. számot viselő Rusznák Miklós önálló beadványa vissz- hangtalan és tárgyalatlan maradt. Az említett térségben mintegy száz­ezer ember él, a munkanélküliség meghaladja a 20 százalékot, a har­minc termelőszövetkezetből öt mű­ködik, a hegyaljai szőlőtermesztés kritikus helyzetben van, a térség gyér számú ipari üzeme vegetál. A képviselő mindezek tudatában nem különleges elbánást, hanem méltá­nyos támogatást kért e híres, haj­dan történelmileg és gazdaságilag is jelentős terület számára. Nem rajta múlt, hogy kísérlete nem sikerült. Nem ellenzéki csúcs Budapest (MTI) - Nem ellenzéki csúcstalálkozó lesz e hét végén Laki- telken, hanem megkezdődik a Pár­tok és programok című, MDF-tagok számára szervezett politikai tovább­képzés-sorozat - jelentette ki ked­den Lezsák Sándor MDF-alelnök. A sorozat első szakasza május közepé­ig tart, s nyolc hétvégén az ország különböző részeiből jelentkező, al­kalmanként 120-150 MDF-tag azo­nos tematikájú programokon vesz részt. A parlamenti pártok közül csupán az FKGP mondta le részvé­telét, mivel - mint Lezsák Sándor fogalmazott - megorrolt Szabó Iván, az MDF ügyvezető elnöke által a párt elnökével kapcsolatban tett nyilatkozat miatt. Már csak Jelcinre vár az alapszerződés Budapesten tartják a nemzetközi szervezetek találkozóját Budapest (MTI) - Borisz Jelcin orosz elnök aláírására vár a magyar-orosz alapszerződés, miután az orosz parlament fel­sőháza hétfőn megerősítette a ratifikációról szóló alsóházi tör­vénytervezetet - hangzott el kedden Szentiványi Gábor saj­tótájékoztatóján. Várhatóan a magyar Országgyűlés is hama­rosan napirendjére tűzi a szer­ződés megerősítését. A sajtótájékoztatón közölték: magyar-szlovák szakértői tárgyalá­sok folynak Budapesten a két or­szág között megkötendő alapszerző­désről, de a szövegegyeztetési folya­mat tartalmáról egyelőre egyik fél sem kíván tájékoztatást adni. Csütörtökön és pénteken Ma­gyarországra látogat Max van der Stoel, az EBESZ nemzeti kisebbségi főbiztosa, aki a magyarországi szlo­vák és a szlovákiai magyar kisebb­ség helyzetét vizsgáló nemzetközi szakértői bizottság negyedik tanul- mányútját készíti elő. Max van der Stoel február 17-én részt vesz az EBESZ Trojka és a nemzetközi szervezetek egynapos találkozóján, amelyről a szóvivő elmondta: ez egy szokásos, évente sorra kerülő egyez­tetés az európai szeivezet, valamint a nemzetközi szervezetek között. Erre Magyarországra várják az Eu­rópa Tanács főtitkárát, a Nemzet­közi Vöröskereszt két főigazgatóját, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossá­gának képviselőit, az EBESZ de­mokratikus intézmények és emberi jogok főigazgatóját és további ma­gas rangú ENSZ-tisztségviselőket. Á megbeszélés napirendjén a szer­vezetek együttműködése, valamint a csecsen és a délszláv válságöveze­tek humanitárius megsegítésének kooi-dinálása szerepel. Szent-Iványi István, a Külügy­minisztérium politikai államtitkára február 21-e és 27-e között az Egye­sült Államokban tartózkodik. A megbeszélések középpontjában a magyar kormány euro-atlanti integ­rációs törekvései mellett a magyar- amerikai együttműködés, hazánk NATO-csatlakozása áll majd. A szóvivő cáfolta azt a hét végén felröppent értesülést, miszerint Ma­gyarország kezdeményező szerepet kíván játszani, az ENSZ-embargó feloldásában. Óvatos kezelését ja­vasolta azoknak a sajtóértesülések­nek, amelyek a Magyarországon ke­resztül zajló állítólagos orosz fegy­verszállításokra vonatkoznak. Mint mondta: a volt Jugoszlávia terüle­tén folyó fegyveres konfliktusnak propaganda vetületéről lehet szó. _A PARLAMFNTBŐI Nyugdíj emelés és privatizáció Budapest (ÉM - B.I) - A délelőtti plenáris ülésen, a sajtótájékoztatón és az esti esz­mecserén a nyugdíj és a privatizáció volt a fő téma tegnap a parlamentben. A nyugdíjrendezés csaknem hárommillió em­bert érint. A részletes vitában az illetékes bi­zottság nem nyilvánított véleményt, és ebből számlázott a galiba, illetve a kétperces hozzá­szólások hosszú sora. Kutrucz Katalin (MDF) így sommázta ezt az állapotot: az ügyrendi kérdések elrontják az érdemi vitát. A lényeg az, hogy a jövő héten megszületik a módosított országgyűlési határozat, mely szerint - való­színűsíthetően - a nyugdíjak január 1-től 11 százalékkal nőnek, és a minimális összeg 900 forint lesz. Ez még feltételes módban értendő, de alihoz, hogy márciusban csöngessen a pos­tás már nem sok idő áll rendelkezésére a tör­vényhozóknak. Ezt állították a különböző pártállású és véleményű törvényhozók: Béki Gabriella (SZDSZ), Czoma Kálmán (FKGP), Hasznos Miklós (KDNP), Mádi László (Fidesz), Kiss József (MSZP), Bauer Tamás (SZDSZ), Trombitás Zoltán (Fidesz). Az állam­titkár, Kökény Mihály egyetértett az új terve­zettel remélve azt, hogy a jövő heti döntés az érdekeltek javát szolgálja, de egyben a lehető­ségek végső határáig megy el., A privatizációs törvényjavaslat vitája foly­tatásának felhangját Suiján László adta meg. A kereszténydemokrata képviselő a célokkal egyetért ugyan, de kétségeit fejezte ki a megol­dást illetően. Új pénzügyminiszter kerül a bár­sonyszékbe, s még mindig bizonytalan, hogy ki vezényli le a magánosítás programját. Véle­ménye szerint az előterjesztés nem a közép- osztály kialakulását és erősödését szolgálja, s gyaníthatóan túlzott a 150 milliárd forintos tervezett privatizációs bevétel. Egy hasonlat­tal élt: a kifestőkönyv tehenéből nem lehet ver­senyparipát színesítem. Hasonló kétségeit fe­jezte ki Sümeghy Csaba (Fidesz) is. A privati­zációs program nem épül pontos gazdasági stratégiára, s a tervezet nem alkalmas a vitá­ra és a gazdasági élet stabilizálására. Torgyán József (FKGP) a tények és a törvényjavaslat ellentmondásaira bírta föl a figyelmet, hivat­kozva az Ali baba és a negyven menedzserről szóló mesére... A fakultatív programok között (az azonnali kérdések, és válaszok órája, kérdések és inter­pellációk) háromszor hangzott el a szlovákiai Mohiban épülő s befejezés előtt álló atomerő­mű ügye. A miniszter igyekezett megnyugtat­ni a képviselőket, hogy a határtól harminc ki­lométerre lévő nukleáris mű ugyanolyan tech­nológiai és biztonsági paraméterekkel rendel­kezik majd, mint a paksi. Varga László újólag megkérdezte, hogy mennyi a miniszterelnök által beharangozott lehetősége annak, hogy hazánk 1996-ban a NATO tagja lesz. Kovács László úgy vélte, hogy ennek elvi lehetősége adott, ám rengeteg feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy Magyarország a nyugati katonai szövetség tagja legyen. Németh Zsolt (Fidesz) ugyancsak a kül- ügyet kérdezte a Romániával és Szlovákiával kötendő alapszerződés okán. A miniszter el­mondotta, hogy a mostani kormány egy olyan helyzetet örökölt, amelyben a tárgyalások már évek óta folynak. Nincs ok a párbeszéd meg­szakítására, s a magyar fél mindenképpen te­kintettel lesz a határon túl élő magyarajkú ki­sebbség érdekeire. _A NAP KÉRDÉSE Hogy rendelhetünk külföldi lapokat? Miskolc (ÉM - FG) - A diákok számára nagy segítséget jelent, ha rendszeresen hozzájuthatnak a tanult idegen nyelven megjelenő folyóiratokhoz. Hogyan ren­delhetünk külföldi lapokat? Kérdésünk­re a Magyar Posta Rt. Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodájától kaptunk választ. A HELIR (Hírlapelófizetési és Lapellátási Iro­da) az érdeklődő közületek és magánszemé­lyek tájékoztatása érdekében minden évben Idád egy katalógust. A folyóiratcímek mellett közük az árakat is. Az idei katalógusban még a tavalyi előfizetési dijak szerepelnek, így ezek csak irányárnak tekinthetők. Á megrendelése­ket az előfizetési évet megelőző esztendő július 1-jéig kell eljuttatni a HELIR címére (1900 Budapest, XIII. Lehel u. 10/A). Miután a kia­dók megadják a pontos összegeket, a HELIR a teljes évi díj befizetése után rendeli meg a la­pokat. Mint megtudtuk, nagyon kevés iskolai könyvtár engedheti meg magának a külföldi folyóiratok előfizetését. A Spiegelért tavaly 31 786 forintot kellett fizetni, a National Geog­raphie ára 7470 forint, a Le Figaro éves előfi­zetési díja 96 620, a The Timesé 142 050 forint volt. Viszont ebben az évben a miskolci Városi Könyvtár sem tudta megrendelni a külföldi fo­lyóiratokat. Ha jövőre lesz is pénz erre a célra, a kimaradt évfolyamokat már nem tudják pó­tolni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents