Észak-Magyarország, 1995. február (51. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-15 / 39. szám
4 ÉSZAK-Magyarország Megyei Körkép 1995. Február 15». Szerda NOTESZ Vak tyúk is tatái szemet Balogh Andrea K. úr álma darabokra hullt. Köszönheti mindezt magának, mert elhitte, Európa gazdaságához felzárkózni kívánó országunkban a szóban megkötött szerződésnek már értéke van. Pedig K. úr nem kezdő a szakmában. Mint önálló vállalkozó hitte, hogy már megtanulta, kinek, hol, s mit lehet elmondani. Az üzletben nincs barátság - vallja de társában feltétlen bízik, együtt építették ki „birodalmukat" is a Miskolc határában fekvő községben; egy neves francia autómárka szervizét. Apránként alakult a műhely, fokról fokra fejlődött, miközben K. úr a francia gyárban is járt, tudást, tapasztalatot szerezni, hogy aztán az autógyár elismerje, kicsiny szervize méltó a márka szakjavítója címre. Amikorra mindezt elérte, évek teltek el, s „kinőtte" magát a műhely. Gondolta, Miskolcon bérel majd egy nagyobb csarnokot, olyat, ahol tevékenységi körét, szolgáltatásait bővítheti. Meg is találta a hajdani Medicorterületén azt a bérelhető 721 négyzetméterest, amelyben álmai megvalósulását látta. Elment a megbeszélt üzleti tárgyalásra, előadván: egy márkaszervizt kívánna nyitni, merthogy ilyen javító- műhely nem sok van az országban. A sajátján kívül legközelebb Debrecenben, meg Budapesten található hasonló. A bérbeadók megértőnek bizonyultak. Megegyeztek az éves bérleti díjban, s jelezték, a szerződés írásbeli megkötésére K. úr jöjjön vissza január 15-én. Az időpontból a bérbeadók kérésére 17-e lett, amikor is K. úr megtudta, ötlete oly jó, hogy azt immár a hajdani bérbeadók valósítják meg. Vegye az eddigi tárgyalásokat semmisnek. Emberünk tehetetlennek érzi magát.- Ha ugyanis a tárgyaláson nem fedem fel, mit akarok, nem vesznek komolyan - panaszolja. - így viszont ellopták az ötletemet, s az efféle szellemi „lopás" ellen nincs biztosítás. Egyetlen vigasza a francia gyár, amely szigorú előírásokhoz köti a szakszervizi név- használatot. Ő aztán tudja, hiszen nyolc év munkájával, és többszöri franciaországi utazással érte csak el. Meg a piacban bízik, ahol a szolgáltatás minősége dönt, s nem pedig az, hogy miként talál magának a vak tyúk szemet. Odazárta az utast Miskolc (ÉM) - Furcsa baleset tisztázásához kéri a rendőrség lapunk olvasóinak segítségét. Február 5-én, délután két óra körül Miskolcon, a Szilágyi Dezső és Rosenberg házaspár utcánál lévő megállóban a 24-es jelzésű autóbusz középső ajtaja odazárta az egyik lefelé kászálódó utas lábát. A balszerencsés egyén a járdára esett és sérüléseket szenvedett. A rendőrség kéri azok jelentkezését, akik az esettel kapcsolatban felvilágosítással tudnak szolgálni. Jelentkezni a Miskolci Rendőrkapitányság közlekedési osztályán lehet személyesen (Fábián kapu 4.1. em. 112-es szoba), vagy telefonon, a 324-211/22-81-es melléken. Munkaidőn túl a 324-211/25-28-as számon várják a segítő szándékú bejelentéseket. Véradónaptár Megyénkben február 13-tól február 17-ig az alábbi cégek dolgozói, települések lakói biztosítják a betegellátáshoz szükséges vérmennyiséget: Hétfőn: Eszak-Magyarországi Regionális Átképző Központ Miskolc; Miskolci Élelmiszer- kereskedelmi Rt., Pátria Élelmiszerkereskedelmi Rt. Miskolc. Kedden: Borsodi Sörgyár Rt. Bocs; Golop község; Munkás Kft. Ózd. Szerdán: Megyei Kórház Miskolc; Sáta község. Csütörtökön: Miskolci Egyetem; Cigánd község. Pénteken: Nyékládháza község. Drága fényképek Miskolc (ÉM) - Ma reggel hat órától Miskolc belterületén, valamint Encs térségében mér a traffipáx, míg délután kettőtől Kazincbarcika és Putnok környékén futhatnak méregdrága villanásba a száguldozok. „Holnap te vagy a telep királynője” A cigányság nélkül nem lehet jövőt teremteni a Csereháton Faragó Lajos Hemádvécse (ÉM) - A Cserehát Magyarország legszegényebb és legelszigeteltebb országrészei közé tartozik. A parasztság fiataljai elköltöztek innen, de a cigányság maradt. Munkanélküliek lettek, foglyai egy gyönyörű országrésznek, amely a megélhetésüket továbbra biztosítani nem tudja. Mindezt Kees Bakker hollandiai vállalkozó írja, aki megszállottként szervezi a csereháti cigányság segítését. A holland férfival Hernádvécsén beszélgettünk. Mindenekelőtt arra kerestük a választ: miként talált egymásra Kees Bakker és a csereháti cigányság?- Eredeti foglalkozásomat tekintve újságíró vagyok. Élettársammal együtt útikönyvet írtam Magyarországról. Ennek kapcsán kerültem 1989-ben Csenyétére. Megragadott a csodálatos vidék es megrendített a cigánygettó, amit itt találtunk. Drámai helyzetet tapasztaltunk: márciusban, a hideg szélben mezítláb szaladgáltak a cigány- gyerekek, ennivaló nélkül éltek, és az ágyukból nemcsak a paplan, hanem még az ágybetét is hiányzott. Hazatérve alapítványt hoztunk létre a magyarországi cigányok megsegítésére. Fizetett az alapítvány-Mit tettek eddig?- Kilenc falu cigányságával (Cse- nyéte, Fulókércs, Hemádvécse, Homrogd, Fáj, Megyaszó, Puszta- radvány, Szalaszend, Szemere) tartottunk kapcsolatot. Tavaly januar 1-je és október 15-e között közel hárommillió-nyolcszázezer forintot fizetett ki az alapítványunk. Ruhaszállítmányokra, lakásmegvételre és -felújításra, mezőgazdasagi projektekre, életmódtáborra, cigánytalálkozóra... Hernádvécsén például szétmértünk 6,7 hektár földet, 35 család részére biztosítva 300-300 négyszögölnyi területet. Gazdálko- dásuk az aszályos év ellenére is eredményes volt. Kees Bakker egy épületre mutat:- Ezt a parasztházat 1925-ben építették. A cigánytelep végén lakó 30 éves, négygyermekes Putnoki Ernőnek vásároltuk 115 ezer forintért. Lakhatóvá tételéhez mi biztosítjuk az anyagot, kutat is mi fiíra- tunk, de a felújítás már az ő dolguk lesz. Nyáron, a most még gyümölcsfával, husángokkal sűrűn benőtt kertben holland vendégek verhetnek sátrat. Lesz itt nagy ciganyün- népség, fizetővendég-szolgalatot csinálunk. Mit szólnak a parasztok? Papp Györgytől, Hemádvécse polgármesterétől tudjuk, hogy a községben jelenleg 425-en élnek. Ötvennégy százalékuk cigány, akiknek 98 százaléka munkanélküli. Évente egymillió forintot fizet ki az önkormányzat nevelési és szociális A Putnoki Ernő és családja részére vásárolt ház előtt Kees Bakker, Papp György polgármester és Mata András cigányképviselő Egy telepi ház, benne két állami gondozott lakik Fotók: Farkas Maya segélyre. Többre nem telik. Esetleg az építőanyagok biztosításával, in- • gyenes szállításával tudunk még segíteni.- És mit szólnak ehhez a falu paraszt lakói? — ezt már az út szélén beszélgető két asszonytól kérdezzük.- Azért segítik őket, hogy reggeltől estig a kocsmában üljenek és a ruhasegélyekből már különbül járjanak, mint mi?! Rajtunk, a létminimum alatt élő parasztokon ki segít? Jó, hogy össze van fogva a cigányság, de munkára kell szoktatni őket - így az egyik.- Nincs egészen igazad - mondja a másik. - Ott a szomszéd utcában lakó cigánycsaládnál például nagyobb a tisztaság, mint néhány parasztlakásban. Egyformán a létminimum alatt élünk mindnyájan, ennek ellenére Hernádvécsén lopás, verekedés nem fordul elő. „Nézze meg Bamust!” Három férfi érkezik mellénk. Két idősebb parasztember, meg egy fiatalabb cigány. Az egyik asszony mindjárt rámutat a cigány fiatalemberre: - Nézze meg Barnust! Együtt dolgoztunk a téeszben. Rendes ember, és ó is munka nélkül maradt, mint én. Az ilyet segítem kell. A három férfi egyetért, aztán elköszön. Békésen indulnak lovat patkolni, együtt.- Mit szól ehhez Bakker úr?- Kétségtelen, hogy voltak kudarcaink is. A Hernádvécsére küldött locsolórendszert már nem lehet használni, mert a motoija ismeretlen ok miatt tönkrement. A korlátozott szaktudás például a káposzta termesztésnél, a hagyma- és a kukoricavetésnél gondot jelentett. Problémát okozott, hogy munkadíjat fizettünk. Terveink szerint a lakásfelújítást részben fizetett munkával (szakmunka esetén) és részben önkéntes munkával (a leendő lakosok és rokonaik közreműködésével) kellett volna megcsinálni, de elég hamar mindenki fizetést igényelt. Még az az apa is, aid a lánya szobáját kifestette. Programunkat mindezek ellenére folytatjuk. Ismét jön Frank Hadders barátom, aki már az elmúlt években is tanította a cigányokat a mezőgazdasági munkára. Jön és hozza magával a szerszámait is Paul van der Poel. O tanítja meg az ács, az asztalosmunkára a cigányokat, hogy tudjanak legalább egy egyszerű ágyat készíteni, hogy meg tudják javítani a megroggyant tetőt. Olyan helyzetet képzelünk el, amelyben három partner (önkormányzat, cigányszervezet, holland alapítvány) együttműködik azzal a feltétellel, hogy a helyi cigányszervezet felelős a gyakorlati megvalósításért. Kees Bakker azt is hozzáteszi:- Ma Cserehát fiataljai mind cigányok. Ez azt jelenti, hogy azokban a tervekben, amelyek a terület jövőjével foglakoznak, a cigányság problémáinak központi helyet kell adni. A cigányság nélkül nem lehet itt jövőt teremteni! Ennek bizonyítására adtunk ki egy könyvet az elmúlt év decemberében Hollandiában a csereháti cigányságról. Címe: Holnap te vagy a telep királynője. Tudom, hogy ez a holnap messze van, de mi már léptünk feléje egyet. AZ OLVASÓ: a pártok adósságáról Ivanits Lászlóné (59), nyugdíjas:- Hallottam, hogy a pártok egy része eladósodott. Nem tartom elfogadhatónak, hogy az állam elengedje a tartozásukat, illetve, hogy segítsen rendezni az adósságukat. Jobb helye is van a költségvetés forintjainak. Meglehetősen sok szegény ember él ebben az országban, az ő adósságaikat sem engedi el senki. Nem ellenzem a pártok állami támogatását, de elég lenne ennek az országnak négy párt is. Azok viszont legyenek komolyabbak, tartsák be az ígéreteiket. Bereczki Zoltán (17), tanuló:- A pártok adósságával kapcsolatos vitában gyakori érv, hogy a gazdasági lobbyk befolyása alá kerülnek a szervezetek, amennyiben nem kapnak állami támogatást. Ezt az okfejtést nem tudom elfogadni: a pártok szerintem már most sem teljesen függetlenek a lobbyktól. Nem tartanám szerencsésnek, ha az államnak kellene a pártokat eltartani. Tartsák el a magukat tagdíjakból, illetve, ha erre mód van, a különféle vállalkozásokból származó bevételeikből. Béres János (58), rokkantnyugdíjas:- Ki tudja, mihez kezdhetnek az adósságukkal- ez már megvan nekik. Nem kellett volna ennyit költeniük a pártoknak. Támogatnám az elgondolást, amelyik szerint meg kellene szabni: mire mennyit költhetnek a pártok, társadalmi szervezetek. Addig nyújtózzanak, ameddig a takarójuk ér. Amíg nincs ilyen szabály, hiába engednék el adósságukat - amivel én nem értenék egyet -, a következő választásokig tetemes tartozásba vernék magukat. Brunner Ágnes (22), munkanélküli:- A társadalmi szervezetek is eladósodtak. Működésük a tagdíjakból nem tartható fenn. Mert állami feladatokat kiegészítő tevékenységgel foglalkoznak, s a szervezeteket a magánszemélyek még nem nagyon támogatják, elengedhetetlen, hogy az állam támogassa őket. A szervezetek - így a pártok is - a parlament által jóváhagyott támogatást a legcélszerűbben használják fel. Adósságukat saját forrásból, illetve állami támogatásból kell kiegyenlíteniük. Tiszaújvárosi városháza Tiszaújváros (ÉM - U.J.) — A Ti' sza parti település Borsod-Abauj- Zemplén többi városával összehasonlítva viszonylag kedvezőbb helyzetben van, de a gazdaság általános helyzetéből fakadó anyagi nehézségek természetesen itt is érzékelhetők. A városi önkormányzat képyi- selő-testülete február elején tárgyalt az idei költségvetésről, és rendeletet is alkotott a bevételekről es kiadásokról. A nehézségekről, azok kivédéséről sok szó esett a vitában. Adtak és elvettek Farkas Zoltán polgármester a pénzügyi tervre vonatkozó javaslatában megjegyzi: az önkormányzati fej' adatok megvalósítására elkülönített állami hozzájárulások fokozatosan leértékelődnek. Egyre nagyon különbözet mutatkozik a tényleg® költségek és a feladatokhoz rendel központi fedezetek között. Az ön- kormányzatok ebben az esztendő ben a területükön beszedett szeme lyi jövedelemadó összegéből nem 30, hanem 35 százalékot kapna meg. De amit az állam az egyik a® zével megadott, a másikkal rögtön el is vette. Az öt százaléknyi nőve ' mény a jövedelempótló támogat sok kifizetéséhez nyújt fedezetet támogatást a szociális normatív keretéből finanszírozzák. A norm tíva fajlagos mértékét azonba csökkentették. Nő a helyi adó Valamennyi tételt összeadva Tisza újváros ebben az esztendőben 1* liárd 707 millió 288 ezer forint bevételre számíthat. Az 1995-re te zett kiadások az előbbi összeggel lérre megegyeznek. , aZ A városi képviselő-testület mar ^ elmúlt évben elszánta m^NLy. iparűzési adó megemelésére, t 7^ ván nem volt könnyű a döntés,■„ úgy vélték a plusz két ezreléket kiszorítják a városban dolgoz0 saságok. A világpiacon u^'3lé. élénkülni látszik a vegyipari t n kék iránti kereslet, az iparági®, . kilábal a válságból. Az ip®1 , adó egyébként közel 36 szaza 1 arányt képvisel a város összbe lein belül. Összesen 558 millw rintos bevételre számítanak 1" . ben Tiszaújvárosban az iparuz adóból. A kommunális adónak - a vállai zói szféra fizeti - a lakosság szel rétegeire való kiterjesztését a szó ális feszültségek további élezode ^ nek veszélye miatt nem javasoljam pénzügyi szakemberek. A gePj műadóból mintegy 5 milliós be csak le lehet az idén a városnak, ü ,a. kismértékű emelkedést jelen valyihoz képest. Nyolcvan százalék A büdzsé a tiszaújvárosi h^ézm i nyék működési kiadásaira „ milliárd 422 millió forintot sz a város költségvetésének tob ^ nyolcvan százalékát teszi •, en arány mutatja, milyen szűk ^j. mozoghat a városháza,amlK® ere. lesztésekre tesz javaslatot, Az deti elképzelésekhez képest a_ gadott rendeletben éppen a J téseket tekintve hajtottak végre j lentősebb módosításokat. A k fejlesztésre fordítható összeg céltartalék terhére mintegy ... lió forinttal megemelték, 50 ^ területvásárlásra tesznek te • », elképzelések szerint a val0S, földterületeket vásárol, ame>y később, közművesítve erte,.ii.0. nek. A különbözet a város gazdaiK. dási feltételeit javítana. A városi területi képviselők gy ként 200 ezer forintos önálló hez jutnak, ezt körzetükben Hálhatják fel. Készül a település vábbi építésének új koncepcioj Módosított szabályzat Miként a többi településen, Tiszaujvárosban is szükségessé va viselő-testület és a városház ködösének kereteit meghatároz» szervezeti és működési sza y módosítása. A tavaly deremben o kormányzati választások ugyanis új, megváltozott oss: lű testület kezdte meg a működés^ Az új szabályok a korábbihoz képes egyszerűbbek, pontosabbak, tozások között meg kell emhte- nünk, hogy a testület, előterjesztő sek benyújtásának hatándej hónapra növekedett. A módosításra azért volt szükség, hogy a bizottsa goknak elegendő idejük legyen előterjesztésekben foglalt java • tok megtárgyalására, észrevételem, javaslataik megfogalmazásara. ^
