Észak-Magyarország, 1995. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-11 / 36. szám

1995. Február 11., Szombat Gazdaság ÉSZAK'Magyarország 5 Európai normák szerint Miskolc (ÉM)-A mérnöki kamara tanúsítványa szerint a miskolci székhelyű Szignál Kft.-nél a szemé­lyi, technikai felételek megfelelnek a nemzetközi szintű minősítés köve­telményeinek, a cég rendelkezik mindazokkal a szakmai, felkészült­ségbeli kritériumokkal, amelyek az ISO 9002-es szabványban szerepel­nek. Ez adott a társaságnak indítta­tást ahhoz, hogy vállalja a megmé­rettetést, hogy megpályázza az eu­rópai normáknak megfelelő minősí­tés megszerzését. A feltételrendszer bevezetése tavaly nyáron kezdődött meg. A kft. vezetője, Szihalmi Lász­ló szerint többek között ennek kö­szönhették, hogy a jelentős külföldi és hazai pályázatokon eredménye­sen szerepelhettek. Kétmilliárd az idegenforgalomból Prága (MTI) - Virágzik Csehor­szág idegenforgalma. A Lidové No- 'óny című prágai lap pénteki közlé­se szerint Csehországnak tavaly 2 milliárd dollár bevétele származott ez idegenforgalomból, 25 százalék­kal több, mint egy évvel korábban. Á cseh hatóságok tavaly összesen 101 millió belépő külföldit számlál­tak meg az ország határátkelőhe­lyein, ez 27 százalékkal több az elő­ző évinél. A látogatók óriási többsé­be azonban csak egy napra érkezik Csehországba. Jartnerkereső ___ A ngol cég magyar partnert keres, évi 2000 darab, fából készült autó- modell gyártására. A termék fény­képe és tervrajza a Borsod Megyei Kereskedelmi és Iparkamarában 'BORIK) - Miskolc, Arany János út “*• - megtekinthető. A Bajor Gazdasági Tájékoztatási Központ keres bajor cég számára °lyan magyar partnert, aki bér­munkában vállalja egészségügyi fó- liatermékek polietilénből történő gyártását. A kapcsolatfelvételre Ugyancsak a megyei iparkamara se- Btségével kerülhet sor. B^ancia cég gyapjúszöveteket kí­nálna magyar konfekciót — elsősor­ban férfiruhát - gyártó cégek szá­jára. Az üzlettel kapcsolatos infor­mációt a BÖKIK ad. Csábítják az alulfizetett fináncokat Az elmúlt évet értékelték a megyei vámparancsnokságon Egy vámáruraktárban. Tavaly több utas, több bevétel... Fotó: ÉM-archív Miskolc (ÉM) - Egyre inkább nyilvánvaló: a vám- és pénz­ügyőrség valóban rajta tartja kezét a gazdaság ütőerén. A tes­tület Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyei parancsnokságá­nak tegnapi, évértékelő érte­kezletén - többek között - az is elhangzott: az elmúlt évben 8 csőd-, 154 felszámolási és 145 végelszámolási eljárásról szer­zett tudomást a testület. Az a testület, amely tavaly az orszá­gos parancsnokságon keresztül a központi büdzsébe több tíz- milliárd forintot fizetett be kü­lönböző jogcímeken. Az elmúlt évet értékelő tanácskozá­son - amelyen részt vettek Borsod és Heves megye közigazgatási hiva­talának vezetői is - Rozsnyai Géza megyei parancsnok mondott kiegé­szítést a vaskos írásbeli anyaghoz. Ismételten megerősítette: a külke­reskedelmi áruforgalom ellenőrzése tavaly lényegesen több feladattal terhelte meg a vámszerveket, mint korábban. Az importban 137 száza­lékos emelkedést tapasztaltak, eb­ben közrejátszott az is, hogy újból beindult Ozdon a rúd- és dróthen­germű, s az is, hogy jelentékenyen megnőtt a fenyőfűrészáru-behoza- tal. Ez utóbbi vélhetően azért, mert 0 százalékos vámtétellel számolták el. A kivitellel kapcsolatban elhang­zott: jelentősen nőtt az export, első­sorban az Európai Unió országaiba. Főleg a Borsodchem, a Borsodi Sör­gyár, a mádi Zeotrade Kft. és a Ge- oproduct Kft. jeleskedett. Egyéb­ként megállapítható: főleg alap­anyagok, félkésztermékek kerültek határon túlra, jelentős késztermék forgalmat lebonyolító cégek ugyanis alig találhatók régiónkban. Megyénk területén hét vámsza­bad terület működik, de ezek közül egy, a sárospataki alig tölti be fel­adatát, a miskolci viszont 20 milli­árd forintos forgalmat bonyolított le. A prognózis szerint a bodrogközi vámudvar forgalma növekedésnek indulhat, a tavaly év végén átadott cigándi Tisza-híd és az idén (talán) átadandó határátkelőhelyeknek kö­szönhetően. Ami az utas-határforgalmat ille­ti; összességében csaknem négymil- lióan lépték át tavaly a megye köz­úti és vasúti határátkelőhelyeit, ami hatszázalékos forgalomnöveke­dést jelent. Nőtt a köztartozások és vámkezelések száma is, tavaly a, magyar állampolgárok 2 millió 610 ezer forintot hagytak a határon. Más: a feketekereskedelem visszaszorítása érdekében a finán­cok - társszerveikkel együttműköd­ve - fokozták a piaci ellenőrzéseket, s nagy figyelmet fordítottak a jöve­déki törvénybe ütköző cselekmé­nyek felderítésére. Ily módon csak­nem 89 millió forint jövedéki bírsá­got szabtak ki. A vám- és pénzügyőrség munká­jához tartozik a háztartási tüzelő­olaj utalványok (HTO) eljuttatása a címzettekhez. Tavaly-hiába tért át jó néhány település a gázfűtésre — háromezerrel nőtt a HTO-utalvá- nyokat igénylők száma. Több, mint 80 millió liter tüzelőolaj került a címzettekhez (?). A pénzügyőrök szerint az utalványrendszer nem váltotta be a hozzá fűzött reménye­ket, sok millió literrel több olaj ke­rült forgalomba a tényleges szük­ségletnél. Ezt alátámasztotta az a tény is, hogy a fináncok által ellen­őrzött autók mintegy tizede HTO- val üzemelt. A megyei parancsnok elégedett­séggel állapította meg, a jövedéki törvényben kapott feladatok mellett zavartalanul ellátták a szeszterme­lés és -felhasználás, valamint a bér­főzési szeszadóval kapcsolatos teen­dőket is. Megjegyzendő: a lakosság 25 százalékkal kevesebb pálinkát főzetett tavaly, mint a megelőző esztendőben, a kereskedelmi főzés pedig szinte teljesen megszűnt. Ami nagyon fáj a vámosoknak, pénzügyőröknek: munkájuk nincs arányban fizetésükkel. A sok tíz- milliárdos bevétel ellenére, lassan három éve annak, hogy nem kaptak béremelést, mind a kezdők, mind a parancsnokok fizetése messze el­marad a kívánatostól. Éppen ezért nem meglepő, hogy a képzett pénz­ügyőröket az egyre több, külkeres­kedelmi joggal felruházott cég át­csábítja többszörös fizetésért, s így' a testület létszámgondokkal is küzd.-g Új hegyközségi törvény A hegyközségi törvény és a szövetkezeti törvény közötti főbb különbségek Régi szövetkezeti törvény- köztestületi formában működik, gazdálkodási: tevékenységet nem folytathat- hatósági jogkörrel felruházott : - érdekvédelmi feladatot is ellát- a működési területen minden árutermelő, sző­lőt művelő és felvásárló személy a törvény erejé­nél fogva tagja a hegyközségnek- szőlő vagy bor eladása csak tagsági viszony : alapján lehetséges- a tagság igazolja a származást és az eredetet- szőlő- és bortermelésre vonatkozóan rendtar- : tást ad ki : - jogosult és köteles a szőlő- és bortermelés fo­lyamatos és rendszeres ellenőrzésére- a rendtartást megszegő tagot bírsággal sújthatja- védőárai határoz meg HP- gondoskodni köteles a szőlők őrzéséről- a tagokat köteles szaktanácsadással ellátni- szolgáltatás segítése céljából közhasznú társa­ságot alapíthat- kötelező együttműködés településrendezési és í fejlesztési feladatokban az önkormányzatokkal- a hegyközség és az önkormányzat jogilag mel­lérendelt szervezet- borászati üzem létesítése előtt kötelező a véle- l ménykérés- szőlőművelésiág-változás esetén a hegyközség I; engedélye kell- a szőlő eladása esetén a szomszédoknak elővá- \ sárlási joga van ’ - tagjaitól nem vásárolhat fel, azonban közremű- \ ködik az értékesítésben, piackutatásban- szövetkezetként működik, gazdasági tevékeny- ; séget folytat- nincs hatósági jogköre- érdekvédelem csak a megyei és országos szö­vetségeknél volt- a tagság önkéntes, és a tagok csak természetes személyek lehettek- aki nem volt tag, az a szövetkezeten kívül is ér­tékesíthetett- ennek igazolása nem volt szükséges- nincs rendtartás- nincs ellenőrzési kötelezettség- nincs szankcionálási joga- a felvásárlási ár meghatározása a tagságon kí­vül történt- nincs őrzési kötelezettség- ilyen tevékenységet a szövetkezet is végzett- jogilag ilyen társaságot akkor nem is lehetett alapítani- a tanácsokkal nem volt kötelező az együttműködés- a tanácsok bizonyos kérdésekben beszámoltat­hatták a szövetkezetei- ilyen kötelezettség nem volt- a szövetkezetnek ilyen joga nem volt- nincs elővásárlási jog- a tagoktól felvásárolta a szőlőt, mustot, bort USZAKÉRTŐ SZEMMEL A hegyközségi törvényről Krusinszki Ferenc (39), a Szerencs Városi Ügyészség munkatársa, ügyész A magyar jogalkotás tör­ténetében száz évvel ezelőtt 1894-ben fogad­ták el az első hegyköz­ségi törvényt, amely 1949-ig volt hatályban. Az Országgyűlés 1994. december 27-én fo­gadta el a hegyközségekről szóló 1994. évi CM. törvényt. Ez a törvény alapvetően külön­bözik az 1949-től 1992-ig hatályban lévő begyközségi, majd szövetkezeti (szakszövet­kezeti) törvénytől. Alapvető különbség, mint az az összehason­lító táblázatból is kitűnik a szervezeti formá­ban van. A hegyközség köztestület, ami jogi­lag azt jelenti; önkormányzattal és nyilvántar­tott tagsággal rendelkező szervezet, létrehozá­sát törvény rendeli el, és a tevékenységéhez kapcsolódó közfeladatokat (hatósági) felada­tokat lát el. Ilyen hatósági jogkör: a minőség­védelem, eredetvédelem, ellenőrzés, nyilván­tartás és a törvényben meghatározott egyéb közigazgatási ügyek. A köztestület jogi személy, ami azt is jelenti, oogy a tagok a saját vagyonukkal nem felel- oek a hegyközség tartozásáért. Mivel a hegy­község nem gazdálkodó szerv, fenntartását el­sősorban a tagok hozzájárulásából fedezi ttaajd. (Az alakulás költségeit az állam megté- otii) A hozzájárulás összegének meghatározá­sa a közgyűlés feladata lesz. Mivel a törvény érejénéI fogva mindenki tagja a hegyközség- aki szőlő- és bortermeléssel illetve ezek- ,° származó termékek felvásárlásával foglal- oz/fc valamint meghatározott feltételekkel a f*!. kertiszőlő-birtokos, ezért a hozzájárulást attól függetlenül fizetni kell, hogy valaki tag­ont önként bejelcntkezett-e 1995. március I ■ ^?.aPdhs 30. között a jegyzőnél. ^jelentkezés azért fontos, mert így ezeknek b foknak az első perctől kezdve joguk van e oszolni a hegyközség alakításába, az elő­készítő bizottság munkájába részt vehetnek, javaslatot tehetnek a tisztségviselőkre, a kül­döttekre stb. A hegyközségeket 1995. szeptember 30-ig a törvény mellékletében felsorolt településeken meg kell alakítani (megyénkben a Bükkaljai és a Tokaj-hegyaljai borvidék), ha legalább 50 hektár árutermelő szőlőültetvény van a köz- igazgatási területén és ezek legkevesebb tíz termelő használatában vannak. (Árutermelő szőlőnek számítanak a törvény szerint az 1500 négyzetméternél nagyobb területű sző­lőültetvények). Amelyik településen nincse­nek meg ezek a feltételek, azok a szomszédos településsel fognak egy hegyközséget alakíta-. ni. 1995. november 30-ig kell megalakítani a hegyközségi tanácsokat; amelyek az azonos borvidék ügyeit intézik majd, és ellátják a tör­vényben meghatározott egyéb feladatokat. A hegyközségek országos szervezete a Hegy­községek Nemzeti Tanácsa lesz, amelyet legkésőbb 1995. december 31-ig kell létre­hozni. A hegyközségek megalakulása, törvényes mű­ködése fontos lépése az Európai Unióhoz való csatlakozásunknak. A kelet-európai gazdaságról Becs (MTI) - Magyarország kivételével mind­együk kelet-európai reformország javított fize­tési inérlegén tavaly, nem számítva a Függet­len Államok Közösségének tagjait - állapította meg pénteken nyilvánosságra hozott tanulmá­nyában a bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Tanulmáiryok Intézete. Ma­gyarország fizetésimérleg-hiánya 3,9 milliárd dollár volt 1994-ben. Bár javított a mérlegen, a megnövekedett import miatt azonban az to­vábbra is deficites maradt Lengyelországban (1,1 milliárd dollár) és Romániában (300 millió dollár). A volt szocialista országoknak - a FÁK-ta- gokat leszámítva - tavaly sikerült, a fordulat óta első ízben, gazdasági növekedést elérniük -olvasható a dpa által idézett jelentésben. Az intézet szerint a bruttó hazai termék növeke­dési üteme átlagosan 4 százalék volt, ezen be­lül azonban Lengyelország és Szlovénia állt az élen, 5 százalékos gazdasági növekedéssel. A konjunkturális fellendülés fő hajtóereje az ipar, de hozzájárult a növekedéshez a több mint 60 százalékban az Európai Unió országa­iba irán.vuló export és a beruházások élénkülé­se is - úja a tanulmány. A Független Államok Közösségében tavaly is folytatódott a gazdasá­gi hanyatlás: 1993-hoz képest átlagosan 20 százalékkal csökkent gazdasági teljesítmé­nyük. A bécsi intézet sötétnek látja ezen orszá­gok jövőbeni kilátásait is. A többi kelet-euró­pai országban ugyanakkor 3 százalék körüli növekedést jósol 1995-re és 1996-ra. ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) - A kis tételben folyó kereske­déstől eltekintve 239 üzletben összesen 1416,079295 millió forint forgalmat bonyolított. Kárpótlási jegy: Tőzsde Index (ideiglenes) febr. 10. 1187,89 +12,10 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1995. február 10. Pénznem Angol font Valuta Deviza Vétel Eladás Középárf. 172.11 175.59 173,82 Belga és lux. frank* 351.83 358,75 355.20 lián korona , -; 18.38 18,74 XÄ Finn marka 23,47 28,93 23,80 Francia frank 20,91 21,3$ /"'Ätp Holland forint 64.61 65,87 65,21 ív fönt 171.63 175.09 178,08 ■: Japán yen* 112,00 114.20 112,91 Kanada: dollár^ Áá 78,93 80,51 79,6» j Kuvaiti dinár 369,87 377,11 373.58 Norvég korona 16.55 16,87 Í6.70 Ólára Hm** 68,32 69,72 • Á9W7 Osztrák schill 10.29 10,49 10.39 IfövUtgál escudo* :, 70,23 71,63 uMl Spanyol peseta 33.96 85,63 84.81 Svéd korona 14.84 15.14 15.02 USA-dollár 110,64 .118,78 1.U.70 ECU (KP) 136,66 139,28 137,93 A megadott számok 1 egységre értendők, forint­ban *: 100 egység, **: 1000 egység Pénz­intézetek irányadó kamatai | Betétek Hitelek | I Gazdálkodó szervezetek Magán­'© _c prí 'C-c CN '3 i i 3 hó 2 < N i fro '©-C CN pjj 26,5 | 23,5 i 26,5 26,0­30.0 32,0­36,0 34,0­38,0 1. Agrobank 2. Budapest Bank 19,0- 21,5- 21.5- 24„5- 3Q.O* .10,0- 33,0­22,0 24,5 23,5 26,5 ,36,0 36,0 36,0 3. MHB I 124.25§26,25§ - § - § .31.0 § 31,0 | 33,0 4. IBUS2 Bank 5. Postabank 20,0 11 22,0 1 22,0 119,0­26,0 1 24,0 26,0 I- 1 26,0 | ~ I 26.0 1 20,0 i f 1 21,0 23.5 20,0­24,0­28,0 20,0 29,0 • 23,0 27,0 1 i 24 0 l™ 124 0 | 26,0 131,0- j 1 33.0 1 § 31,0- § 1 3 .3.0 8 132,0- ! 36,0 II. 24,5­264)*­­33,5­34,0­.34,0­2-5,0 27,0 40,5 4t,0 4t»0 If 21.0 | 23 5 1 20,0 1 24'° I 28,0- I 129,0-1 í 31,0­li I =;: 9 1 31,0 j 1 32.0 i 1 35.0 24.5 27,0 24,5 : 25,5 31,0­323)­36.0 II 25,0 1 26.5 § 2.3,5 35,0 36,5 1 26,0 I 32,0 § 33.0 | i ­26.5 22.3­22,3‘L 24.04 28.0­28,0­29.0­24,04 26,5 35,5 ; 35,5 35/5 A Magyar Nemzeti Bank alapkamata: 28% A komátok százalékban, eg)'éves időtartamra \vtit\e értendők. A betétek és hitelek részletes teltételeiről, a speciális konstrukciókrólabanktiókokadnak felvilágosítást.

Next

/
Thumbnails
Contents