Észak-Magyarország, 1995. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-10 / 35. szám

8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1995. Február 10-, Péntek „APROPÓ Tadaszt/áró Filip Gabriella Síszünet is, mint a hó- hol volt, hol nem volt. Viszont tavaszi szünet minden isko­lában lesz. Hogy hányat kell még addig aludni, azt nehéz lenne megmondani. Az idei tanév rendjéről kiadott rendelet szerint március 31 -tői április 7-ig tart a szünidő. A minisz­tériumi illetékesek szerint azért jó ez az időpont, mert még viszonylag közel van a félévhez. így nem törik meg a tanulás lendülete. Ezzel persze lehet vitatkozni. Hiszen éppen a szünet utáni első tanítási nappal kezdődik a nagyhét. Mire vissza­szoknának a gyerekek az iskolába, máris ott a húsvét. De a rendelet az is megen­gedi, hogy máskor adják ki az iskolák a szünetet. Például húsvét előtt. Ha az is­kolaszék kezdeményezi, ha az iskolafenn­tartó egyetért vele. És miért ne helyesel­né, hogy ekkor legyen a szünidőd Nem csak a hívő családoknak kedveznének ez­zel. Azoknak is jó lenne, akik szeretnének elutazni, vagy csak együtt készülődni a gyerekekkel az ünnepre. Élni kell csak a jogainkkal, és akkor lesz a szünet, ahogy nekünk tetszik. De mi van akkor, ha mások is így gondolkodnak. Te­gyük fel, ők azt szeretnék, hogy húsvét után legyen a szünidő. Vagy inkább le­gyen korábban, mondjuk március 10-től 18-ig, hiszen azt a hetet úgy is megtöri a nemzeti ünnep, meg aztán még közelebb is van a félévhez. Vitatkozhatnak persze az iskolaszék tagjai, előbb-utóbb úgy is megegyeznek. De ha minden iskolában másképpen döntenek, akkor lesz csak iga­zi a tavaszi zsongás. Vegyünk például egy „átlagos" családot. A kicsinek már szünidő van, a gimnazis­ta még iskolába jár, ő majd a következő héten lesz otthon. A mama meg kapkod­ja a fejét, mikor vegye ki a szabadságát, mikor legyen a nagytakarítás, mikor süs­se az ünnepi kalácsot. De messze még a húsvét. Van még ide­je az iskolaszékeknek. Élhetnek törvény adta jogukkal, megvitathatják, mikor is le­gyen a tavaszi szünet. Nyugodtan dönt­hetnek - abban a biztos tudatban, hogy jóI nem. „TÁRLAT Képköltemények Hegedűs Mária: Mély Kazincbarcika (ÉM) - A költészet sokban hasonlítható a festészethez: a versek szavak­kal festett képek. Olykor azonban a szavak pa­pírra vetett, átformált képe saját, külön vilá­got is ábrázol, a szó, a szavakból összerótt kép is külön életre kel. A képversek, képköltemények nem az új­kor találmányai. Lírai gondolatokat századok­kal ezelőtt - például sárospataki diákok - is formáltak már képbe. De ott van akár Kassák Lajos, akinek költői művei között nagyon sok képverset találunk. A képben megjelenő versek, az egymástól olykor távolra kerülő szófoszlányok összefüg­gésének megfejtése nem könnyű feladat, hi­szen a sorok nem követhetők a megszokott rend szerint. A vers és a kép a költő saját logi­kája szerint épül eggyé, válik nem csak érzel­mi, de vizuális élménnyé is. Hegedűs Mária számára is kihívást jelent a „hószín papír”. ,A betűk és látványok gondola­tokba torkolló mesterembere szeretnék lenni — írja önmagáról. - Kötődöm a Magyar Műhely­hez, főként költői találkozókon, fesztiválokon jelentem meg: Kalocsán, Budapesten, Szom­bathelyen, Lyonban, Leuvenben, Hadelsdorf- ban...” Hegedűs Mária képverseiből tegnap délután nyílt kiállítás a kazincbarcikai Városi Kiállítóteremben. Keringő a papír és az oszlop körül Miért nem kapnak működési engedélyt a tánc tagozatos diákok? Méhes László Miskolc (ÉM) - A Szemere Berta­lan Gimnázium, Szakközépis­kola és Szakmunkásképző négy tanévvel ezelőtt az általános gimnáziumi képzés mellett egyedi tantervű néptánc és színpadi tánc tagozatot is in­dított. Az első, kísérleti évfo­lyam - bár a program vezetői a „kísérlet” szótól elzárkóznak, annak ellenére, hogy a tanter­vet az évek során úgymond „fi­nomítani” kellett - az idén vé­gez. A ide járó diákoknak azon­ban - most még legalábbis úgy tűnik - nem csak szép emlékei maradnak a középiskoláról... A tánc tagozatos osztályt az iskola azzal az elképzeléssel indította, hogy az ott végző diákok az érettsé­gi bizonyítvány mellé — C-kategóri- ás táncosként - működési engedélyt is kapnak majd. A tagozatra kötött szerződésben — amelynek tantervét a Táncművészeti Főiskola és az ak- kor még létező Népművelési Intézet szakmai felügyeletével közösen ala­kították ki - ez benne is szerepelt. Papír-tánc Csakhogy az időközben átalakult budapesti Népművelési Intézet jog­utódjától, a Magyar Művelődési In­tézettől megvonták az engedélyek kiadásának jogát. Ebben a pillanat­ban pedig még, nem tudni, mikor kapják vissza. így - a Művelődési Intézettől kapott tájékoztatás sze­rint - a Szemere diákjai is csupán 0gy bizonyítványt kaphatnak arról, hogy elvégezték az iskolának ezt a tagozatát. Munkavállalásra azon­ban ez nem jogosít csak ott, ahol ezt a bizonyítványt elfogadják. Úgy vélem érthető, hogy a szü­lők bizonytalannak látják gyerme­keik mostani helyzetét, hiszen úgy érzik, az elmúlt négy év alatt - a tanulás mellett — sokat vállaltak magukra azért, hogy táncolhassa­nak. Azt egyikük sem vitatja, hogy a négy év során művészettörténet­ből, tánctörténetből, mozgáskultú­rából sokat kaptak. Amióta viszont az elmúlt év novemberében, egy szülői értekezlet alkalmával kide­rült, hogy pillanatnyilag nincs olyan intézmény, amelytől műkö­dési engedélyt kaphatnának, felöt- löttek bennük a gondok, a kísérleti tagozat buktatói. Az, hogy az évek alatt együtt „csiszolódtak” a tánc tagozat tantervével. De előkerül­nek most a tagozat tárgyi feltétele­inek, körülményeinek hiányossá­gai, az azokból fakadónak mondott boka- és térdízületi problémák, sőt az is, hogy mindezek ellenére sem hagyták abba a táncot. A tagozat indulásakor ugyanis arról is szó volt, hogy a végzős színpadi tánco­sokra szüksége 'lesz a miskolci színháznak... Bal-emelés Annak ellenére, hogy már többször felléptek színházi előadásokban, a Tánc az oszlop körül miskolci színház - Majoros István koreográfus véleménye szerint - bizonyosan nem őket szerződteti majd, mivel a hasonló jellegű pé­csi vagy győri iskolákból jobban felkészült táncosok jelentkeznek hozzájuk. Pedig - és ez szintén a koreográfus véleménye - szükség lenne a környék tehetségeit itt tartó, színvonalas tánc tagozatra, mert a színház végső soron számí­tana rájuk. A Szemere színpadi tánc tagoza­tának szakmai felügyeletét - a Ma­gyar Művelődési Intézet szakrefe­rensével közösen - a Táncművésze­ti Főiskola docense, Som Gizella lát­ja el. A tánc tagozat körülményei­vel, illetve az oda járó gyerekek fel- készültségével kapcsolatos kérdése­inkkel megkerestük őt is. Vélemé­nyét elmondta ugyan, annak közzé­tételétől azonban - a művelődési in­tézet szakreferensének távolléte miatt - elzárkózott. A diákok márci­usi záróvizsgáján viszont mindket­ten itt lesznek, akkor talán nyilvá­nosságra hozhatjuk az ő vélemé­nyüket is. Kőrössy Sándor, a Szemere Ber­talan Szakközépiskola igazgatója elmondta, hogy a tagozat anyagi és személyi feltételeit az iskolának magának kellett előteremtenie, ah­hoz sehonnan, semmiféle külön anyagi támogatást nem kaptak. A C-kategóriás engedélyek kiadásá­nak sorsa pedig azért bizonytalan, mert most még nem tudni, ki ad­hatja ezt meg a diákoknak. Az igazgató elmondása szerint a tago­zat újabb osztályait az érdeklődő szülők nyomásának engedve indí­tották be évről évre. Az iskola arról pedig nem tehet, hogy az indítás­kor fennálló körülmények az évek során megváltoztak. Beton-spicc A balett-terem először a 20. Számú Általános Iskolában volt, majd az iskolában történt vezetőváltás mi­att el kellett jönniük onnan. Ezt kö­vetően próbáltak egy ideig a szín­ház balett-termében is. A táncosok most a Szemere tornatermében, az ifjúsági klubban, illetve az edzőte­remből kialakított balett-teremben gyakorolhatnak. Az igazgató úgy véli - és ezt a tánc tagozat felelőse, Holbusz Ist­ván igazgatóhelyettes is megerősí­tette -, hogy a gyerekek ízületi problémái nem abból adódnak, hogy a balett-teremben ácsolt fa­padlózat helyett gumírozott sport­padló van. Igaz, ez spiccelésre nem alkalmas - mondta az igazgató -, de a szabványoknak megfelel. (A színház koreográfusa szerint, ha ez a gumipadló közvetlenül a betonon fekszik, és rajta ugrásokat végez­nek, ez olyan, mintha a betonon ugrálnának. Egészségügyi problé­máknak oka lehet. Holbusz István igazgatóhelyettes állítása szerint viszont a sportpadlót nem közvet­lenül a betonra fektették le az épí­tők.) Az igazgató és a helyettese ezek mellett elmondta, hogy terve­zik a balett-terem parkettázását. Az ehhez szükséges pénz egyéb­ként megvan, csakhogy akad egy másik probléma: a teremben áll ugyanis egy betonoszlop, amelyet először el kellene távolítani onnan. Az építészeti engedélyeket besze­rezték, az oszlop kiváltásához szükséges pénzek azonban hiá­nyoznak.- Azt nem ígértük, hogy a tago­zat művészképző lesz - mint ahogy azt sem, hogy a végzősöknek mun­kát biztosítunk -, hiszen az egy ál­talános tantervű gimnáziumban in­dult. Ott pedig elsősorban a tanul­mányi eredmény a fontos - mondja Holbusz István. - A hasonló jellegű pécsi, győri, szegedi iskolák szakkö­zépiskolák, ezért ott ez éppen fordít­va van. Nálunk először is ki kellett alakítani a tanári gárdát, hogy az óraadók helyett állandó tanárokkal rendelkezzünk. A tagozaton végzett munkát a szakmai felügyelők min­den félév végi vizsgán ellenőrizték, ők tettek javaslatokat a tanmenet illetve a módszerek esetleges meg­változtatására. A színpadi táncosok hivatalos szakmai vizsgája a négy év anyagából egyébként március­ban lesz. A tagozatról véleményt igazán csak a megmérettetés után lehet mondani. Kételyek kora - Danilo Kis esszéi Hörpácsi Sándor Sose értettem, hogy a francia balol­dali értelmiség, s azon belül is Jean- Paul Sartre hogyan lehetett sztáli­nista (majd maoista). Tájékozatlan­sággal, információhiánnyal aligha vádolhatjuk őket, illetve ha igen ez a tudatlanság, vakság bűne. Ellen­példaként ott van Koestler, aki már a spanyol polgárháborúban rádöb­ben, hogy a fasizmus és a bolseviz- mus egylényegű, totális diktatúra. Danilo Kis esszéi közt jólesően fe­deztem fel, hogy ez a származását tekintve magyar-zsidó-szerb író, aki Párizsba menekül - meghalni is - szintén megütközik (St. Simone) if­júkorunk egyik bálványának a vak­ságán és tudatos korlátoltságán. Benne van ebben a megütközésben közép-európai kisebbrendűségi komplexusunk, amely „vigyázó sze­mét” mindig Párizsra vetette, s olt- hatatlan, de viszonzatlan szerelem­mel, rajongással nézett mindenre, ami francia, nyugati. Jó olvasni Danilo Kis írásait ma­gyarként a magyar irodalomról, Kö- zép-Európáról, a mögöttünk hagyott nehéz évtizedekről azért is, mert iga­zol és visszaigazol. Ahogy a latin köz­mondás mondja: vigasz a nyomorult­nak, hogy társa van a bajban. Most, hogy összeomlott a bolsevik biroda­lom és ideológia hirtelen visszame­nőleg is okosabbak lettünk, azaz olyasmit is látunk, kimondunk, amit korábban csak elszenvedtünk, de megfogalmazni nem tudtunk, nem mertünk. Ez utóbbi nem áll Danilo Kisre, mert ő éppen azon kevés szu­verén gondolkodó, írástudó közé tar­tozik, aki már akkor el merte mon­dani véleményét a szellemi nyomor­ról, a szocialista realizmusról, a Gu- lagról, az írástudók kiszolgáltatott­ságáról, felelősségéről. Menekülnie is kellett Tito Jugoszláviájából, amelynek összeférceltségét, a látszó­lagos liberalizmusát (tőlünk nézvést) D. Kis idejében nem csupán felis­merte, de le is leplezte. Hallottam fanyalgó megjegyzést erről a könyvről, miszerint messze elmarad a Kis-regények színvonalá­tól. Nincs kedvem vitázni ezzel, mert történelmietlen lenne. Az esz- szék alatt ott van a megírás dátu­ma, s ebben, az immár történelmi összefüggésben nyilvánvaló, hogy egy nagyon is tudatosan gondolko­dó, építkező író akkor alkalmi, de máig is érvényes észrevételei mennyire bátrak és konzekvensek voltak. Az egyik ciklus címe: Válto­zatok közép-európai témákra egy még ma is és feltehetően még soká­ig vitatott kérdéskört járnak körül: a közép-európaiságét. Miért ragasz­kodunk ehhez a fogalomhoz, miért forszírozzuk? A válasz a másik cik­lus címe: Európai és magyar. Föld­rajzilag Zágrábtól Tallinig valóban Európa közepe vagyunk, de mint­hogy kiestünk a „történelem főára­mából”, hogy Szűcs Jenőt idézzem európaiságunkat minduntalan bi­zonygatnunk kell. Magunknak is, a világnak is. Holott evidenciáról van szó. Danilo Kis, aki éppen úgy cso­dálja Párizst, mint Ady, nem hall­gatja el rosszkedvét, de nyoma sincs benne a mi kisebbrendűségi komp­lexusunknak. Sőt! Az új magyar költészet című esszéjére nem csu­pán jelest kapna az irodalmi szemi­náriumon, de frappáns megfogal­mazásai jótékonyan provokálnak is. Önismeretre tanítanak. Mint aho­gyan az egész kötet. Irodalmunkat, történelmünket, helyzetünket csak ezzel az iróniával, fölénnyel érde­mes szemlélni, hogy mentesülhes­sünk az önteltségtől és az önsajná- lattól. Egyszerre látva Belgrádot, Budapestet, Párizst és Moszkvát, azaz félmúltunkat, amely kételyek­kel teljes jelenünkbe torkollt. Szülői Kamara Miskolc (ÉM) - A Szülői Kamat3 miskolci csoportja február 20-án, hétfőn délután 3 órától értekezlet® tart a Kazinczy Ferenc Általános Is- kólában (Miskolc, Középszer u. 3.); A rendezvény célja a kamara eddig1 tevékenységének bemutatása, 3 miskolci közgyűlés előkészítése, 3 működési szerződés elkészítése. A rendezvényre várják az iskolák szU" lói munkaközösségeinek vezetőit, az iskolaszékek tagjait és mind®1 érdeklődőt. Szomorkás óvodából Miskolc, Hejőcsaba (ÉM) - A Sü­tő János utcai 2. sz. óvodában ta; valy már rendeztek jótékonyság1 farsangi bált. Mint az óvoda vezető- helyettese, Golyháné Bajóczki Eri­ka elmondta, a tavalyi program na­gyon jól sikerült. Mintegy báron1" négyszáz ember váltott belépője' gyet a HCM által ingyen a rendel­kezésükre bocsátott sportcsarnok­ban megrendezett bálra. Össze­gyűlt majd’ 150 ezer forint, amit ak­tán két gáztűzhely kicserélésére használtak fel, illetve a Szputnpk utcai óvoda széltépte tetójének rendbehozására. Az idei bált is a tavalyi mintájár3 szervezik, azzal a különbséggel, hogy a szervezésben, a szponzorok keresésében most csak a szülők vek tek részt. Nagyon sok kisvállalkoz0 segíti a rendezvény megvalósulá­sát, többen, mint tavaly. A tombol3 díjait és az élelmiszert egyaránt szponzoroktól kapták. A műsorban a zenét a HCM zenek3' ra adja, fellép Hegyaljai Sándor bű­vész, a Gyermekváros tánckara u letve a Ködmön táncegyüttes. 3 hogy mire fordítják a bevételt?"®3 csak tisztítószert vásárolunk a púnk bői, az sem tart ki decemberig ' mondja a vezetőhelyettes. Se tisztító; szer, se munkaruha, se játék, se U) pohár, se új tányér. Bicildiről, szán­kóról ne is álmodjunk! Negyedévente írunk egy ovihíradót, amit egy SZU® ingyen lefénymásoltat, s a szülő megveszik harminc forintért, p®® veszünk hypót a tisztításhoz. És h beázik a tető, a javíttatásra mar nincs pénzünk. Öt-hat éve még ötszáz­ezer forint volt az éves költségvetése az óvodánknak, most hetvenezer * egy hónapra sem elég... Viszont a p megrendezése nemcsak az any3#1": miatt fontos, hanem azért is, nie,v' ezáltal jó irányba változhat a szülök és az óvoda kapcsolata. Prokop Péter Rómában élő festőmű­vész alkotásaiból nyílik kiállítás ma, pénteken délután 4 órakor a miskol­ci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium­ban. A megnyitón jelen lesz a mű­vész is, akitől többek között II. János Pál pápa is rendelt két képet. A római Pápai Intézetben mintegy félszáz festménye látható, a Szent István Za­rándokház folyosóin és szobáiban kétszáz képe. A Szent István Zarán­dokház kápolnájának valamennyi műalkotását ő készítette. Szülőváro­sában, Kalocsán képtárat létesítettek festményeiből. A Jezsuita Gimnázi­umban található a jezsuita rendnek ajándékozott 21 képe, ezeken kívül a tárlat ideje alatt - március 1-ig - még húsz képe lesz látható. Zongoraest Miskolc (ÉM) - Falvai Sándor zon­goraművész ad koncertet február 13- án, hétfőn este 7 órától a Zeneművé­szeti Szakközépiskola dísztermében. A művész Haydn-, Mozart- és Brahms-művoket játszik. A kamara- hangverseny a Nemzeti Filharmónia Szezonbérletéhez kapcsolódik. L Fotó: Fojtán László Prokop-képek

Next

/
Thumbnails
Contents