Észak-Magyarország, 1995. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-10 / 35. szám

1995, Február 10., Péntek Kaleidoszkóp ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 9 Józef Oleksy feltételei Varsó (MTI) - A koalíció kormá­nyátalakítási javaslatát feltételek­kel fogadtam el - jelentette ki Józef Oleksy lengyel miniszterelnök-je­lölt, aki a hírek szerint csak a költ­ségvetés aláírása után hajlandó át­venni a kormány vezetését. A szejm eddigi marsallja elmondta: ,A kor­mányfői feladatot csupán az ország Politikai stabilitása iránti felelősség tudatában vállaltam el. Arra kap­tam felkérést, hogy ismét koalíciós kabinetet állítsak fel, és ilyet csak bizonyos személyi kompromisszu­mok árán lehet létrehozni.” Oleksy nem bízik az olyan politikusokban, akik nem tudnak kellőképpen véde­kezni az olykor igen heves nyilvá­nos támadásokkal szemben. „Nem szívesen dolgoznék együtt olyan személyekkel sem, akik tárcájuk irányításához nem rendelkeznek megfelelő képzettséggel és szak­értelemmel. A jelenlegi kormányta­gok között vannak olyan kiváló szakemberek is, akikre számítani fogok” - mondta Oleksy, név szerint Grzegorz Kolodko pénzügyminisz­tert említve. A kormányfőjelölt vé­leménye szerint a kabinet átalakí­tása jó lehetőség arra is, hogy mú- ködőképesebb, a piacgazdaság elé­réséért és az európai integrációért nagyobb felelősséggel bíró vezetés Jöjjön létre. Ronald Reagan 84. születésnapja Washington (MTI) - Ilonáid Rea­gan volt amerikai elnök 900 híve ün­nepelte hétfő este egy hatalmas wa- shingtoni partin az Egyesült Álla­mok egykori első emberét 84. szüle­tésnapján. A bulin megjelent Marga­ret Thatcher is, aki nagyjából Rea­gan elnökségével egy időben kormá­nyozta a brit birodalmat. A vendé­geknek a talpalávalót Glenn Miller Bandje „húzta”. A jókívánságok­kal korántsem fukarkodtak a volt el­nök vendégei. Thatcher asszony pél­dául egyenesen Churchill nagyságá­hoz mérte Reagan elnöki tevékeny­egét, és kijelentette: „a Rony név ko­runk óriásai közé kerül”. höaga az ünnepelt azonban nem '[olt ott saját születésnapi buliján. A betegeskedő, idegsorvadásban szenvedő idős expolitikus elmarad­hatatlan társával, Nancyvel kalifor- n|ai otthonából, kinagyított műhol­das televíziós képernyőn kapcsoló- ^Mbe az ünneplésbe. „Mintha az űrben táncoltunk volna” Az Öreg Sasszem ezúttal a másik hajóban „evezett" A Mir és a Discovery - az űrállomásról fényképezve Fotók: AP Washington (MTI) - Február 3-án, pénteken, fedélzetén hat­tagú legénységgel indult, útnak az amerikai Discovery űrrepü­lőgép, hogy találkozzon a koz­moszban keringő Mir orosz űrállomással. Az eredeti terv az volt, hogy az amerikai-orosz űr­kutatási program keretében út­nak indított Discovery mintegy tíz-tizenkét méterre közelíti meg a Mirt, begyakorolandó a nyárra tervezett igazi At- lantis-Mir összekapcsolási mű­veletet. Az amerikai-orosz űrkutatási együttműködés keretében hat to­vábbi randevút irányoztak elő 1997-ig, amikor is hozzá akarnak látnak a 2002-ben felavatandó nem­zetközi űrállomás építési munkála­taihoz. A Discovery úttörő feladatra vállalkozott abban az értelemben, hogy az űrrepülőgépek történeté­ben még sosem hajtottak végre „összekapcsolási manővert”. Az indulás nem alakult a legsze­rencsésebben, hiszen pár perccel a fellövést követően észlelték, hogy az üzemanyagtartályból szivárogni kezdett a nitrogén-tetroxid. Az űr­repülőgépnek összesen negyven­négy manőverezésre szolgáló hajtó­műve van, azonban az út előkészíté­sénél az amerikai és az orosz irányí­tók abban maradtak, hogy ha vala­melyik kritikus hajtóműblokk nem üzemel teljes kapacitással, a Disco­very csupán háromszáz méternyire fogja megközelíti a Mirt. A NASA floridai központjából vasárnap dél­ben úgy nyilatkoztak, hogy közbül­ső megoldásként az űrrepülőgép esetleg százhúsz méteres távolság­ban manőverez majd a Mir körül. Az orosz irányítók attól féltek, hogy a csöpögő üzemanyag, a folyékony halmazállapotú nitrogén-tetroxid megrongálhatja a Mir külső optikai berendezéseit. Döntés azonban ak­kor még nem született. A Discovery vasárnap délelőtt még három és fél ezer kilométernyi­re száguldott a Mir mögött, ám min­den egyes Föld körüli fordulattal háromszázötven kilométerrel csök­kent közöttük a távolság. A rande­vút közép-európai idő szerint hétfő éjszakára tervezték. Az űrrepülőgép személyzete elő­ször hétfőn kora reggel pillantotta meg a mintegy háromszáz kilomé­teres távolságban feltűnő Mii- állomást.- Az Öreg Sasszem úgy hiszi, hogy már látja a Mirt - közölte Jim Wetherbee, a Discovery parancsno­ka a houstoni űrközponttal. Az „Öreg Sasszem” pedig nem más, mint Vlagyimir Tyitov, aki 1987-88-ban több mint egy évet töl­tött a Mir fedélzetén - most viszont a Discovery legénységének a tagja. Mintegy százötven kilométer vá­lasztotta el egymástól a két úrjár­művet, amikor oroszul rádiókapcso­latba lépett az űrállomáson tartóz­kodó kollégáival. Hétfőn az amerikai űrhajózási hivatal, a NASA bejelentette: az orosz földi irányító központ bele­egyezett abba, hogy az egyik üzem­anyagtartály szivárgása ellenére a Discovery az eredeti terveknek megfelelően mintegy tizenkét mé­terre megközelítse a Mir űrállo­mást. Az amerikai illetékesekkel abban állapodtak meg, hogy a le­génység elzárja a löketfiívókába ve­zető üzemanyag-csatornát, és ezáel megpróbálja megszünteti a szi­várgást. Az esti órákra a távolság néhány száz méterre csökkent a Discovery és a Mir között, úgyhogy az űrhajó­sok már integethettek is egymás­nak. A Discovery amerikai űrrepü­lőgép közép-európai idő szerint az esti órákban mintegy tizenhárom méterre megközelítette a Mir orosz űrállomást. Óránkénti 28 000 kilo­méteres sebességgel száguldva a kozmoszban a két űijármú tíz per­cen át tartotta pozícióját. A manőver befejezése után a Discovery ismét eltávolodott a Mir- től, hogy százhúsz méterre tőle egyéb irányítási műveleteket gya­koroljon. A megközelítési és kerin­gési manőverekre két órát engedé­lyeztek a Discoverynek. Két nappal „űrrandevújuk” után szerdán a Mir és a Discovery újból rádiókapcsolatot teremtett egymá­sai. A két kapitány rádión keresztül megbeszélte azokat a tapasztalato­kat, amelyeket akkor szerezték, amikor a Discovery 12 méterre megközelítette a Mir úrlabora­tóriumot.- Mintha az űrben táncoltunk volna - mondotta orosz kollégájá­nak az amerikai legénység kapitá­nya, James Wetherbee. - Szívesen meghívtuk volna magukat egy csé­sze teára - válaszolta erre Alek- szandr Viktorenko. Szerdán a két űrhajó immár 500 kilométeres távolságra volt egy­mástól. A Mirrel való találkozás, valamint a SPARTAN-204-es meg­figyelő állomás keddi pályára állítá­sa után a Discovery legénysége szerdán néhány órával többet alud­hatott. A csendes nap során 20 tu­dományos kísérlet eredményeinek felülvizsgálatát végezték el az űrre­pülőgépen lévő SPACEHAB úrlabo­ratóriumban. Vlagyimir Tyitov, az Öreg Sasszem A tervek szerint a legénység tag­jai tesztelik új űrruhájukat is: fél órányit tartózkodnak „árnyékban”, hogy így tegyék próbára öltözékük fagyálló voltát. A vizsgálatok ered­ményeit a jövőbeni űrállomások épí­tésénél használják fel, ekkor ugyan­is az űrhajósoknak több órát kell majd az űrben dolgozniuk. Napelemek Kapcsolódási Discovery Randevú Az amerikai űrhajó 12 méterre megközelítette a Mir űrállomást hétfőn, az esti órákban. Az ürrandevú tíz percig tartott Mir Az űrkomplexum központja Hosszúsága: 13,2 méter Fellövés éve: 1986 Mir I űrállomás A Mir űrállomás Kapcsolódási hely Kristály Technológiai laboratórium és összekapcsolódási hely Hosszúság: 12 méter Fellövés éve: 1990 A Mir űrkomplexum egy elemekből összeállított űrállomás, amelynek első elemét 1986-ban lőtték fel a világűrbe. Azóta több ízben szállítottak új legénységet a Mirre a Szojuz és a Progress űrhajóval. A Mir űrállomás neve békének, közösség­nek és világnak egyaránt lefordítható. z Progress / Teherszállító Szojuz Személyszállító űrhajó Kvant-2 Tudományos laboratórium és személyi kabinok Hossza: 12,4 méter Fellövés éve: 1989 Kvant-1 Asztrolizikai elem Hosszúsága: 6 méter Fellövés éve: 1987 űrhajó Júniusban egy másik találkozót terveznek, amikor az Atlantis űrhajó össze fog kapcsolódni az űrállomás Kristály nevű részével. Légkamra Forrás: NASA Grafika: AP Haider botránya Bécs (MTI)-Jörg Haider, a szabadságpártiak vezére a második világháború náci koncentrá­ciós táborait „a nemzetiszocializmus büntető- táborainak” nevezte, és ezzel botrányba ful­ladt az osztrák parlament szerdai ülése. A képviselők szerda este a zöldek kezdemé­nyezésére a szélsőjobboldal ausztriai erősödé­sét vitatták meg. A zöldek Franz Löschnak szociáldemokrata belügyminiszter szemére vetették, hogy tevékenysége, külföldiekre vo­natkozó törvényei jelentősen elősegítették e légkör kialakulását. A vitában Haider, szintén Löschnak felelősségét hangsúlyozva, így fogal­mazott: -Az itt kinyilvánított szándék nem ér­vényesül a gyakorlati politikában, és ez az oka annak, hogy máig sem integrálódott ez az etni­kai kisebbség, amelyet 50 évvel ezelőtt kis hí­ján elpusztítottak a nemzetiszocializmus bün­tetőtáboraiban. « Haider kifejezése ldsebbfajta vihart váltott ki. A Zöldek kisebbségi szóvivője a történelem meghamisításának nevezte, hogy Haider az auschwitz-birkenaui tábort, ahol magyar zsi­dók és cigányok ezrei váltak a megsemmisítő gépezet áldozataivá, „büntetőtáborként” emle­geti. Több politikus a náci halálgyárak tagadá­sát vetette Haider szemére, és azt, hogy az ál­tala alkalmazott kifejezés feltételezi: a táboro­kat bűnözőknek létesítették. A Néppárt képvi­selője követelte, Haider világosan szögezze le: az általa említett büntetőtáborok nem a bün­tetést érdemlők számára létesített intézmé­nyek voltak, hanem a tömeges megsemmi­sítés táborai, ahol faji okokból gyilkolták az embereket. A szabadságpártiak soraiból egy képviselő az értelmező szótárból próbálta menteni Hai­der szavait. A szótári alakra hivatkozva közöl­te: a koncentrációs tábor szinonimája „büntető tábor polgári személyeknek”. Miután a kifeje­zések közötti különbségtételt „szemantikai maszturbációnak” nevezte, a teremben megfé- kezhetetlen zűrzavar tört ki, és Heinz Fischer parlamenti elnök egy időre megszakította az ülést, amely négyórás vita után késő este feje­ződött be. Á Szociáldemokrata Párt egyik kép­viselője bejelentette: bírósági feljelentést tesz a szabadságpártiak nemrég kiadott könyve el­len, amely az 1995-ös politikai változás sza­badságpárti elképzeléseit fogalmazza meg. A kormánypárti képviselő a vaskos kötetben szélsőjobboldali eszmeiséget vélt felfedezni. Az Eiffel-tornyot újrafestik Párizs (MTI) - Újrafestik Párizs egyik szim­bólumát, az Eiffel-tornyot. A nagyszabású ak­ció kedden kezdődött, és a jövő év nyarára feje­ződik majd be. Az 1889-ben átadott torony (az „Öreg Hőig}'”, ahogy a franciák nevezik) ezút­tal immár tizenhetedszer öltözik új ruhába: a hagyományoknak megfelelően minden hét év­ben elvégzik ezt a nagy figyelmet, aprólékos munkát igénylő műveletet, hogy megőrizhes­sék a 7300 tonnás fémszerkezet eredeti állapo­tát. A festéshez összesen 60 tonnányi anyagot használnak fel, és a szín - Eiffel eredeti útmu­tatását tiszteletben tartva - továbbra is barna lesz, méghozzá a torony tetején világosabb, al­ján sötétebb árnyalatokkal. A tornyon 25 alpinista dolgozik majd, akik először a 200 ezer négyzetméteres felület megtisztítását végzik (nagynyomású vízzel, forró levegővel, de sok esetben a hagyomá­nyos acélkefékkel), majd utána következik az alapozó, illetve a fedőrétegek felvitele Klaus a barlangot is privatizálná Prága (MTI) - Frantisek Benda cseh környe­zetvédelmi miniszter szerdán leváltotta Ivan Dejmalt a Cseh Környezetvédelmi Intézet igazgatóját „az intézet átszervezése körül kia­lakult nézeteltérések” miatt. Dejmal szerint menesztésének valódi oka, hogy tiltakozott a Morva Karszt-vidék cseppkóbarlangjainak vállalkozói hasznosítása ellen, amelyet Benda Václav Klaus kormányfő személyes közbenjá­rására próbál keresztülvinni. Ivan Dejmal (volt környezetvédelmi miniszter) nyilvánosan fellépett Benda koncepciója ellen, amelynek értelmében a tárca csupán a természeti kincs felügyeletét tartaná saját kezében. A minisz­térium vezetői „nem látják okát, miért kellene a parkolók, büfék és csónakok üzemeltetéséről is az államnak gondoskodnia”. Az olasz kormányfő adót emel Párizs (MTI) - Lamberto Dir °lasz kormányfő kijelentette, hog február végéig olyan költségvetés dolgoz ki, amely gátat szab a noveH vá költségvetési hiánynak, és elke élhetetlennek mondta az általáno adóemelést. Az olasz miniszterei n°k azt mondta, hogy a kormán, szorgalmazni fogja az állami válla latok privatizálását, beleértve a ENl energetikai csoportot is. A adóemeléssel kapcsolatban Dini el Mondta: a tervezett intézkedés min aen adófajtára vonatkozik majd, é ogyikkel sem tesznek kivételt. I kormányfő költségvetési elképzeld sei szerint az 1995. évi 11,1-12,; milliárd dolláros büdzsé február vé gére elkészül. Ezen költségvetés ki dolgozására azért van szükség mert a kamatlábak emelkedése mi att megdrágult az olasz adósság szolgálat. A munkanélküliség kél désére kitérve Dini úgy vélekedett hogy a jelenlegi 11 százalékos rát; némileg mérséklődik majd a gazda sági növekedés következtében létre jövő új munkahelyek révén. Mind azonáltal a munkanélküliségi rát; nem csökken 10 százalék alá - tett hozzá az olasz kormányfő.

Next

/
Thumbnails
Contents