Észak-Magyarország, 1995. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-09 / 34. szám

1995» Február 9», Csütörtök Gazdaság ÉS ZAK-M AGYARORSZÁG 7 Gazdakörök tanácskoznak Miskolc (ÉM) - A gazdakörök me­gyei szövetsége tanácskozást tart Miskolcon február 10-én (pénteken) délelőtt kilenc órától a Tudomány és Technika Házában. Az eszmecse­rén szó lesz az egyéni gazdálkodást érintő legújabb szabályozásokról, az agrártámogatásokról, a hitellehető­ségekről, a kistermelők és magán- vállalkozók 1995. évi adózásáról éppúgy, mint arról, hogy milyen ve- tömagellátás várható az idén ta­vasszal, s kik a legnagyobb forgal­mazók. A mangalica sertésekről Ernődön Miskolc (ÉM) - Több mint négy éve foglalkozik a spanyol többségi tulaj­donban levő, debreceni székhelyű Vállalkozás az Olmos és Tóth Kft. az őshonos magyar mangalica sertés új- raszaporításával. E mellett pedig a sertéshúsból készített termékek ex­portjával. Február 10-e és 14-e kö- zött hazánkban tartózkodik a man- Salicatenyésztő vállalat többségi tu­lajdonos igazgatója. Látogatása al­kalmával február 11-én 10 órától úrnődön, a polgármesteri hivatal ta­nácstermében szakembertalálkozót irtanak. A megbeszélésen részt vesznek a mangalicafajta fenntartá­sban, tartásában, vágásában és ke­reskedelmében résztvevő intézmé­nyek képviselői, üzletemberek. A szakmai fórumot követően a vendé­it megtekintik a Derenken műkö­dő mangalica-génbankot, ahol mint- e8y 400 sertést tartanak. Ez az Egyébként még csak 30 százalékos feszültségű, de már üzemelő telep a kgnagyobb az országban. lási Kaphatók az adónyomtatványok Miskolc (ÉM) - Az APEH-től ka­il0’'’; információ szerint forgalomba , erültek azok a társasági adóbeval­lói nyomtatvány-garnitúrák, ame- Vek beadási határideje május 31. »tellett, a nyomtatványárusítás- a| foglalkozó helyeken minden Jí*,as) az 1994-es adóévhez kapcsoló- ,° nyomtatvány kapható. Az adó- atóság egyben felhívja a figyelmet rTa is, hogy az adóbevallási kötele­sségnek csak az új bevallási y°mtatványokon tehetnek eleget ^^ntettek __________________ Ain erjkai minősítők hazánkról p^apest (MTI) - A Standard and zet°rS amerikai hitelminősítő inte­rn; /neSerősítette a magyar kötvé- hívt korábbi minősítését, ám fel­leli t a lisyelinet néhány jövőbeni Há6 u ®es veszé,.yes folyamatra, zef R6gyi Frieycs- a Magyar Nem- nak °ank alclnöke a távirati irodá- kpH a<?°S nyilatkozatában igen Hlep+eZí'nek mondta, hogy hazánk gp^artotta a tekintélyes intézet hoev rn'n”sífósét. Külön kiemelte, l'en íw Z a<^ások között ebben a kör- jal p] a8yarország erős pozíciót főg­ém. 7’ köszönhetően a magas, mint- . ’2 milliárd dollárra tehető de- i-öyjja^alókainak, és annak, hogy a Ilin' M'iara*u hiteleinek mértéke köípő -S'. Ugyanakkor az intézet vén, ess(;gének tartotta, hogy a köt- e,sptiaKarl<)k figyelmét néhány bíyj e®asHn negatív kilátásra is fel- a mám latézet megállapítja, hogy hign ,/ar kormány a költségvetés million r • hnanszírozásánál 150 telt vr< or’nlos privatizációs bevé- ten/rw'Tí szamításba, és az ez évre fizet 2,5 milliárd forintos folyó a köm.mérlegnél is fontos tényező dáSa lj 1 tőkebeáramlás folytató- privaV 3 azonhan nem teljesülnek a folvtat aC,1ÓS cél°k. akkor tovább todlk az ország eladósodása. ~Eó\rT)r\ a körzeti foldhivata­t(ihb min1f170gé?,esítéso- Országosan fait ílint ' millió ingatlan alapada­ton'tolnia6 °®,milliónál több ingat- tették Jdoni jogait és terheit rögzí- mar a számítógépeken. A í összetrp'L b,rutt,° átlagkeresetek átlagi g 6 mu[t évben 12 hónap 'áatvolt 99 «embe,véve 33 643 f°" a megelőző 'a ?zazal.ekkal több mint mset 23 i‘oRrben' A nettó átlagke- így 25 4 -ö rormtra emelkedett, s Wad« „gaz Burgonyahaboru - krumpli nélkül Balogh Andrba A burgonyafronton a helyzet változatlan Miskolc (ÉM) - Kitört a burgo­nyaháború - szól a televízió egyik hírműsorában a kommen­tátor. Körképünkben annak jártunk utána, mi a helyzet me­gyénkben a „burgonyafronton”. Németh László, az FM megyei hiva­talának fókertésze: - Az elmúlt év­ben több mint 8 ezer hektáron ter­mesztettek megyénkben krumplit. Ez a növényfajta - jól lehet néhány mezőgazdasági üzem is foglalkozott vele - tipikusan a kisgazdaságok terméke. A háztáji földeken, kivált ahol a termőföld ezt lehetővé tette, mint például az északi fekvésű Vi­zsolyban, Göncön, Sajópüspökiben, a kisgazdák „nagyban” is termesz­tették, elsősorban piaci érté­kesítésre. A főkertész szavait alátámaszt­ják a statisztikai adatok. A tavalyi 8200 hektárból csupán 484 hektá­ron termeltek krumplit a nagyüze­mek megyénkben. Vállalatok és gazdasági társaságok pedig csak 87, az egyéni gazdák viszont több mint 7600 hektáron.- A termésátlagok előre ritkán kiszámíthatók - folytatja -, hiszen a természet gyakran beleszól a vég­eredménybe. Amíg tavaly térsé­günkben összesen majd’ 87 ezer tonna termett, tavalyelőtt 130 ezer, 1992-ben viszont 162 ezer tonna. A korábbiakhoz képest lényegesen ki­sebb mennyiség oka a nagyfokú aszály, s az, hogy az egyéni gazdák évek óta - elsősorban a pénzhiány miatt - az apró krumplit használ­ják fel vetőburgonyának, s ez némi­leg az elkorcsosuláshoz vezet. Igaz ugyanakkor, hogy az utóbbi évek­ben a nagyüzemekben a termőterü­let is csökkent. Csökken a jövedelmezőség- Mi például tavaly csak 80 hektá­ron termesztettünk burgonyát. A korábbi években ennél nagyobb te­rületen foglalkoztunk vele, a több­letföldön termett krumplit a hűtő­háznak értékesítettük - mondja Va­das József, a sajóhídvégi mezőgaz­dasági szövetkezet elnöke. - E kap­csolat végül számunkra jövedelem- csökkenést eredményezett, tehát már nem érte meg a hűtőiparnak eladni, s csak a lakossági igények kielégítése maradt a célunk. A meg­termett árut egyébként szinte azon­nal el is adtuk, s most csak a vető­gumónak valót tároljuk. Az értéke­sítési ár? Mi 22 forintért adtuk kiló­ját, de mint említettem, a termő­földről. Ezzel az árral korántsem voltunk elégedettek, hiszen a ter­mesztés költségei az elmúlt évek­ben jócskán megemelkedtek. Gon­doljon csak a többszöri energiaár­emelésre, műtrágya árnövekedésre, s akkor még nem említettem, hogy van olyan gépünk, amelynek egy meghibásodott alkatrésze ötször annyiba kerül ma, mint két évvel korábban. A krumplit korábban „pénzes” növénynek tartották, azaz olyan árunak, ami jól jövedelmez. S ma - Vadas József szerint - semmikép­pen sem az, talán ez a magyarázata annak, hogy a nagyüzemek nem szívesen foglalkoznak termesz­tésével. A felvásárló azonnal fizet Nem így a kisgazdák, akik körében a burgonyatermesztési láz nem apad. Pedig a krumplitermesztés nem könnyű feladat. Az egyéni gaz­dáknál a gépesítettség még nem jel­lemző. De aszály ide vagy oda, a ter­mesztési kedv nem lankadt, hiszen ez az a termék, amit a kiásás és a felszedés után azonnal értékesíteni tudnak, mégpedig készpénzért.- Nem is igen emlékszem olyan évre, hogy ne termeltünk volna krumplit a szövetkezetben meg a háztáji földünkön is - magyarázza Kertész Istvánná vizsolyi kisterme­lő. - Igaz, voltak olyan évek, mint a tavalyi, amikor az aszály miatt jócs­kán megtizedelődött a termés, de ez sohasem szegte a kedvünket. A burgonya ugyanis, s ezt minden kis­termelő tudja, nem olyan, mint a szőlő, vagy a búza, amiért hónapok múlva fizetnek. Ez megterem, és már el is adható. Jön a felvásárló ki a földekre, és már zsebben is a pénzünk. Az árak alakulása igazolja Ker- tészné szavait. Amíg 1980-ban egy kilogramm burgonyát hat forint ki­lencven fillérért lehetet vásárolni, ez az átlagár 1992-ben 18,80 forintra, rá egy évre 22,30-ra növekedett. Tavaly a felvásárlók Vizsolyban 22-25 forin­tot fizettek ősszel. De ez persze a sze­zon előrehaladtával emelkedett. A burgonyát ugyanis tárolni kell, s a tá­rolás során is gyakorta átvizsgálni, csírátlanitani, a megromlottat az egészségestől kiválogatni. Importra kényszerülünk- A munkabérek növekedése, a tá­rolóhelyek eladása, illetve bérbe adása miatt egyre több, korábban őszi felvásárlással, tavaszi értékesí­téssel foglalkozó cég szüntette be a tevékenységét. Mindemellett ala­kultak olyan társaságok is, mint Fotó: Fojtán László például a miénk, amelyek éppen zöldség-gyümölcs forgalmazással szeretnének megélni a piacon - mondja Néposz Péter, az Agroter­mék Kft. vezetője. - Ám a tőkehi­ányra jellemző, hogy a hasonló pro­filú cégek egy részének a tárolóhe­lyek bérbevétele után már nem ma­rad arra pénze, hogy a raktárakat feltöltsék. Igaz, a feltöltés ezúttal egyébként sem ment volna köny- nyen, hiszen ősszel már bizonyosan látszott, kevesebb burgonya ter­mett. Hiánycikk lett tehát a honi piacon, s az ellátásért felelős tárca a pótlásért tesz is egyet s mást. Neve­zetesen újra a lengyelekhez fordul­tunk, s tőlük hozzuk be a krumplit. Ami viszont szokatlan, várhatóan ez sem nyomja le az árakat. A pia­con továbbra is tartja „magát” a ki­lónkénti 55-65, boltokban a 75-95 forint - pedig a tárca az árcsökke­nés érdekében nemcsak a külföldről behozott élelmiszerekre vonatkozó kvótákat szabadította fel, hanem a vámtarifát is lecsökkentette tíz szá­zalékra. Az árak mai adnak A háború folyik tehát az értékesítők között - krumpli nélkül. A követ­kezményeket mi, hétköznapi vásár­lók pénztárcánkon érezzük.- Véleményem szerint, ha beér­kezik az országba az ígért import­burgonya, akkor sem változik lé­nyegesen az ár. Egyrészt, mert e nö­vényből szinte egész Európában hi­ány van, így tárca a lengyelországi és hollandiai behozatalon kívül Észak-Afrikából kívánja a hiányt pótolni. A szállítási költségek vi­szont nem az árcsökkenés irányába hatnak - fejti ki véleményét Szabó Ferencné külkereskedő, a budapes­ti Szabex Bt. vezetője. Ezenkívül ar­ról sem szabad megfeledkezni, hogy az árus a haszonra dolgozik. O a vá­mot (a módosítás ellenére egyelőre még az ötvenszázalékost), az árut előre fizeti. A vámkülönbözetet ugyan visszaigényelheti, de a bur­gonya árát csak később, az értékesí­tés után veheti kézhez. Ez a lánco­lat pedig - mint mondottam - nem hoz árcsökkenést. A hagyományteremtés első lépése Borversenyt rendeztek hét végén a mezőcsáti szőlősgazdák Mezőcsát (ÉM - Hl) - Első alka­lommal rendeztek borversenyt a mezőcsáti szőlősgazdák! Kuriózum! Az újra város Csát kap­csán az embernek sok minden eszé­be jut, a híres Miska-kancsók, az egyre híresebb termálfürdő, vagy a költő-szerkesztő Kiss József. A bor viszont nemigen! Persze, valami­nek a nem tudása nem mentesíti, ellenkezőleg, minősíti az embert. Lám, ezen első borversenyen Kiss Lászlónak, a városi művelődési ház igazgatójának megnyitójából kény­telenek voltunk megtudni, hogy a statisztikák 198 hold szőlőt regiszt­ráltak a csáti határban 1837-ben. Sőt, napjainkban még nagyobb ez a szőlőterület: 280 hektár! Erre már a fanyalgó borász sem mondhat mást, mint: nem semmi! E két adat közti 150 évben persze történt egy s más e tájon is. Itt is végigvonult a filoxé- ravész, melynek nyomait máig nem heverte ki a táj. Bizonyítékai a ver­senyre felsorakoztatott borok egyi- ke-másika, a noah, a kunkordi. Am ennek a borversenynek a gondolata többek között éppen ezért vetődött fel, mert miközben szeretné meg­őrizni — sőt fokozni — a mezőcsáti szőlősgazdák termelési kedvét, cé­lul tűzte az ültetvények minőségi korszerűsítését is. Mindenekelőtt, hogy ahol még fellelhetők a direkt- térmő fajták, ott néhány év múlva nemes oltványok teremjenek jóféle nedűket. Első alkalommal rendeztek - megjegyzem, nagyon színvonalas - borversenyt Mezőesáton. Kurió­zum! Mint ahogy az is az, hogy már most első alkalommal 73 bort vo­nultattak fel a dél-borsodi kisváros szőlősgazdái. Mi tagadás, nem unatkozott a zsűri! Németh László megyei főkertész, Farkas Attila ker­tészmérnök, a Kertészek és Kertba­rátok megyei szövetségének elnöke, Deák Imre kertészmérnök és e so­rok írója, mindenesetre igyekez­tünk legjobb tudásunk szerint bírál­ni és legtapintatosabban (a boros­gazda érzékeny lény!), ám a ténye­ket, s főleg, ha azok hibák - nem el­hallgatva — közölni. Azért, hogy jö­vőre még több és még jobb minőségű borok versengjenek Csáton! Mert jövőre is terveznek borversenyt! Ha valamit második alkalommal is megrendeznek, arra azt szokták mondani: érdekesség. S ha 1997- ben harmadszor is rászánják magu­kat erre, akkor pedig már hagyo­mányt teremtenek... Megjegyzem, 1992-ben csaknem azonos összetételű zsűri előtt vizs­gáztak Bogács község borai. Szám szerint talán 40 bor. S ott, ahol 1992-ben egy kis házi borverseny volt, két évvel később, 1994-ben megrendezték a II. bükkaljai nem­zetközi borfesztivált, közel 300 bor részvételével! Igen, ez már valóban nem semmi. De Mezőcsátnak is megvan az adottsága, hogy hagyo­mányt teremtve, helyszíne legyen egy kisebb borosünnepségnek. Amelynek - és ezt hangsúlyozom! -, csak egyik összetevője a borok ver­senye! Ugyanis az évről évre több vendéget vonzó fürdő és a verseny­nyel egy időben rendezendő kultu­rális bemutatók - úgymond egy­mással harmonizálva - reális esélyt adnak a - hírében a városhatáron túl terjedő - hagyományteremtésre. Végezetül álljon itt az utókornak történelmi tényként az I. mezőcsáti borverseny néhány adata. A 73 bor közül 4 kapott arany-, 9 ezüst- és 11 bronzérmet.1A két legjobb bornak járó különdíjjal Horváth Sándor és Kiss Vince csáti termelőket, jutal­mazta a zsűri. Pál László a gazdasági kapcsolatokról Milánó (MTI) - A Göncz Árpádot olaszországi látogatására elkísérő üzleti küldöttség min­den tárgyalásán szóba kerültek azok a kéte­lyek, amelyeket az olasz gazdasági sajtó fogal­mazott meg az elmúlt napokban Magyarorszá­got illetően. Pál László ipari és kereskedelmi miniszter, a magyar újságíróknak adott nyi­latkozatában úgy fogalmazott, hogy az olasz partnereket sikerült megnyugtatni. Pál elmondta, tárgyalásain azt hangsúlyoz­ta, hogy az csak átmeneti tény, hogy néhány vezető poszton nincs felelős ember. Magyaror­szág sok gazdasági nehézséggel küzd. de ez - sajnos - nem új jelenség. A súlyos egyensúlyi problémák az elmúlt években alakultak ki. Ugyanakkor a magyar gazdaságban mutat­koznak kedvező jelenségek is. Jelentősen (mintegy 20 százalékkal) nőtt az export, a gaz­daságban megindult a növekedés. Pál László elmondta, hogy Olaszországban nagyon nagy az érdeklődés a magyarországi privatizáció iránt. Ezt erősítette meg Alberto Cló olasz ipari és privatizációs miniszter is, akivel kedden találkozott. A két miniszter tár­gyalásán konkrétan a MVM privatizációja ke­rült szóba. A gázszolgáltatók privatizálásáról az Italgas vállalat vezetőivel tárgyalt Pál László, aki szerdán Pannában a Parmalat nagyvállalatot kereste fel. Az olasz sajtóban is tükröződő bizonytalan­ság, valószínűleg a HungarHotels körüli ese­ményekkel függ össze, de ezen már túl va­gyunk - hangsúlyozta a magyar miniszter. „Nekem sokat magyarázkodnom nem kellett, nagyon jó képviselőink vannak itt, azok a cé­gek, amelyek már régen dolgoznak Magyaror­szágon” — tette hozzá. Olaszország Magyarország negyedik, - az EU-tagállamai között harmadik - legfonto­sabb kereskedelmi partnere. Olasz beruházók több mint 500 millió dollárt fektettek be Ma­gyarországon, ahol mintegy 700 olasz-magyar vegyes vállalat működik. A nagy olasz cégek közül Magyarországon jelen van például az Aliltalia, az Enichem, az Evidiana, az Ansal- do, a Generali, a Zanussi. A két ország külkereskedelmi forgalma 1993-ig pozitív magyar szaldót mutatott. 1993-ban az import 30 millió dollárral megha­ladta az exportot. Ez a passzívum tavaly mint­egy 100 millió dollárra nőtt, az 1,6 milliárd dollárt meghaladó összvolumen mellett. ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) - A kis tételben folyó kereske­déstől eltekintve 268 üzletben 276,526019 millió forint forgalmat bonyolított le a Budapesti Ér­téktőzsde a tegnapi napon árfolyamértéken. A részvények forgalma 218 promt kötésben névér­téken 58,0490 millió forintot, árfolyamértéken számolva 150,686285 millió forintot tett ki. Összesen 96 046 darab részvény cserélt gazdát. A kárpótlási jegyek árfolyamértékű forgalma 9,540955 millió forint, a befektetési .jegyeké 805 600 forint, az államkötvényeké 522 250 fo­rint, a kincstáijegyeké pedig 113,356280 millió forint volt. Kárpótlási jegy Tőzsde Index (ideiglenes) febr. 8. 1172,27 —2,08 Hivatalos árfolyamok i Érvényben: 1995. február 8. Pénznem Angol font Holland form . ^ Valuta Deviza Vétel Eladás Középárf. 172.86 176,34 173,80 : 62,88 64,48 83.44 351.33 358.25 354.78 i: V. 18,36 18,72 18,55 , 23,45 23,91 23,64 v 20,88 21,30 21,09 64,48 65.74 65,16 2 174,78 f| 111,60 113,80 112.85 .ír: 79,35 80,93 i; 80,16 370,71 377,95 374,16 72.28 ; 73,70 'MM i 16,53 16,85 16,71 mm ««A8 69.88 69,18 10.27 10,47 10,38 (do* 69,97 71.37 70,82 Japán yen Kanadai < Kuvaiti dinár Német márt Norvég korona Olasz líra** Osztrák scliill Spanvol peseta" 83.73 85.45 84,64 Svájci frank 85,37 87,07 86.27 'Svéd korona 14,83 15,13 14.98 USA-dollnr 110.93 113,07 111,95 ECU (KP) .................... 136,42 139,14 137.80 A megadott számok 1 egységre értendők, forint­ban *: 100 egység, **: 1000 egység

Next

/
Thumbnails
Contents