Észak-Magyarország, 1995. február (51. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-09 / 34. szám
4 ÉSZAK-Magyarország Megyei Körkép 1995. Február 9., Csütörtök _NOTESZ Utazni kelt M. Szabó Zsuzsa Több szempontból is sajátságos helyzetben van a miskolci tömegközlekedés. Az ország városai közül - a fővárost is beleértve - ugyanis itt a legnagyobb az úgynevezett „férőhelykilométer", vagyis a Miskolc Városi Közlekedési Rt. teljesítménye. Még mindig, holott, a munkanélküliség miatt kevesebben járnak munkába. A miskolciaknak ugyanis utazniuk kell, többet még a fővárosiaknál is: távol a munkahely, a város elnyúló településszerkezete miatt pedig szinte minden. A közlekedési cég vezetői évente hatalmas támogatási igénnyel fordulnak a városhoz. Akkora jegyárat ugyanis lehetetlen bevezetni, amelyik fedezné nemcsak a villamosozás, buszozás, hanem a fejlesztés tényleges költségeit is. A fejlesztés pedig mind nagyobb kényszer. A minap az MVK Rt. igazgatójával beszélgetve feljegyezhettem: Miskolc tömeg- közlekedésének teljes felújítására legalább 5 milliárd forint kellene. Mert szinte minden busz nullára íródott, nemcsak üzemeltetési, karbantartási költségük nőtt meg, hanem bármikor, bármelyik lerobbanhat, kieshet a forgalomból. Akár egyszerre több is, akkor pedig baj van. A város éves költségvetése 7 3 és fél milliárd forint körüli bevétellel számol, hogy telne akkor - akár több évre elosztva is - 5 milliárd járműcserére? Járhatóbb út a villamospark megújítása, nemcsak azért, mert a város kelet-nyugati tengelyén javulna általa az utazás, hanem mert ebben az irányban kevesebb buszt kellene járatni. Ha új villamosokat venne a város, azt jóval kevesebből megúszná a teljes járműparkcserénél, pláne, ha állami segítséget is kapna. Be is adták erre a pályázatot, csakhogy a környezet- védelmi alap elosztói március végén döntik el, hogy jut-e pénz Miskolcnak, s hogy akkor jövőre megkezdődhet a Canz- Hunsletek szállítása. Reményeinket csökkenti, hogy Szeged hasonló igényét elutasították. Debrecen ellenben megkapta a szükséges pénzt - nemcsak az új járművekre, hanem a teljes sínrekonstrukcióra, mint tavaly Miskolc. A közlekedésiek igazgatója szerint a régi sárga villamosoknak nem csupán az a bajuk, hogy elavultak, hanem hogy tönkreteszik az új síneket, amelyekre több száz milliót költött az állam és a város. Ez viszont mellettünk szól: elvégre az ember ne rombolja le, amire áldozott. Ellenérv, hogy tavaly majd' az egész környezetvédelmi alapot Miskolc vitte el, miért adnák ide jövőre is? Lehet totózni, hogy elnyerjük-e a szükséges támogatást, vagy veszünk újabb használt Tátra villamosokat (feltéve, ha azokra is telik)? Az ellenben tény, hogy a megyeszékhelyen utazni kell. Mégpedig, sokat. És az is igaz, hogy van a városnak négy parlamenti képviselője... Ez az ügy talán megérne egy kis lobbyzást. Áthidaló hitel Sárospatak (ÉM) - A Bodrog parti település intézményeinek fenntartására, a halaszthatatlanul szükséges beruházások finanszírozására ebben az esztendőben 1 milliárd 88 millió 973 ezer forintra lenne szükség. A város bevételei ettől mintegy 130 millió forinttal elmaradnak. A hiányt hitellel kívánják áthidalni - ha a város képviselő-testülete elfogadja a polgármester, Jánosdeák Gábor javaslatát. A városi költségvetésről ma tárgyal a képviselő- testület. Hideg a lakás, oda az állás, gond lett a lagzi Hatszázmillió forintot költöttek szociális kiadásokra Miskolcon Kovács Judit Miskolc (ÉM) - Ebédidő van, az ügyintézés szakaszosan szünetel. A szociális osztály folyosói mégsem ürültek ki, bár néhány ülőhely még akad a műbőrrel bevont padokon. Az első, a délelőtti roham már levonult, a délutánra maradók gyülekeznek az ajtók előtt. Kérvényekkel bajlódnak, striguláznak, halkan beszélgetnek, türelmesek. Talán azért, mert kérni jöttek, segélyt kérni. Kinek, milyenre van szüksége, jogosultsága. Dúrbák Vince (73) csonttuberkulózissal, csontvelőgyulladással kínlódik lassan már ötven éve. Közlekedési támogatásért jött, minden évben egyszer meg kell tennie ezt az utat. Nem érti, miért van erre szükség, miért nem hozza automatikusan a postás. Ilyen korban már egyébként is nehezen mozdul ki az ember, hát még ebben az állapotban. Szerencsére közel lakik, amíg bír, eljön. Nem sok ez a pénz, de minek maradjon itt, ha egyszer jár, s a nyugdíj is olyan kevés... Két éve munka nélkül Budai Elemér (49) a kérvény kérdéseit böngészi. Fél szeme azért rajtunk, s mikor hozzá fordulunk, fel- lélegzik: őt sem hagyjuk ki a kérdezettek sorából. „Szégyellem magam, hogy ide jutottam harmincéves munkaviszony után” - s mintha bizonyítani akarna, sorolja, hogy munkásőr, hogy önkéntes rendőr volt, hogy tagja volt az ifjúságvédelmi tanácsnak, meg társadalmi pártfogóként is tevékenykedett a napi targoncás munkája mellett. Két éve munkanélküli, s már csak a jövedelempótló támogatás 5900 forintjából élnek hárman. Böngészi ő a hirdetési állásokat - az ingyenes újságban -, de mindenhol csak az elutasítás. Csak ügynököket keresnek, azokat is a fiatalabb fajtából. Ilyen lelkiállapotban megszólalni se tud, nemhogy rátukmálni valamit egy vevőre... Muszáj kérni, még ha res- telli is, mert ennyi pénzből „legfeljebb csak az ajtón lehet kijönni.” A lakás jéghideg, pedig nem is olyan rég még hetven mázsa szén állt a pincében, meg a gyújtósok rendben a polcon. Több mint egy éve a lakbérrel is elmaradt, nem tudja mi lesz, ha kilakoltatják... Rendesek az ügyintézők - bök az ajtó felé -, minden felvilágosítást megadnak, de pénzt azt nem mindig tudnak. Lakatos Emil (44) is két éve gyarapítja a munkanélküliek táborát, a bányánál dolgozott, végkielégítés nélkül tették az utcára. Ha tetszik, ha nem, jönni kell, lopni mégse mehet el az ember. Próba szerencse, hátha itt adnak egy-két ezret. Ellopják az aknafedőlapot, a jelzőtáblát is Mielőtt eladnák, összetörik zsákmányukat a tolvajok csak 5-6 forintot fizetnek, míg az alumíniumért ennek a többszörösét. A tolvajok pénzt akarnak, az orgazdának minősülő felvásárlók nagy hasznot. T. Asztalos Ildikó, a Tigáz Rt. Miskolci Üzemigazgatóságának vezetője szerint ha a gázellátáshoz szükséges tolózár aknafedőlapokat megsértik, annak komoly következményei lehetnek. Ezt minden épeszű ember tudja. Ezért a legritkábban fordul elő, hogy az öntöttvasból készült fedőlapjaikat ellopják. Elvétve mégis megtörténik. Ezért, ahol lehetett, fix kivitelben, mint egy ajtót, rögzítették a tolózár aknafedőlapokat. Eltulajdonításukhoz így komoly vágóapparátusra, avagy reszelővei hosszú ideig tartó munkára volna szükség. Kovács András, a MÉH Rt. miskolci telepvezetője elmondta, hogy a hulladékok felvásárlásával már nemcsak vállalatuk foglalkozik a városban, hanem mellettük legalább öt-hat magánvállalkozó is. A „lopott holmik” felismerésére viszont náluk nincs lehetőség. Ha beszállítanak egy teherautónyi, 4-5 tonnányi vashulladékot, azt képtelenek átvizsgálni, darabonkénti minősítésük pedig képtelenség. Nem kizárt - mondta -, hogy a hulladékok között van egy-két aknafedőlap is. De már szinte a felismerhetet- lenségig megsemmisítve. Apróra törve, feldarabolva. Faragó Lajos Miskolc (ÉM) - Lopják a víz- és a gázaknák öntöttvas fedőlapjait, válamint az alumíniumból készült KRESZ-táblákat. Biztosan megéri az ügylet a tolvajnak és a felvásárlónak, mert a cselekmények egyre szaporodnak. Vojtilla László, a Miskolci Vízművek igazgatója elmondta, hogy nagyon sok ivóvíz-, csapadék- és szennyvízelvezető akna fedőlapját tulajdonítják el. A tettesek talán nem is tudják, hogy nemcsak a lopás bűntettét követik el, hanem közlekedésbiztonság elleni bűntettet is. Ha cselekményük következtében halálos baleset történik, akár 15 évi börtönnel is büntethetők. Kedden reggel például Miskolcon a József Attila utcában szaladt be egy személygépkocsi a fedő nélkül tátongó aknába. Szerencsére személyi sérülés nem történt, de leszakadt az autó hátsó hídja. A tettes azóta is ismeretlen. Kiss Béla, a Miskolci Közúti Igazgatóság területi referense arról számolt be: legutóbb Szirma és Martintelep között tapasztalta megdöbbenve, hogy ellopták a települések végét jelző táblákat. Ráadásul a martintelepi táblák „két lábon álltak”, tehát senki nem vihette el a hóna alatt. Mégis mindnek lába' kelt az oszlopokkal együtt. A két teMiskolcon a Hadirokkantak útjáról tegnap reggelre négy aknatetőt loptak el Fotó: Fojtán László lepülés határai között a rendőrség zokszó nélkül büntethet(né) az 50 km/óra feletti sebességgel közlekedőket, hiszen táblák híján itt is a lakóterületen belüli forgalmi előírások érvényesek. A jelzőtáblák fény- visszaverőek, egyértelműen felismerhetők, mégsem akadtak eddig az ellopottak nyomára. De nem is a többi fémhulladékkal együtt értékesítik hiszen a vashulladék kilójáért Segélyre várva Panyi János (45) ez év január 13- án, pénteken lett munkanélküli. Húsz évet töltött a volán mellett, s míg nyombélfekélyével táppénzen volt, elküldték a vállalattól, mint egy koldus, olyannak érzi magát. Két gyermeket nevelnek, felesége még szerencsére dolgozik, de nem tudják, miből tartják majd fenn a lakást. Nagyobbik lánya esküvőjét akkor kitűzték, amikor még dolgozott, meg se fordult a fejükben, hogy gond lesz majd a lagzi. A barátja mondta, van lehetőség lakásfenntartási támogatást kérni, ezért van itt. Csak nehogy most meg az idegességtől újuljon ki a fekélye... Galambos Zsigmond (46) négy szakmával került az utcára másfél évvel ezelőtt. Tizenháromezer forintból élnek négyen, egyik hónapról a másikra. Most jött először segélyt, jövedelempótló támogatást kérni a felesége rábeszélésére. Sokfelé járt állást keresni, de mindenütt hitegették, a napok meg teltek, a tartalékpénz elfogyott. „Harmincéves kora után az ember már nem kell sehol” - kesereg, bár nem adja fel. Ha lehetősége lesz akár még segédmunkát is vállal, inkább, minthogy ide járkáljon szégyenszemre. Azt se bánná, ha nem kapna segélyt, csak munkája lenne. Feszengve lépnek be Tohainé Orendi Éva, a miskolci polgármesteri hivatal szociális osztályának megbízott vezetője nem csak a jogszabályokat, rendeleteket, de az itt megforduló szinte valamennyi kérelmező sorsát ismeri. Tudja, hogy a legtöbben nem jószántukból fordulnak hozzájuk segélyért, s tudja, milyen szorongva, feszengve lépnek be az ügyintéző ajtaján.- Az osztályon dolgozó munkatársaimmal együtt olyan drámai helyFotó: Farkas Maya zeteket, tragikus sorsokat ismerünk meg, amelyek még a legkeményebb ember szívét is meglágyítanák. Aki ezen a területen dolgozik, és meg is marad ebben a könnyűnek cseppet sem nevezhető munkakörben, az biztos, hogy be van oltva segíteni akarással. Ezzel a hozzáállásai igyekszünk foglalkozni valamennyi hozzánk fordulóval, s oldani a bennük lévő szorongást, feszültséget. Az ügyfelekkel való beszélgetést minden egyes alkalommal azzal kezdjük, hogy „miben segíthetünk?”, és ez nem üres frázis. Munkatársaim leülnek, és elbeszélgetnek a hozzájuk fordulókkal sorsukról, életükről, arról, hogy hogyan jutottak idáig. Ez olyan kontaktust teremt, amely, ha nem is végződik konkrét anyagi segítséggel, már megkönnyebbülést jelent a kérelmezőnek. Kibeszélhette magát, meghallgatták. Ezenkívül felvilágosítást adunk minden olyan lehetőségről, amit jó eséllyel igénybe vehetnek, és ami a leghatékonyabb megoldást jelentheti számukra. Ezzel elkerülhetjük az elaprózott, szétforgácsolt, párhuzamos támogatásokat. Tudjuk azt is, hogy önmagában a segélyezés nem oldhatja meg a problémákat, csak enyhíti azokat. Jóllehet az önkormányzat anyagi lehetőségei korlátozottak, s évek óta egyre emelkedik a kérelmezők száma, ennek ellenére, sem a korábbi években nem volt példa rá, sem az idén nem fordulhat elő olyan eset, hogy egy valóban rászorult és jogosult kérelmező - pénz híján - ne kapna támogatást, segélyt. A szociális ágazat prioritását egyébként a város vezetése is elismeri. Tavaly a város költségvetéséből 430 millió forintot terveztek segélyezésre, ezzel szemben közel 600 millió forintot fordítottak erre a területre. Putnoki városháza Putnok (ÉM - U. J.) - Gömör központjában is hatalmas szakadék tátong az önkormányzattal szemben támasztott pénzügyi igények és a reálisan számba vett költségvetési lehetőségek között. Erről győződhetett meg a város önkormányzatának képviselő-testülete, amikor - legutóbbi, február 2-i ülésén - tájékoztatót hallgatott meg az idei büdzséről. Százmilliós többletigény Proczner Vilmos jegyző tájékoztatása szerint a putnoki városházán ebben az évben 366 millió forintos bevételre számíthatnak. A város intézményei által bejelentett igények azonban ezt az összeget valamivel több mint százmillió forinttal meghaladják. Bár idén a tervek szerint az elmúlt esztendőhöz hasonlóan szintén vesznek majd fel kölcsönt, a százmillió forint előteremtése lehetetlen. Nincs más esély, mint az igények lefaragása. E - bizony népszerűtlen — feladatnak a városháza a teljes nyilvánosság jegyében kíván eleget tenni. Meghallgatják a polgárokat Ugyanezt a célt szolgálta a már említett tájékoztató és az ahhoz kapcsolódó részletes anyag elkészítése. A pénzügyi gondokat a polgármester, Tamás Barnabás, továbbá a városháza vezetői lakossági fórumom közmeghallgatáson is megosztják az érdeklődő állampolgárokkal. Ennek tervezett időpontja február 16" a, délután négy óra. Helyszíne pe' dig a Tóth Ede Művelődési Ház lesz- Az önkormányzati munka nyiy“' nosságát szolgálja egy városházi tájékoztató közrebocsátása. A laph®2 ingyen juthatnak majd a helyben' ek. Hasábjain az önkormányzat- döntéseit, a határozatokat, rendele' teket teszik közzé, más információkkal egyetemben. Zárt ülésen A képviselők módosították a grémium munkájának kereteket adó korábbi szervezeti és működési szabályzatot. A rendelet kimondja, hogy a képviselő-testület ülései nyilvánosak, s azokra a sajtót külön is meghívják. Ugyanakkor bizonyos esetekben zárt ülést is el lehet rendelni, a képviselők többségi szavazatával. Zárt ülés rendelhető el például, ha az önkormányzat vagyonával kapcsolatos rendelkezésről tárgyalnak, pályázatok ügyében döntenek, s ha a nyilvánosság üzleti érdeket sérthet. A szakértőt beengedik Ugyancsak zárt ülést tartanak választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízatás átadásakor, illetve visszavonásakor, fegyelmi eljárás megindításakor, a büntetés kiszabásakor, állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor - ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele. A képviselő-testület tagjain kívül a zárt ülésen a választókerület országgyűlési képviselője, a jegyző, a cigány kisebbségi önkormányzat elnöke, a jegyzőkönyvvezető vehet részt. A képviselők dönthetnek róla, hogy a felsoroltakon kívül kinek a jelenlétét látják még helyesnek. Ilyen személy lehet például az adott téma szakértője. Érdemben cselekedni A városban öttagú cigány kisebbségi önkormányzat alakult meg, amelynek elnökévé Lázi Zoltánt választották. A képviselők elfogadták a kisebbségi önkormányzattal kapcsolatos feladatokat és hatásköröket szabályozó rendeletet. E rendelet az érdemi cselekvést hivatott elősegíteni. A rendelet szerint a polgármester és a jegyző gondoskodik arról, hogy a kisebbségi önkormányzat megkeresésére, a cigányságot érintő ügyekben harminc napon belül érdemi válasz szülessen- A kisebbségi önkormányzat tennivalói ellátásához vagyontárgyakat igényelhet. Felveszik a napirendre Ezek köréről a városi önkormányzat tulajdonról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendeletben külön dönt. A működéshez szükséges támogatásról és éves költségvetési rendeletben határoznak. Ha a cigány kisebbségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a települési önkormányzat döntése szükséges, a kezdeményezést a polgármester köteles felvenni a képviselő-testület soron következő ülésének napirendjére.-----------------------— j_ Árak- Kedves nézőink, most ismertetjük a legújabb arany-, ezüst-, platina- és burgonyaárakat... Rajz: Szmoclis Imre
