Észak-Magyarország, 1995. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-09 / 34. szám

1995» Február 9», Csütörtök Megyei Körkép ÉSZAK'Magyarország 5 Örök nyugalom, százezerért Kisebb a temetés költsége, ha a családtagok ássák meg a sírt Sírkertben. A temetés gyakran a túlélő életét nehezíti. Fotó: Laczó József Iszap miatt pályáztak Ózd (ÉM) - A városi szennyvíztisz­títóban keletkező iszap kezelésére még akkor is áldozni kell, ha az is­mert okok miatt kritikus anyagi helyzetben van a település. Az iszap kezelése, pontosabban az ártalmat­lanítás elmaradása közegészségügyi problémákhoz vezethet. Az iszapot a környék veszélyeztetése nélkül ugyanis már nem lehet elhelyezni a városi szeméttelepen. Az iszapkeze­lés megoldására a helyi vízmű kft. nyújtott be pályázatot. Ez 17,5 mil­lió forintban jelöli meg az ártalmat­lanítás megoldásához szükséges be- rtiházás költségeit, amelyből 7 mil­lió forintot kell helyben állni, de a Pénzügyesek számításai szerint a város már 1,6 millió forintos hozzá­járulással is elindíthatná a szenny­vízkezelési programot. Megoldható lenne, hogy még ezt a pénzt is csak 1996-ban fizetnék ki a vízmű kft.- nek, addig a társaság megelőlegezné a hozzájárulást. Ha a központi ala­pokra benyújtott pályázatok nem Járnak sikerrel, úgy a beruházást is el kell halasztani Ozdon. Újra: City Miskolc (ÉM) - Február 10-én 0 órától újra szól Miskolcon a City rá­dió. Huszonnégy órás zenés, szóra­koztató műsorukat mostantól a 96,3 Megaherzen foghatják az ér­deklődők. A Mindszent téri Nem­zetközi Kereskedelmi Központ föld­szintjén működő szerkesztőségtől kapott tájékoztatás szerint új szol­gáltatásként reggel 6-tól 8-ig hát- jérrádiós programmal - ebben sok hasznos információval - szolgálnak a hallgatóknak. Ma... 'Vadász István, a 9. sz. választó- körzet országgyűlési képviselője 17 °rától tart fogadóórát az encsi pol­gármesteri hivatalban. Miskolc (ÉM - MSZ) - A megyé­ben temetkezéssel foglalkozó vállalkozók többnyire nem ter­veznek áremelést. Sok ember­nek így is kisebb vagyont jelent az az összeg, amelyet hozzátar­tozója végső nyugalomra helye­zéséért fizetnie kell. A megyei temetkezési vállalat 28 településen van jelen, tapasztalata­ik így' meglehetősen széles körűek. Hogy mennyibe kerül egy átlagos temetés, erről pontos adatokat ne­héz mondani - a cég munkatársa, Józsa István szerint —, mert nagyok a kellékek terén az árkülönbségek. A szemfedő például 1800-6000 fo­rint között van, a legolcsóbb kopor­só 5 ezer, a legdrágább 64 ezer fo­rintot kóstál. Az is nehezíti a költsé­gek összehasonlítását, hogy előfor­dul: a család maga vállalja, hogy ki­ássa a sírgödröt. A Borsodkomm Kft. tagvállalatánál a legolcsóbb ko- porsós (de nem szociális) temetés 25 ezer forintból jön ki, a legdrágább a 90 ezret nem haladja meg. A megyei vállalat az áfa és bizonyos termé­kek, szolgáltatások drágulása miatt január 1-től 15 százalékkal emelte árait, egyelőre nem terveznek to­vábbi emelést. A miskolci Kerékgyártó Temet­kezés tulajdonosa, Kerékgyártó Eri­ka először a közköltséges vagy szo­ciális temetést említi - erre akkor kerül sor, ha az elhunytnak nincs hozzátartozója, s ilyenkor az önkor­mányzat fizet -, az kijön 10 ezer fo­rintból. A nem szociális koporsós szertartásnál a minimum általában 18 ezer forint körül van. A ham- vasztásos temetés természetesen a legolcsóbb, a 12 ezer forintos költ­ségnek ugyanis több mint felét visszatéríti a temetést intéző hozzá­tartozónak a helyi önkormányzat. A legdrágább szertartás elérheti a 150-200 ezer forintot, de ilyenre még nem volt példa, a legigénye­sebb megrendelő is csak 100 ezret fizetett. Arat. nem emeltek az idén, s egyelőre nem is terveznek. Az ózdi Szurek Temetkezést is a mérsékelt árpolitika jellemzi. Te­metéseik ára 25-60 ezer forint kö­zött van. Csak az áfa januári 10-ról 12 százalékra történt emelését épí­tették be óraikba, egyébként drágí­tásra gondolni sem mernek. EJzt tükrözik a koporsóárak is: a legol­csóbb 8-9 ezer forint, de a legdrá­gább is csak 41 ezer - az ennél igé­nyesebb termék Ozdon nemigen kelne el. A sajószögedi Hadesz Bt. Temet­kezési Vállalkozás tulajdonosa, Ko­csis Lászlóné úgy tapasztalja, hogy megrendelői főként a 40 ezer forint összköltségű temetést kérik - ez kö­zépkategóriának felel meg. A nagy körzetet ellátó - Tiszataiján- Ónod-Emőd — vállalkozás gazdája vallja, a legolcsóbbak között van­nak. Egy szociális koporsós teme­tést 15 ezer forintból ki tudnak hoz­ni, áraik általában 25-60 ezer forint között vannak. A januári áfa-eme­lést nem terhelték a megrendelők­re, félő azonban, hogy márciusban 10-15 százalékkal emelni kell a dí­jakat. A kellékgyártók ugyanis je­lezték, hogy emelik az áraikat - és egyébként is, minden megdrágult, a temetkezés sem lehet kivétel. r Id. Szolyák Ferenc és ifj. Szo­bák Ferenc jogászok ingyenes jog- tuuácsadást, tartanak 16 órától az eUcsi polgármesteri hivatalban. ~ A megye foglalkoztatási hely- étéről és a jövő kilátásairól tájé­koztatja az érdeklődőket ma a Tár­sadalmi Egyesülések Borsod-Aba- Oj-Zemplén Megyei Szövetsége által Szervezett klub programjában Gur Candor, a megyei munkaügyi köz­pont megbízott vezetője. Előadása oelután 3-kor kezdődik a Széchenyi ut 35-ben, a Pedagógiai és Közmú- elődési Intézet helyiségében. Holnap... r Miskolcon 50 évvel ezelőtt ala- uft meg a fasizmus elleni harcra rórveződve a Magyar Honvédség iskolci, 7. honvéd területi pa- ancsnoksági őrszázada. A fél év- ^azados jubileumra pénteken dél- ott 10-kor a megyeháza díszter- h.Vt °n ünnepséggel egybekötött Jtarsi találkozóval emlékeznek az „Q?Zred volt tagjai, valamint a ta- k rokonai, a város közönsége. a ?ó0®a<Ióórát tart Bartha György, önlf1S számú választókörzet fél ^®aníza6 képviselője délután n a Könyves Kálmán Általá­ny iskolában. Vendége: Nagy Já- őrnro .nagy’ a Diósgyőri Rend- 8 bunügyi helyettese. (] .^oktatáspolitika időszerű kér- kisf V"0.- ^eszél délelőtt 9 órától a lin ° óvodában Korinthus Kata- szá’p3 -j számú választókörzet or- órár?' ,s' képviselője, délután 4 nos i \,a, körzetben működő általá- renH °ak igazgatóival konzultál a ne], Szeres együttműködés keretei­ket £íe.^ererntéséröl, illetve Mis- külíi., ei, .ltségvetési tervezetéről, nos i^V^Htettel a büdzsé általá- ___ólakra vonatkozó részeire. k ifosztották nak nem ~ ÉJ) - Szokványos­ain« nGVC'zhető bűncselekmény rendőrit vettek őrizetbe a Óvári A l'arom férfit - értesültünk Rendőrt/1-!! órnaSytól, a Miskolci Attila r\ PotáTág tisztjétől. K. Pókban ni-uuldor é's P- Zoltán a na- tek or/ l°b!5 erőszakosan közösül­kü'°srtották !O C1 aSSZOnnyal’ maJ'd tékfülhm , « szerencsetlent: elvet­zét 650 forint készPén­! személyi igazolványát. Félpénz jár a szenátoroknak Miskolc (ÉM - B.A.) - Nem min­den önkormányzat bünteti Bor- sod-Abaúj-Zemplénben a notó­rius hiányzó képviselőket. A megyei közgyűlés idei második rendeletében évente egy hiányzást engedett meg a testület tagjainak, akik önkormányzati érdekből több­ször is távol lehetnek a grémium, il­letve a megyei közgyűlés bizottsá­gainak üléseiről. Hogy önkormány­zati érdekből kerülték el a megye­házát, a közgyűlés elnökének kell igazolnia. Az adott hónapban a tes­tületi ülésről igazolatlanul hiányzó szenátor képviselői alapdíjának — jelenleg havi 24 ezer forint - felét, illetve költségtérítésének - 16 ezer forint - negyedét levonják. A bizott­sági ülésről hiányzó képviselő ha­sonló büntetést kockáztat. (A bizott­sági tagok alapdíja 12 ezer forint, akárhány bizottság munkájában vesznek is részt. A bizottsági elnö­kök nem 12, hanem 19 ezer forintot kapnak fáradozásaikért. Illetve a felét, ha igazolatlanul maradnak tá­vol a bizottsági ülésről.) A miskolci közgyűlés úgy rendel­kezett, hogy az egynél többször hi­ányzó képviselő az ülésről való hi­ányzásának hónapjában ne kapjon apanázst. A városban a képviselői alapdíj 30 ezer, a bizottsági tagsá­gért járó juttatás 15 ezer. A bizott­sági elnökök további 15 ezret kap­nak. A költségtérítés havi összege 10 ezer forint. A megyeszékhelyen is ismerik az önkormányzati érdek­ből történő hiányzás fogalmát. A kisebb önkormányzatok közül Berzéken nem foglalkoztak a hiány­zó képviselők megbüntetésének gondolatával. A képviselők nem hi­ányoznak. A testület üléseit mun­kaidő után tartják. Izsófalván azt tervezik, hogy erről a helyi szerve­zeti és működési szabályzatban ren­delkeznek majd. Az egy köijegyzó- séghez tartozó Kázsmárkon, Léhen és Rásonysápberencsen szintén nem alkottak még rendeletet a do­logról. Elvi állásfoglalásuk szerint akik nem vesznek részt a testület ülésein, elesnek a költségtérítéstől. Ennek összege a három településen a havi ötezer forintot sehol nem ha­ladja meg. A rendelet még szigo­rúbbnak ígérkezik: a megbünteten- dők például nem használhatnák kedvezményes tarifával magáncél­ra az önkormányzati járműveket. AZ OLVASÓ: a képviselők megregulázásáról Bősz Marianna (37), ügyvezető:- Tudok arról, hogy az önkormányzati testületi tagoknak jár valamiféle bérezés. Egyet is értek vele, hiszen elmúlt már az az idő, amikor társa­dalmi munkában dol­goztak a közéletben te­vékenykedő emberek. Ugyanakkor a képvise­lők megbízatása már munkahelynek számít, ahol ha valaki nem vesz részt a feladatok teljesí­tésében, visszavonják a bérét. Miért kapnának el nem végzett munka után juttatásokat a la­kosság bizalmából funk­cióba került képviselők? Szolnoki Gyuláné (62), nyugdíjas:- Nem értek egyet az­zal, hogy a képviselők a munkájukért pénzt kap­nak. No osztogassák maguknak, egymásnak az egyre nyomorúságo­sabb helyzetbe kerülő nép pénzét. Nekik kép­viselői funkciójuk mel­lett van munkahelyük is, az emberek jelentős ré­szének viszont nincs. Képviselőink pénzt kap­nak tisztségükért. Miért ne várhatnánk el, hogy állandóan legyenek ott az üléseken? Egy mun­kanélküli, egyáltalán aki szegény, azt várja tőlük, hogy képviseljék! Ló'rincz László (40), főkönyvelő:- Egyetértek a képvise­lők díjazásával, hiszen e választott funkció na­gyon sok elfoglaltsággal jár. Úgy szabályoznám, hogy megállapítanám a képviselői alapdíjat, a szenátorok javadalma­zásának másik részét pedig a részvétel alap­ján folyósítanám. Erre annál is inkább szükség volna, hiszen informáci­óim szerint a képviselők egyike és másika, az ön- kormányzat által hasz­nált, illetve üzemeltetett vállalat vezetésében is részt vehet. Ott is kap­nak pénzt. Nyitrai György (35), vállalkozó:- Egyetértek a képvise­lők díjazásával, de ké­rem, hogy a képviselők tegyenek meg mindent a településükért. A mun­kahelyeken mindig iga­zolni kell a távollétet, miért lenne ez alól kivé­tel az önkormányzati képviselő? Nem felej­tem el, mit ígértek, ami­kor az ajánlócédulákat gyűjtötték. Meghallgat­tam sokat ígérő prog­ramjukat és szeretném, ha meg is valósítanák, ígéreteikről, azok telje­sítéséről a ciklus végén is megkérdezem őket. A díjazásuk ismeretében! _INNEN SZÓIVÁ Babfőzelék és jogállam Udvardy József Ismerősömmel, Akivel mindig történik va­lami, furcsa dolgok estek meg a napok­ban. Vegetáriánus lévén, babfőzeléket kért az üzemi étkezdében. Ebédjének fo­gyasztása közben ráharapott egy kisebb darab csontra. Az esemény következtében elveszítette az egyik fogát. Komoly pénz­be kerül a pótlás. Emberünk nem olyan természet, aki köny- nyen belenyugszik a sérelmekbe, és mi­lyen igaza van ebben. Az ominózus kony­hán kérdőre vonta a séfet. A szakács elő­ször csak hápogott a szerinte arcátlan kér­dések miatt, majd haragosan kijelentette: ő aztán nem vétkes semmiben. Amióta vi­lág a világ, a babfőzelékbe úgynevezett állományjavító adalékként csontot szok­tak belefőzni. A delikvens a kitört fogával pedig mehet az istenhez panaszra. Hősünk azóta fontolgatja, hogy perre vi­szi a dolgot. Úgy véli, ha a bíróságon nem vagyoni jellegű kártérítést kezdeményez­ne, nyerne. Elvégre immár jogállamban élünk, és ha valakit megkárosítottuk, fizes­sen is érte. Gondolatait és terveit a balsze­rencsés ebéd kapcsán megosztotta velem, én pedig egy jogászhoz fordultam, aki azonnal vakarni kezdte a feje búbját. Vé­gül kinyögte, hogy ő nem ellensége saját magának, azaz kellő honorárium fejében elvállalná az ügyet, de nem tenne rá egy lyukas garast sem, hogy emberünk rövi­desen móresre taníthatja az üzemi kony­hát. Valóban létezik a nem vagyoni kárté­rítés jogintézménye. Alkalmanként szület­nek is ilyen ügyekben ítéletek. Csakhogy hiába teremtettük meg a jogál­lamiság alapjait, a felépítmény azonban még csupán délibáb. Magyarán: amíg egy ilyen per lezajlik, emberünk az összes fo­gát is kihullathatja. A bíróságok ugyanis köztudottan agyonterheltek. Szabályosan megindított eljárásra természetesen kitű­zik a tárgyalást. Szakértőket vonnak be, tüzetesen meghallgatják az ellenérdekű feleket, és bizonyítékokat szereznek a babfőzelék készítésének technikájáról. El­napolások, fellebbezések - summa sum­marum legalább két év, de még inkább több, amíg ítélet születik. Azt pedig még külön végre kell hajtatni, ami szintén idő és energia. Cinikusan persze azt mondhatnánk: ve­getáriánus ne étkezzék üzemi konyhán. Ida megteszi, és kitört a foga, ne ugráljon feleslegesen. A demokráciához vezető út hosszú és rögös. Francia kapcsolat Putnok (ÉM - U. J.) - A város gyermekönkor­mányzata az elmúlt hónap végén francia ven­dégeket fogadott Gömör központjában. (A gyermekönkormányzatot a felnőtt mintájára választják és önállóan tevékenykedik a legki­sebbek ügyeiben.) A településre érkezett a normandiai testvérváros, Fécamp gyermek- önkormányzatának küldöttsége, Jean Vidal, alpolgármester vezetésével. A látogatás alkal­mával aláírták azt a megállapodást, „diplo­mát”, amely megerősíti a kapcsolatokat , és újabb távlatot nyit azok történetében. Például még több cserelátogatásra, üdültetésre nyílik lehetőség. A megállapodást a putnoki város­háza dísztermében a település képviselő-tes­tületének jelenlétében írták alá. A dokumen­tumot francia részről Pauline Recouvreux és két társa, valamint a magyar fél részéről Bucsi Barnabás, a gyermekönkormányzat alpolgár­mestere továbbá Fónagy Edit és Ivancsó Réka képviselő látta el kézjegyével, a felnóttönkor- mányzatok nevében pedig Jean Vidal és Ta­más Barnabás, Putnok polgármestere. Tamás Barnabás polgármester a pecséttel is ellátott diplomával Fotó: Fojtán László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents