Észak-Magyarország, 1995. január (51. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-06 / 5. szám
8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1995« Tanuár 6., PÉNTEK TÉKA Orpheus és az apák Horpácsi Sándor Vérig sértődtem - kamasz voltam amikor néhai nagybátyám azt mondta, hogy „tudod az a baj, hogy a mai fiúk nem születtek apának”. Később - már apaként - sokszor eszembe jutott, s igazat adtam neki azzal a kiegészítéssel, hogy nem minden mai lány alkalmas anyának és feleségnek. Minden gyerek úgy szereti az apját, ahogy az anyjától látja, tanulja - mondta egyik (nő) ismerősöm ifjú apa koromban. Ez is igaz, mint ahogyan az is, hogy a család és a nevelés terhe a nők nyakába szakadt még a jól működő házasságokban is. Csakhogy a házasságok, családok nem működnek jól, s emiatt (is) hirtelen probléma, téma lett az apa szerepe - „mint olyan”. Ezt a témát járja körül az Orpheus legújabb száma. Gisela Bleibren-Ehrenberg: Fér- figyermekágy, nőapák, machisma, Apaszerepek a különböző kultúrákban című tanulmánya az európai, patriarchális modellt hasonlítja össze más kultúrákéval. Sem minősíteni, sem vitatni nem kívánom a német antropológus észrevételeit, amelyek mintha a nagybátyámat, ismerősömet is igazolnák. Civilizációnk, kultúránk válságban van. Összezavarodtak, felcserélődtek a nemi szerepek, s ez megnehezíti a gyerekek szocializációját. Az apa akár ki is iktatható a családból - mondja a szerző. Érdekes lenne erről a szociológus, a pszichológus és a pedagógus véleményét is hallani. Annál is inkább, mivel a folyóirat többi írása az apa-fiú kapcsolatot elemzi. Freud óta ismerjük a fiúk lázadásának okát, az Oidi- pus-komplexust. Ahhoz, hogy meg tudjuk fogalmazni, valósítani önmagunkat - le kell győzni, meg kell haladni az apákat, az előttünk járó nemzedéket. A Biblia óta téma ez, mintahogyan a parancs is, hogy „tiszteld apádat és anyádat”. A modern kor tragédiája az, hogy megszűnt a kommunikáció az egyes nemzedékek között, s így a fiatalok és az öregek egyaránt kiszolgáltatottá váltak, magukra maradtak. Pedig az egyes nemzedékek tapasztalatait még akkor is üdvös lenne meghallgatni, ha (már) rögtön nem hasznosíthatók. A kapitalista szervezési szisztéma egyszerűen leselejtezi az apákat, az idősebbeket. Másik véglet ez a korábbi évszázadok férfi uralma, patriarchális terrorja után. Az Orpheus című folyóirat legfrissebb száma több estére szóló olvasmány. Nem vidám, szívderítő, de igen hasznos, mert gondolatébresztő. Tojásdíszítők Kecskemét (MTI) - Áz ünnepekhez fűződő népszokások feltárását, felelevenítését is feladatai közé soroló kecskeméti Szórakaténusz Játékmúzeum és Kézműves Alkotóműhely munkatársai karácsony elmúltával már a hús- vétra gondolnak. Január 17-én rendezik meg a magyar nyelvterület hagyományos tojásdíszítményeit gyűjtő, -kutató illetve alkalmazó szakemberek országos találkozóját, amelyre az előzetes jelzések szerint Erdélyből is érkeznek előadók. A Magyar Néprajzi Társaság és a Lakatos Demeter Egyesület támogatásával tartandó rendezvény célja: bemutatni, hogy néhány emberöltővel ezelőtt a magyarság körében milyen sokféle hagyományos díszítő motívum, minta volt közismert. A találkozó ideje alatt a házigazda-intézményben alkalmi hímestojás-kiállítást rendeznek, s gyakorlati bemutatón népszerűsítik a kizárólag természetes anyagokon alapuló tojásfestés módozatait. A játékmúzeum számít népművelők, pedagógusok, szakkörvezetők, kézműves műhelyek részvételére is. Az érdeklődők január 13-ig jelentkezhetnek, a Szórakaténusz Játékmúzeum (6000 Kecskemét, Gáspár András u. 11.) címén levélben vagy a 76/481-469-es telefonszámon. Versmondóknak Budapest (MTI) - Országos vers- és prózamondó versenyt hirdet az,Alapítvány a dado- gókért Öze Lajos színjátékos emlékére”. A neves színész ugyanis, bár ez kevéssé közismert, dadogással küszködött. Az elmúlt év augusztusában létrejött alapítvány célja, hogy elősegítse a beszédzavarban szenvedő hazai gyermek- és felnőttkorú állampolgárok beilleszkedését a társadalomba. A versengésre 14-20 év közötti, beszédzavarban nem szenvedő fiatalok is jelentkezhetnek. A pályázóknak nyolcperces szabadon választott műsort kell összeállítaniuk, amelyben elsősorban magyar szerzők műveit tolmácsolják. Az érdeklődők január végéig jelentkezhetnek: Őze Lajos-verseny, JózsefVá- rosi Művelődési Ház (1088 Budapest, József krt. 70.) címen. Az elődöntőket március 15. és 19. között rendezik meg a Budapesten, illetőleg vidéki településeken, ezek helyszíneiről írásban kapnak tájékoztatást a résztvevők. A döntőt április 27-én - Őze Lajos születésének 60. évfordulóján - tartják meg a Merlin Színházban. Az azt követő gálaműsorban együtt lépnek fel az Őze Lajos vers- és prózamondó verseny díjazottal, valamint neves előadóművészek. Straussokkal - meg nélkülük Fotó: Dobos Klára Miskolc (EM - DK) - A Miskolci Szimfonikus Zenekar újévi hangversenyét január 9-én, hétfőn este fél 8 órától hallhatja a közönség a Miskolci Nemzeti Színházban. Ebből az alkalomból beszélgettünk Kovács Lászlóval, az est karnagyával. □ A műsorfüzetben nagyon szűkszavú a program: „híres operaáriák, kettősök, polkák, keritigők”... 0 Ez minden évben így van, a végleges műsor csak a legutolsó pillanatban alakul ki, elsősorban a fellépő vendégektől függ. Miután Miller Lajos és Kertesi Ingrid egyaránt nagyon elfoglalt művészek, sokáig nem volt biztos, hogy el tudnak-e jönni. Most már az. Egyébként a koncert Strauss Cigánybáró operettjének nyitányával kezdődik, utána operaáriák csendülnek fel. Ez nálunk tradíció, hogy nemcsak az operettet illetve a könnyebb műfajba tartozó műveket szólaltatjuk meg, hanem komolyabb operaműveket is elénekelnek a szólisták, hogy megmutassák, mire képesek. De operettből sem csak Strauss lesz, hanem például Suppé is, aki szintén nagyon jó nyitányokat írt, bemutatásuk szép feladat egy szimfonikus zenekarnak. □ Ha nem is olyan régi a miskolci újévi koncertek története, mint a bécsi újévi hangversenyeké, de azért már van hagyománya. Mesélne erről? • Ha minden igaz, ez a kilencedik ilyen hangverseny. Én ugyanis tíz éve vezetem a zenekart, s ittlétem első évében még nem voít, de a másodikban már igen. Akkor a Rónaiban rendeztük. Az első alkalomtól én dirigálom ezeket a koncerteket, amelyek egyre népszerűbbé váltak. A harmadik után már alig lehetett jegyet szerezni. Nekünk nagyon jó érzés, hogy koncert előtt pár nappal Kovács László karnagy már minden jegy elkelt. Ez a koncert már egy kicsit társadalmi esemény is. Sokan eljönnek, akik egyébként nem járnak hangversenyre. □ De ez érdeklődés kicsit talán az újévnek, illetve a könnyedebb zenének szól, nem a zenekarnak. Nem bántja éz önöket? 0 Mi mindig összeforrunk a zenével, a kettőt nem lehet különválasztani. De talán nem csak a Strauss- muzsika vonzza az embereket, hiszen az igazán nagy attrakciók, amelyek hangos sikert arattak, nem Strauss-darabok voltak, hanem az énekesek kitűnő szereplése, vagy tavaly például a Balogh Sándor a zenekarunk számára hangszerelt ragtime előadása. A közönségnek talán sok is lenne önmagában a Strauss-muzsika. A bécsi koncert az egészen más, ott a húszezer schillinges jegyért érzi jól magát a közönség... De a második keringő után már sok lehet hallgatni a harmadikat, amikor táncolni nem lehet, és kimenni sem lehet közben. □ Szokta nézni a bécsi újévi hangversenyeket? 0 Szilveszter után olyankor ébredünk föl, bekapcsoljuk a televíziót, és végighallgatjuk a koncertet. De előtte két héttel általában már van egy élményem a koncerttel kapcsolatban, akkor adják ki ugyanis a műsort. Sokáig szórakoztam, vajon hány darab hangzik el ott is, amelyik szerepel a mi összeállításunkban. Előfordult, hogy négy is egyezett. □ Nem irigyli néha a bécsi koncert dirigenseit? 0 Örömmel vállalnám a feladatot, ha felkérnének, hiszen ez óriási lehetőség. De Bécs elég „nehéz” hely, a közönség és a zenekar nehezen fogadja be a kívülről jövőt. Nagyon erős hagyományaik vannak. Es az újévi koncert dirigálásában benne van a kudarc lehetősége, hiszen mindenkit Willi Boskovskyhoz, az első koncertek karnagyához mérnek. Ezért igazi dicséret ritkán hangzik el. Inkább csak úgy, hogy: jó volt, jó volt, de mégsem olyan, mint Boskovsky... Központban a közoktatási törvény Budapest (MTI) - A Pedagógusok Szakszervezete úgy véli, hogy az iskolaszerkezet módosítását nem lehet a Nemzeti alaptanterv bevezetéséhez kötni. Hosszabb időre van szükség a 8 plusz 4-es szerkezet 6 plusz 4 plusz 2 évfolyammá módosítására. Ezt Szöllősi Istvánná főtitkár jelentette ki csütörtöki saj- tótáj ékoztatój án. A közoktatási törvény módosításáról szóló tervezetet bírálva a főtitkár elmondta: a szakszervezet nem ért egyet azzal, hogy a helyi önkormányzatok döntsék el, hány osztályos legyen az általános iskola. Szerintük pedagógiai, nem pedig anyagi szempontokat kellene figyelembe venni a főként kistelepülések lakóit érintő döntésnél. A szakszervezet azt is hiányolja, hogy nem készült háttérszámítás arról, mennyibe kerülne a tervezett átalakítás. A módosítás finanszírozással foglalkozó részeinek ugyanakkor sok pozitívuma van - tette hozzá Szöllősiné. Többek között az, hogy.a pedagógusok, az oktatásban résztvevő adminisztratív és technikai dolgozók bérét, a járulékokat és a pótlékokat központi forrásból finanszírozzák. A tervezet viszont azt is megfogalmazza, hogy a dolgozókat az országos átlag szintjén kell megfizetni. A szakszervezet szerint ez alkalom lehet arra, hogy béreket csökkentsenek. Szöllősiné szerint: foglalkoztatási bizonytalanságot okozhat a felső- középfokú intézményekben oktató pedagógusok körében, hogy a diákok választhatnák ki, mely tantárgyból tesznek érettségit. Hoffmann Ferenc es Ephraim Kishon A magyar származású héber író Volt szerencsém című könyvéről Miskolc (ÉM - FG) - Hogyan lett Hoffmann Ferikéből Kishont Ferenc, majd Ephraim Kishon? Mi kell ahhoz, hogy valaki any- nyi megpróbáltatás, deportálás, menekülés, bujkálás, otthonta- lanság után képes legyen köny- nyed iróniával úgy összegezni élete történetét: Volt szerencsém. „Be kell vallanom, soha nem akartam önéletrajzot írni. Egyszerűen nem tudtam elképzelni, hogyan lehetséges az életemet valósághűen elmondani, és abban is kételkedtem, hogy olvasóimat valóban érdekelheti, hol ringott a bölcsőm” - írja a szerző Volt szerencsém című kötetének bevezetőjében. Gyermekei és felesége unszolása ellenére hajthatatlan maradt, végül Járón London, Izrael legismertebb televíziós személyisége vette rá, hogy mondja el neki élete történetét. Távol a világtól, a svájci hegyek magányában, Ephraim Kishon ap- penzelli házában 1992 nyarának elején kapcsolta be magnóját az újságíró. A napokig tartó beszélgetések eredményeként nem szigorúan az időrendhez ragaszkodó, és nem - az életrajzi kötetek esetében szokásos - komolykodó visszaemlékezést vehet kezébe az olvasó, sokkal inkább képzettársítások mentén haladó élvezetes, fanyar humorral fűszerezett olvasmányt. Gyermekkori önmagát, a moziért bolonduló vézna kisfi út következetesen Ferikének nevezi az Izraelben Ephraimra változott, HoffKishont Ferenc maimból a magyarosabb Kishonttá, majd Kishonná lett Ferenc. De az önironikus hangvételből könnyedén vált át komorabb témákra az író. „Ferike improvizációs készségét nem tudom mással magyarázni, mint hogy ez volt az írói talentum csírája. Teljesen hamis lenne azonban az a feltételezés, hogy akár egyetlen európai zsidó is pusztán ravaszsággal, diplomáciával, vagy ördög tudja mivel, megmenthető lett volna. A szerencse, a mindent eldöntő aprócska szerencse választotta külön a zsidóság megégetett többségét a túlélők kisebbségétől.” Igen, Ephraim Kishon hisz a szerencsében. A kérdező újságíró sügallmazása ellenére sem hajlandó azt mondani, hogy a Mindenható mentette meg az életét. „Nem, ő nem avatkozott be - állítja teljes határozottsággal. - Akik vallásosak voltak, mind az elsők között estek áldozatul. A hitetlenek, mint én, életben maradtak.” Erre Járón London így reagál: „Isten nem bo- csájtja meg, amit mondott.” Mire az író: „Az a kérdés, hogy mi megbocsáthatunk-e Istennek. Egyetlen csoda különben sem elegendő ahhoz, hogy egy zsidó szökevény megmeneküljön, ehhez csodák sorozatára volt szükség.” A zsidóüldözés, a magyarországi és az európai antiszemitizmus csak egy téma a sok közül. Az író szívesen és színesen beszél a hobbijairól, a sakkról, a biliárdról, az első írásairól, a Ludas Matyinál töltött időszakról, családjáról, gyermekeiről, a férfi és nő kapcsolatáról, olvasóihoz fűződő viszonyáról, sikerről, kudarcról, hűségről, hazugságról és persze az igazságot fülöncsípő humorról. Kedvcsinálónak a könyvhöz, és ízelítőnek Ephraim Kishon humorából következzék egy rövid részlet a Volt szerencsém című kötetből. „...Vettem néhány évvel ezelőtt Párizsban egy méregdrága dákót. Amir fiam tiltakozott ellene: Tapa, te teljesen megőrültél, annyi pénzt kiadni egy botért, amivel három golyót lehet tologatni.’ Mire én: ’Ide figyelj, kedvesem, ha az én pénzem lett volna, talán meggondolom a dolgot. Minthogy azonban a te örökségedről van szó, egy percig sem haboztam.” Pályaválasztóknak Miskolc (ÉM) - A Baross Gábor Közlekedési és Postaforgalmi Szak- középiskola (Miskolc, Rácz Ádám u. 54-56.) január 9-én, hétfőn délután 3 órától pályaválasztási szülőértekezletet tart. Azokat a szülőket és gyermekeiket váiják, akik a gépjár- műtechnikai szerelő, gépjárműtechnikus; gépjárműüzemi technikus; egységes közlekedési; postaforgalmi szakok iránt érdeklődnek. A szülői értekezlet résztvevői tájékoztatást kapnak az iskola képzési rendszeréről, szakjairól, a felvétel módjairól és a követelményekről. TIT-programok Miskolc (ÉM) - A TIT Borsod-Aba- új-Zemplén megyei szervezete (Miskolc, Széchenyi u. 14.) a következő programokra várja az érdeklődőket. Január 10-én, kedden délután 5 órától Hogyan tudsz eredményes lenni? címmel a Thomas Gordon-féle módszerről tartanak tájékoztató előadást. Január közepétől péntekenként este 6-tól 8-ig Szülői gondok válás előtt és után címmel szakemberrel beszélhetik meg problémáikat az érintettek. Az első alkalommal, január 13-án este 6 órától váija az érdeklődőket Sasvári Jó- zsefné pszichológus. Január 14-én, szombaton délelőtt 10 órától A homeopátia szerepe a mai világban címmel tart tájékoztató előadást Zöld Károly. Január 23. és 27. között Simonton-terápiás tréninget szerveznek - nem csak rákbetegeknek. Január 28-án és 29-én látásjavító szemtréninget tartanak. A 15- 20 fős csoportba előjelentkezés szükséges. Bővebb felvilágosítást a 354-011-es miskolci telefonszámon kérhetnek az érdeklődők. Régésztechnikusok Szombathely (MTI) - Első alkalommal vizsgáznak azok a történelemszakos hallgatók a szombathelyi tanárképző főiskolán, akik tanári diplomájuk mellé régésztechnikusi képzettséget is szereznek. Az országban egyedülálló, 4 féléves szakot tavaly szeptemberben indították azzal a céllal, hogy a régészek szakképzett segítséget kapjanak. Az ásatásoknál és a különböző feltárásoknál eddig nem álltak rendelkezésre olyan középszintű szakemberek, akik értő segítői lehettek volna a régészek munkájának. A Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán nagy érdeklődés előzte meg az új szakot, ezért az első évfolyamot végzett hallgatók felvételi vizsga után kerülhettek a régésztechnikusi kurzusra. A tantárgyak között antropológia, zoológia, kormeghatározás és pollenvizsgálat is szerepel. Régészeti leletek Addisz Abeba (MTI) - Az Akszúm Birodalomból származó, III. századbeli kincsekre bukkantak a Sába királynőjének palotájában ásatásokat végző régészek. Az angol David Phi- lipson professzor vezetése alatt dolgozó 20 régész kerámiaedényeket, bronz- és ezüstpoharakat, elefántcsont-tárgyakat és a birodalom 33 uralkodója által veretett pénzérméket talált. Napvilágra került az olaszok által az ország 1935-41-es megszállása idején elhurcolt sztélé alapzata is. Az ásatások előreláthatólag még három évet vesznek igénybe. A leleteket Aksum város múzeumában lehet majd megtekinteni. Az Akszúm Birodalom a mai Eritreában, a Tana- tó és a Vörös-tenger közötti területen volt az I. és a IX. század között. AIV. században a kopt kereszténységet vette fel. Az akszúmi uralkodók címe volt a „négus” (nagasa nagast - királyok királya). Dokumentumfilmek Budapest (MTI) - A február 4-től 8- ig megrendezendő 26. Magyar Filmszemlére nevezett 160 dokumentumfilmből az előzsűri döntése alapján 40 alkotás vesz részt a szemle versenyprogramjában - tájékoztatta a filmszemle sajtóirodája az MTl-t. Az elő- zsűrihez - amelynek tagjai Ardai Zoltán, Pintér Judit és Simó György filmkritikusok voltak — a nevezési határidő (1994. november 1.) lejárta után kerültek az alkotások. A versenyben maradt dokumentumfilmeket a Művész moziban vetítik majd a filmszemle idején.
