Észak-Magyarország, 1995. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-02 / 1. szám

1995. Tanuár 2m Hétfő Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 7 Megjelent a statisztikai évkönyv Miskolc (ÉM) - A közelmúltban megjelent Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1993-as Statisztikai Év­könyve. A kötet alapvetően négy tematikus egységből áll. Az össze­foglaló adatok egyrészt 1980-tól bemutatják a megye országban el­foglalt helyének, szerepének válto­zását, másrészt nyomon követik a gazdasági, társadalmi helyzetet jellemző főbb mutatószámok ala­kulását. Ezt követik a nagyobb részt kitevő ágazati fejezetek, ame­lyek az 1993-as adatok mellett vi­szonylag részletes információkat tartalmaznak a korábbi időszakok­ról is. A harmadik rész a település- hálózati fejezet, amely a városok és a községek főbb egyedi - így nép. mozgalmi, infrastrukturális, egész. ségügyi, oktatási - adatait, vala­mint a gazdasági szervezetek szá­mát tartalmazza. A negyedik rész az országos összehasonlítás célja- ból számos adatot közöl megyém kénti részletezésben. Az évkönyvet kizárólag a statisztikai hivatal me­gyei igazgatósága teijeszti, Miskol- con, a Katalin út 1. szám alatt megrendelhető. Vám, vagonok Magyarországnak Bukarest (MTI) - A Vocea Romá­méi pénteki jelentése szerint a ro­mán kormány 20 százalékról 15 százalékra csökkentette a gépko­csikra ősszel bevezetett behozatali vámot. Az intézkedés 1995. január 1-tól december 31-ig érvényes. A csütörtöki kormányülésen elhatá­rozták: mentesítik a termékek bizo­nyos körét, illetve fenntartják rájuk nézve a mentesítést a forgalmi adó alól. Ide tartozik többek között a ke­nyér és a rotációs papír. A hús, hal, tej, orvosi felszerelés és más cikkek esetében pedig 9 százalékos kedvez­ményes áfát alkalmaznak. A kor­mányjóváhagyta, hogy az SNCFR- a román államvasút - az aradi va­gongyárban Magyarország számára előállított vagonok árát lejben egyenlítse ki, és az SNCFR e vago­nokkal törlessze Magyarországgal szemben fennálló adósságát. Ha­sonló megoldás a kormány döntése értelmében más adósságok törlesz­tésére is alkalmazható lesz. Hitel gáztároló építéséhez Budapest (MTI) - Pénzügyi segít­séget nyújt a Mól Rt. egyik leglénye­gesebb beruházásához - a zsanai föld alatti gáztároló építéséhez - az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, az EBRD. Az erről szóló 55 millió dolláros hitelkeretszerződést pénteken írták alá a Mól Rt. buda­pesti székházában. A szerződés sze­rint a Mól Rt. a hitelt tízéves lejá­ratra kapja. A hitel kamata a min­denkori LIBOR (londoni bankközi kamatláb) kamatlábhoz igazodik - tájékoztatta a Mól Rt. illetékese az MTI-t pénteken. Az 1992 óta folya­matosan épülő zsanai tároló beru­házási költsége csaknem 10 milli­árd forint. Ezt a Mól Rt. mintegy 15 százalék­ban világbanki hitelből, 85 száza­lékban pedig az EBRD által nyúj­tott hitelből kívánja finanszírozni^ A tervek szerint 1996-ban elkészülő föld alatti gáztároló - ahogy azt a Mól Rt. pénzügyi vezérigazgatóhe­lyettese, Dankné, Szentgyörgyi Ve­ronika az MTI kérdésére elmondta - az ország energiaellátottságának szempontjából rendkívül fontos. Ez biztosítja majd, hogy a csúcsforgal­mi idényre is elegendő gázt tudja­nak tárolni. Magyarország esetében ilyen csúcskapacitások jelentkez­nek a téli hónapokban, de bizonyos napszakokban is. Röviden Uj autószalon nyílik Miskolcon ja­nuár 20-án. A Sütő J. út 53 szám alatti integrált Renault szalon-szer­viz építkezése a napokban fejező­dött be. A Budapesti Értéktőzsde Taná­csa legutóbbi ülésén 1994. decem­ber 30-ával új tagot vett fel. A ta­nács határozata értelmében az Eq- uitas Bróker Rt. péntektől tagja a Budapesti Értéktőzsdének, ameny- nyiben ez ellen az arra jogosultak 14 napon belül nem élnek kifogás­sal. Erről a tőzsdetitkárság tájékoz­tatta az MTI-t. Nem tökéletes az új törvény sem Szarvas Dezső Hemádkércs (ÉM) - A nyolcva­nas évek utolsó éveit még 17-18 millió forint eredménnyel zárta hemádkércsi mezőgazdasági szövetkezet, aztán a kilencve­nes évek kezdetén, az eredmény 6-7 millió forintra csökkent, de fontos, hogy eredmény volt és nem ráfizetés, veszteség. Az el­múlt évek viharai bár megté­pázták a vitorlát, nyomokat hagytak ugyan, de a szövetke­zetbe vetett bizalmat mégsem rendítették meg. Kétszáz hektá­ron magángazdák próbálkoz­nak a szerencsével, 2250 hektár bérelt földön a szövetkezet gaz­dálkodik, a jelek szerint az idén nem várt sikerrel, hiszen előre­láthatóan 13-14 milliós ered­ménnyel zárnak- És ettől már csak jobb évek jöhet­nek - mondja Csákány Béla elnök, akinek optimizmusát mindenek­előtt az alapozza meg, hogy a tagság együtt tartotta azt a vagyont, amit az elmúlt évtizedekben megterem­tett. Nem szedetett szét se a föld, se a nagyértékű gépek, eszközök, így aztán az eredmény már csak rajtuk múlik. - Meg a politikán - fűzi to­vább a gondolatot az elnök -, mert bár az átalakulás nem rázott meg minket, már mint a szövetkezetei, de az elmúlt négy év, az igen. Illetve a rendszerváltást követő három év, amikor a politika egyértelműen szö- Vetkezetellenes volt, egészen 1993- ig, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy ez az út nem vezet sehová. Mert az igazsághoz tartozik, hogy 1993-ban üiár megkezdődött a mezőgazdasá­gi termelés, s ezzel együtt természe­tesen a szövetkezetek támogatása. Ennek érzékelhető jele volt, az ügynevezett vetési, valamint a ti- zenhét aranykorona alatti földek Pjüveléséhez kapott támogatás, de ide sorolható, hogy lehetővé tették a fogyasztási adó egy részének visszaigénylését is. Sokat segített ez mipd a szövetkezeteknek, mind a magápgazláknak. Csákány Béla: - Csak jobb évek jö­hetnek Fotó: Farkas Maya — Am a szövetkezetek gazdálko­dására, létére, jövőjére más volt igazán hatással. Mégpedig, az 1992-ben hozott szövetkezeti átme­neti törvény. Ez ugyanis lehetetlen helyzetet teremtett - mondja az el­nök. Az utolsó pillanatban, a vég­szavazás előtt ugyanis beerőltették a törvénybe a külső üzletrész tulaj­donosok fogalmát, illetve azt, hogy a szövetkezettől teljesen eltávolo­dott, valahol az ország másik vé­gén élők is üzletrészt kapjanak. Ezzel aztán kibékíthetetlen ellen­tét teremtődött az aktív szövetke­zeti tag, a szövetkezeten kívüli üz­letrész-tulajdonos, az aktív és a nyugdíjas szövetkezeti tag között. Mindennek betetőzéséül az idén a régi parlament, úgyszólván az utolsó munkanapján az átmeneti törvénybe becsempészett egy, csakis a mezőgazdasági szövetke­zetekre érvényes megkülönböztető passzust, a szétválás intézményét.- Ami a gyakorlatban azt jelen­tette - így az elnök -, hogy akár öt tag is szét tudott volna robbantani egy szövetkezetei. Hála Istennek, ez nálunk nem következett be, s most már nem is lehetséges, hiszen a napokban elfogadott szövetkezeti törvény merőben más helyzetet te­remtett. A törvény szerint a szétvá­lásról a közgyűlés minősített .két­harmados többsége dönthet. Új és hasznos eleme a törvénynek, hogy lehetővé teszi a tagoktól a betét- gyűjtést, vagyis a szövetkezet a tag­jaitól betétet, pénzt kérhet a terme­lés finanszírozására, természete­sen, tisztes kamattal. A törvény minden tekintetben a többség aka­ratát helyezi előtérbe, s ez a jövőt tekintve nagyon fontos, mint ahogy az is, hogy az aktív tagok visszavá­sárolhatják a külső üzletrészeket igen kedvező feltételekkel. Ám mint tudjuk, semmi nem tökéletes. Az új szövetkezeti tör­vény sem. Megtartotta például az egy tag, egy szavazat elvét, ami ugyan a szö­vetkezés klasszikus elvein alapul, de éppen az üzletrésztulajdon visszavásárlásából következően le­hetetlen helyzet is teremtődhet, hi­szen, aki eladta üzletrészét, az még tagja marad a szövetkezetnek, sza­vazhat, és dönthet - akár abban is, hogy a képződött nyereséget szociá­lis segélyként osztják fel. Az aktív szövetkezeti tagok - abban az eset­ben, ha kevesebben vannak, mint a nyugdíjasok, vagy korábban az üz­letrészüket eladó tulajdonosok - pe­dig nem tehetnek semmit, hiszen a szavazáson alulmaradnak.- Azoknak kellene dönteni, akik a legtöbbet kockáztatják, megművelik a földet, megtermelik a nyereséget - mondja Csákány Béla. - Ezek pedig az aktív szövet­kezeti tagok. Szerintem lehetővé kellene tenni - akár a törvény mó­dosításával is hogy a szövetke­zetek szabadon dönthessenek ar­ról, mikor alkalmazzák az egy tag, egy szavazat, s mikor az üzletré­szarányos szavazás elvét. Tartal­mazhatná ezt például a szövetke­zet alapszabálya is. Jövőre kevesebb pénz jut átképzésre r> __s t% —— B udapest (MTI) - A Pest Megyei Munkaügyi Központ gyorsmérlege szerint az intézmény által nyolc­vanféle szagában ez idén szerve­zett 325 tanfolyamon összesen 9160-an vettek részt. Az átképzett munkanélkülit az új szakma bir­tokában nagy°üb részt el is tudtak helyezkedni. ^ legkeresettebbek a nyelvi, az informatikai és a közgaz­dasági ismeretet adó tanfolya­mok voltak, cUs°kan tanulták ki az épületasztalos.a hegesztő és a ne­hézgépkezelő sJakmát is. Lengyel János, a központ veze­tője az MTI tudósítójának elmond­ta: az Országos Munkaerópiaci Bi­zottság egyelőre még nem osztotta el a jövő évre szóló átképzésre szánt összegeket, annyit azonban már most lehet tudni, hogy 1995- ben kevesebb lesz az erre szánt pénz, mint az idén volt. Éppen ezért az eddigieknél is ésszerűbben igyekeznek gazdálkodni, s meg­vizsgálják miként lehet a rendelke­zésükre bocsátandó pénzt minél jobban hasznosítani. Az egyik lehe­tőség: a munkanélküliséget mege­lőző tevékenység. Az átmenetileg nehéz helyzetbe kerülő cégeknél például támogatják a részmunka­idős foglalkoztatást. Segítenek más módon is elkerülni, hogy utcára ke­rüljenek az emberek: már a munka- viszonyban állók átképzését támo­gatják, amikor előre számolni lehet a leépítéssel. így még időben lehető­vé teszik, hogy a dolgozók olyan új szakmát tanulva, akár a cégnél ke­rüljenek más beosztásba, akár má­sutt találjanak állást. Rekofd a magyar-német forgalomban Bőim (MTI) - # előző évi átme­neti visszaesés után 1994-ben ismét dinanúlsisan fejlődött a magyar-német pzdasági együtt­működés és a l^reskedelmi for- galom a jelek ^ünt mjydnem elen a 10 mi|líú*d márkás re­kordnagyságú összeget - nyilat­kozta az MTI-netBazsó Csaba, a kölni magyar kereskedelmi ki­rendeltség vezetői'­Kifejtette, hogy a forgalom jelentős növekedése révén Németország to­vább erősítette elsó^elyét Magyar- ország külgazdaság Partnerei kö­zött. A magyar külkíreske(lelmi for­galom negyede bonV^ódik a néme­tekkel. 1994-ben megközelítőén 20 százalékkal nőtt ai 'de irányuló magyar export és tí’h mint húsz százalékkal bővült « magyar im­port. Bár a második Révben gyor­sabban nőtt az expóé mint az im­port, a kereskedelmi <nérleg a két ország viszonylatába« várhatóan 7-800 millió márka mígyar hiányt fog mutatni. Bazsó Csaha rendkfül örvende­tesnek mondta, hogy «magyar ex­port ilyen mértékben údott növe­kedni ezen a rendkívüimagas igé­nyeket támasztó piacon Elmondta, hogy a gépipari termé!°k aránya évek óta 10 százalék kfül mozog, az élelmiszergazdasági exP°rt az előző év visszaesése utál 16 száza­lékos részesedés körül fabilizáló- dik. Jelentős tételt tesznk hi a vil­lamosipari berendezésekes a jár­műipari beszállítások. Még mindig fontos a szerepük az export majd­nem 30 százalékát kitevő textil-, bőr- és gépipari bérmunkáknak, amelyek segítik ugyan a magyar vállalatokat a túlélésben, de nem juttatnak fejlesztést, továbblépést biztosító hasznot. Az áruforgalom mellett a pénz­ügyi kapcsolatok is kulcsfontossá­gúak Magyarország számára, s en­nek legújabb bizonyítéka, hogy Horn Gyula miniszterelnök decem­beri müncheni és bonni látogatásán egy egymilliárd márkás hitelcso­mag lehetősége körvonalazódott - nyilatkozta a kirendeltség vezetője. Emlékeztetett rá, hogy az elmúlt években végrehajtott magyarorszá­gi külföldi befektetések egyötöde német cégektől származik, s a nagy- vállalatok mellett a kis és közepes üzemek is egyre nagyobb érdeklő­dést mutatnak Magyarország iránt. Az 1995-ben várható magyarorszá­gi privatizációkat a német bankok és cégek újabb befektetési lehetősé­geknek tekinthetik. Államközi egyezmény alapján 1994-ben németországi munkahe­lyeken 12 870 magyar dolgozó vál­lalhatott munkát vállalkozási szerződések keretében. Ebből a hatezer fős építőipari keretre vo­natkozó szerződés hatálya az év végén lejárt és a jelek szerint ezt nem sikerül meghosszabbítani. Ha ez bizonyossággá válik magyar részről szeretnék felhasználni a különböző kontingenseknek az el­múlt időszakban betöltetlen há­nyadait, s szeretnék megnövelni a jelenleg kétezer fős vendégmun­kavállalói keretet, amelynek alap­ján a magyar dolgozók egyénen­ként szerződhetnek németországi munkákra. Bazsó Csaba értékelése szerint nagyon nagy eredmény lenne, ha a kényszerűen szükséges magyaror­szági pénzügyi restrikciós politika ellenére sikerülne megismételni az 1994-es forgalmat. Rámutatott, hogy elsősorban a marketing terüle­tén kell nagyon sokat tenni e rend­kívül minőségigényes piac megtar­tása érdekében, és a kereskedés szűkös anyagi lehetőségeit a legfon­tosabb piacokra, így a meghatározó szerepet játszó Németországra kell koncentrálni. Az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a volt NDK területére, amelynek ré­szesedése az összforgalomból ter­mészetellenesen alacsony, mintegy öt százalék. A szoros magyar-német politi­kai kapcsolatok jól segítik a gazda­sági együttműködés további bővü­lését, de a politikusok nem vehetik át a magyar exportőrök szerepét - mondta a kölni képviselet vezetője, s ezzel kapcsolatban jelentős hiá­nyosságként említette, hogy az eladható, piacképes árualapok hiánya miatt a magyar gazdaság csak részben tudta kihasználni az Európai Unióval kötött társulá­si szerződésből adódó pótlólagos lehetőségeket. _Válasz-ADÓ A nyugdíjasok adózása Folytatjuk az Adó- és Pénzügyi Ellenőr­zési hivatal munkatársainak közreműkö­désével az adótanácsadást. A hozzánk ér­kezett levelekre folyamatosan válaszo­lunk. Továbbra is kéijük, ha az adózás­sal, annak bármely részterületével kap­csolatosan van olyan kérdésük, amely­nek megválaszolása szakembert igényel, írjanak nekünk! Levelükben pontosan vázolják a problémát, és a leragasztott borítékra üják rá: „Válasz-Adó” □ Nyugdíjasként éjjeliőri állást vállaltam. Munkaviszonyom 1994. december elsejei ha­tállyal szűnt meg. Kérdésem az lenne, hogy kell-e adóbevallást adnom vagy a munkálta­tóm állapítja meg az adómat? • A nyugdíjasoknak, amennyiben a nyugdíjon kívül egyéb jövedelmük nincs, adóbevallást nem kell adniuk. Úgyszintén mentesülnek e kötelezettség alól azok a magánszemélyek, akik nyugdíjasként kizárólag egy munkáltató­tól kaptak 1994-ben jövedelmet, feltéve, hogy az év utolsó napján a munkaviszonyuk még fennáll. Ez utóbbi esetben az év végi adóelszá­molást - a munkavállaló nyilatkozata alapján - a munkáltató készíti el. Áz Ön esetében saj­nos nincsenek meg azok a feltételek, melyek mentesítenék az adóbevallás készítése és be­nyújtása alól, így ezen kötelezettségének az önadózás keretében eleget kell tennie. Az adóköteles személyi jövedelmeiről 1995. március 20-ig kell számot adnia. A munkavi­szonyból származó jövedelme a nyugdíj összegével összevontan adózik, azonban az összevont jövedelem utáni adóból a nyugdíjra eső adó - adókedvezményként - levonható. A nyugdíjasok adókedvezménye sajnos csak abban az esetben értelmezhető, ha a nyugdíj összege a 110 000 forintot meghalad­ja, tekintettel arra, hogy ezen összegig bár­mely összevonás alá eső jövedelem nulla kulccsal adózik. Kárpótlási jegyek Budapest (MTI) - A Budapesti Értéktőzsdén december 19-23. közötti héten a kárpótlási je­gyek átlagára átlépte a 400 forintos határt. Az elmúlt hét utolsó napján 403 és 407 forint kö­zött mozgott. Az előző héthez viszonyítva a for­galom mintegy 16,5 millió forinttal nőtt, és összességében több mint 106,1 millió forintot forgalmaztak a jegyekből. Mindezt 140 üzlet­kötésben bonyolították le a brókerek. __ÉM-portré Dienes Imre Miskolc (ÉM - BAM) - Bátran állítható, hogy agrárius körökben kevesen vannak, akik ne is­mernék. Szinte hihetetlen, de egyike azon em­bereknek, akit beosztása révén talán irigyel­nek, de ellenségesen nem közelednek felé. Munkatársai, üzlettársai egyaránt a barát ki­fejezést használják, ha őt említik. Lassan több mint harminchét éve dolgozik a mályi Agrokemél, sokáig közgazdasági igaz­gatóként, négy éve pedig vezérigazgatóként. Ajtaja mindig, mindenki előtt nyitva állt, hisz - mint vallja - az emberi kapcsolatok számára meghatározóak. Jó kedvvel dolgozni, ez nem csak az adott ember számára hoz sikert, de a cég javára is válik. A fegyelem persze fontos, de ez is össze­függ a derűvel. Ahol ugyanis jól szervezett a munka, s jó a légkör, ott szívesen és áldozatok­ra készen dolgoznak az emberek. Ez pedig - mint közgazdász állítja - a vállalat eredmé­nyességében tükröződik. Nem véletlen - mondja - az Agroker Rt., bár megélt néhány nehéz évet, veszteséggel nem zárt. Dienes Imre hangoztatja, hogy az üzletben nincs barátság. De a korrekt kapcsolat megha­tározó. Az üzletfél tisztelete, a megbízhatóság számára fontos kategóriák. Nem tagadja, sze­rencsés embernek érzi magát. Egyrészt, mert olyan munkát végez, amit szeret, és olyan kör­nyezetben, amely számára örömet ad. Más­részt pedig azért, mert. tudja, kiegyensúlyo­zottságának, nyugodtságának hátterét felesé­ge teremti meg számára, panasz nélkül, meg­értéssel, szinte észrevétlenül.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents