Észak-Magyarország, 1995. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-04 / 3. szám

10 ELETMOD Zöld Oldal 1995» Tanuár 4», Szerda Parkerdő is lesz Polgári László Rimaszombat ÍÉM) - Az Ajnácskő melletti „Pogányvár természetvédelmi rezervátum” a nyár folyamán itt lezajlott kutatások után még értékesebb és érdekesebb területévé vált a Cseres Hegység Tájvédelmi Körzetnek. A helyszínen járt kutatók akkor a Szlovák Kör­nyezetvédelmi Ügynökség rimaszombati köz­pontjának szakembereivel egyetemben arról is döntöttek, hogy kezdeményezni fogják a re­zervátum eddigi 70 hektáros területének ki­szélesítését. A helyszínen látottak és tapasz­taltak alapján született meg az a terv is, mi­szerint a rezervátum fennsíki részét alaposan kitisztítják. Mivel a fennsík körülbelül 24 hektáros te­rületén évek óta megszűnt a legeltetés (éppen a természetvédők ukáza miatt), a terepet be­nőtték a fák és bokrok. A helyenként áthatol­hatatlan bozóttal benőtt területen a termé­szetvédők ismét vissza akarják állítani a bioló­giai egyensúlyt és ismét legelőt, esetleg kaszá­lót és egy parkerdőt akarnak itt létesíteni. Mi­után elkészült a fennsík botanikai térképe és pontos leltár készült az itt fellelhető értékes kultúrákról, azon kezdték törni a fejüket, ho­gyan, kivel fogják elvégeztetni ezt a sziszifuszi munkát? Ekkor jött létre az a megállapodás, melyet az Egyházasbásti FSZ és a Cseres Hegység Tájvédelmi Körzet igazgatósága kötöttek és bizonyos értelemben precedenst teremtett Gö- mörben. Az írásba foglalt szerződés értelmé­ben a szövetkezet dolgozói - természetesen a természetvédők felügyelete mellett - vállalják a Pogányvár ominózus területének kitisztítá­sát. A késő őszi és téli időszakban ez a szövet­kezet dolgozóinak munkát biztosít, persze ezt még folyamatosan a jövő évben is végzik majd úgy, hogy a nyári hónapokra látható és láto­gatható legyen a parkerdő. Hogy mi a jó ebben a szövetkezetnek? - természetesen a létreho­zandó kaszáló és legelő használati jogát a szö­vetkezet kapja meg, s ez az óbásti kataszter­ben az állattenyésztés újbóli fellendüléséhez vezethet. A segítségnyújtás erkölcsi értéke sem elhanyagolható, hisz ezáltal megszépül és megélénkül a Cseres Hegység Tájvédelmi Kör­zet a turisták, természetbúvárok és kutatók, diákok nem kis örömére. A Pogányvárról és közvetlen környékéről napjainkban egy ismeretterjesztő, mintegy ti­zenöt perces dokumentumfilm is készül. Ezen természetesen megörökítik a Pogányvári re­zervátum fennsíkjának tisztítását is, így a me­zőgazdászok munkájának is lesz nyoma a cel­luloid filmen. Védelem az Estonia roncsaira Stockholm (MTI) - Mit tehetek, ha valaki fel­hív és megkérdi, hogy mennyit adok feleségem ékszereiért - kérdezte a kormány képviselőitől a szeptemberben az Estonia komphajót ért ka­tasztrófa során eltűnt egyik asszony özvegye. A probléma annak kapcsán merült fel, hogy a svéd kormány a közelmúltban úgy határo­zott, nem emelik ki a finn partok közelében el­süllyedt komphajó roncsait. A hozzátartozók és a hivatalos szervek közötti megbeszélésen olyan információk kerültek napvilágra, ame­lyek szerint amatőr német búvárok többek kö­zött pezsgősüvegeket hoztak fel a Keleti-ten­ger déli részén korábban elsüllyedt lengyel komphajóról, a Jan Heweliuszról és azokat mint „szuvenír tárgyakat” árulják. Fennáll te­hát a veszélye annak, hogy amatőr búvárok „felkeresik” az Estonia roncsait is és onnan esetleg különféle tárgyakat hoznak a felszínre. A svéd hajózási hivatal jelentése szerint a nagy mélység ellenére technikailag lehetsé­ges, hogy „kalózbúvárok” tevékenykedjenek az Estonia roncsain. Ennek megelőzésére most a szerencsétlenség helyét védett területté akar­ják nyilvánítani, ami a svéd törvények szerint egy Svédország, Finnország és Észtország kö­zött megkötendő egyezménnyel lehetségessé válna. A gond azonban az, hogy a katasztrófa helye messze kint van a tenger közepén, így könnyen elképzelhető, hogy lesznek, akik megsértik a törvényt. Finnország nem messze onnan radarral megfigyelés alatt tartja azt a területet, ahol az Ilmarinen finn hadihajó a második világháború alatt elsüllyedt. Az Esto­nia csak néhány tengeri mérfóldnyire fekszik onnan, így elképzelhető, hogy Svédország ké­résére a finnek a komphajó roncsai körüli te­rületet is radarellenőrzésük alá vonnák. A svéd hajózási hivatal ezen kívül más le­hetőségeket is megvizsgált, hogy megóvja az Estoniát a fosztogatóktól. Ilyen módszer lehet­ne például, hogy az egész hajótestet acéllal és/vagy nejlonfóliával borítanák be vagy be­tont öntetének rá. Egy harmadik lehetőség, hogy kővel fednék be. A hivatal szakértői szerint létezik már technikai megoldás arra, hogy néhány decimé­ter átmérőjű kődarabokat, de esetleg nagyob­bakat is, egy speciális csövön keresztül nagy mélységben pontosan arra a helyre juttassa­nak, ahová akarják. Az Estonia komphajó ez év szeptember vé­gén süllyedt el és 900 ember lelte halálát a hullámsírban, akik nagy részének holttestét a mai napig sem találták meg. Gondolatok a környezetvédelem alapjairól A környezetvédelem az életminőség javítását célozza Fotók: Laczó József A környezetvédelem olyan tevé­kenység, amelynek fő célja a természeti és mesterséges kör­nyezetben lévő értékek védel­me. A világ, mint egység, nem fejleszthető, így a környezetvé­delem az értékek védelmét egy­részt az ember önkorlátozásán keresztül, másrészt a károso­dott értékek helyreállításán ke­resztül végzi. A környezetvédelmi tevékenység három konkrét törekvésben fogal­mazható meg: A három törekvés Először is egy meghatározható kör­nyezeti állapot fenntartásáról van szó. Ez a lakható bolygó fenntartá­sának elve. Másodszor, az élet kü­lönleges érték, minden formáját vé­denünk kell. A törekvést az indokol­ja, hogy a világegyetemben az élet nagyon ritka, és a kipusztult fajok nem reprodukálhatók. A törekvé­seknek etikai indokoltsága van, mert tudomásul kellene venni, hogy a világot gazdálkodásra kaptuk, nem elpusztításra. Ebből követke­zően a környezetvédelemnek önnön fejlődésünket is szolgálni kell, nem­csak fizikai megmaradásunk, de morális fejlődésünk miatt is. Har­madszor, a környezetvédelemnek meg kell felelni egy fejlett intelli­genciájú lény morális követelmé­nyeinek. E probléma lehet, elsőre furcsának tűnik, de később látni fogjuk, hogy elengedhetetlen fontos­ságú. A környezetvédelem három elkülöníthető tevékenységcsoport­ból áll: A meglévő értékek védelme különböző önkorlátozásokkal és konkrét beavatkozásokkal. A kör­nyezetvédelemmel való konfliktu­sok oka, hogy az új érték létrehozá­sa gyakran a régiek pusztulásával jár. A pusztulás megakadályozása mellett az is a környezetvédelem feladata, hogy mérje és értékelje az új értékeket, hiszen eddig sokszor kiderült: az új értékek nem is min­dig voltak az emberiség (vagy csak az érintettek) számára értékek. A kialakult környezeti problémák okai A problémák okai közül a követke­zőket tartom lényegesnek: Az embe­riség technikai fejlődési üteme mesz- sze meghaladta a társadalomtudo­mányok és az etika fejlődését. Ha a XX. századi történéseket megvizsgáljuk, könnyedén megálla­píthatjuk: az ember morális állapo­ta nem javult az elmúlt évszázadok­ban, és nem alakult ki egy a század­vég természettudományos és tech­nikai civilizációjának megfelelő filo­zófia sem. Ebből adódik a következő ok: sem a fejlett országokban elter­jedt vallások (elsősorban a keresz­ténység), sem az ateizmus nem volt képes az embereket felelősségükre ébreszteni, sőt inkább kömyezetel- lenes hatással voltak. Az állatkísérletek etikája Az állatkísérletek ügye nagy vita tárgya manapság, felvet az ügy eti­kai szempontokat is. Ne felejtsük el, hogy olyan alapon kísérletezünk mondjuk egy kutyával, hogy az ala­csonyabb rendű nálunk. Ezek után csak az kellett, hogy egy embercso­portra mondjuk ki ugyanezt, és már azokkal is lehet kísérletezni. A szá­zad ezt is produkálta. A társadalmi dogmák jelenleg - ha lehet - az ed­digieknél is merevebbek. A fogyasztásra koncentrálunk Az emberi tevékenységek és törek­vések között nagy számban van olyan, amely arra a feltételezésre épül, hogy a tudomány majd meg­A pénztelenség nem lehet indok a szennyezésre oldja a felmerülő problémákat. Va­laki frappáns hasonlatával: olyan repülőgépen ülünk, amely számára most építik a leszállópályát. A dogmákon és begyakorolt gaz­dasági és társadalmi rutinokon csak katasztrófák esetében va­gyunk hajlandók változtatni. Ez sajnos egyértelmű következménye is az előző pontoknak. Egy radikáli­sabb életmódbeli változás kiváltsá­ga - nagy valószínűséggel — valami­lyen külső kényszerítő, katasztrófa­jelenség lesz. Nincs adaptálható zöld út. Szá­mos környezetvédelmi indíttatású elképzelést alakítottak ki eddig, amelyek azonban a tényleges lehe­tőségektől nagyon távol álltak. Ezek az új társadalmat feltételező rendező elvek gyakran kommunisz- tikus, vagy harmadik utas törekvé­sekkel keveredett eklektikus rend­szerek voltak. Folyamatos küzdelemben Az előzőekben felsoroltakhoz kíván­kozik néhány hazai állapotjellemző, amely szintén hatással lehet a ki­alakítandó környezetpolitikára és sajátosságnak tekinthető: A ma­gyar gazdaság és társadalom átala­kulóban van, és hiányoznak azok a begyakorolt rutinok, amelyekre pél­dául egy környezetpolitika számíthat. A magyar gazdaságban az állam és a költségvetés szerepét eddig nem a fejlett országok modellje ha­tározta meg, hanem a folyamatos küzdelem az adósságok és a TB problémáinak kezeléséért, ami egy, a tényleges feladatoktól menekülő állam képét eredményezte. A környezetpolitika alapelvei A környezetvédelmi tevékenység jellegéből és céljából következő alap­elvek: a környezetvédelem az élet minden területére kiható tevékeny­ség, amelynek tárgya szintén vilá­gunk minden környezeti eleme és rendszere. Ennek következtében:- A környezetvédelem nem ága­zat, és u környezetpolitika nem le­het ágazatpolitika.- A környezetvédelmi tevékeny­ség hatáskörének ki kell terjednie minden olyan természetes és mes­terséges környezeti elemre, amely­nek állapota értéket jelent szá­munkra.- A környezetpolitikának képes­nek kell lennie az elemeket rend­szerekké, illetve a környezet egé­szébe integrálni.- A környezetpolitikának befo­gadhatóvá kell válnia mind a társa­dalom, mind az ágazatpolitikák számára. Jó esély A magyar gazdaság és társadalom jelenlegi átalakulása jó esélyt ad egy, a jelenleginél jóval környezet- barátabb, emberléptékű piacgazda­sági rendszer elérésére, a fejlett or­szágok által már megtapasztalt problémák elkerülésére. A kérdés most dől el, így a kör­nyezetvédelemnek ki kell használ­nia a lehetőséget. Az előzőekből kö­vetkezik, hogy itt és most egy radi­kális környezetpolitikára és gyors ütemváltásra van szükség. Ehhez tudomásul kell venni a következőket: A környezetvédelmi tevékenység jellege és ágazatfelettisége konst­ruktív ellenzéki magatartást felté­telez, a konfliktusok következetes felvállalását és kezelését. Ez az elv mindaddig érvényes, amíg nem sikerül a környezetvédel­met a közgondolkodás és az ágazati politikák belső, szerves részévé ten­ni. Jelenleg az a környezetvédelmi tevékenység, amelynél a társada­lom nem érzékeli mind a konfliktu­sokat, mind azok megfelelő megol­dását, minden bizonnyal nem látja el megfelelően feladatát. A tevékenység kerete után tér­jünk át a tartalmi kérdésekre: A környezetvédelem által védett értékek meghatározása mindig em­beri választás következménye. A te­vékenység mégsem nélkülözhet bi­zonyos etikai elemeket. A velencei példa Erre konkrét példát mutatnék be. Amikor a Velencei-tó vízhiányának problémáját vizsgáljuk, kiderül, hogy a kis vízmennyiség a védett, úszólápos terület fenntartási igénye miatt is fontos probléma. Ez azt je­lenti, hogy számunkra ez a fontos érték a területen. Ökológiai szem­pontból, ha a tó elmocsarasodna, hasonlóan értékes mocsári öko­szisztéma alakulhatna ki, de szá­munkra ez a jelenlegi állapot jelenti az értéket. Jellemző, hogy el is hangzott a tóról az ökológiai ka­tasztrófa kifejezés, pedig itt csak az általunk választott állapot kataszt­rófájáról beszélhettünk volna. Sőt az ilyen jellegű tavaknál az emberi tevékenység elsősorban a természe­tes folyamatok gátlására, lassításá­ra irányul. Az értékek kiválasztása mellett az állapotok minősítése is emberi szempontokat tükröz. E szempontok mindig ökológiai, tele­püléskörnyezeti vagy környezet- használati indokok miatt alakulnak ki. Az emberi egészség védelme mind az ökológiai, mint a település­környezeti megközelítésben érvé­nyesül. Ez elsősorban azt jelenti, hogy a számunkra értékesnek tar­tott környezetállapotokat a követ­kező generációk számára is biztosí­tani Idvánjuk, és nem bocsátkozunk olyan fejlesztési kalandokba, ame­lyeknek esetleges árát az utódaink fizetik meg. Ez nem csupán etikai, de gazdasági szempontokat is fel­vet, hiszen a haszonélvezet közben másra hárítjuk a következmények költségét. Más logika érvényes A környezetvédelem számára ér­dektelen, hogy a védett érték megje- lenik-e gazdasági formában vagy sem. A környezetvédelemnek meg kell követelnie a gazdaságtól, hogy nem csak piacgazdasági, de háztar­tási gazdálkodási logikát is érvé­nyesítsen. Egy jól működő család a gyakorlatban, ha az egyik családtag beteg, orvosra költi a pénzét, és nem befektetésre vagy élvezeti cikkek vásárlására. Piacgazdasági logiká­val az is kezelhetetlen probléma, hogy a családban van olyan (nagy­mama), aki már csak fogyaszt, és nem termel. Ez azért érdekes, mert a környezetvédelem területén is vannak olyan kérdések, amelyek kezelése nem lehet például a gazda­sági helyzet függvénye. Korunk egyik szégyene például (és etikai ál­lapotunk jellemzője), hogy eltűrjük gyermekeink környezeti eredetű okokra visszavezethető megbetege­dését, miközben állandóan pénzte­lenségre hivatkozunk. E mellé pár­huzamosan kívánkozik egy másik, az embert közvetlenül érintő alap­elv: A környezetvédelmi tevékeny­ség nem eredményezheti sem az emberi életkörülmények romlását, sem az alacsony életszínvonal stabili­zálását. A cikket az Ö. K. O. című, környezetvédelmi, folyóiratból vettük át rövidítve. A folyóiratot a Környezeti, Gazdasági, Tech­nológiai, Kereskedelmi, Szolgál­tató Részvénytársaság adja ki. Az írás szerzője Tombácz Endre közgazdász. Szigorúan dohányellenes Zágráb (MTI) - Horvátország szi­gorú dohányzásellenes kampányt indít, amely az 1995-ös egészsége­sebb életért mozgalom első lépésé­nek tekinthető - jelentette be hét­főn az ország egészségügyi mi­nisztere. Andrija Hebrang a Vecernji list na­pilapnak elmondta, hogy január el­sejétől tilos a dohány- és cigaretta- termékek reklámozása a médiában, s a rendelet megszegőire akár 10 ezer dolláros bírságot is kiszabhat­nak. Ugyancsak betiltják a do­hányzást a hivatalokban és a gyű­léseken, aki pedig ilyen helyeken mégis rá kíván gyújtani, annak mélyen a zsebébe kell nyúlnia, ha rajtakapják. A tudósítás rámutat arra, hogy az új rendelkezésekkel szemben némi ellenállásra is léhet számítani ab­ban az országban, ahol a kávéfo­gyasztás és a dohányzás évszázado­kig a mindennapok elengedhetetlen része volt. Tiltakozásokra a minisz­ter is számít, különösen a dohány­gyárak részéről, ám az akciót nem kívánja feladni.- Az egészség fontosabb, mint a pénz - szögezte le Andrija Hebrang. Mérséklődő benzinfogyasztás Hamburg (MTI) - Az 1980/8l-es olajválság óta első ízben tavaly csökkent a benzin iránti kereslet Németországban - jelentette a dpa. Az Esso olajtársaság kimutatása szerint 1994-ben 4,2 százalékkal 30,2 millió tonnára csökkent a benzinfelhasználás Németország­ban. Az Esso ezt elsősorban a ben­zinadó múlt év elején történt eme­lésével és a gazdaság kisebb fuva­rozási szükségletével magyarázza, de vélhetően időjárási viszonyok (esős húsvét és rendkívül forró nyár) és a reáljövedelmek csökke­nése is közrejátszott az autózási kedv lanyhulásában. A dízelolaj iránti kereslet ugyanak­kor 1,7 százalékkal 25,5 millió ton­nára nőtt. Hóesésen nyert vagyon East Lansing (MTI) - Különös öt­lete támadt üzleti forgalmának nö­velésére egy ékszerésznek az ameri­kai East Lansingban (Michigan ál­lam). William Yonkus azt ígérte minden vevőjének, hogy visszatéríti a nála elköltött összeget, ha szil­veszter napján legalább 3 hüvelyk- nyi hó hullik. Szerencséje volt, nem kellett egy centet sem visszafizet­nie. Csak két hüvelyknyi hó esett ugyanis újévre virradóan. A hóesésen nyert összeg - vagyis a november 20 és karácsony este közt nála elköltött pénz - félmillió dol­lárt tett ki. Az ékszerész mindenesetre körülte­kintően járt el. Mielőtt megtette volna ajánlatát vevőinek, előbb gon­dosan tanulmányozta az elmúlt 25 év hóviszonyait és biztosítást kötött a fogadásnak minősülő ajánlatra a londoni Lloyd’s cégnél. A szilveszter éjszakát pedig egy kö­zeli repülőtér meteorológiai szolgá­latánál töltötte, és - saját szavai szerint - majd megőrült izgalmá­ban, amikor havazni kezdett. Az Új Kör kép köszöntője Miskolc (ÉM) - A napokban kap­tuk kézhez az Új Kör-Kép című la­pot, amely az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség ki­adásában jelenik meg. Az újévi kö­szöntőben a következő sorok olvas­hatók: „kimondatlanul is tény, hogy a felügyelőség nehéz, erkölcsileg is válságos helyzetbe kerül azáltal, hogy (volt) vezetői egy része ellen bűnvádi eljárás indult és leváltá­sokra került sor. Ezen a perióduson túllépve ma munkatársaimmal azon dolgozunk, hogy szervezetünk és ügyrendünk korszerűsítésével is elősegítsük a hatékonyabb és gyor­sabb ügyintézést - az ügyfelek érde­kében.” E köszöntő szerzője: Pintér István a felügyelőség új igazgatója. Az oldalt összeállította: Udvardy József

Next

/
Thumbnails
Contents