Észak-Magyarország, 1995. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-04 / 3. szám

4 ÉSZAK-Magyarország Megyei Körkép 1995« Ianuár 4»« Szerda _NOTESZ Minőség Udvardy József A szakmabeliek, a miskolci városháza és a szolgáltatást nyújtó társaság egyaránt az ellátás minőségének javulását várja az új sürgősségi orvosi ügyelet bevezetésétől. Mint közismert, január 1-től megszűnt az Első utcai ügyelet, és a későbbiekben há­ziorvosok munkaidején kívül, de a hétvé­geken és az ünnepeken már az év elejé­től a Bottyán János utcai rendelőben fo­gadják a betegeket. Érdemes elgondolkodni rajta, vajon mit takarhat a minőségi munka fogalma egy orvosi ügyelet esetében. Alapvetően lé­nyegesnek tartjuk, hogy mind az ágyhoz kötött, mind pedig a járóbetegek lehető­ség szerint a leggyorsabb és legeredmé­nyesebb gyógyításban részesüljenek. Mi­után bérünkből Európában talán a legma­gasabb, arányait illetően legalábbis a fel­ső kategóriába tartozó összegeket fizetjük ki, e szolgáltatás díját már előre leszurkol­tuk. Tehát az érintett orvos semmiképpen sem tesz szívességet, ha a lázas beteghez kiautózik, vagy a rendelőben szűnni nem akaró köhögésünkre keres medicinát. Ez persze csak a beteg és az orvos viszonyá­ra érvényes. Vannak ettől sokkal nehezeb­ben megítélhető dolgok is. A szolgáltatás minőségével akkor leszünk elégedettek, ha a szolgáltatás eredményes lesz. Azaz: a beteg vagy visszanyeri jó közérzetét, vagy pedig a beavatkozás ré­vén elindul a gyógyulás útján. Az ügyeletes orvos gyógyszert ír fel, in­jekcióz, vagy ha szükséges rendelőintéze­ti, esetleg kórházi beutalásról dönt. A lai­kus nem ellenőrizheti, hogy helyes-e a di­agnózis és a terápia. Bizalmunkkal tisztel­hetjük meg az ügyeletest, s legfeljebb ar­ra gondolhatunk: ha nap mint nap, hónap­ról hónapra sürgős esetekkel találkozik a doktor, a gyakorlat szakmájának mesteré­vé teszi. A szolgáltatás jogát megnyerő tár­saság arra törekszik, hogy idővel csak fő­állású orvosok adjanak ügyeletet. Teher­mentesíteni kívánják a családi orvosokat az ügyelet alól, akik így pihentebben és hatékonyabban foglalkozhatnak a pácien­sekkel. A rendelőben egy úgynevezett fek­tető szobát is be akarnak rendezni a gya­nús, vagy bizonytalan esetek megfigyelé­sére. ígéreteik szerint javítanak a műsze­rezettségen, a diagnózis megállapítására korszerűbb berendezéseket szereznek be. Maga a szándék tehát vitathatatlanul a szolgáltatás minőségének javítására irá­nyul. Miután az ügyeleti rendszer „visz- szacsinálása" nagyon nehézkes és hosszadalmas lenne, nem is tehetünk mást: bízunk benne, hogy az elképzelé­sek a gyakorlatban - mondjuk egy súlyo­sabb influenzajárvány idején - is valóra válnak. ingyenes jogsegély Miskolc (ÉM) - A Nyugdíjasok Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Kamarája ingyenes jogsegély szolgálatot tart január 4-én, ma 13 órától 17 óráig a Mindszent tér 3. szám alatt a VI. emeleti tanácskozó teremben. A jogi segítségre szoruló nyugdíjasokat szeretettel vájják. A gyerekekért Miskolc (ÉM) - A miskolci Gyermekegészség­ügyi Központ létrehozta a Tudománnyal a gyermekek egészségéért alapítványt. Számlá­ját a Postabank és Takarékszövetkezet Rt. miskolci igazgatósága kezeli. Számlaszám: 279-98902-024-021178. Kupica- De anyjukom, muszáj volt innom néhány kupica szíverősítőt, amikor megláttam a kocs­ma fölött azt az ufót! Rajz: Balázs-Piri Balázs Szakértelem, hatékonyság, értékmentés A miskolci önkormányzati bizottságok elnökei, legfontosabb feladataikról Miskolc (ÉM) - Az alábbiakban bemutatjuk a miskolci közgyűlés állandó bizottságai­nak elnökeit. A napokban megalakuló gré­miumok élén álló helyi politikusoktól azt kérdeztük: mit tartanak legfontosabb fela­datuknak e pozíciójukban. T. Asztalos Ildikó (44), a Tigáz miskolci üzem igazga tója, a pénzügyi-ellenőrző bizottság elnöke:- A bizottság tagjainak első találkozása lesz al­kalmas arra, hogy a kölcsönös ismerkedés után a következő négy évre vonatkozóan megfogalmaz­zuk elvárásainkat. Mindenképpen fontos, hogy a szakszerűség megjelenjen a bizottság munkájá­ban, és ezt a közgyűlés elfogadja, figyelembe ve­gye. Lényeges, hogy a bizottság ülésein külső szakértők illetve civil szervezetek képviselői is részt vegyenek, egy-egy adott téma kapcsán. Fontosnak tartom azt is, hogy a polgármester­ként megszerzett tudásomat hasznosítsam. Bistei Attila (30), tanszékvezető-helyettes egyetemi adjunktus, , gyakorló ügyvéd, a jogi és igazgatási bizottság elnöke:- A megváltozott körülményekre tekintettel és a felgyorsult központi jogalkotás tükrében a város jogalkotása nagyságrendileg több feladatot ró a képviselő-testületre. A számbelileg is megsok­szorozódó jogalkotási, rendeletalkotási feladat csak úgy végezhető el, ha a közgyűlés elé törvé­nyességi szempontból megfelelően előkészített normák kerülnek. Ez pedig csak úgy érhető el, ha megfelelő szakértelemmel látjuk el a felada­tunkat. A jogi és igazgatási bizottság fő feladatá­nak tekinti, hogy a fentieknek megfelelően min­den tekintetben segítségére legyen Miskolc kép­viselő-testületének. Célom továbbá egy olyan színvonalú szakmai munka megszervezése, ami­vel a normatív szabályozás olyan rendjét alakít­juk ki, hogy a rendeletalkotás és a lakosság el­képzelései találkozhassanak. 3 Csiba Gábor (39), orvos, baleseti sebész, a B.-A.-Z. Megyei Kórház orvos-igazgatóhelyettese, az egészségügyi bizottság elnöke:- Az egészségügyi bizottságban alelnökként már az elmúlt három évben munkát végeztem, kinevezett vezető hiányában a bizottság vezeté­sét vittem. Az itt tanultak alapján szeretném, ha a város egészségügye a már elfogadott koncepció alapján, annak végrehajtásával fejlődne. A kon­cepciót át kell tekinteni, aktualizálni kell, s vég­re kell hajtani. Szeretném elérni a kórházak egyenlő fejlesztését - a lehetőségek és az ésszer­űségek határain belül. Szeretném a biztonságos finanszírozást segíteni valamennyi egészségügyi intézmény számára. Az alapellátással korrekt, segítő kapcsolatot alakítok ki. Támogatni szeret­ném a vállalkozásokat, civil kezdeményezéseket. Kisebb, jobban funkcionáló intézmények, elége­dett betegek és dolgozók a célom. Horváth Ottóné Svidró Ibolya (39), biológia-technika szakos tanár, az oktatási bizottság elnöke:- Az oktatási és ifjúsági bizottság munkájában szélesebb körben szeretném bevonni a szakmát és az érdekképviseletet. A mindennapok tapasz­talatával rendelkezők véleményének meg kell je­lennie a bizottságban. A napokban az ehhez szükséges első lépéseket szeretném megtenni. Bízom benne, hogy a megkeresettek érdemi munkájukkal fogják segíteni a bizottság eredmé­nyesebb működését. Minden elképzelés annyit ér, amennyi megvalósul belőle. A másik dolog a bizottság nevében szereplő ifjúság szót tartalom­mal rendelkező szóvá szeretném tenni. Ezen kí­vül egy szemléletváltásra is szükség lenne az ok­tatás megítélésekor. Oda kellene eljutni, hogy az oktatás ÉRTÉK, nem a költségvetésben egy rub­rika. Akik ezt felismerték, ott lehet látni a minő­séget. Az okos város ad az oktatásának színvona­lára, az ellenkező módon gondolkodó azt nézi, mit lehet még tőle elvenni. Juga György (29), gépészmérnök, a Fidesz területi irodájának vezetője, a tulajdonosi bizottság elnöke:- Mint a város vezetésében részt vevő bizottsági elnök-tanácsnok a legfontosabbnak azt tartom, hogy az együttműködésben résztvevőkkel kidol­gozzuk a város irányításának új rendszerét, ami­be a tanácsnoki funkció hatékonyan tud illesz­kedni. Ennek egyik első lépése, hogy elkészüljön a választási ciklusra szóló városfejlesztési kon­cepció, aminek nagyon fontos eleme a vagyon­gazdálkodás. Az utóbbit két szóval tudnám rövi­den jellemezni: hatékonyság és értékmentés, ami azt jelenti, hogy a város vagyonának felélése elfo­gadhatatlan tendencia. Mindenképpen el kell ké­szíteni - s ebben, úgy gondolom, nem lesz vita - egy részletes vagyonleltárt, ami az eddig meglé­vő adatokra épül, azokat pontosítja és egységes szerkezetbe foglalja. Kelemen István (47), építész, építészmérnök, városrendezési­városgazdasági szakmérnök, a városfejlesztési bizottság elnöke:- Azt tartom a legfontosabb feladatnak, hogy hozzájárulhassunk a város további, kiegyensú­lyozott fejlődéséhez, az infrastrukturális elmara­dottság fokozatos felszámolásához, a városfej­lesztési ügyekbe minél nagyobb teret biztosít­sunk a magántőkének, a tulajdonosi tudatnak, s ezzel segítsünk felszámolni a gazdátlanságokat. Nélkülözhetetlennek tartom egy várospolitikai iránytű - koncepció - elkészítését. A város fej­lesztésében nagy jelentőséget tulajdonítok a ha­gyományoknak, az értékmegőrzésnek, az érték­tiszteletnek. Ugyanabban a szellemben szeret­ném folytatni a rehabilitációt, mint azt koráb­ban, Miskolc főépítészeként is tettem. Az elmúlt négy évben az önkormányzat nem fordított túl nagy gondot a regionális szemléletű településfej­lesztésre. Én azt szeretném, ha bizonyos kérdé­sekben a környező településekkel - közös érde­keink kölcsönös felismerése után - együtt tehet­nénk meg bizonyos lépéseket. sunk költségvetéséből sokat kénytelen áldozni szociális célokra. A bizottság legfontosabb fela­datának tekintem, hogy eléijük: a segítség azok­nak jusson, akik valóban rászorultak. A közgyű­lés szervezeti és működési szabályzata, mely meghatározza feladatainkat és hatáskörünket - s amelyet az elsők között tervezünk módosítani - remélem, hogy megfelelő jogosítványokkal, eset­leg döntési jogkörrel ruházza fel a bizottságot, melynek összetétele, úgy érzem, megfelelő alapot fog nyújtani a hatékony munkára. Szűcs Erika (43), közgazdász, szakközgazdász, az Agrobank Rt. miskolci fiókjának igazgatója, a költségvetési, adó és gazdálkodási bizottság elnöke:- Az önkormányzati törvény és a városháza szer­vezeti és működési szabályzata sok lehetőséget biztosít és kötelezettséget ír elő az önkormányza­ti bizottság számára. Saját bizottságom esetében ezeket a lehetőségeket szeretném jól kihasználni és a kötelezettségeket teljesíteni, mert a költség- vetés és gazdálkodás az önkormányzati munka egészére hatással van, valamilyen ponton szinte minden tevékenységgel érintkezik. Szeretnék a bizottságban és azon kívül is a szakértelemre tá­maszkodni. Szakszerűen és demokratikusan: ha úgy tetszik, ez lehetne bizottságunk szlogenje is. A bizottsági működés konkrét módjáról is van elképzelésem, de ezt szeretném a bizottság tag­jaival megvitatni és nyilván a gyakorlattal szembesítve is fognak a módszereink változni. Mint a költségvetési bizottság elnöke azt sze­retném, hogy finanszírozható legyen a város működése, jusson pénz fejlesztésre és tudjunk gondoskodni mindazokról, akik önmagukról gondoskodni nem képesek, és az így a városhá­zára hárul. Az elkövetkező négy évben jól érté­kelhető fordulatot szeretnénk - az általunk be­folyásolható területeken - a vállalkozások fej­lesztésében, támogatásában, a foglalkoztatás­ban és választókerületemben, az Avason, ahol a polgárokhoz közelebb kerülő önkormányzatot a helyi civil szerveződések befolyásának növe­kedését szeretném elérni. Varga Zoltán (48), építészmérnök, a Miskolci Építők Rt. elnök-igazgatója, a városüzemeltetési bizottság elnöke:- Bizottságunk kilenc - egymástól alapvetően el­térő - szolgáltatás gazdája. Legfontosabb a köz­üzemek likviditásának fenntartása. A félmilliár­dos kintlévőség súlyos gondot jelent. A hétszáz­milliós támogatás is nagy csatát tartogat. Straté­giai jelentőségű a közüzemi díjak és támogatá­sok arányos és elviselhető mértékű megállapítá­sa, a szolgáltató művek teljes körének városi tu­lajdonba vonása, valamint az üzemeltetési inf­rastruktúra technikai és technológiai elemeinek szinten tartása. A lakosság jogos elvárása felénk, hogy a bizottság szakértelmével segítse a köz­üzemek szolgáltatásainak minőségi javulását. Zámbó Tiborné (41), a Tigáz Rt: Miskolci Területi Igazgatóságán igazgatási, rendészeti vezető, a PR-munka szervezésével foglalkozik, a kulturális és sportbizottság elnöke: H Förster Gyula (40), orvos, pathológus, a környezetvédelmi bizottság elnöke:- A ’80-as évek elejétől a környezet- és természetvé­dő civil mozgalmakon belül a környezetvédelem, természetvédelem és a társadalom, gazdaság, politi­ka összefüggéseivel foglalkoztam. 1991 óta vagyok a környezetvédelmi és természetvédelmi bizottság el­nöke. Céljaim az elkövetkező időkre: a város formá­lásának, működtetésének hosszú távú, a környezeti feltételeket figyelembe vevő koncepciójának kialakí­tása, illetve a bizottság bekapcsolása ebbe a munká­ba. Az elvégzendő feladatoknak megfelelő hivatali fölépítés kialakítása. A bizottság és a polgármesteri hivatal közötti együttműködés jelentős javítása, a döntések előkészítési fázisába való bekapcsolódás. A város belső környezeti állapotának mihamarabbi ja­vítása, az ehhez szükséges feltételek megteremtése. Regionális együttműködések kialakítása. Kis Péter (38), középfokú számítástechnikus, vállalkozó, ügyvezető igazgató, a szociális bizottság elnöke:- Nagy örömmel és elszántsággal vállaltam el a képviselő-testület szociális bizottságának elnöki posztját. Tisztában vagyok azzal, hogy Miskolc jelenlegi állapotát figyelembe véve, ez a testület sajnos még jó néhány évig az egyik legfontosabb és legérzékenyebb feladatkört fogja felügyelni és irányítani. Az előző négy évben Diósgyőr egyéni képviselőjeként megismerhettem a kisnyugdíja­sok, az aktív korban lévő és pályakezdő munka- nélküliek, a különböző okokból, de javarészt ön­hibájukon kívül nehéz szociális helyzetbe került emberek gondjait. Szoros kapcsolatot építettem ki a területi szociális gondozóhálózattal és min­den eszközzel támogattam a munkájukat. Váro­- Nagy kihívásnak tekintem e megbízást. Úgy érzem, olyan munka részese lehetek, mely nagy jelentőséggel bír egy város életében. Hiszen a gazdaság talpraállításának, további fejlődésének elengedhetetlen feltétele a kultúra, mely eszkö­zül szolgál a város felemelkedésében. A sportnak a társadalmi életben betöltött sze­repét tekintve ugyancsak nagy jelentősége van. Ezért fontos, hogy e nehéz gazdasági körülmé­nyek között is a kultúra és a sport kiemelt sze­repet kapjon, és minden számára elérhető le­gyen. Úgy gondolom, az önkormányzat felada­ta, hogy olyan feltételeket biztosítson a művé­szek, a kultúrával, sporttal foglalkozó szakem­berek számára, melyben teljes odaadással, sza­badon végezhetik a munkájukat. Tudom, hogy anyagi gondokkal küzdenek a művészeti intézmények, sok tehetséges mű­vész és sportoló is. Ezért a művészek, az alko­tók, az élsportolók életkörülményeinek javítá­sában, a tehetséggondozásban, a művészek képzésében ösztöndíjakkal, művészeti díjakkal jelentős szerepet kell vállalnia az önkormány­zati mecenatúrának. De ez a támogatás nem jo­gosíthat fel senkit arra, hogy beleszóljon az al­kotómunkába. A-v

Next

/
Thumbnails
Contents