Észak-Magyarország, 1995. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-04 / 3. szám

1995- Tanuár 4-, Szerda Megyei Körkép ESZAK-Magyarország 5 „Katasztrofálisan alakult az MDF története” Mile Lajos: Nem biztos, hogy nyugvópontra jutottak a viták Mile Lajos: Korszerűbb, a polgári értékeket merészebben vállaló pártot szerettem volna Fotó: Laczó József Emel a Mihő Miskolc (ÉM) - A 10 százalékos áfa-kulcs 12 százalékra történő emelése következtében a Miskolci Hőszolgáltató Vállalat közüzemi szolgáltatásának fogyasztói díjtéte­lei módosulnak. Az árváltozás a la­kások köbméterétől függően havon­ta 50-100 forintos többletköltséget je­lent a fogyasztóknak. A magasabb díjat első ízben az 1995 januáijában esedé­kes számla alapján kell fizetni. A módosított díjak függetlenek az 1995. évben esedékes energiaár- emelésből adódó árváltozásoktól, ezekről később dönt az önkormány­zat képviselő-testülete. Tisztább utcát akar Miskolc (ÉM) - Nyílt levéllel for­dult Kobold Tamás, Miskolc polgár- mestere a politikai pártok helyi ve­zetőihez. „Miután vége a kampány­nak és befejeződtek a helyi önkor­mányzati választások, minden erőnkkel a megyeszékhely működő- képességén, fejlesztésén és az itt élők közérzetének javításán kell fá­radoznunk. A közérzetet befolyásol­ja az utcakép, a tűzfalak és a külön­böző reklámhordozók látványa is, amelynek tarkaságához a választá­si kampány idején falragaszainkkal mi magunk is tevőlegesen hozzájá­rultunk - írta a polgármester, aki kéri a politikai pártok helyi vezető­it, hogy működjenek közre a falra­gaszok eltávolításában. „Közös összefogással hassunk oda, hogy a megyeszékhely január 15-ig (az idő­járástól függően) szabaduljon meg legalább azoktól a szeplóktől, ame­lyeket nem elhibázott döntések, ha­nem az alkalom okozott Miskolc re­mélhetőleg egyre szépülő arcán” - olvasható Kobold Tamás nyílt leve­lében. Megalakult az MKM Miskolc (ÉM) - December 30-án tartotta Miskolcon alakuló gyűlését a Magyar Keresztény Mozgalom (MKM). A rendezvényen vitéz End- rey Antal, Ausztráliából hazatele­pült ügyvéd, az angol királynő jog­tanácsosa. az MKM országos elnöke tartott politikai összefoglalót, vázol­va a baloldali koalíciós kormány alatt kialakult gazdasági helyzetet és ennek várható politikai és társa­dalmi következményeit. A hallgatók egyöntetű véleménye szerint a mozgalomra igen jelentős, nemzeti fontosságú szerep vár a kö­zeljövőben. A helyi szervezet vezetőségének élé­re megválasztották Horzsa Berta­lan jogtanácsost. A Heves megyére is kiteijedő hatáskörrel rendelkező megyei szervező titkár legfontosabb feladatnak a mozgalom célkitűzése­inek, reformprogramjának ismerte1 tését tartotta. Vizes lepedőben Miskolc (ÉM - FJ) - Könyveket, audiokazettákat loptak el ismeret­len, de feltehetően a tudásra szom­jas tettesek hétfőn éjjel a miskolci sétálóutca egyik udvaráról - tájé­koztatta munkatársunkat Óvári András őrnagy, a Miskolci Rendőr- kapitányság sajtóreferense. A közel százezer forintnyi kultúrtéma ter­mészetesen nem a földön hevert: mielőtt hozzájuthattak volna, a tol­vajoknak le kellett feszíteniük egy fémszekrény lakatját. Tisztázatlan körülmények között hatolt be egy Nyékládháza melletti víkendházba január 2-ra virradóan ismeretlen csibész. Ha már benn volt, alaposan körül is nézett, mi­nek eredményeképpen 200 ezer fo­rint értékű ruhaneműt, illetve rádi­ótelefont orozott el. Ugyancsak betörésre adta a fejét N. Attila. A fiatalember még december 20-án bontotta ki a vattai élelmi­szerbolt falát, s lopott el százezer fo­rintra taksált ételt, italt. Valószínű­leg a karácsonyi és szilveszteri mu­latságok már felemésztették a sok­sok földi jót, N. Attila mégsem úszta meg szárazon - a zsaruk tegnap rá­húzták a vizes lepedőt. Drága fényképek Miskolc (ÉM) - Szerda reggel hat órától Szikszó, illetve Nyékládháza térségében mér a traffipax. Délután két órától este tízig Miskolc belterü­letén, valamint Kazincbarcika köze­lében villanhat egy méregdrágát a traffipax. Miskolc (ÉM - B.A) - Az MDF-en belüli tisztújításnak csak akkor van értelme, ha az egyben ala­pos tagrevízióval is jár. Erről Mile Lajos, az MDF megyei el­nöke nyilatkozott lapunknak. Elmondta: ha lát rá reális esélyt, hogy pártja kezdemé­nyező, integráló erőként jelenik meg egy tágabb polgári szövet­ség létrehozásában, akkor am­bicionálja újrajelöltetését. Az MDF valamennyi szervezetnél várhatóan március derekán befeje­ződik a tisztújítás. Ezzel párhuza­mosan - illetve e folyamat része­ként - a párt tagjai értékelik az el­múlt időszakban az MDF életében bekövetkezett változásokat. Ezt te­szik majd szombaton Borsod-Abaúj- Zemplénben is, amikor Miskolcon megyegyűlést tartanak a fórumo- sok. A leköszönő választmány nevé­ben Mile Lajos megyei elnök számol be a testület munkájáról. Lapunk kérdéseire válaszolva elmondta: a Demokrata Fórum megyei tevé­kenységét nem lehet az országos fo­lyamatoktól elkülönítve elemezni. 1992-ben került a megyei elnöki po­zícióba, amikor az akkori legna­gyobb kormánypárt megkezdte a zuhanórepülését. Ez volt Csurka István legharciasabb korszaka. Az egész párton belül végigvonult az a vita, amely az író-politikus neveze­tes augusztusi dolgozatának közzé­tételekor robbant ki, s nem biztos, hogy azóta is nyugvópontra jutott volna ez a polémia. A párton belüli viták meghatározó része nem lépett túl a többpárti demokráciában és egy demokratikus pártban elfogad­ható vitakultúra szintjén. Az MDF- re továbbra sem az elvétve előfordu­ló szélsőséges megnyilvánulások a jellemzőek - fogalmazott Mile La­jos. Az elmúlt időszak értékeléséhez hozzá tartozik az a tény is, hogy a párt két választást bukott el tavaly. „Ha szigorúan politikai értelem­ben akarom megítélni elnökségem időszakát, azt kell mondanom: ka­tasztrofális volt, mint ahogy a párt egészének története is katasztrofá­lisan alakult. Ha úgy közelítem meg a dolgot, hogy milyen a megyében a párt tevékenysége, társadalmi elfo­gadottsága, azt kell mondanom: nem tér el az országos átlagtól. A megyei választmány az MDF hely­zetét nem nehezítette tovább meg­gondolatlan politikai nyilatkozatok­kal, felelőtlen, szélsőséges politikai megnyilvánulásokkal - csendben dolgozott a testület, tette a dolgát” - fogalmazott a párt megyei elnöke. Nagyjából március közepén lesz a pártnak új megyei választmánya. Jelölteti-e magát az elnöki posztra? Miskolc (ÉM - KJ) - A Roma Par­lament az Alkotmánybíróság­hoz kíván fordulni azért, mert a december 11-i önkormányzati választásokon a kisebbségi kép­viselőjelöltekre a többség is sza­vazott - szól a hír. Véleményük szerint ez alkotmányellenes volt. Lapunk kíváncsi volt arra, mi a véleménye a Roma Parla­ment kezdeményezéséről a té­mában jártas szakembernek és egy érdekelt kisebbségi képvi­selőnek. Furmann Imre, a Nemzeti Etnikai Kisebbségi és Jogvédő Iroda igazga­tója:- Véleményem szerint az, hogy az önkormányzatokra mindenki szavazhat (vonatkozik ez a „nagy” illetve a kisebbségi önkormányza­tokra is), nem ütközik jogszabályba, illetve az alkotmányba sem. Hogy ez célszerű vagy nem, az nem jogi kérdés, sokkal inkább politikai, il­letve az adott társadalom összeté­telén, hozzáállásán is múlik. Tudok olyan emberekről, parlamenti kép­viselőkről is, akik - kifejezetten a Roma Parlament december 11-ét megelőző felhívására való tekintet­tel - nem voksoltak a kisebbségi ön- kormányzat képviselőjelöltjeire, mert azt mondták, maguk döntsék el az adott kisebbséghez tartozók, hogy kit akarnak kisebbségi képvi­selőknek. De sem alkotmányelle­nesnek, sem jogszabályba ütköző­nek nem tartom, hogy a többségi társadalom képviselői a kisebbségi önkormányzatok képviselőire is- kérdeztük Mile Lajost. Ennek po­litikai feltételei vannak - hangzott a válasz. A tisztújításnak csak ak­kor van értelme, ha az egyben na­gyon komoly és alapos tagrevíziót is jelent és ha ennek köszönhetően olyan összetételű párt jön létre, amelyik alkalmas kezdeményező, integráló tényezőként megjelenni egy tágabb polgári szövetség kiala­kításában. Ha erre lát reális esélyt, úgy am­bicionálja a jelölést. Az elnök sze­rint ugyanis a decemberi választá­son a különféle szövetségek sikere­sebben szerepeltek, mint azok a pártok, amelyek magukban száll­tak ringbe a mandátumokért. Nem mindegy tehát, hogy az MDF a mos­tani átalakulása révén olyan álla­potba kerül-e, amikor kétséges, hogy befogadják egy hiteles, társa­szavaztak. (Az más kérdés lenne, ha mondjuk valaki a Roma Parla­ment képviselőinek választására teijesztené ki ezt a jogot.) A jelenlegi törvény - persze ezt esetleg lehetne politikailag vitatni - még olyan faramuci helyzetet is le­hetővé tesz, hogy adott esetben a nem kisebbséghez tartozó emberek is lehettek volna kisebbségi önkor­mányzati képviselők, tehát nem lett volna kötelező, hogy például a ci­gány kisebbség képviselőjelöltje ép­pen cigány legyen. Elegendő lett volna az, hogy az illető jelölt vállal­ja a cigányság képviseletét. Ha er­ről nyilatkozatot adott volna, s összegyűjtötte volna a megfelelő számú ajánlást is, nyugodtan jelöl­tethette volna magát a kisebbségi önkormányzatokba. Ismerve a kisebbségi önkor­mányzatok összetételét én azt hi­szem - különösen a cigányság vo­natkozásában -, hogy semmiféle visszaélés nem történt, mindenütt az adott településen élő, legismer­tebb és a cigányság érdekében a leg­aktívabban dolgozó cigány embere­ket választották meg. Külön kell választani tehát a jogi és a politikai célszerűséget. Ha a jogszabályt a Roma Parlament elvá­rásai szerint konstruálják meg, il­letve módosítják, az sem lesz alkot­mányellenes. Burai Aladár, a Független Ci­gány Szervezet elnöke, miskolci ön- kormányzati és kisebbségi önkor­mányzati képviselő:- A Roma Parlament, vélemé­nyem szerint rosszul közelíti meg a dalmilag is elfogadott szövetségbe, vagy saját maga is képes lesz egy ilyen szövetség létrejöttét generál­ni. Ha valóban olyanná alakul a pártja, mint amilyenben szívesen vállalná újra az elnökséget, nem fe- nyegeti-e az a veszély, hogy még­sem választják meg, mondván: új műsorhoz, új férfi kell? - firtattuk. „Ha okkal-joggal érne az a vád, hogy az általam vázoltakkal merő­ben ellentétes politikai magatartást tanúsítottam volna, akkor hiteltele­nül próbálnám magam egy ilyen kezdeményezés vezető figurájaként megjeleníteni. Nekem viszont az MDÉ-en belül a legtöbb konfliktu­som éppen abból származott, hogy sokkal korszerűbb, gyakorlatia­sabb, a polgári értékeket merészeb­ben vállaló pártot szerettem volna” - hangzott a válasz. kérdést, én nem értek egyet velük. Miért ne szavazhatnának a többsé­gi társadalom tagjai a cigányság képviselőire, amikor a cigányság is szavazhatott a többségi társadalom képviselő-, illetve polgármesterje­löltjeire. Magyarországon vagyunk, együtt élünk... Nem vagyok meggyőződve arról, hogy ez a kezdeményezés jót tesz majd a cigányságnak, sőt, még árt­hat is. Kétségtelenül az a cél, hogy önszerveződés útján vegye kezébe saját sorsát a cigányság, de úgy kell ezt tennie, hogy az jó legyen a társa­dalomnak is. Ha a társadalom segí­tő kezet nyújt felénk, azt nekünk el kell fogadnunk. De hogy foghatná meg a társadalom a kezünket, ha mi állandóan eltaszítjuk ma­gunktól? A kisebbségi önkormányzatok­nak annyi joggal kell élniük, am­ennyi jelenleg megadatik, nyilván menet közben csiszolódik majd ki tevékenységük, úgy, mint a gyé­mánt, amely csak akkor lesz szép és értékes, ha megmunkálják. Azt gondolom, hogy a kisebbségi önkor­mányzat is csak akkor lesz jó, ha a többségi társadalommal, a helyi ön- kormányzatokkal együtt, egymás mellett tud dolgozni. Természete­sen megfogalmazva saját működési szabályzatát. Azért sem értem a Ro­ma Parlamentet, mert a kisebbségi törvény előkészítésénél ők ott ültek az asztal egyik oldalán. Akkor kel­lett volna ezeket a dolgokat tisztáz­ni, nem utólag feszegetni. A magam részéről tiltakozom a kezdeménye­zésük ellen. Egymás mellett - együtt a kisebbségekkel _ INNEN SZÓLVA Kannás kórság Priska Tibor Hihetnőnk, hogy a szilveszterezés az új­évi jókívánságok után a bor már nemigen érdekel senkit, ellenben mégis szó esik ró­la. Ennek oka főként egy egri vállalkozó, kit azzal gyanúsítanak, bogy izocukornak nevezett valamivel pancsolt tisztes mennyiségű italt, ámbár erről az izéről eleddig nem igen tudtuk, eszik-e, vagy isszák. Most már tudjuk, hogy helytelen ezzel a valamivel készíteni, pancsolni az italt. Feltűnt az is, hogy az illető úr 47 mil­lió (igen, millió) forint értékben vásárolt izocukrot, ennyi mennyiség pedig már nem is fér el a spájzban. Leginkább kannás borként fogyasztottuk ezt a nedűt, viszonylag olcsó ára miatt bő­séggel Miskolcon és föltehetően megyénk más részeiben is, nem is igen figyelve a kényesebb gyomrúak fintorgására, enyhe hasmenésére. A pancsolás felfedezése óta sok minden kiderült. Mindenekelőtt az: az újságok sok kárt okoznak azáltal, hogy ezt világgá kürtölik, hisz ily módon csökken az Eger környéki borok rangja. Miként a történelemben mindig, most is a hírhozó a hibás, jobb lett volna, ha az újságok csendben maradnak és nyugisán iszogat­ják a kannás kórságot. Kiderült az is, hogy vannak ám nálunk bortörvények, csak ezeket be kellene tartani, jó példával elől járni az arra illetékeseknek. A szóban for­gó pancsolós úr egyebek között a Szőlő és Bortermelők Egyesületének vezetőségi tagja, mint ilyen, föltehetően ismerős a bortörvényekben. Az is kiderült, hogy az ilyesféle pancsolások már évtizedek óta beváltak, alkalmaztatnak és egyéb, más­féle pancsolások, hamisítások is. Kínában keményen fellépnek a hamisítások, a rossz minőséget gyártók, árusítók ellen, úgyannyira, hogy nem is olyan régen, az Amur vidékén egészségre káros szesz for­galmazása miatt több embert kivégeztek. No, nem kell megijedni, Kína messze van, mi egyelőre a fejcsóválásnál tartunk, és megnyugodva vehetjük tudomásul, hogy az Eger környéki borvidékeken hivatalos emberekhamarosan vizsgálatot indítanak bizonyos májbetegségek okán, mivel eme betegségek feltűnően szaporodnak. Tény, hogy nem igen tudjuk, mikor, mit iszunk bor gyanánt. Hogy amit elénk tesz­nek kukoricából, szalmából, seprűből vagy miből gyártódott. De hát ugye tetsze­nek emlékezni az egyszeri korcsma'rosra? Érezvén idejének végét, magához hívatta családját és közölte, hogy elárul egy nagy titkot, mit nem kíván a sírba vinni. Fiaim - mondotta -, tudjátok meg, hogy szőlő­ből is lehet bort csinálni. Szociális földprogram Encs (ÉM - FL) - A Népjóléti Minisztérium által kezdeményezett „Szociális fóldprogram” Encs környéki irányítói részére kétnapos szakmai tanácskozást tartanak január 9-én a városháza nagytermében. Zabó Tamás főtanácsostól megtudtuk, hogy a városban és a környező településeken már 1993-ban megkezdték a program megvalósítá­sát. Kísérleti jelleggel, a munkanélkülivé vált, elszegényedett vagy a termelőszövetkezetek megszűnése miatt háztáji nélkül maradt idős lakosság megsegítésére. 200-300-400 négyszö­gölnyi földterületet biztosítottak részükre, gondoskodtak a terület felszántásáról és bizto­sították a vetómagvakat is. A rászorultak így megtermelhették a háztartásukhoz legszüksé­gesebb zöldségféléket, a babot, a burgonyát. A kezdeményezés eddig mintegy 60 települést érintett. A hétfői tanácskozáson először a Nép­jóléti Minisztérium képviselői tartanak szak­mai előadást, majd az alapítványok, közalapít­ványok működésének jogi és gyakorlati kérdé­seiről lesz szó. Természetesen megvitatják a szociális földprogram megvalósításának ta­pasztalatait és a további tennivalókat is. Lókolbász- Szegény nagypapa, csak mint lókolbász érte meg a privatizációt... Rajz: Sajdik Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents