Észak-Magyarország, 1995. január (51. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-24 / 20. szám
8 ÉSZAK-MAGYARORSZÁG Kultúra 1995. Tanuár 24-, Kedd _TÉKA Kortárs Miskolc (ÉM - V.T.) - Székelykeresztúrott, 1919 májusában úja Magyar etűd című versében Lázáry René Sándor: „Timafalvi temető- be’/Fekszik vitéz Petőfi.../ De ha mégis föltámadunk - / égi tisztét betölti!” Aligha gondolnánk (rögtön), hogy Lázáry soha nem élt: a századforduló nyelvhasználatát, stílusképét rekonstruáló (Marosvásárhelyen élő) fiatal költő, Kovács András Ferenc olyan hihetően „hazudik”. Ez a rekonstrukció kiterjed a korabeli szöveg valamennyi jellemzőjére: a helyesírásra, rímtechnikára, az archaikus, szórendi „furcsaságok”-ra. Nem pusztajáték ez, hanem filozófia, a posztmodemben és a posztmodemt bírálók műveiben (pl.: Habermas, Lyotard, Derrida, Nagy Pál) körüljárt grammatikai archaizmus egyfajta továbbgondolt lírai vetülete. A modern utáni kor az irodalmi emlékezet néhány pillanatra fel-felvillanó reminiszcenciáit átjárhatóságukban (és az intertextualitá- sukban) értelmezi. Az újraírás minőségbeli fontossága, hitelessége hangsúlyozott, nem úgy, mint Kovács András Ferencnél - ő magának teremt tárgyat, jelen esetben egy személyt. Lázáry a versek lábjegyzete szerint latin és francia szakos tanár volt, kiváló roma- nista hírében állott. A költő magasra teszi tehát a műveltség mércéjét, a poéta doctus fiktív jelen-árnyékában éli a korabeli századforduló napjait. Kimunkált verskategóriáiban a modem akcentussal beszéltetett ódivat (sok más kortárs művel szemben) nem kíván szótárt. Ez a használatmód maga a szótár, lapozgatása egy olyan szerep!játék), melyben megélhető a hagyomány és a modem ötvözetének újszerű izgalma. Irodalmi folyóiratainkban itt-ott rendre felbukkannak, legutóbb a Kortárs januári száma közöl négy újabb Lázáry-verset. Pesti színidirektorok Budapest (MTI) - A Fővárosi Önkormányzat messzemenően figyelembe fogja venni a színházi szakma véleményét a József Attila, a Művész és a Szabadtér Színház igazgatói posztjára kiírt pályázatok elbírálásánál. Schiffer János főpolgármester-helyettes elmondta azt is: nem tartja szerencsésnek, hogy a színházi struktúra átalakítása előtt kell dönteni ezekről a - még az előző közgyűlés által kiírt — pályázatokról. Célszerűnek látná, ha ezekben az ügyekben egy év múlva határoznának. Addigra ugyanis kialakul az új színházi struktúra, lezárulnak a minisztériummal folyó tárgyalások a Játékszín, a Budapesti Kamara és a Rock Színház sorsáról, illetve az Operaház és az Erkel Színház szétválasztásáról. A szakmai kuratóriummal azonban mindettől függetlenül folyamatosan véleményezik a pályázatokat, s így várható, hogy február végén a Fővárosi Közgyűlés is állást foglalhat róluk. Az MTI más forrásból származó értesülése szerint a Szabadtér Színház élére hárman, a József Attila Színház igazgatói posztjára hatan, a Művész Színház vezetésére kilencen pályáznak. A Művész Színház vezetésére aspirálók között van egyebek mellett Szinetár Miklós, Szombathy Gyula, Csiszár Imre és Kerényi Gábor Miklós is. A Szabadtér Színháznál a jelenlegi vezető, Koltai Gábor ismét pályázik. (Báb)színészmesterség A vicc ismerős: „Doktor úr, meddig operálunk még?" - kérdi az asszisztens az orvostól. Mire a válasz: „Operálunk? Én azt hittem, boncolunk..." Viccet mesélni nem mindenki tud. Ahhoz külön tehetség kell. A vicc eljátszásához pedig méginkább. De akinek van tehetsége, az könnyen megtanulhatja. Ezzel próbálkoztak a bábszínészek is ottjártunkkor a Honti György, a Miskolci Nemzeti Színház színművésze által vezetett színészmesterség órán, a Csodamalom Bábszínház színháztermében. Ők is próbálták megválaszolni azt a vitatott kérdést, el lehet-e játszani, hogy a gróf háttal áll az ablakban és az anyjára gondol. A színész állítja, igen. A bábszínész-hallgatókhoz pedig méginkább közel áll a kérdés, hiszen nekik „láthatatlanul", a paraván mögül kell gondolataikat megjelentetniük. Egyelőre gyakorolnak. A diákváros régi-új színfoltja Beszélgetés a Református Theológiai Akadémia dékánjával Lassan vége a vizsgaidőszaknak. Az első tanítási nap február első hétfője lesz. Fotók: Dobos Klára Sárospatak (ÉM - DK) - Négy éve működik a sárospataki Református Theológiai Akadémia, ami azt is jelenti, hogy egyelőre nem teljes a hallgatói létszám: egy évfolyam még hiányzik. És hiányzik még más is, például egy épület... Győri István dékánnal beszélgettünk céljaikról, lehetőségeikről. • Mint minden kezdet, természetesen ez is nehéz volt, sőt még most is nehéz. ’91-ben kezdtünk, mintegy 45 hallgatóval. Most a legidősebbek negyedévesek, ötödévesek még nincsenek: Az első évben ebben az épületben, ahol most vagyunk, még a gimnázium internátusa volt. Aztán visszakaptuk a tanítóképzőtől az úgynevezett Oncsa-épületet, és különféle cserék során végül is ’93 nyarán ide költözhettünk. Úgyhogy folyamatosan mozgásban voltunk, költözködtünk, és ahogy a létszám nő, úgy kell tovább mozdulnunk. Jelenleg is elég szűkén vagyunk. □ Viszont visszakapták a zeneiskola épületét... • Ez így igaz, csak az a gond, hogy ennek az ügye elakadt. Már megkapták a kormánytól a kártérítést, de az új épületet még nem kezdték építeni. Jövőre lehet, hogy meg kell szüntetnünk a főépületben az inter- nátust, és albérletet kell keresni néhány hallgatónknak. Pedig lehetőség szerint ragaszkodunk ahhoz, hogy minden hallgató bent lakjon. □ A tanárokat nehéz volt meghívni? • Egy induló intézménynél a tanári létszám nehéz pont. Nálunk meg különösen, mert azt tudni kell, hogy hazánkban az elmúlt időben kimondottan teológiai tanárképzés nem volt. Arra sem volt mód, hogy ha valaki megszerezte a lelkészi képesítést, elvégezzen egy bölcsész szakot. Ezt az egyház megpróbálta úgy kompenzálni, hogy lehetőséget teremtett külföldi posztgraduális képzésre. Jelenleg négy főállású tanárunk van, akik itt laknak, és tizenöt részállású. Az egyik főállású kolléga kanadai állampolgár, aki kilenc évre jött ide tanítani - tulajdonképpen misszionáriusként. Holland nyelvet is tanít, mert a református egyháznak mindig is volt holland kapcsolata. Ott a református egyház hagyományosan meghatározó tényező. Sok ösztöndíj lehetőség is van Hollandiában. □ Van más külföldi kapcsolatuk is? • A kolozsvári teológiával folyamatosan működő diákcsere-programunk van, félévente két hallgató megy át és jön ide. Egyébként 126 hallgatónkból, harminchatan határainkon túlról érkeztek. És próbálunk olyan lehetőséget nyújtani a második generációs nyugat-európai vagy amerikai lelkészeknek, akik kint születtek, hogy fél évig itt tanulhatnak magyar egyháztörténetet. Az USA-ból az első lelkész már itt is van, hogy erősítse nyelvtudását, gyökereit, ez fontos, ha otthon magyar gyülekezetben szeretne dolgozni. □ Mi a legnagyobb gotuljuk? • Több is van, de az egyik legnagyobb a tanszéki könyvtárak gondja. A nagykönyvtár működött az államosítás után is, de az már nehezebb kérdés, hogy lehet a tanszékeket visszamenőlegesen is ellátni folyóiratokkal. Hat tanszékünk van, mindegyiknek szabadpolcos tanszéki könyvtára, ahol önállóan is tudnak a hallgatók dolgozni. A nagykönyvtár háromszázezer kötete között nehezebben találnák meg, amit keresnek, azon kívül pedig ezek nagy része muzeális érték, ha elvesznek, pótolhatatlanok. □ „Otthon” vannak már a városban? • Úgy érzem, igen. Ez az intézmény új színfoltot jelent a diákvárosban. A helyi egyház életébe bekapcsolódnak a teológusok mint jövendő lelkészek. A környező falvakban a felsőbb évesek nyelvet tanítanak, öregeket látogatnak. A tanítóképzőn tartanak bibliaismertető klubot, vitakört. □ Segíti önöket a város vezetése? • Nem nagyon, de ez természetes. A Rákóczi Gimnáziumot kapta vissza az egyház, abból lett a református gimnázium, helyette építette a város az Árpád Vezér Gimnáziumot, így ami pénz oktatási célra van, azt oda koncentrálják. □ Elégedett a jelentkezők számával? • Eddig minden évben túljelentkezés volt, az elmúlt évben is felét tudtuk felvenni a jelentkezőknek. Mi elsősorban az egyházak részére képzünk munkatársakat, a szükséges helyek határozzák meg a létszámot. De nehéz azt felmérni, hogy akár egyházi keretben, akár azon kívül mennyi lelkészi képesítésre van szükség. Új munkaterületek alakulnak a változó egyházban. Már van főállású lelkész Miskolcon a Szent Erzsébet Kórházban, vagy van lelkésze a Gyermekvárosnak is. Lelkészi diplomával egyre inkább máshol is el lehet helyezkedni. Alap a nemzeti értékek szolgálatához Folytatódik (s talán egyszer be is fejeződik) a NAT vitája Budapest (ISB - D.Á.) - „Egy-egy jellemző részlet, illetve történet ismerete az antik görög mitológiából, a Bibliából. Homérosz, Szophoklész, Shakespeare, Goethe műveinek egy-egy jellemző, ismert részlete. Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János, Jókai Mór, Ady Endre, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsig- mond, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila, Radnóti Miklós néhány művének ismerete teljes művek, illetve jellemző részletek alapján. Néhány mű a II. világháború utáni magyar irodalomból, illetve a kortárs irodalomból.” íme a nevekhez fűződő konkrétum, amit a Nemzeti alaptanterv 1994 decemberében szignált tervezetében a alsó-középfok (7-10. évfolyam) irodalom tanításához kapcsolódva olvashatunk. Ilyenkor persze az első reflex, hogy a „kimaradottak listája” jut az ember eszébe. (Janus Pannonius, Bessenyei, Berzsenyi, Kazinczy, Katona József, Madách Imre, Juhász Gyula, Tóth Árpád, hogy csak azokat soroljuk, akik először az eszünkbe jutottak.) A Nemzeti alaptantervnek nyilván nem lehet feladata, hogy értékeinkről teljes listát adjon, bár tény: a felsorolt névsor azért lehetne bővebb, ennél masszívabb alapozást várnánk el az irodalom tanításától. Egy tíz osztályt végzett fiatalembertől, azért például legalább egy magyar drámaíró megnevezését is meg lehetne követelni. A NAT-tól természetesen senki sem azt várja, hogy bármelyik tárgyból is ehhez hasonló konkrét listákkal szolgál. Ennél sokkal általánosabb. A fejlesztési követelmények között például ezt olvashatjuk: „a magyar irodalomban nagyhatású, jelentős művek alaposabb ismeretének világos és vonzó formában való bizonyítása például 100 vers, 15-20 novella, 4-5 regény, 1-2 dráma alapján. A tananyag, a fejlesztési követelmények és a minimális teljesítmény részletes vizsgálatára természetesen egy ilyen újságcikk nem alkalmas, így hát tekintsük át inkább azokat az alapelveket, amelyeket a most ismételten vitára bocsátott Nemzeti alaptanterv összeállításánál alkalmaztak. A dokumentum - mint az előszóban olvashatjuk - demokratikus, mert egyrészt polgári értékekre kíván felkészítem, másrészt a minden ember számára nélkülözhetetlen általános műveltségnek azokat a továbbépíthető alapjait tartalmazza, amelyeket minden magyarországi iskolában az 1-10. évfolyamokon figyelembe kell venni. A Nemzeti alaptanterv nemzeti volta abban rejlik, hogy a közös nemzeti értékeket szolgálja. Fontos szerepet szán a nemzeti hagyományoknak, valamint a nemzeti azonosságtudat fejlesztésének, beleértve az ország nemzetiségeihez és más etnikumaihoz tartozók identitásának ápolását is. A Nemzeti alaptanterv a kötelező oktatás azon követelményeit foglalja magában, amelyek elősegítik, hogy a közoktatás minden iskolatípusában az alapvető tartalmak egységesen és arányosan érvényesüljenek. A követelményeket úgy határozza meg, hogy átlagos feltételek mellett a közoktatási törvényben megszabott kötelező órakeret mintegy fele elegendő legyen. Azaz: lehetővé teszi kiegészítő tartalmak és követelmények meghatározását. A tartalmakat és követelményeket átfogó műveltségi területek keretében, és nem tantárgyakba rendezve fogalmazza meg. Az alsó-középfokú szakaszban a következő tíz műveltségterületet határozták meg: anyanyelv, élő idegen nyelv, matematika, ember és társadalom, ember és természet, Földünk-kör- nyezetünk, művészetek, informatika, életvitel és gyakorlati ismeretek, valamint testnevelés. (A cikkünk elején jelzett „irodalom”, akárcsak az ének-zene, a vizuális kultúra valamint a mozgóképkultúra a „művészetek” műveltségi területébe tartozik. A Nemzeti alaptanterv által kitűzött célok és a tartalom szabályozására használt megoldások nemcsak hogy megengedik a különböző tantervi változatok, tankönyvek és más taneszközök készítését, illetve az iskolai pedagógiai programok és a helyi tantervek kidolgozását, választását, hanem ezeket a tartalmi szabályozás elengedhetetlen részeként kezelik. A Nemzeti alaptanterv lesz az alapja a 10. évfolyam elvégzése utáni alapműveltségi vizsga követelményeinek és vizsgaszabályzatának. Nem hagyományos értelemben vett tanterviül van tehát szó, hanem egy alapról a helyi tantervek és tantárgyi programok számára. A NAT hatályba lépésével kapcsolatban egyelőre korai bármit is mondani, hiszen még csak elfogadása van folyamatban. Az azonban bizonyos, hogy az évfolyamok majd fokozatosan térhetnek át a Nemzeti alaptanterv alkalmazására. Az oktatási kormányzat feladata, hogy segítse elő az áttéréshez szükséges feltételek megteremtését, a tantervek, programok, tankönyvek és más taneszközök választékának kialakulását, az új vizsgarendszer bevezetését, a pedagógusok ennek megfelelő továbbképzésének megszervezését. Zenei fővárosok Szerencs (ÉM) - A Zenei fővárosok című sorozatban Milánó zenei életével ismerkedhetnek az érdeklődők január 25-én, szerdán délután 5 órától Szerencsen, a Városi Kulturális Központban (Rákóczi-vár). Nagy sikerekről és nagy bukásokról egyaránt szól az előadó: Juhász Péter. Filmklub Patakon Sárospatak (ÉM) - Ismét beindítja filmklubját a sárospataki Művelődés Háza. Az első előadás a tervek szerint február 7-én lesz. A bérlettulajdonosok a következő filmeket láthatják: Prospero könyvei; Éjszaka a földön; A zongorakísérő; A szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretője; Egy szöszi szerelme; Hímnem, nőnem; Idő van; Ködös utak. Diákok külföldön Bécs (MTI) - Ausztria európai uniós csatlakozása a kétoldalú oktatási kapcsolatokra is kihat, s mindenképpen befolyásolja az ausztriai felsőoktatási intézményekben tanuló illetve tanulni kívánó magyar fiatalok helyzetét. Nagy Tibor Gyula, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium nemzetközi kapcsolatok főosztályának vezetője, az Ekvivalencia Központ igazgatója a bécsi Collegium Hun- garicumban tartott előadásában elmondta, hogy bár Ausztria európai uniós teljes jogú tagsága kedvezőtlenebb helyzetet jelent az unión kívüli ország diákjai számára, a hátrányok kevésbé vonatkoznak a társult tag Magyarország polgárába. Ezenkívül a két ország igyekszik megtartani az elmúlt években kialakított előnyös helyzetet. A két minisztérium illetékesei megkezdték a tárgyalásokat az új helyzetben kidolgozandó rendelkezésekről. Ezzel párhuzamosan az oktatásban érvényes rendelkezések európai uniós harmonizálásán kívül a minisztérium közeli terve a külföldön tanulók helyzetének rendezése. Jogállásukat közelíteni kívánják az otthon tanulókéhoz. Ez a sok esetben minden támogatás nélküli diákok számára körülményeik konkrét javulását tenné lehetővé. A tájékoztató egyben a minisztériumi igazgató számára is informatív volt: mint mondotta, az ausztriai magyar diákoktól csakúgy, mint következő németországi látogatásán maga is tapasztalatokat gyűjt a szükséges intézkedések érdekében. A diákok számára fontos információ, hogy az ausztriai elismert egyetemeken és főiskolákon szerzett diplomákat Magyarországon - az említett Ekvivalencia Központon keresztül - továbbra is honosítják, legfeljebb egyes szakokon kell különbözeti vizsgákat tenni. Az ilyen honosított diplomák végzettség szempontjából egyenértékűek a magyarországival. Nagy Tibor Gyula felhívta azonban arra a figyelmet, hogy a nyugati országokban egyre több a jól csengő nevű főiskola, egyetem, amely sok esetben nagy tandíjért sehol nem hasznosítható papírt ad csupán. Mind a külföldi egyetemre igyekvők, mind a hazájukba visszatelepedők számára segítséget és tanácsadást ígért az általa vezetett Ekvivalencia Központ révén. _Röviden A Páneurópa Unió klubjának tagjai január 25-én, szerdán délután 5 órától találkoznak Miskolcon a Herman Ottó Múzeum papszeri épületében. A Premier Színház február 6-án és 7-én mutatja be Szirmai Albert és Bakonyi Károly Mágnás Miska című operettjét Miskolcon a Rónai Művelődési Központban. Egészségmegőrző tanfolyam indul január 28-án, szombaton reggel 9 órától Miskolcon a Családsegítő Szolgálat központjában (Budai József u. 4.) A Rónai Művelődési Központ kezdők és haladók részére indít szabásvarrás tanfolyamot. (Miskolc, Mindszent tér 3.) Érdeklődni a 342-485- ös telefonszámon lehet. Márciustól újra indul az agykont- roll-tanfolyam a miskolci Rónai Művelődési Házban. Jelentkezni a 342-485-ös telefonszámon lehet.
