Észak-Magyarország, 1995. január (51. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-24 / 20. szám
A SZELLEM VILAGA AzEszak-Magyarországkeddímbllékléte •. 1995. Január24. Kulturális Kitekintő Pesti premierek Budapest (MTI) - Bozsik Yvette és társulata táncestjét tekinthetik meg az érdeklődök ma a Katona József Színházban. Az első részben a Holdfényke és a hórihorgas faka- pács című produkcióját mutatja be a táncos-koreográfus. A másik Bo- zsik-kompozíció a Valahogy úgy címet kapta, amelyben a Harangozó Gyula-díjas művész partnerei: Bodor Johanna, Fekete Hedvig és Péntek Kata. Kárpáti Péter Országalma című darabjának pénteken lesz az ősbemutatója a Pesti Színházban. Kárpáti műve a kortárs magyar irodalom támogatására meghirdetett vígszínházi drámapályázaton nyerte el a zsűri legrangosabb elismerését az elmúlt esztendőben. A cigány népmeséi ihletésű játékban Jakab, Csulánó, Jankó, Mátyás, Anyus, Mariska, a királyné, Lola, az ezredes, a tábornok, a főjegyző és az ördög története elevenedik meg. A kétfelvonásos játékban színpadra lép Cserna Antal, Gesztesi Károly, Szarvas József, Rudolf Péter, Kútvölgyi Erzsébet, Kéri Kitty (főiskolai hallgató), Igó Éva, Murányi Tünde, Király Attila, Sipos András. Az előadás díszleteit Galambos Péter tervezte, a jelmezek Kárpáti Enikő munkái. Az Országalmát Simon Balázs főiskolai hallgató állította színpadra. Botho Strauss Az idegen című színművét mutatja be az Éjszakai Színház vendégként a Merlinben szombaton este 10 órától. Az idegen főszerepeit Bitskey Tibor és Ternyák Zoltán alakítja. Az előadást Kóváry Katalin rendezte. Picasso Malagában Malaga (MTI) - 1995 januárja fontos képzőművészeti eseményt tartogat Malaga lakóinak és az odalátogatóknak. A Püspöki Palotában 184 Picasso-művet mutatnak be, „Picasso, az első tekintet” címmel, a művész különböző korszakaiból. Olajképek, metszetek, ceruzarajzok, kerámiák - a kiállított művek közül a legtöbbet először láthatja a közönség. A műtárgyak Christine Picasso, a festő legidősebb fia özvegyének tulajdonát képezik. Picasso - akit a század legtermékenyebb képzőművészeként tartanak számon - Malagában született. 10 éves korában elkerült La Corunába, majd Barcelonába és Párizsba. Szülőházából azóta múzeum lett, és a malagaiak büszkék is rá. A Picasso házmúzeum műkincsanyaga rendkívül szegényes; néhány illusztrált könyv, féltucat kerámia, a Spanyol Köztársaság támogatására készült metszetsorozat. Gazdag viszont a dokumentációs anyag; 4500 kötet, 23 000 cikk, dia- pozitívek, fénykép- video- és hang- felvételek, plakátok. Az eladott könyvtár London (MTI) - Az Egyesült Államokban eladták az 1991-ben elhunyt világhírű angol író, Graham Greene könyvtárát és levéltárát. A londoni Bloomsbury Book Auctions szóvivőjének bejelentése szerint több hónapos tárgyalás után, más amerikai érdekeltségek erős konkurenciáját legyőzve végül is a Massachusetts állambeli Boston College John. J. Burns Könyvtára szerezte meg az elhunyt angol író 60 000 darab személyes okmányát és mintegy 3000 könyvét. A korunk egyik legjelentősebb írójának számító, az irodalmi Nobel-díjra többször is javasolt Graham Greene hatvannál több könyvet jelentetett meg. Az aukciós cég közlése szerint az író nagy súlyt helyezett hagyatékának eladására. A befolyó pénzt Elizabeth nevű nővérének támogatására fordítják, aki agyvérzés következtében mozgásképtelen lett. Ő volt az, aki Graham Greene leveleit éveken át legépelte. Graham Greene könyvtárában számos kötet található a szerző kézírásos jegyzetével. Az aukciós cég szóvivője szerint „kifejezetten ritkaságszámba megy az olyan könyvgyűjtemény, amely egy alkotó szerző ilyen sokrétű meg- i jegyzéseit tartalmazza”. Életmű impresszionista skiccekből Motívumok Antoni Gaudí építészetnek szentelt életéből Miskolc (EM - DK) - Zseni vagy őrült? Ez a kérdés a nagyot alkotók kapcsán gyakran felmerül. Mert a két fogalom eléggé közel áll egymáshoz. Hiszen ki más merne annyira elrugaszkodni a világtól, ki más merné elengedni úgy a fantáziáját, hogy annak eredménye már megvalósíthatatlannak látszik - ha nem egy őrült. És - kis szerencsével - ki más valósíthatná meg az „őrült” elképzelést, mint egy zseni? Antoni Gaudí zseniális építész volt... Barcelona volt az a szerencsés város, ahol épületei nagyrészt fölépül- tek. Hogy milyen stílusban? „Gaudí sohasem vigyázott a stílus tisztaságára, és sohasem csinált pontos utánzatokat, hanem a múltbéli építményekből inkább ihletet merített” - olvashatjuk Rainer Zerbst az építészről készített monográfiájában. Valószínűleg a stílusok keverése miatt kaphatta Gaudí a lehető legrosszabb osztályzatot felvételi vizsgamunkájára. Aztán volt olyan terve, amellyel azért nem nyert díjat, mert túl fantasztikusnak tartották. De díjat később sem kapott, valószínűleg, mert építészeti eszméi túlságosan merészek voltak ahhoz, hogy kormányzati hatalmak elismerését kivívhatták volna. A város vezetésétől még munkát sem nagyon kapott. Téglagyáros tervek Ám szerencsére találkozott Güellel, az új katalóniai téglagyárossal, aki Gaudíban találta meg ideálját, a művészi zsenialitással párosuló társadalmi elkötelezettséget. Az építész még 1883-ban tervezett Güell- nek egy vadászlakot, amely nyers terméskőből és csempéből készült volna. Ez sohasem épült fel... Később, 1884-ben újratervezte a barcelonai Güell-birtokot. Ennél szembeötlő a mór hatás - például a lovarda fölötti miniatűr tornyokban -, de a lóistállók belseje már neogótikus. Aztán megépítette a Güell-par- kot, háromdimenziós szürrealista festményt komponált a táj kellős közepébe. Ettől fogva nem állította meg semmi. Monográfusa szerint szinte gátlástalanul engedett szabad folyást építészeti látomásainak, amelyek szigorú szerkesztési elvekre épültek. Következő munkája egy rezidencia megtervezése volt. Míg a Güell-park egy színektől megrésze- gült építész túlburjánzó képzeletét hozta felszínre, a Battló-ház (Casa Battló) Gaudít olyan építésznek mutatja, aki egyre jobban eltávolodik attól a felfogástól, mely szerint az építészet az emberi kéz művi alkotása. A homlokzat zöldeskék ragyogása a kis hullámtarajokkal ékesített tengert idézi. A kéményekkel teletűzdelt tető szinte a Güell-park kicsinyített változata. A közönség elképedt. Soha nem látott ehhez hasonlót. A ház nem tűit semmiféle beskatulyázást... Ám amíg ez a ház csak megdöbbentő volt, addig a Mila-ház már felháborodást váltott ki. Gúnyneveket kapott az épület, mint: darázsfészek, kőbánya, pástétom... Jellemző volt Gaudíra, hogy a korabeli építészektől eltérően nem rajzasztalon dolgozott. Mindig kint volt az építkezésen, megbeszélte a műveleteket a munkásokkal, átgondolta, variálta saját terveit. Rajzai inkább impresszionista skiccekre, mint tervrajzokra emlékeztettek. Katekizmus kőből Ezen munkái közben Gaudít megszakítás nélkül foglalkoztatta a Sagrada Família terve. Építését 1883-ban kezdte el. Viszont az épület a mai napig nem készült el. Kelet felől befejezettnek'látszik. Ám a főbejáraton még jócskán akad tennivaló, a homlokzatán pedig még el sem kezdték a munkát... „Gaudí nemcsak Isten házát, imahelyet akart létrehozni, hanem kőből fonuált katekizmust - olvashatjuk az épületről -, hatalmas könyvet, amely mindenki számára olvasható. Erről tanúskodik a szimbólumok gazdagsága. Az alapgondolat szerint a templom Krisztus misztikus teste. A templom belsejében maga Krisztus - az oltár - a középpont. Krisztus fejére utal a hatalmas keresztben végződő főtorony, egyben azt is kifejezve, hogy Krisztus az emberiség Megváltója. A homlokzatok fölé koszorúként emelkedő, a tizenkét apostolt megtestesítő torony magát a kereszténységet jeleníti meg.” Ám mindezt egyelőre képzeletünkben kell teljessé tennünk. Hiszen Gaudí az építkezés közben, 1926. június 10-én meghalt. A Sagrada Família kriptájában helyezték örök nyugalomra. Csigalépcső a toronyban A Sagrada Família ma is épül... Lorca ifjúkori művei Madrid (MTI) - Federico Garcia Lorca eddig kiadatlan, fiatalkori műveit jelentette meg 3 kötetben a madridi Catedra kiadó. A vers- és a prózakötet után most az ifjúkori színműveket tartalmazó könyv is a boltokba került. A kritikusok és az irodalomtörténészek számára ez okozta a legnagyobb meglepetést, rendkívüli esztétikai színvonala miatt. Ez azzal magyarázható, hogy a fiatalkori versek és prózai művek 1917 és 1919 közt születtek, a színművek pedig 1921-ben és ’22-ben, Lorca érett művésszé válása idején. A kötetben szereplő 12 színműből 4 teljes és befejezett, (A szerelemről, Állatszínház, Árnyak, Az özvegyasszonyka, aki férjhez akart menni és Jehova). Ezeken kívül van a kötetben két befejezetlen színmű (Krisztus és Ele- nita), a többi darab pedig majdnem teljes, félkész vagy egyszerű vázlat. A művek mind a stílus, mind a minőség szempontjából nagyon különbözőek. A legrégibbek, tehát a legelsők a modernista dráma hagyományát követik, bár csírájukban megjelennek későbbi elemek is. Az viszont a legjelentéktelenebbnek látszó részletekből is látszik, hogy Lorca már akkor kialakította sajátos költői világát. Akár prózában írt színművekről van szó (A szerelemről), akár versben megfogalmazottakról (Az özvegyasszonyka), a szöveg mindenütt költői, és a darabok szerkezetéből az is kiderül, hogy Lorca már korábban is mestere volt a színmúírásnak. Egyébként a témája mindkét műnek ugyanaz: a lehetetlen szerelem. A „Krisztusinak két verziója létezik, az egyik egy rövidebb, verses mű, a másik egy hosszabb, prózai. Áz akkoriban divatos, romantikus Krisztus-kép mellett, a teológiai és vallási aspektusok árnyékéban Lorca nagyon közelről, szinte belülről mutatja meg Krisztus emberi tragédiáját. Felfedezhető több azonosság a költő saját, belső, frusztrációkkal teljes világával. A kötet két legszebb darabja az Árnyak és a Jehova. Mindkettő prózában íródott, 1920-ban. A dialógusokból eltűnik minden fennköltség, és megjelenik a Lorcára jellemző ironikus, szarkasztikus stílus. A Jehova - a kötet nagy meglepetése - abszurd dráma, mely az abszurd színház megszületése előtt 30 évvel íródott. Néptáncos gyerekek Szarvas (MTI) - Az idén nyáron immár negyedik alkalommal rendezik meg Szarvason a gyermek néptáncosok országos szólóversenyét. A június 16-18. közötti vetélkedőn az 1980-ban, 1981-ben, 1982-ben és 1983-ban született leányok a Pántlikás, a fiúk a Kisbok- rétás táncos címért versengenek majd. A területi* válogatókat márciusban és áprilisban Veszprémben, Szekszárdon, Debrecenben, Salgótarjánban és Győrött tartják. A Magyar Művelődési Intézet, az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesület, valamint a vendéglátó Békés megyeiek és szarvasiak által meghirdetett IV. Országos Gyermek Szólótánc Fesztiválra január 31-ig jelentkezhetnek az érdeklődők a szarvasi Tessedik Táncegyüttesnél. Auschwitzi múzeum Auschwitz (MTI) - Az egykori auschwitzi haláltábor helyén a lengyel állam 1947-ben hozta létre az Auschwitz-Birkenau-i múzeumot, amely évente csaknem félmillió látogatót fogad. A 191 hektáron működő komplexum a zsidó nép szenvedésének jelképe és a világ legnagyobb temetője is egyben: a II. világháború idején a lengyelországi Oswiecimben közel másfél millióan lelték halálukat, köztük több mint egymillió zsidó. Az Árbeit macht frei” (A munka szabaddá tesz) feliratú kapujával, gázkamráival, halott- égetó kemencéivel, szögesdrótjaival a borzalom néma tanúja, mementó az utókor számára. A múzeumot megalakítása óta 22 millióan látogatták meg. Területén 150 épület, több kilométernyi szögesdrót, több ezer kiállított tárgy - köztük az áldozatok személyes holmija - található. A 221 alkalmazottal működő múzeum éves költségvetése eléri a 2 millió dollárt. A létesítmény üzemeltetését a német kormány eddig több millió dollárral támogatta. A történelmi tanulmányok szerint az Európa különböző országaiból idehurcolt zsidókon kívül 185 ezer lengyelt, 20 ezer cigányt és 15 ezer szovjet hadifoglyot emésztettek el az auschwitzi krematóriumok. Az áldozatok emlékére helyezett el a múzeum igazgatósága a közelmúltban egy táblát a következő felirattal: „Ez a hely, ahol a nácik csaknem másfél millió főként zsidó származású férfit, nőt és gyermeket gyilkoltak meg, ne legyen soha többé a reménytelenség kiáltása, sokkal inkább örök figyelmeztetés az emberiség számára.” Güell-park. Tetőrészlet a kapusházról. Jól demonstrálja, hogy Gaudí szét- repesztette a szokásos építészet minden formáját. ÉM-reprók
