Észak-Magyarország, 1995. január (51. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-03 / 2. szám
6 M Itt-Hon 1995. Január 3., Kedd DUCSAI ZSUZSA Szirmabesenyő Nézem, fényképed. Suttogom, neved. Remélem jövő ilyenkor is, Boldog leszek veled. Ketten vágunk neki A következő évnek. Hisz ketten minden jobb, Ketten minden könnyebb. Lackó. JAKAB GYÖRGYNEK Miskolc-Görömbölyön 18. születésnapodon j gratulálunk, sok szépet és jót kívánunk, légy boldog és elégedett, szeress úgy, mint mi téged. Sok szeretettel: Anya, Apa, húgod Rita, nagyi, Mancika néni. 05 to e* TISZTELT OLVASÓINK, LEENDŐ PARTNEREINK! Ismerőseiknek, szeretteiknek, barátaiknak úgy is kedveskedhetnek, hogy az ő fényképüket maximum 25 szavas köszöntővel együtt elküldik szerkesztőségünknek, s a beérkezés utáni héten, a kedden megjelenő ITT-HON hasábjain a fényképes gratulációt már olvashatja is a címzett. (Ne feledje el megjelölni, hol él a címzett, hogy a gratulációt az ott megjelenő mellékletben közölhessük!) E kö- szöntési forma, ami lehet, hogy több örömet okoz, mint egy ajándék, önnek 200 forintjába kerül. Az összeget rózsaszín postai utalványon juttathatja el címünkre. Az igazolószelvényt csatolja a feladott fénykép és szöveg mellé, mert csak így tudjuk közölni jókívánságát. Címünk: ETT-HON (Észak-Magyarország szerkesztősége) 3501 Miskolc, Postafiók 178. HIRDESSEN AZ ÉSZAKMISKOLCI REGIONÁLIS MELLÉKLETÉBEN. MISKOLC, BAJCSY-ZS. 15. PF. 178. Tel.: 46/341-611. Telefax: 341-817. REGIONÁLIS MELLÉKLET HIRDETÉSI ÁRAI: 2/1 oldal 82.800.-Ft + ÁFA 2/2 oldal 41.400.-Ft + ÁFA 1/1 oldal 40.800.-Ft + ÁFA 1/2 oldal 20.400,-Ft + ÁFA 1/4 oldal 10.400.-Ft + ÁFA 1/8 oldal 5.200.-Ft + ÁFA Ingyenesen közöljük a névadók, ill. keresztelők híreit, a tördelési sémában megadott méretben. Várjuk Tisztelt Ügyfeleinket! 1 1995. Január 3., Kedd Itt-Hon M 3 Tudományosan a kisvállalatokról Vakga Zoltán Miskolc (ÉM) - Beszélgetőtársamat, Fülöp Gyulát többféleképpen is szólíthatnám, hiszen egyszemélyben egyetemi docens, alelnök és szakíró. Szakmai munkásságát hosszasan lehetne taglalni, de az egyszerűség kedvéért csak rövid távirati stílusban összegzem: 1983- ban megkapja adjunktusi kinevezését. 1989-ben megjelenik első könyve, a robotizált gyártási rendszerek szervezése témakörben. 1990-ben megszerzi a közgazdaságtudományi kandidátusi címet. 1991-től egyetemi docens. 1992-ben társszerzőként részt vesz a „Mérnökök és a managment” című angol nyelvű könyv megírásában. A brit Know How Found keretében angol oktatókkal együttműködve üzletpolitikát, vállalati tervezést és kisvállalati gazdálkodást angol nyelven oktat a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karának kísérleti MBA (Management of Business Administration) programján. Az Európai Kisvállalat Kutatási Társaság magyarországi alelnöke. Most nemrégiben, 1994 decemberében megjelenik második önálló könyve „Kisvállalati gazdálkodás” címmel. □A bevezetőből úgy tűnik, hogy a kilencvenes évek eleje nagyon zsúfolt volt az Ön számára. Hogyan emlékszik vissza erre az időszakra? • Az 1990-es évek első feléhez köthető a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karának létrehozása és néhány új tanszék megszervezése. 1991-től dolgozom a Vállalatgazdaság- tani Tanszéken. Abban az időben kaptam olyan lehetőségeket, hogy oktató-kutató munkám kiegészítésére külföldi tanulmányutakon vegyek részt. Első ilyen utam egy három hónapos angliai út volt, amelyet több ehhez hasonló külföldi ösztöndíj is követett. Az egyik ilyen tanulmányutamon beszélgettem a vállalkozókkal és kisvállalatokkal foglalkozó tudomány területén elismert vezető professzorral a durhami Business Schoolban a magyar gazdasági átalakulás kérdéseiről, és akkor határoztam el, hogy erről könyvet írok. Elkezdtem a vállalkozás és a kisvállalati gazdálkodás témaköréből irodalmi anyagokat gyűjteni, és kutatási projekteket, feladatokat irányítani. Ez a munka négy évig tartott, mely idő alatt, úgy gondolom, hogy tartalmában, szerkezetében és formai megjelenésében is korszeFülöp Gyula harmadik könyve megírását tervezi Fotó: Farkas Maya rű tankönyvet sikerült kiadni. □ Az előzőekben említette, hogy négy évig írta ezt a könyvet. Mennyire napra készek a könyv adatai, hiszen négy év alatt rengeteget változott a vállalkozók és kisvállalatok helyzete a magyar gazdaságban? • A könyvnek vannak standard részei, amelynek alapelvei általánosan igazak. De vannak olyanok is - ezek főleg a statisztikai adatok amelyeket állandóan frissíteni, újítani kellett. Amikor a kézirat első változatával elkészültem, akkor néhány fejezetet át kellett írnom, mert az új statisztikai adatokkal, a jogi szabályozás előírásaival, az adózás kérdéseivel fel kellett frissítenem a vonatkozó részeket. □ Kiknek szól, és kiknek ajánlja ezt a könyvet? • Ez a könyv a kisvállalati gazdálkodás ismeretanyagának enciklopédikus összefoglalása. A könyvet egyaránt használhatják a felsőfokú és továbbképzésben részt vevő hallgatók, valamint a téma iránt érdeklődő szakemberek. A könyv célja, hogy a legújabb kutatási eredményekre és a hazai kisvállalatok tapasztalataira támaszkodva átfogó képet adjon a vállalkozásokról és azok gazdálkodásáról. Elsősorban gyakorlatban alkalmazható, de alapvető ismereteket nyújt a kisvállalati gazdálkodás fő funkcionális területeiről és feladatairól. □ Véleménye szerint, mi a kisvállalatok szerepe ma Magyarországon? • Nagyon sokrétű és sokfajta szerep hárult hazánkban a kisvállalatokra, amelyek közül csak néhányat emelek ki: felméréseink azt mutatják, hogy a legtöbb új munkahelyet Magyarországon is a kisvállalatok biztosítják és nem a hagyományos állami nagyvállalatok. A kisvállalati egységek mindemellett még fontosabbak gazdaságunkban funkcionális szempontból. A kisvállalat gazdasági funkcióját elsősorban a vállalatok kölcsönös függőségének erősítésében, a piaci verseny fenntartásában és az innováció kiszélesítésében látom. □ Ön hogyan határozza meg a vállalkozó fogalmát, és ismer- tek-e a magyar vállalkozói jellemzők? • A vállalkozót a következőképpen tudnám definiálni: a vállalkozó egy innovatív személy, aki valami változást hoz létre az értékben - nyilván hozzáad -, időt és fáradságot szentelve arra, vállalva a pénzügyi, pszichológiai és szociális kockázatot, egy tevékenységorientált perspektívába, és a pénzbeli és személyes viszonzásként elfogadja a létrejött jutalmakat, esetleg büntetéseket. A mai gazdasági viszonyok között legfőképpen a vállalkozók kockázatvállalási készségét emelem ki. A kérdés második felére azt mondhatom, hogy egy kutató- csoporttal megvizsgáltuk a magyar vállalkozók személyiségjegyeit, hiszen erre eddig még kevés figyelmet szenteltek. A magyar vállalkozók úgy érezték, hogy különösen energikus és társas lények, továbbá nagyon függetlenek, magabiztosak, tökéletességre törekvőek, idegesek, rugalmasak és célraorien- táltak. Három személyiségjellemzőpár kapott alacsonyabb besorolást: a versenyző - nem versenyző, az idealisztikus-realisztikus és az általános-speciális jellemzők. □ Mit tervez a közeli és a távolabbi jövőre? • A közeli és a távolabbi jövőre vonatkozó terveimet több irányban tudnám felvázolni. Először is szeretném, ha ezt a könyvet minél többen elolvasnák, de leginkább az válna örömömre, ha munkájuk során hasznosítani tudnák mind az egyetemi hallgatók, mind a vállalkozók. Azután azt is szeretném, hogy ezt a tárgyat az itthoni képzési programokban is oktathassam, ne csak a külföldi egyetemeken vagy konferenciákon tartsak e témakörről előadásokat. Végül néhány szó a következő kutatási tervemről: a napokban kezdtük el részben ehhez a témához kapcsolódó új kutatási munkánkat, melynek során az üzleti etika és a vezetői döntések morális kérdéseit vizsgáljuk, és azt próbáljuk leírni, hogy mennyire vannak tudatában a hazai kis-, közép- és nagyvállalatok vezetői a társadalmi felelősségvállalás problémáival. HETI TEGYZF.T Sárga k Priska Tibor A bográcsoláshoz különösen jó, mert nem „szalonnásodik", így telente pedig a sütőben héjastól kiváló porha- nyósága, omlóssága okán. A sárga krumpli. A sárga krumpli ilyen tulajdonságú, melynek igazi, tisztes nevét már csak az öregek ismerik, mert eltűnt, kitúrták egyéb fajták, leginkább az a rózsaszín, amit mindenütt lehet kapni. Föltehetően sok mindent tud, amit ez a sárga nem, talán ellenállóbb a betegségnek a fagynak, talán jobban szaporodik, mindenestre átvette az uralmat, igenis beszűkítette, lecsökkentette a választékot. Jómagam az elmúlt évek alatt a Búza téri piacon két alkalommal tudtam vásárolni sárga krumplit, egyszer gönci fiatal emberek hoztak be valamennyit, máskor meg szabolcsiak. A Falurádióban is beszélt róla valamely szakmabéli, elsorolva azt is, hogy valóban ízletes, kiváló fajta, de eltűnt, nem termesztik, mivel „nem keresik". Akárcsak a zöldbabot sem keresik, mármint az igazi zöld színűt, ehelyett a sárgát részesítik előnyben, a sárga színű zöldbabot. Ezért hát nem termesztik az igazi zöldet, pedig az is kiváló. De hát hol, kik hogyan mérik föl mindezt? Hogy keressük-e, vagy sem a zöldbabot, a sárga burgonyát? Mert ha nincs ezekből, persze, hogy a másikat kényszerülünk vásárolni. Sok évvel ezelőtt az újságok is erőteljesen sürgették az írót, mely különösen nyáron kívánatos ital. Nem számítottunk már ugyan a nagyanyáink köpülte, vajdarabokkal díszes, sűrű italra, de valami hasonlóra igen. Mondták akkor is a hozzáértők, hogy nem kell az senkinek, azért nem is árulják. Megyénkbe akkor Debrecenből hoztak bizonyos mennyiséget, ami azért mégiscsak el-elfogyogatott. Ma már kapható a boltokban, mert csak- csak elvisszük, ámbár szépen megemelkedett ennek is az ára. A barna kenyeret vagy inkább már a feketét ugyancsak nem árulták nálunk, nem készítették, mert a szakemberek szerint ennek nincs hagyománya. De a köröttünk lévő országok mindegyikében lehetett akkor is kapni, az utazások során mi, magyarok is megkedveltük, kértük. Most íme, már nálunk is gyártják, árulják, az egészségünket féltők biztatnak, együk ezt a barnát, mert ez az egészséges. Csak hát az ára... Az van neki. Az árakat nézve, a jövő évi drágulásra gondolva vélhetjük, hogy a krumpli, a kenyér nemigen kerül majd le az asztalról, nem cserél helyet mondjuk a sokkal egészségesebb kaviárral, téli szalámival. Változatosság kedvéért a sárga krumplicska is elkelne. Valamely vállalkozó ember mégis kipróbálhatná.
