Észak-Magyarország, 1995. január (51. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-03 / 2. szám
4 M Itt-Hon 1995. Január 3., Kedd _KÖNYV TOP 10 Osváth Tibor a Malév miskolci irodájának alkalmazottja a következő listát favorizálja: 1. Gobbi Hilda:...közben 2. Stendhal: Vörös és fekete 3. Shakespeare: Szeget szeggel 4. Gaston Leroux: Az Operaház fantomja 5. Maurice Maeterlinck: A kék madár 6. Isaak Asimov: Alapítvány 7. Josepf Heller: Valami történt 8. Dumas: Három testőr 9. Alberto Moravia: Unalom (ez nem jellemző rám!) 10. Robin Cook: Kóma Nyájat fordítottak az ártás ellen (ÉM - K.L.) - Amennyire napjainkra megfogyatkozott, annyira gazdag volt még a századfordulón is a Bodrogköz állatvilága. Híres volt ez a vidék állattenyésztéséről, elsősorban szarvas- marha tartásáról. Pásztor-dinasztiák őrizték a csordákat, s a pásztorhagyományok így a családban, apáról fiúra öröklődtek. S mert az új esztendő, azaz az év utolsó napja mint évnegyed kezdő nap, egyben gonoszjáró nap is - legalábbis a régiek hiedelme szerint -, számos varázslás, a gonosz szellemek elleni védekezés ideje is volt. S mert a legértékesebb az állatállomány volt, ezt kellett megóvni az ártó szellemektől. Erre a szűzgulya, vagy a nyájfordítás szolgált. Ma már csak az idős emberek emlékeznek erre a varázslásra, amelyet talán - ha már korszerűsített formában is -, de még két-három évtizede is megtettek. A nyájfordítás azon a hiedelmen alapult, hogy ha szilveszter éjjelén, új év hajnalán a gonosz szellemek nem találják az istállóban az állatokat, akkor azokat nem tudják meg- igézni. Nem apad el a tehenek teje, és jobb lesz a szaporulat is. Ezért aztán az évforduló hajnali óráján a jószágőrzők karikásostorokkal, tülkökkel, csengőkkel, kolompok- kal „felfegyverkezve” hajtották ki az istállókból, számyékokból az állatokat. Hatalmas zenebonát csapva vonultak végig a falun, elűzve a gonosz, ártó szellemeket. Aztán elcsendesedve térítették vissza az állatokat. Ezt a „szelleműzést” természetesen vidám áldomás követte, köszöntve az új esztendőt. Hasonlóan széles körben elterjedt pásztorhagyomány volt többek között a juhtartó vidéken, a gömöri részeken, a Szuha-völgyében, hogy szilveszterkor az akol szomszédságában hatalmas tüzet raktak. Ezt a juhászok körültáncolták, s közös áldomást ittak az új esztendőre. Mögöttünk már az új esztendő első napja, eme hagyományok felelevenítéséről azonban nem érkezett hír. Együtt gondolkodó közösség Bíró István Miskolc (ÉM) - A miskolci öregfiúk, a Holiday együttes. Jóban rosszban, sikerben és egy még nagyobb siker reményében muzsikálnak nekünk, szíwel-lélekkel nívósán, művészileg kiemelkedően. Makszin László zenekarvezetőt kérdezem, valóban ők a miskolci Old Boys együttes?- Először is tiltakozom a titulus, a zenekarvezető elnevezés ellen. Nálunk demokrácia van, egyenrangúak vagyunk, és egyet akarunk Ifj. Barcsa Istvánnal, Gombái- Árpáddal, Sza- lay Csabával és Virág Józseffel. Itt mindenkinek van személyre szóló feladata, legyen az basszusgitáros, billentyűs vagy énekes. Tesszük a dolgunkat legjobb tudásunk szerint, a közönség zenei igényét figyelembe véve és maximálisan kiszolgálva. Oda megyünk játszani, ahová hívnak. Itt a Vörösmarty- ban nagyon jó és lelkes a közönség. Nem egy Lagzis Lajcsis stílust képviselnek - mindenkinek szíve-joga, hogy mit választ. Őket hallgatva vallom, igény van a nosztalgiára, meg arra, hogy' Paul Anka, Roy Or- bison, Fast Domino vagy Chuck Berry számait szakavatott tolmácsolásban hallgassuk. Mikor alakult a zenekar?- 1985-ben (hű de régen volt, mondja nevetve Makszin László), ebben a felállásban 1989-től játszunk. Ifj. Barcsa István ötlete volt, mi lenne, ha megalakítanánk a miskolci Old Boys együttest. És íme az el„Ahol él a demokrácia" Fotó: Laczó József képzelés valóra vált. Azt mondják a nagy, ismert zenekarok, hogy a teljes elismerésig a legnagyobbak is 8-10 évet várnak. Van időnk, mi türelmesek vagyunk.- így vannak a türelemmel a feleségek is?- Családosak vagyunk, zenekarunk tagjai hét gyermekkel büszkélkedhetnek és igen megértő feleségekkel, akik elnézik, hogy hetente egy' alkalommal próbát tartunk a Karács Teréz Kollégiumban, ahol helyiséget kaptunk, cserébe segítünk a különböző rendezvényeiken a hangosítások megvalósításában, és alkalmanként itt is fellépünk. Nejeink toleránsak, csak néha dörgölik orrunk alá: mondd, mikor jön már meg az eszed és hagyod abba? Mi ilyenkor cinkosan összenézünk, kacsintunk egyet és tovább csináljuk dolgunkat. Vigasztalja őket, hogy gyermekeink zeneóvodába, zeneiskolába járnak - talán kaptak valami pluszt az apjuktól - mondják a fiúk nevetve.- Laci a kőkemény hard- rock gyermeke, Árpád is a keményebb rockzene berkeiből „szelídült” meg, István a népzenészből váltott át, én pedig - vallja Csaba - jazzrockot játszottam. Talán ez adja meg ízét, sava-borsát ennek a koktélnak, ennek a zenei irányzatnak, melyet mi képviselünk. Ebbe a műfajba mindenki beleviszi zenei tudásán, képzettségén kívül saját egyéniségét, stílusát és nemcsak a zenei gégékbe, hanem az egész hangzásba.- Mi az, ami összetartja Önöket?-A közönség szere te te, a barátság, amit elvárnak tőlünk, no meg az, hogy szívet-lelket beleadunk minden fellépésünkbe. Ilyen sikerek alkalmával erősödik meg bennünk a hit és a zenész lelkivilága, hogy érdemes megvívni mindennapi kis harcainkat a családdal, és még sok mindennel. Nyilvánvaló szponzorok is kellenének, de boldogok vagyunk, hogy megjelent már első kazettánk, (éppen ideje, szerk. megjegyzése) - További tervünk között szerepel szépszámú felkéréseinknek eleget tenni - mert ez egy zenekar ismeretségi fokát nagymértékben meghatározza. Olyan stílusban játszunk, ami szinte egyedi a városban és a megyében is. Ezért leghőbb vágyunk egy-egy koncert erejéig a nosztalgiázok táborával megtölteni a miskolci sportcsarnokot. így legyen! lighanem az egyik legelterjedtebb férfi keresztnév a János. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy az év elejétől, azaz január 8-tól egészen karácsony utoljáig, december 27-ig szinte minden hónapban ünnepelhetik névnapjukat. Összesen 13 alkalommal köszönthetik a Jánosokat. A decemberit „Szürke Jánosnak” is mondják, zi- mankós, ködös időjárása miatt. Honnan ez a nagy népszerűség? Egyik oka talán, hogy ezt a nevet viselte Jézus előhírnökének tartott Szent János. Ám nem csak a magyar nyelvben közkedvelt ez a név, de az európai nyelvekben is számos alakban él. A német Jo- hann-tól az angol Jack-ig megtalálható a spanyol, a román, a szerb, a horvát és még számos más változatban. A János apostol, evangélista tiszteletének egyik sajátos megnyilatkozása a róla elnevezett „Szent János áldása”, vagyis a borral történő köszöntés, áldomás ivás. Ehhez kapcsolódó szokás volt egyes borvidékeken a borszentelés. Ebből néhány cseppet a hordókba tápláltak, hogy a nedű meg ne romoljon. Máshol gyógyszerül is használták: a betegeket itatták meg vele Hangonyban, Szentsimon- ban.Főként a legények, akik nem mulasztották el a jánoso- lást, szaporán emelgetve Szent János poharát. A köszöntéskor kevesen gondolnak arra, hogy a János névcsaládba tartozik az Ivó név is. Ez ugyan ma már igencsak ritka keresztnév - ám más vonatkozásban annál gyakoribb... Szentelt borral kínálták a rontások ellen a középkorban a messzefildre útra kelőket, a háborúba indulókat, vagy az abban résztvevőket. Ezzel a szokással éltek a házakat megdúló idegen zsoldosok is, akik akkor is megitták Hegyalja borát, ha éppen nem szentelték meg azt. fltójT' lighanem innen ered a vendégséget befejező : ~r „búcsúpohár”, a Szent János áldás ürítése. 1995. Január 3., Kedd Itt-Hon M 5 Rácsok mögött a sportpályák A kerítés kizárólag vagyonvédelmi célokat szolgál A felnőttektől a legkisebb apróságokig mindenki szívesen keresi fel a városi jégpályát Fotó: Laczó József Varga Zoltán Miskolc (ÉM) - Pár héttel ezelőtt mindnyájan végignézhettük, ahogyan egyik napról a másikra bekerítették a népkerti sportpályákat. Az időközönként vagy rendszeresen tömegsportot űző fiatalok és idősek egyaránt félelemmel fogadták ezt az eseményt. Többekben felmerült ugyanis a kérdés: vajon sportolhatnak-e még ezeken a pályákon? És ha igen, mennyiért? Ezeket a teljesen kézenfekvő kérdéseket „tolmácsoltam” a legilletékesebb személynek Ondecs Ferencnek a Városi Sportközpont igazgatójának, akitől megtudtam, hogy a sportpályákat övező rácsokat kizárólag vagyonvédelmi célból kellett felépíteni, a vandalizmus megfékezésére. Az utóbbi években tulajdonképpen teljesen szétrombolták a korábban öltözőként funkcionáló épületet, a dróthálókat bontogatták, a felszerelt kapurögzítőket feltépték, amely nem kis baleset- veszély forrásává vált ezáltal. A pályák köré felszerelt rácsok természetesen nem záiják ki a tömegsportok szerelmeseit, hiszen a városi sportcsarnok portáján keresztül minden további nélkül megközelíthetők az aszfaltos, kapukkal ellátott kézilabdapályák teljesen ingyen. Ondecs Ferenc elmondta továbbá azt is, hogy a terület elkerítése után megkezdődött a hibák kijavítása, és mára már sikerült felújítani a sportpályákat elválasztó dróthálókat és a kapufogókat. Terveik szerint tavasszal vagy nyáron bevezetik a sárga épületbe a fűtést, amellyel megnő az öltözők hasznosítási lehetősége. A pályák és az épület karbantartásával egy gondnokot kívánnak a jövőben megbízni. Az aszfalt- pályákon eddig is és ezek után is lehetőség volt és lesz különböző sportrendezvények megrendezésére. Elvi akadálya annak sincs, hogy bérleti díj ellenében sportegyesületek használják a pályákat. Ondecs Ferenc tájékoztatja élelmesebb embertársainkat afelől is, hogy mivel a korcsolyapálya és a kézilabdapálya között lebontották a kerítést, a jövőben rendezők ügyelnek majd arra, hogy egyes szemfülesebb emberek ne közelíthessék meg ingyen a megfagyott víztükröt a portán keresztül. Viszont akik „hivatalos vendégei” a jégpályának, azok továbbra is háborítatlanul szentelhessék idejüket kedvenc sportjuknak. Ä jégpályán ugyanis nemcsak a fiatalok, kis- és nagykamaszok, nemcsak felnőttek, hanem egészen kicsi kis apróságok is jelen vannak. Természetesen szülői felügyelet mellett, ám az ő épségüket, biztonságukat fokozottan védeni kell, és ezt a sport- csarnok igazgatója is nagyon fontosnak tartja. A rendre az aszfaltozott pályákon és a jégen egyaránt szükség van éppen azok érdekében, akik kizárólag a sportolás kedvéért keresik fel ezeket a létesítményeket, pályákat. Sütik a zsírt az udvaron Amikor lassacskán már befejeződik az összes munka a disznóvágás napján, amikorra már jóféle pecsenyékkel kínálja a háziasszony a böllért, akkor hozzákezdenek a zsír kisütéséhez. Ha olyan nagy volt a sertés, akkor majd' egész évre elegendő zsírhoz jut a család a szalonna kisütésével. Képünkön az udvaron a katlanban lobogó tűz fölött piruló szalonnakockákat nézik, vizsgálják. Innentől már csak félórányi idő és kész a finom zsír és a ropogós töpörtyű. Fotó: ÉM-archív Az Itt-Hon konyhája (ÉM) - Mostam számunkban a széphalmi Kazinczy Múzeum mellett található Múzeumkert vendéglő szakácsainak receptjeit közöljük. * Édes-savanyú aprópecsenye A csíkokra vágott sertéslapockát kevés olajon pirosra sütjük (paprika nélkül). A vöröshagymát pároljuk, beletesz- szük a feldarabolt gyümölcsöket, zöldségeket, a különböző fűszereket. Ananász, őszibarack, körtebefőtt, paprika, paradicsom (télen lecsó), csemege uborka, origánó, majoránna, citromfű, kakukkfű, egész citrom karikára vágva. Puhára pároljuk, só, bors, majd összekeverjük. Almás palacsinta, áfonyaöntettel A palacsintatésztából sűrűbb masszát készítünk és almát reszelünk bele, majd kisütjük. Qntet: 30-40 dkg áfonyadzsem, 1/2 1 tej, 1/4 lúd vanília, 1-2 karika citrom, 1-2 kanál liszt, 1 dl tejszín, ízlés szerint cukor. A tejet felfőzzük a dzsemmel, a vanília-rúddal, a citromkarikával. A tejszínt elkeverjük a liszttel és besűrítjük vele az áfonyát, cukorral ízesítjük. Cukrozzuk a palacsintát, háromszögbe hajtjuk, és bevonjuk az áfonyaöntettel. * Korhelyleves helyett is megteszi. A vendégkör számának megfelelő mennyiségű lencsét feltesszük a tűzre, és addig főzzük, amíg félfőzött állapotba kerül, majd hozzátesszük a zöldségeket, sárgarépát, petrezselymet, kevéske babérlevelet, kevés vegetát. Ézu- tán addig hagyjuk a tűzön, amíg a lencse megpuhul, akkor lisztes rántással készre főzzük. Adhatunk hozzá főtt virslit éppúgy, mint húspogácsákat.
