Észak-Magyarország, 1995. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-21 / 18. szám

1995. Ianuár 21., Szombat Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 5 Talajjavítás, öntözés - állami segítséggel Ahol a tavalyi aszályos évben éltek az öntözés lehetőségével a kár kisebb volt, a felhasznált költség megtérült Fotó: Farkas Maya Felmérik a szervizek felkészültségét Miskolc (ÉM) - A napokban ta­nácskozást tartottak a biztosítótár­saságok gépjármű kárrendezési osztályainak vezetői. A megbeszélé­sen részt vett az Autójavítók és Ke­reskedők Szövetségének (Ajaksz) megyei elnöke is. Mint Fábián La­jostól, az Ajaksz elnökétől megtud­tuk, szó volt az új gépjármű kárren­dezési norma kialakításáról, felve­tődött a gyári normaidő használatá­nak bevezetése. Ez utóbbi azonban — mivel hiányos a program — nem alkalmazható csak a cserélhető al­katrészekre, a javításoknál a ha­gyományos díjtételeket lehet alkal­mazni. Javaslat született a műhe­lyek technológiai felkészültség sze­rinti kategóriába sorolásáról, így ki­alakult az a, b, c kategória rezsióra díjainak egységes ajánlása is, ame­lyet a kárrendezés során alkalmaz­nak majd. A biztosító társaságok, az érdekképviselet vezetőjével közösen a közeljövőben mérik fel a szervizek felkészültségét. A rubel mélyrepülése Moszkva (MTI) - Minden idők leg­alacsonyabb árfolyamát érte el a ru­bel a dollárhoz képest. A moszkvai bankközi valutapiacon a pénteken kialakult árfolyam még a nevezetes „fekete keddinél” is alacsonyabb volt. A rubel akkori mélyrepülése valóságos politikai, gazdasági és pénzügyi válságot idézett elő Orosz­országban. Akkor távoznia kellett a jegybank vezetőjének, a gazdasági- és a pénzügyminiszternek. Pénte­ken 1 dollárt 3947 rubelen je­gyeztek - az előző naphoz képest 21 rubellel erősödött a dollár -, de Moszkvában számos pénzváltó he­lyen már 4 ezer rubelnél is többet kértek egy-egy dollárért. Jegybanki alapkamat-emelés Budapest (MTI) - A Jegybankta­nács pénteki ülésén a jegybanki alapkamat 3 százalék ponttal törté­nő emeléséről döntött. Ennek meg­felelően február 1-jével a jegybanki alapkamat a jelenlegi 25 százalékról 28 százalékra emelkedik. Erről az MNB sajtóközleményben tájékoz­tatta tegnap a távirati irodát. Röviden A Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei Kereskedelmi és Iparkamará­ba mintegy ötven német cég aján­lata érkezett meg a napokban. A külföldi érdeklődők elsősorban élelmiszereket vásárolnának Ma­gyarországról. Az ajánlatok a mis­kolci BOKIK-székházban tekint­hetők meg. Pakisztáni textil-ügynökség ajánl­ja szolgáltatásait magyar importő­rök számára, méteráru, készruhák és bőrruházat importjához. Bővebb felvilágosítás a BOKIK-székházban kapható. Balogh Andrea Miskolc (ÉM) - Mint azt lapunk­ban már megírtuk, az állam ez évben is támogatni kívánja a ter­melők meliorációs és öntözési tevékenységét. A beruházások­hoz a pályázni szándékozóknak január 27-ig nyilatkozniuk kell az FM megyei hivatalánál. S, hogy miért ez a korai dátum? Többek között erről beszélget­tünk Sümegi Istvánnal, a hivatal főfelügyelőj ével. • Ez a támogatás ugyan tartalmaz bizonyos normativitást, ám az erre a célra felhasználható összeget a tárca még nem bontotta le a me­gyékre. Tulaj dóriképpen a miniszté­riumban arra várnak, hogy mi ha­tározzuk meg mennyire lenne szük­ségünk, ehhez viszont a gazdálko­dóknak kell nyilatkozniuk. □ Borsod-Abaúj-Zemplénben meny­nyire indokolt igénybe venni az ál­lam ez irányú segítségét? • Nagyon is. Köztudott ugyanis, hogy a megye talajainak közel het­ven százaléka savanyú kémhatású, azaz javításra szorul. Másrészt pe­dig a mezőgazdasági földek kéthar­mada hegy- és dombvidéken húzó­dik, s ezeken a helyeken az erózió meglehetősen nagy fokú. Tovább bonyolítja a gondokat, hogy az el­múlt öt évben az aszály is komoly károkat tett a termőtalajban. Ha belegondol, hogy a megye szántói­nak tizenhét és fél az aranykorona értéke - ami jóval az országos átlag alatt van - a földek kötöttek, tehát nehezen művelhetők, valamint a legtöbb gazdálkodó üzem az úgyne­vezett elmaradott térségben próbál tevékenykedni, beláthatja, a melio­rációra, vagyis a talajjavításra és öntözésre itt nagyobb szükség len­ne, mint bárhol máshol. □ Kik vehetik igénybe ezt a tá­mogatást? Miskolc (ÉM - I.S.) - Bár - infor­mációk szerint - a rendőrség nem tett le arról, hogy az Agro­bank vezetőire ráhúzza a vizes lepedőt - az ügyet hamarosan vádemelési javaslattal átadják az ügyészségnek de a tavaly novemberben kipattant bank­botrány után egyértelműen el­mondható: konszolidálódott a helyzet a pénzintézet körül. Olyannyira - és ezt már Szűcs Erika - az Agrobank miskolci fi­ókjának igazgatója mondotta lapunknak hogy nemcsak a régi ügyfelek tértek vissza hoz­zájuk, hanem újakat is nyertek. Igaz, ebben közrejátszott az is, hogy a bank - a többi pénzinté­zethez képest - megemelt ka­matot fizet a betétekért. A fiókigazgatóval beszélgettünk: □ Kezdjük talán azzal: meddig érző­dött a betétesek pánikhangulata, magyarán meddig tartott a betétek kimenekítése? • A Magyar Közlöny tavalyi 130-as száma részletesen megfogalmazza, de nagy átlagban elmondható, hogy szinte mindenki, aki a termőföldön gazdálkodik. A támogatás egyéb­ként kettős tartalmú. Egyrészt tar­talmaz fejlesztési juttatást, amit nevéből következően a pályázat el­nyerőjének nem kell visszafizetnie, másrészt preferálja beruházások esetében a hitelek kamatait. □ Mely munkálatok támogathatók? • A talajvédelemmel összefüggn­ek, a vízháztartás szabályozási munkái, a területrendezés, ezenkí­vül az öntözéssel kapcsolatos beru­házások, fejlesztések, öntözőgép vásárlások. □ Hogyan lehet ezekhez hozzájutni? • Természetesen pályázat alapján, amelyet hivatalunkhoz kell benyúj­tani. A pályázatnak meg kell felel­nie bizonyos formai követelmények­nek, tehát tartalmaznia kell a pá­lyázó adatait, a beruházás költség­vonzatát, tervdokumentációját, a szükséges szakhatósági engedélye­ket, a föld tulajdon- illetve haszná­lati jogát, valamint hitel esetén • Viszonylag rövid ideig. November 14-én kísérte be a rendőrség a bank vezetőit, cirka két hétig, november 28-ig tartott a betétek kivétele. Ná­lunk, itt a miskolci fiókban az első héten jószerivel semmi sem érző­dött abból, hogy az ügyfeleknek megrendült volna a bizalma irán­tunk. A második héten aztán el­vesztettük betéteseink és betéteink egy, nem túl számottevő hányadát. □ Lehet tudni, mennyit? • Mintegy tízmillió forintot vontak ki a miskolci fiókból az ügyfelek. De akkor is likviderős volt a bank, most pedig különösen az. Egyéb­ként ez a tízmillió már visszaáram­lott a bankba, mi több, azóta lega­lább százmillió forinttal nőtt forrá­sállományunk. Tehát előbb stabili­zálódott helyzetünk, utána pedig megerősödött. □ Ez csak a miskolci fiókról mond­ható el, vagy országosan ez a helyzet. • A stabilizálódás általános, az „elvesztett” ügyfeleknek pedig kö­rülbelül harmadát sikerült banki ígérvényt. Természetesen csak öntözőgép vásárlásnál mindez jóval egyszerűbb. □ Hogyan alakultak megyénkben az elmúlt években a meliorációval, il­letve az öntözéssel kapcsolatos beru­házások? • Nos, 1985 és 1990 között évente közel százhetvenmillió forintot hasz­náltak fel az üzemek, elsősorban ta­lajjavításra. A mélypont 1992-93- ban volt, akkor mindössze ne­gyvenöt-ötvenmilliót költöttek el er­re a célra. Tavaly már a felújítási, be­ruházási kedv megélénkült, s ez el­sősorban az öntözés fejlesztésében volt érzékelhető. Ez persze magya­rázható az elmúlt évek aszályával is, de azzal is, hogy elsősorban a zöld­ségtermelők ezáltal is csökkenteni szeretnék gazdasági kockázatukat. □ Az öntözés meglehetősen drága te­vékenység. • Valóban, de bizonyos kultúrák­nál, mint a cukorrépa-termesztés­nél, egyes burgonyafajtáknál, avagy szárazság okán meg nem induló ke­lés esetében az öntözés elengedhe­tetlen. „visszacsalogatni” és ez a tendencia folytatódik. □ Gondolom azért is, mert igen ma­gas kamatozású értékpapírokkal, betéti konstrukciókkal rukkoltak elő. Mint például a Libertás papír, nem sokkal a botrány után. Jól idő­zítettek. • Ennek ahhoz semmi köze nem volt. Egy értékpapír kibocsátáshoz, annak előkészítéséhez legalább 3-5 hónap szükséges. Kétségtelen azonban, igen jókor vezettük be a piacra. Ami pedig a többi papírjain­kat illeti, van abban igazság, anüt mond. A legtöbb pénzintézettel összehasonlítva fél, egy és két szá­zalékponttal magasabb kamatot fi­zetünk, ezzel nem titkolt célunk az, hogy bővítsük ügyfeleink körét. Be­téteseink túlnyomó többsége ugyanis a lakosság köréből tevődik össze, nekik pedig azt hiszem nem mindegy, hogy megtakarított pén­zükért egy év után 20-22 százalék kamatot fizetnek, vagy mint ahogy mi, 31 százalékot. Konszolidálódott az Agrobank helyzete i SZAKÉRTŐ SZEMMEL A megye állattenyésztéséről Király József (58) az FM megyei hivatalának helyettes vezetője, agrármérnök Úgy tűnik, hogy megtört a jég, s végre élénkülés ta­pasztalható a gazdák köré­ben az állattartást illetően. Ezen a héten lapunkban több alkalommal adhattunk hírt arról, lassan, de növekedésnek indult az állatlétszám megyénkben. A mostani jelenség értékeléséhez vissza kell tekin­tenünk a múltba. Tény, a '80-as évek közgazdasági szabályozásá­nak következményeként az állattenyésztés szinte minden ágazatában fejlesztéseket hajtottak végre, amelyek elsősorban az állami gazdaságokat és ter­melőszövetkezeteket érintették. Megyénk adottsá­gaihoz igazodva ekkora kérődzők tenyésztése ke­rült előtérbe, de - ha kisebb volumenben is - a ser­tés és baromfiágazat is színesítette a palettát. A szarvasmarha-állomány létszáma 1984-ben 116 ezer volt, ebből 48 ezer tehén. A beruházások ter­jedése mellett folytatódtak a szarvasmarha-te­nyésztésben a keresztezési eljárások, amelynek kapcsán részben új fajták beállításával, másrészt a genetikai bázis szélesítésével a tej- és hústermelés növekedése vette kezdetét. A kialakult igényes ál­latpopuláció tenyésztését és tartását a későbbiek során a közgazdasági szabályozás, valamint a kül­ső és belső piaci problémák együttes hatása nega­tívan érintette. Olyannyira, hogy az évtized végére a szarvasmarha-állomány csökkenő tendenciája - ha kisebb-nagyobb megtorpanásokkal is - de fo­lyamatossá vált. A '80-as években térségünkben a sertéságazat há­rom állami gazdaságra és tizenegy szövetkezetre korlátozódott, valamint a kistermelői szférában is - igazodva a piac diktálta helyzethez - az állo­mány fejlesztése volt észlelhető. 1983-ig a sertés és kocalétszám folyamatosan növekedett - s ezen időszakban a megyében elérte a 300 ezret, az anyakocalétszám a 20 ezret. Sajnos, 1985-től el­kezdett csökkenni a sertésállomány is. A közgaz­dasági hatások és árviszonyok pedig periodikussá tették a termelést. A megye adottságai miatt a juhállomány is növe­kedett 1984-ig. Ekkor még 299 ezer birkát tartottak nyilván. A már ismertetett hatások azonban ezt az ágazatot sem kerülték el. Az állattenyésztés mélypontja 1992-ben volt. Sú­lyosbította a helyzetet, hogy ebben az időszakban kezdődött a támogatások visszaszorítása. Az átala­kulási folyamatok, a csőd- és felszámolási eljárá­sok elsődlegesen az állatállományt érintették. így korábban jól prosperáló állattenyésztési telepek szűntek meg. Tovább bonyolította a helyzetet, hogy megjelentek olyan vállalkozók is, akik szakmai hozzáértés nél­kül vásároltak állatokat „továbbtenyésztésre", de idő előtt túladtak az állományon, némi anyagi előny fejében. Másik oldalról pedig, akiknél meg­volt a szakmai hozzáértés, s szerettek volna e tevé­kenységre vállalkozni, saját erő hiánya miatt nem jutottak banki hitelhez. Az említett okok vezettek oda, hogy 1994-re a szarvasmarha-állomány lét­száma 42 ezerre csökkent, amelyből 27 ezer volta tehén. A sertéslétszám 215 ezer körül alakult, eb­ből 12 200 volt az anyakoca. A hajdani juhlét- szám 85 ezerre esett vissza, amely csupán 30 szá­zaléka az 1984-es évinek. Tavaly a jó genetikai hátteret biztosító, minőségi előrelépést prognosztizáló intézkedés született az állattenyésztési támogatásokra. Ez az állami segít­ség a szarvasmarhánál és a juhnál állománynöve­lésre, míg a sertésnél állománycserére volt igényel­hető, szektorsemlegesen. A dotáció mértéke me­gyénkben az elmúlt évben meghaladta a 30 millió forintot. Ennek ellenére ez a létszámemelkedést még nem segítette, de a minőség javításában már jelentős előrelépés történt. Információnk szerint ez az állattenyésztési támogatás 1995-ben is várható, azonban a feltételrendszer módosítása és a keret lebontása még nem történt meg. A távlati tervek megvalósítását az állattenyésztés területén különö­sen kiemelten kell kezelni. Az átalakult szövetke­zetek, gazdasági társaságok, valamint a vállalko­zói szféra szakmai hátterének segítésével e téiség- ben is megvan a lehetőség az állattenyésztésben az előrelépésre, de ehhez a közös cél eléréshez valamennyi mezőgazdaságban érdekelt és dolgo­zó (szövetkezetek, Kamara, érdekképviseletek stb.) szakember összefogására van szükség. Az építőipar helyzete Budapest (MTI) - Az építőiparban megindult az élénkülési folyamat - állapította, meg az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium Építőipa­ri Önálló Osztálya a kivitelező cégek szerző­désállománya és a megkezdett építmények adatai alapján. A termelés növekedése 1994- ben nem végleges információk szerint elérte a 20 százalékot. Az idén azonban ennél mérsé­keltebb, mindössze 5-8 százalék közötti terme­lésbővülésre lehet számítani az építőiparban. Az elmúlt évben az építőipar átalakulása gyakorlatilag befejeződött. A tavaly szeptem­beri adatok szerint az ágazatban csaknem 74 500 gazdálkodó szervezet működött, 12 szá­zalékkal több, mint egy évvel azelőtt. A mélyé­pítőiparban inkább a nagyvállalatok, a szak­szerelőiparban a kisebb szervezetek túlsúlya jellemző. Az építési kapacitások átalakulását jellemzi, hogy a tevékenység 58 százalékát az 50 főnél kisebb létszámú szervezetek végzik. Az építőipari szervezetek 92 százaléka 10 em­bernél is kevesebbet foglalkoztat. Az ágazat­ban lezajlott privatizáció eredményeként az egykori állami tulajdonú nagyvállalatok dön­tően - mintegy 50 százalékos arányban - már magánkézben vannak Új autóház nyílt Az ötéves, miskolci székhelyű Renault SY-TA Kft. történetében meghatározó eseménynek számít az új, integrált Renault szalon-szerviz átadása. Mint Szécsy István ügyvezető igazga­tó tegnap az ünnepélyes megnyitón elmond­ta, a társaság az első évben 27 autót forgalma­zott, ez a szám 1994-re már 134-re emelke­dett. Az átadott, megjelenésében is különle­ges autóház magas színvonalú szolgáltatások­kal várja a márka kedvelőit. Fotó: Laczó József _ÁRFOLYAMOK Budapest - A kis tételben folyó kereskedéstől eltekintve 316 üzletben összesen 111,247646 millió forint forgalmat bonyolított le a Budapes­ti Értékpapírtőzsde a tegnapi napon árfolyam- értéken. A részvények forgalma 280 promt kö­tésben névértéken 37,54810 millió forintot, ár­folyamértéken számolva pedig 82,047361 miihó forintot tett ki. Összesen 80 055 darab részvény cserélt gazdát. Kárpótlási jegy Tőzsde Index: jan. 20. 1307,00 +6,57 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1995. január 20. Valuta Deviza Vétel Eladás Középárf. 174,14 177,62 175.81 84,.14 86,04 35,12.. 351,75 358,67 355,25 Pénznem Angol font •23,42 ....23,38 23,66 F inn márka Holland forint Japán yen* Kuvaiti dinár Norvég korona 84,82 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban *: 100 egység, **: 1000 egység

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents