Észak-Magyarország, 1995. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-21 / 18. szám

6 ÉSZAKIM AGYARORSZÁG Kultúra 1995- Január 21., Szombat „APROPÓ í/igyázat Méhes László Nézem a televízióban a Terra X, a német ismeretterjesztő sorozat látványos képeit a letűnt kultúrák mementóiról. És elgon­dolkodom. Vajon hol tart a mi népi kultú­ránk? Eltűnt-e már annyira, hogy méltón, filmekkel, sorozatokkal emlékezhessünk meg róla. Avagy létezik még egy-két (majdhogy'azt írtam ilyen esetekben hasz­nálatos, szépen hangzó idegen szóval: au­tentikus) élő, eredeti képviselője itthon, vagy a kék hegyekén túli Falun vagy vá­roson keresendői Hiszen voltak már itt a népies és az urbánus értékeknek is harco­sai. Mindenki mondta a maga igazát, mi­közben gyökereiket keresték. Merthogy azoknak lenniük kell. Valahol. A vitában ma sem lehet egységes véle­ményre jutni. De ezerfelé szakadt vilá­gunkban talán nem is kell. Nem ez a lé­nyeg. „A magyar kultúra világa rettentően sokoldalú.hangzott el a kijelentés egy olyan művész szájából, aki évtizedeket töltött távol Magyarországtól. Ha csupán eddig jutott volna el! De azt is szóba hoz­ta, hogy a honiak nem veszik észre saját hazájukban a még fellelhető értékeket. A végső következtetés azonban nem keve­sebbet állított, mint azt: „egy nyugati or­szágbeli jobban érzi a kultúrák közötti ha­tárokat. Már csak azért is, mert a saját, né­pi kultúra nyugaton - kevés kivétellel - mára csupán nyomokban létezik..." Talán felkészültünk erre mi is. Kultúránk gyökereinek maradékát skanzenekbe, táncházakba, folkfesztiválok hangulatába zártuk. Magukra hagytuk őket, mígnem magunkra maradunk mi is... Akinek mániája a matematika Találkozás Demény Magdolna Arany Katedra-díjas tanárnővel Miskolc (ÉM — FG) - Demény Magdolna, a miskolci Herman Ottó Gimnázium matematika tanárnője, amikor megtudta, hogy a magyar kultúra napja al­kalmából Arany Katedra-dijat kap, éppen nem állt a katedrán. Súlyos hangszálgyulladása mi­att alig suttogott - viszont így sem maradtak el az órái. Taní­tottak helyette a kistanárok.- Minden osztályomban van egy- egy olyan diák, aki alkalmas arra, hogy kistanár legyen. Persze őket is fel kell készíteni, meg kell beszélni a feladatokat - mondja, pontosab­ban suttogja a tanárnő. Mostani halkszavúsága ellenére is érződik, hogy ő bizony határozott egyéniség. Tisztán, világosan fogalmaz. Nem kalandoznak el a gondolatai, a lehe­tő legrövidebb, legpontosabb vá­laszt adja minden kérdésre. A kitüntetés jó alkalom lenne a múltbarévedésre, a nosztalgiázás­ra, a pályakezdés éveinek feleleve­nítésére. De ennél a témánál sem időz sokáig.- Mindig is vonzott a tanári pá­lya. Gyerekkoromban legkedvesebb játékom az iskolásdi volt. Felállítot­tam a sakkfigurákat, és tanítottam. Eredetileg zongoratanárnőnek ké­szültem, de aztán mégis a matema­tika mellett döntöttem. Debrecen­ben a Kossuth Lajos Tudománye­gyetemen szereztem diplomát, a másik szakom az ábrázoló geomet­ria volt. Hogy miért pártolt el a zenétől? Erre a kérdésre csak annyit vála­szol, hogy szerette a matematikát. Persze a zenét is, most is eljár a Demény Magdolna Fotó: Fojtán László koncertekre. Viszont a zongoráját kénytelen volt eladni. Több szó a ze­néről nem esik...- Nekem mániám a matematika - mondja némi öniróniával. — Ne­vetnek is a gyerekek, amikor újabb és újabb feladatgyűjteményeket vi­szek be az órára. Igyekszem minden szakkönyvet, feladatsort megsze­rezni. De a legjobb továbbképzést a gyerekek jelentik számomra. Olyan tanítványaim vannak, akik orszá­gos versenyekre járnak. Ok tulaj­donképpen már partnereim. Erede­ti megoldásokkal jönnek, jobbnál jobb gondolataik vannak. Ettől kezdve már csak a diákok­ról beszél, és Arany Daniról - így nevezik egymás közt tréfásan az Arany Dániel Országos Matemati­kai Versenyt. Ilyen felvetésekre, hogy pedagógusbér, fegyelmezés, a Nemzeti alaptanterv vitái csak le­gyint. „Be kell osztani a pénzt.” „Ha van munkája mindenkinek, akkor nem kell fegyelmezni. Csak a szak­mán keresztül lehet megnyerni a gyerekeket.” ,A matematikához elég jó támpontot adnak a felvéte­lik, az országos versenyek.” A beszélgetésnek itt vége sza­kad. Kicsengettek. A tanárnőt vár­ják a diákjai. Pedig az igazgatónő, Kovács Mariann is megérkezik a ta­náriba, és marasztalná Demény ta­nárnőt, mert ő tudja, annál szeré­nyebb a kolléganője, hogy a sikere­ikkel eldicsekedett volna. De erre már ő sem tudja rávenni. így a gimnázium igazgatónőjétől tudjuk meg, hogy Demény Magdol­na hetedik éve - amióta itt tanít - a legigényesebb szaktanári feladatot látja el, fakultációs csoportot vezet, felvételi előkészítőket tart, ő irá­nyítja a matematikai munkaközös­ségét. Kapcsolatot tart a Miskolci Egyetem Matematika Intézetével, az egyetem universitássá fejleszté­se keretében őt kérték fel, hogy te­gyen javaslatot az elemi matemati­ka-tananyag témáira. Tanítványai ott vannak az országos versenye­ken. Tavaly például Borbás Gergely harmadikosként került be a legjobb tíz közé. A Kenguru nemzetközi matematikaversenyen a Magyaror­szágot képviselő 75 iskola 8 és fél­ezer diákja közül saját kategóriájá­ban egy tanítványa 1., egy pedig 2. lett. Ha csak az elmúlt 5 évet néz­zük: 83 tanulót készített fel egye­temre, főiskolára, közülük nyolcva- nan sikerrel felvételiztek. Azt pedig már a diákok mondják: nem nehéz a matematika - ha Mag­di néni tanítja. Szakmúzeumi álmok Miskolc (ÉM - DK) - A Miskolci Galériában az idei év kiemelkedő eseménye lesz a 18. Gra­fikai Biennálé. Ez azért is fontos, mert a Mis­kolci Galéria a sokszorosító grafika szakmúze­umává szeretne válni. Erről is beszélt Dobrik István igazgató az intézmény tegnapi sajtótá- jékozatóján. Visszatekintve az elmúlt időszak eseményeire az igazgató elmondta, hogy rendkívül gazdag volt a ’94-es év, szinte minden kiállítás - kezd­ve a Keleti szél divatfotóitól a Talányokon át a hét végén még látható Téli Tárlatig - közön­ségsikert aratott. Ez kiderül a látogatók szá­mából, illetve a vendégkönyvek bejegyzései­ből. Sikeresek voltak a külföldi kiállítások is: a Grafikai Biennálé berlini és ungvári bemu­tatása; Szalay Lajos Leidenben kiállított anyagának Hollandiában is jó sajtóvisszhang­ja volt; Lenkey Zoltán képeit még haza sem hozták Szófiából, mert Plovdivban is szeret­nék bemutatni. És komoly figyelmet fordítot­tak arra az elmúlt évben, hogy megteremtsék a' Feledy- és a Kondor-gyűjtemény számítógépes feldolgozásának lehetőségét. Az idén azonban egyáltalán nem olyan könnyű a tervezés. A színházi rekonstrukció miatt ugyanis - mint arról többször hírt adtunk - a Déryné utcáról idővel át kellene költözniük a Rákóczi-házba, az új galériába. Am az az épít­kezés sorsa jelenleg eléggé bizonytalan, úgy­hogy nem tudják, mi lesz, és mikor lesz. A ga­lériások nem sürgetik az új építkezést, mint mondják, tudnak itt dolgozni, viszont addig nem szívesen mennének el innen, amíg nincs hová... így a kiállítások pontos tervezete csak az első félévre készült el. Január 30-án nyílik a Makói mappa 1995 című tárlat, március 20- án Kunt Ernő festőművész kiállítása (amit a művész 75. születésnapja alkalmából szeret­tek volna megrendezni, ám sajnos - miután Kunt Ernő tavaly augusztusban elhunyt - em­lékkiállítás lett belőle). Május 6-án nyílik a ne­gyedik nagybányai kiállítás, Boromisza Tibor (1880-1960) festőművész alkotásaiból. L’art pour Cart Filip Gabriella Mit meg nem tesz az ember a művésze­tért! Tülekedik, fizet a jegyért. Pedig nem keveset kérnek egy híres társaság vendég- szerepléséért. Laár András és csapatának tegnap esti sárospataki előadására ötszáz­negyvenen vettek jegyet, kilencven em­bernek csak pótszék jutott. De a művészek délben lemondták az előadást. Mert esett a hó- Pesten. Csak a hírhozó jött. Ott va­lóban hókásás az út. De már néhány száz méterrel keletebbre száraz az autópálya, így a pataki közönség csalódottan távo­zott. De utána bizonyára belátta: ez ám a művészet - a művészetért! Mindenkinek megvan a maga kultúrája így látják a diákok - körkérdés a magyar kultúra napján Fotó: Dobos Klára Miskolc (ÉM - FG) - „A kultúra azoknak az anyagi és szellemi értékeknek az összessége, ame­lyeket történelme folyamán az emberi társadalom létreho­zott.” Ezt a meghatározást talán mindenki elfogadja, de abban már megoszlanak a vélemé­nyek, hogy ki mit tart értéknek, mit értéktelennek. Mit is jelent az egyes ember számára a kul­túra, és mit a magyar kultúra? Erről kérdeztük _a miskolci Könyves Kálmán Általános Is­kola nyolcadikosait. L. László: „ A kultúra a szép szoká­sainak, viselkedésének, szabályai­nak összessége. Az irodalom, a szín­ház, a zene, a dalok a kultúra része. A viselkedés, magatartás, a vallás is a kultúra. Mindenkinek megvan a maga kultúrája. A kultúrát min­denki alakítja, és a kultúra minden­kit alakít.” K. Zsuzsanna: ,A kultúra az embe­rek alapja. Mindenkinek szüksége van arra, hogy művelt, tiszta, nagy tudású legyen. A magyar kultúra nagyon fontos. Ha a magyar embe­rek (egy része) nem lennének kultu­ráltak, akkor Magyarország elzülle- ne. Mindenki a saját orra után men­ne. Sajnálattal veszem észre, hogy a serdülő ifjúság milyen csúnyán be­szél, viselkedik társaival. Remélem, ha felnőnek, olyan kulturáltak lesz­nek, mint Kossuth Lajos korában az emberek. De sajnos ennek kicsi a le­hetősége.” T. Gábor: „A kultúra műveltség, művészet, néprajz, hagyományok, megemlékezés, illedelmesség. Ha ez a sok erény megtalálható az ember­nél, sok ilyen ember van, akkor azt mondjuk, hogy ez kulturált társa­dalom.” D. Péter: „A magyar kultúrát ma­gasabbra lehetne emelni azzal, ha az emberek többet törődnének visel­kedésükkel, a művészettel, törté­nelmünkkel.” P. Zoltán: ,A kultúra: olvasás, színházba járás, vigyázni a köztisz­taságra. A műveltségbe beletarto­zik a szép tiszta magyar beszéd. A magyar kultúra más nemzetektől sokban különbözik, például beszéd, művelődés, viselkedés.” Sz. Miklós: „Azért fontos a magyar kultúra, hogy elmondhassuk a ma­gyar nemzetről, a kicsit elmaradott Kultúra alulnézetben magyar nemzetről, hogy kulturál­tabb, mint egyes fejlettebb nemzet. Ezzel a csodálatos magyar kultúrá­val eldicsekedhetünk más orszá­goknak is.” Cs. László: ,A színházba járás, ol­vasás, új ismeretek elsajátítása, zongoraórák elsajátítása. Számom­ra ez a kultúra.” B. Rita: „Minél kulturáltabb egy or­szág, annál több jót gondolnak róla a környező országok is, mint rosz- szat.” B. Andrea: „Ha nem lennének az emberek kulturáltak, akkor nagyon rossz lenne a világ. Nemcsak az a fontos, hogy valakinek meg legyen mindene, hanem az is, hogy kultu­rált legyen. K. Sándor: A kulturált ember ille­delmes. A kultúra illedelmességet, udvariasságot és műveltséget je­lent.” S. Eszter: „ Az emberek hétköznapi életéhez hozzátartozik a kultúra, bár ezt sokan kétségbe vonják. Ha egy ember bemegy egy étterembe, akkor szüksége van a kulturált vi­selkedés szabályaira. Ha ezeket fi­gyelmen kívül hagyja, akkor szinte ’kiröhögik’ az étteremből.” N. Judit: A magyaroknak fontos a kultúra, mert ez a mi nemzetünk kultúrája. Minden nemzetnek van egy különleges kultúrája, ami csak arra a nemzetre jellemző.” B. Krisztina: „Kulturált városban tisztaság van, az emberek óvják a városukat, falujukat a szeméttől, kulturált a környezet. A kulturált embereknek jó tulajdonságaik, szo­kásaik vannak. De vannak kultúrá­latlan emberek is, akik rongálják a környezetet....” K. Agnes: „Mindenféleképpen fon­tos a kultúra, a kulturáltság, mert egyébként az ország élete sivár lesz, száraz sivataggá alakul át.” B. Ágnes: „Fontos az, ha eljön Ma­gyarországra egy külföldi ember, jó példát lásson, hogy lássa a kultúrát. A kultúra tükrözi a városok életét, látni lehet az épületekből, az utcák tisztaságából, az emberek viselke­déséből.” L. Andrea: „ Az országban teljesen elfajult az élet. Az emberek nagy ré­sze márkás nyugati autóval furiká­zik rádiótelefonnal a zsebében és szép szőke hölggyel maga mellett. A másik részük a kukákban kotorá­szik száraz kenyér után. Biztos va­gyok benne, hogy egy rádiótelefonos úriember, ha az utcán lát összeesni egy szegényebb embert, ránéz és to­vább hajt. Ennyit jelképesen a ’ma­gyal1 kultúráról’.” N. Katalin: A felnőttek színházba mennek, komolyzenét hallgatnak, verseket olvasnak és komoly dol­gokról beszélgetnek. Ha felnőtt le­szek, lehet, hogy én is ilyen leszek, de most még egy hangversenyt se bírok végighallgatni, és a legtöbb vers nekem nem is tetszik. Lehet, hogy én nem is vagyok kulturált?! Kultúrálatlannak tartom azt, aki állandóan káromkodik, illetlen és állandóan rágózik. Néha én is rágó- zok, és kicsúszik egy-egy csúnya szó a számon.” Dimenziók 1995/1. Miskolc (ÉM) - Megjelent a Di­menziók, Felső-Magyarországi Szemle ez évi első száma. A folyói­rat szerkesztői ez alkalommal is a lehető legszélesebb körből válogat­ták a lap anyagát, hiszen a tanul­mányok, cikkek, kritikák szerzői közt teológiai professzort, néprajz- kutatót, irodalomtörténészt, egyete­mi munkatársat, főiskolai tanárt és újságírót is találunk. Ennek megfe­lelően a választott témák is igen­csak sokrétűek. Baán István a teológia és az elmúlt fél évszázad egyházpolitikájának viszonyát feszegeti, amikor egy, a Dimenziókban korábban megjelent írásra reflektál. N. Szabó József és Székely Gábor - A német kultúrá­hoz való viszony című munkájuk­ban - Magyarország és a német nyelvterület országainak II. világ­háború utáni kulturális-tudomá­nyos kapcsolatait elemzi. Szekeres Melinda a könyvpiac _ „elsza­badulásán” elmélkedik. írásában foglalkozik a kilencvenes évek po­puláris regényeivel, és azoknak a tömegkommunikációra gyakorolt hatásával. Olvashatunk ezek mel­lett a sárospataki református kollé­giumban talált képversekről, Come- nius hatásáról a huszadik század végi Magyarországon, adalékot kaphatunk Végvári Lajos művé­szettörténész portréjához. Rózsa Ernő pedig B.-A.-Z. megye 1993. évi gazdasági tendenciáit vizsgálja. A Dimenziókban - szokás szerint - könyvismertetőt és -kritikát is ta­lálhatnak az olvasók. Az idei első lapszámot Máger Ágnes grafikái te­szik teljessé. Amerikai kurzusok / i Miskolc (EM) - A washingtoni kor­mányzat anyagi támogatásával - az országban elsőként - amerikai ok­tatási programot telepítenek a mis­kolci székhelyű B.-A.-Z. Megyei Pe­dagógiai és Közművelődési Intézet­be. A szeptembertől induló szakmai rendezvények és az anyanyelvi ta­nár költségeit, a képzéshez szüksé­ges kézikönyvtárat és eszközöket egyaránt az amerikaiak biztosítják. Mint azt Sherry Fetzertől, az ŰSIS magyarországi szervezőjétől meg­tudtuk, az angoltanároknak szóló egyéves szakmai program tízhetes, harmincórás kurzusokra épül. A legújabb módszertani elvek szerint történő ingyenes továbbképzést - amelyre az általános és középisko­lai tanárok egyaránt jelentkezhet­nek - a nyelvismeret négyfő készsé­ge, a beszéd és beszédértés, az olva­sás és az írás köré csoportosítják. Az esetleges problémákat azonban nem az elmélet, hanem a gyakorlat oldaláról közelítik meg. A szervező elmondta azt is, hogy a témakörök - többek között országismereti, társa­dalmi és civilizációs kérdések - egyébként nem merev struktúrára épülnek, azaz az igények átalakít­hatják az előre kialakított terveze­tet. Igaz, a program miskolci szék­helyű, nem feledkeznek el azonban a megyében máshol élő tanárokról sem. Lesznek kurzusok Kazincbar­cikán, Szerencsen és Tiszaújváros- ban is. Mesebolt Nyékládháza (ÉM) - A magyar kultúra napja alkalmából a kassai Thália Színház művészeinek Mese­bolt című előadását január 23-án dé­lelőtt 10 órától láthatják a gyerekek a nyékládházi művelődési házban. Rokonismerők Izsófalva (ÉM) - Uráli nyelvroko­naink címmel hirdetett vetélkedőt a környező általános iskolák tanulói számára az izsófalvi művelődési ház és a helyi iskola. A versenyen ti­zenhét csapat vett részt. Első helye­zést ért el a putnoki Serényi László Általános Iskola, második lett az izsófalvi Izsó Miklós Általános Isko­la, harmadik helyen végzett a Ru- dabányai Általános Iskola. Atomvárosi múzeum Paks (ÉM) - Pakson elkészült a vá­ros második múzeuma, megkezdték a termek berendezését. A most áta­dott Történeti Múzeum a felújított Csehi-kúriában kapott helyet. A legöregebb városrészben lévő mű­emléképületet korábban rendőrka­pitányságnak használtak.

Next

/
Thumbnails
Contents