Észak-Magyarország, 1995. január (51. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-21 / 18. szám
6 ÉSZAKIM AGYARORSZÁG Kultúra 1995- Január 21., Szombat „APROPÓ í/igyázat Méhes László Nézem a televízióban a Terra X, a német ismeretterjesztő sorozat látványos képeit a letűnt kultúrák mementóiról. És elgondolkodom. Vajon hol tart a mi népi kultúránk? Eltűnt-e már annyira, hogy méltón, filmekkel, sorozatokkal emlékezhessünk meg róla. Avagy létezik még egy-két (majdhogy'azt írtam ilyen esetekben használatos, szépen hangzó idegen szóval: autentikus) élő, eredeti képviselője itthon, vagy a kék hegyekén túli Falun vagy városon keresendői Hiszen voltak már itt a népies és az urbánus értékeknek is harcosai. Mindenki mondta a maga igazát, miközben gyökereiket keresték. Merthogy azoknak lenniük kell. Valahol. A vitában ma sem lehet egységes véleményre jutni. De ezerfelé szakadt világunkban talán nem is kell. Nem ez a lényeg. „A magyar kultúra világa rettentően sokoldalú.hangzott el a kijelentés egy olyan művész szájából, aki évtizedeket töltött távol Magyarországtól. Ha csupán eddig jutott volna el! De azt is szóba hozta, hogy a honiak nem veszik észre saját hazájukban a még fellelhető értékeket. A végső következtetés azonban nem kevesebbet állított, mint azt: „egy nyugati országbeli jobban érzi a kultúrák közötti határokat. Már csak azért is, mert a saját, népi kultúra nyugaton - kevés kivétellel - mára csupán nyomokban létezik..." Talán felkészültünk erre mi is. Kultúránk gyökereinek maradékát skanzenekbe, táncházakba, folkfesztiválok hangulatába zártuk. Magukra hagytuk őket, mígnem magunkra maradunk mi is... Akinek mániája a matematika Találkozás Demény Magdolna Arany Katedra-díjas tanárnővel Miskolc (ÉM — FG) - Demény Magdolna, a miskolci Herman Ottó Gimnázium matematika tanárnője, amikor megtudta, hogy a magyar kultúra napja alkalmából Arany Katedra-dijat kap, éppen nem állt a katedrán. Súlyos hangszálgyulladása miatt alig suttogott - viszont így sem maradtak el az órái. Tanítottak helyette a kistanárok.- Minden osztályomban van egy- egy olyan diák, aki alkalmas arra, hogy kistanár legyen. Persze őket is fel kell készíteni, meg kell beszélni a feladatokat - mondja, pontosabban suttogja a tanárnő. Mostani halkszavúsága ellenére is érződik, hogy ő bizony határozott egyéniség. Tisztán, világosan fogalmaz. Nem kalandoznak el a gondolatai, a lehető legrövidebb, legpontosabb választ adja minden kérdésre. A kitüntetés jó alkalom lenne a múltbarévedésre, a nosztalgiázásra, a pályakezdés éveinek felelevenítésére. De ennél a témánál sem időz sokáig.- Mindig is vonzott a tanári pálya. Gyerekkoromban legkedvesebb játékom az iskolásdi volt. Felállítottam a sakkfigurákat, és tanítottam. Eredetileg zongoratanárnőnek készültem, de aztán mégis a matematika mellett döntöttem. Debrecenben a Kossuth Lajos Tudományegyetemen szereztem diplomát, a másik szakom az ábrázoló geometria volt. Hogy miért pártolt el a zenétől? Erre a kérdésre csak annyit válaszol, hogy szerette a matematikát. Persze a zenét is, most is eljár a Demény Magdolna Fotó: Fojtán László koncertekre. Viszont a zongoráját kénytelen volt eladni. Több szó a zenéről nem esik...- Nekem mániám a matematika - mondja némi öniróniával. — Nevetnek is a gyerekek, amikor újabb és újabb feladatgyűjteményeket viszek be az órára. Igyekszem minden szakkönyvet, feladatsort megszerezni. De a legjobb továbbképzést a gyerekek jelentik számomra. Olyan tanítványaim vannak, akik országos versenyekre járnak. Ok tulajdonképpen már partnereim. Eredeti megoldásokkal jönnek, jobbnál jobb gondolataik vannak. Ettől kezdve már csak a diákokról beszél, és Arany Daniról - így nevezik egymás közt tréfásan az Arany Dániel Országos Matematikai Versenyt. Ilyen felvetésekre, hogy pedagógusbér, fegyelmezés, a Nemzeti alaptanterv vitái csak legyint. „Be kell osztani a pénzt.” „Ha van munkája mindenkinek, akkor nem kell fegyelmezni. Csak a szakmán keresztül lehet megnyerni a gyerekeket.” ,A matematikához elég jó támpontot adnak a felvételik, az országos versenyek.” A beszélgetésnek itt vége szakad. Kicsengettek. A tanárnőt várják a diákjai. Pedig az igazgatónő, Kovács Mariann is megérkezik a tanáriba, és marasztalná Demény tanárnőt, mert ő tudja, annál szerényebb a kolléganője, hogy a sikereikkel eldicsekedett volna. De erre már ő sem tudja rávenni. így a gimnázium igazgatónőjétől tudjuk meg, hogy Demény Magdolna hetedik éve - amióta itt tanít - a legigényesebb szaktanári feladatot látja el, fakultációs csoportot vezet, felvételi előkészítőket tart, ő irányítja a matematikai munkaközösségét. Kapcsolatot tart a Miskolci Egyetem Matematika Intézetével, az egyetem universitássá fejlesztése keretében őt kérték fel, hogy tegyen javaslatot az elemi matematika-tananyag témáira. Tanítványai ott vannak az országos versenyeken. Tavaly például Borbás Gergely harmadikosként került be a legjobb tíz közé. A Kenguru nemzetközi matematikaversenyen a Magyarországot képviselő 75 iskola 8 és félezer diákja közül saját kategóriájában egy tanítványa 1., egy pedig 2. lett. Ha csak az elmúlt 5 évet nézzük: 83 tanulót készített fel egyetemre, főiskolára, közülük nyolcva- nan sikerrel felvételiztek. Azt pedig már a diákok mondják: nem nehéz a matematika - ha Magdi néni tanítja. Szakmúzeumi álmok Miskolc (ÉM - DK) - A Miskolci Galériában az idei év kiemelkedő eseménye lesz a 18. Grafikai Biennálé. Ez azért is fontos, mert a Miskolci Galéria a sokszorosító grafika szakmúzeumává szeretne válni. Erről is beszélt Dobrik István igazgató az intézmény tegnapi sajtótá- jékozatóján. Visszatekintve az elmúlt időszak eseményeire az igazgató elmondta, hogy rendkívül gazdag volt a ’94-es év, szinte minden kiállítás - kezdve a Keleti szél divatfotóitól a Talányokon át a hét végén még látható Téli Tárlatig - közönségsikert aratott. Ez kiderül a látogatók számából, illetve a vendégkönyvek bejegyzéseiből. Sikeresek voltak a külföldi kiállítások is: a Grafikai Biennálé berlini és ungvári bemutatása; Szalay Lajos Leidenben kiállított anyagának Hollandiában is jó sajtóvisszhangja volt; Lenkey Zoltán képeit még haza sem hozták Szófiából, mert Plovdivban is szeretnék bemutatni. És komoly figyelmet fordítottak arra az elmúlt évben, hogy megteremtsék a' Feledy- és a Kondor-gyűjtemény számítógépes feldolgozásának lehetőségét. Az idén azonban egyáltalán nem olyan könnyű a tervezés. A színházi rekonstrukció miatt ugyanis - mint arról többször hírt adtunk - a Déryné utcáról idővel át kellene költözniük a Rákóczi-házba, az új galériába. Am az az építkezés sorsa jelenleg eléggé bizonytalan, úgyhogy nem tudják, mi lesz, és mikor lesz. A galériások nem sürgetik az új építkezést, mint mondják, tudnak itt dolgozni, viszont addig nem szívesen mennének el innen, amíg nincs hová... így a kiállítások pontos tervezete csak az első félévre készült el. Január 30-án nyílik a Makói mappa 1995 című tárlat, március 20- án Kunt Ernő festőművész kiállítása (amit a művész 75. születésnapja alkalmából szerettek volna megrendezni, ám sajnos - miután Kunt Ernő tavaly augusztusban elhunyt - emlékkiállítás lett belőle). Május 6-án nyílik a negyedik nagybányai kiállítás, Boromisza Tibor (1880-1960) festőművész alkotásaiból. L’art pour Cart Filip Gabriella Mit meg nem tesz az ember a művészetért! Tülekedik, fizet a jegyért. Pedig nem keveset kérnek egy híres társaság vendég- szerepléséért. Laár András és csapatának tegnap esti sárospataki előadására ötszáznegyvenen vettek jegyet, kilencven embernek csak pótszék jutott. De a művészek délben lemondták az előadást. Mert esett a hó- Pesten. Csak a hírhozó jött. Ott valóban hókásás az út. De már néhány száz méterrel keletebbre száraz az autópálya, így a pataki közönség csalódottan távozott. De utána bizonyára belátta: ez ám a művészet - a művészetért! Mindenkinek megvan a maga kultúrája így látják a diákok - körkérdés a magyar kultúra napján Fotó: Dobos Klára Miskolc (ÉM - FG) - „A kultúra azoknak az anyagi és szellemi értékeknek az összessége, amelyeket történelme folyamán az emberi társadalom létrehozott.” Ezt a meghatározást talán mindenki elfogadja, de abban már megoszlanak a vélemények, hogy ki mit tart értéknek, mit értéktelennek. Mit is jelent az egyes ember számára a kultúra, és mit a magyar kultúra? Erről kérdeztük _a miskolci Könyves Kálmán Általános Iskola nyolcadikosait. L. László: „ A kultúra a szép szokásainak, viselkedésének, szabályainak összessége. Az irodalom, a színház, a zene, a dalok a kultúra része. A viselkedés, magatartás, a vallás is a kultúra. Mindenkinek megvan a maga kultúrája. A kultúrát mindenki alakítja, és a kultúra mindenkit alakít.” K. Zsuzsanna: ,A kultúra az emberek alapja. Mindenkinek szüksége van arra, hogy művelt, tiszta, nagy tudású legyen. A magyar kultúra nagyon fontos. Ha a magyar emberek (egy része) nem lennének kulturáltak, akkor Magyarország elzülle- ne. Mindenki a saját orra után menne. Sajnálattal veszem észre, hogy a serdülő ifjúság milyen csúnyán beszél, viselkedik társaival. Remélem, ha felnőnek, olyan kulturáltak lesznek, mint Kossuth Lajos korában az emberek. De sajnos ennek kicsi a lehetősége.” T. Gábor: „A kultúra műveltség, művészet, néprajz, hagyományok, megemlékezés, illedelmesség. Ha ez a sok erény megtalálható az embernél, sok ilyen ember van, akkor azt mondjuk, hogy ez kulturált társadalom.” D. Péter: „A magyar kultúrát magasabbra lehetne emelni azzal, ha az emberek többet törődnének viselkedésükkel, a művészettel, történelmünkkel.” P. Zoltán: ,A kultúra: olvasás, színházba járás, vigyázni a köztisztaságra. A műveltségbe beletartozik a szép tiszta magyar beszéd. A magyar kultúra más nemzetektől sokban különbözik, például beszéd, művelődés, viselkedés.” Sz. Miklós: „Azért fontos a magyar kultúra, hogy elmondhassuk a magyar nemzetről, a kicsit elmaradott Kultúra alulnézetben magyar nemzetről, hogy kulturáltabb, mint egyes fejlettebb nemzet. Ezzel a csodálatos magyar kultúrával eldicsekedhetünk más országoknak is.” Cs. László: ,A színházba járás, olvasás, új ismeretek elsajátítása, zongoraórák elsajátítása. Számomra ez a kultúra.” B. Rita: „Minél kulturáltabb egy ország, annál több jót gondolnak róla a környező országok is, mint rosz- szat.” B. Andrea: „Ha nem lennének az emberek kulturáltak, akkor nagyon rossz lenne a világ. Nemcsak az a fontos, hogy valakinek meg legyen mindene, hanem az is, hogy kulturált legyen. K. Sándor: A kulturált ember illedelmes. A kultúra illedelmességet, udvariasságot és műveltséget jelent.” S. Eszter: „ Az emberek hétköznapi életéhez hozzátartozik a kultúra, bár ezt sokan kétségbe vonják. Ha egy ember bemegy egy étterembe, akkor szüksége van a kulturált viselkedés szabályaira. Ha ezeket figyelmen kívül hagyja, akkor szinte ’kiröhögik’ az étteremből.” N. Judit: A magyaroknak fontos a kultúra, mert ez a mi nemzetünk kultúrája. Minden nemzetnek van egy különleges kultúrája, ami csak arra a nemzetre jellemző.” B. Krisztina: „Kulturált városban tisztaság van, az emberek óvják a városukat, falujukat a szeméttől, kulturált a környezet. A kulturált embereknek jó tulajdonságaik, szokásaik vannak. De vannak kultúrálatlan emberek is, akik rongálják a környezetet....” K. Agnes: „Mindenféleképpen fontos a kultúra, a kulturáltság, mert egyébként az ország élete sivár lesz, száraz sivataggá alakul át.” B. Ágnes: „Fontos az, ha eljön Magyarországra egy külföldi ember, jó példát lásson, hogy lássa a kultúrát. A kultúra tükrözi a városok életét, látni lehet az épületekből, az utcák tisztaságából, az emberek viselkedéséből.” L. Andrea: „ Az országban teljesen elfajult az élet. Az emberek nagy része márkás nyugati autóval furikázik rádiótelefonnal a zsebében és szép szőke hölggyel maga mellett. A másik részük a kukákban kotorászik száraz kenyér után. Biztos vagyok benne, hogy egy rádiótelefonos úriember, ha az utcán lát összeesni egy szegényebb embert, ránéz és tovább hajt. Ennyit jelképesen a ’magyal1 kultúráról’.” N. Katalin: A felnőttek színházba mennek, komolyzenét hallgatnak, verseket olvasnak és komoly dolgokról beszélgetnek. Ha felnőtt leszek, lehet, hogy én is ilyen leszek, de most még egy hangversenyt se bírok végighallgatni, és a legtöbb vers nekem nem is tetszik. Lehet, hogy én nem is vagyok kulturált?! Kultúrálatlannak tartom azt, aki állandóan káromkodik, illetlen és állandóan rágózik. Néha én is rágó- zok, és kicsúszik egy-egy csúnya szó a számon.” Dimenziók 1995/1. Miskolc (ÉM) - Megjelent a Dimenziók, Felső-Magyarországi Szemle ez évi első száma. A folyóirat szerkesztői ez alkalommal is a lehető legszélesebb körből válogatták a lap anyagát, hiszen a tanulmányok, cikkek, kritikák szerzői közt teológiai professzort, néprajz- kutatót, irodalomtörténészt, egyetemi munkatársat, főiskolai tanárt és újságírót is találunk. Ennek megfelelően a választott témák is igencsak sokrétűek. Baán István a teológia és az elmúlt fél évszázad egyházpolitikájának viszonyát feszegeti, amikor egy, a Dimenziókban korábban megjelent írásra reflektál. N. Szabó József és Székely Gábor - A német kultúrához való viszony című munkájukban - Magyarország és a német nyelvterület országainak II. világháború utáni kulturális-tudományos kapcsolatait elemzi. Szekeres Melinda a könyvpiac _ „elszabadulásán” elmélkedik. írásában foglalkozik a kilencvenes évek populáris regényeivel, és azoknak a tömegkommunikációra gyakorolt hatásával. Olvashatunk ezek mellett a sárospataki református kollégiumban talált képversekről, Come- nius hatásáról a huszadik század végi Magyarországon, adalékot kaphatunk Végvári Lajos művészettörténész portréjához. Rózsa Ernő pedig B.-A.-Z. megye 1993. évi gazdasági tendenciáit vizsgálja. A Dimenziókban - szokás szerint - könyvismertetőt és -kritikát is találhatnak az olvasók. Az idei első lapszámot Máger Ágnes grafikái teszik teljessé. Amerikai kurzusok / i Miskolc (EM) - A washingtoni kormányzat anyagi támogatásával - az országban elsőként - amerikai oktatási programot telepítenek a miskolci székhelyű B.-A.-Z. Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézetbe. A szeptembertől induló szakmai rendezvények és az anyanyelvi tanár költségeit, a képzéshez szükséges kézikönyvtárat és eszközöket egyaránt az amerikaiak biztosítják. Mint azt Sherry Fetzertől, az ŰSIS magyarországi szervezőjétől megtudtuk, az angoltanároknak szóló egyéves szakmai program tízhetes, harmincórás kurzusokra épül. A legújabb módszertani elvek szerint történő ingyenes továbbképzést - amelyre az általános és középiskolai tanárok egyaránt jelentkezhetnek - a nyelvismeret négyfő készsége, a beszéd és beszédértés, az olvasás és az írás köré csoportosítják. Az esetleges problémákat azonban nem az elmélet, hanem a gyakorlat oldaláról közelítik meg. A szervező elmondta azt is, hogy a témakörök - többek között országismereti, társadalmi és civilizációs kérdések - egyébként nem merev struktúrára épülnek, azaz az igények átalakíthatják az előre kialakított tervezetet. Igaz, a program miskolci székhelyű, nem feledkeznek el azonban a megyében máshol élő tanárokról sem. Lesznek kurzusok Kazincbarcikán, Szerencsen és Tiszaújváros- ban is. Mesebolt Nyékládháza (ÉM) - A magyar kultúra napja alkalmából a kassai Thália Színház művészeinek Mesebolt című előadását január 23-án délelőtt 10 órától láthatják a gyerekek a nyékládházi művelődési házban. Rokonismerők Izsófalva (ÉM) - Uráli nyelvrokonaink címmel hirdetett vetélkedőt a környező általános iskolák tanulói számára az izsófalvi művelődési ház és a helyi iskola. A versenyen tizenhét csapat vett részt. Első helyezést ért el a putnoki Serényi László Általános Iskola, második lett az izsófalvi Izsó Miklós Általános Iskola, harmadik helyen végzett a Ru- dabányai Általános Iskola. Atomvárosi múzeum Paks (ÉM) - Pakson elkészült a város második múzeuma, megkezdték a termek berendezését. A most átadott Történeti Múzeum a felújított Csehi-kúriában kapott helyet. A legöregebb városrészben lévő műemléképületet korábban rendőrkapitányságnak használtak.
