Észak-Magyarország, 1994. december (50. évfolyam, 284-309. szám)

1994-12-05 / 287. szám

1994. December 5., A hungáriások felelőssége Miskolc (ÉM - FL) - A Hungária Biztosító Iit.-nél 1,6 millió gépjár­műtulajdonos kötötte meg a kötele­ző biztosítását, melyhez közel 300 ezer casco biztosított tartozik. Janu­ár elsejétől a három velük szerző­dött banknál - a Postabank Rt.-nél, a Budapest Bank Rt.-nél, az OTP Bank Rt.-nél - lakossági folyószám­lával rendelkező biztosítottaik ha­vonta fizethetik, utalhatják át gép­jármű-felelősségbiztosítási díjukat. A Hungária Biztosító Rt.-nek az 1,6 millió kötelező biztosított által oko­zott kár az esztendő első kilenc hó­napjában összesen 9 milliárd forint volt. A kötelező biztosítás az autós részére kötelező, de a Hungária Biz­tosító Rt. számára is közel csak nullszaldós vállalkozás. Ezen javít­hat a károk csökkenése, a közleke­désbiztonság javulása, de jelentő­sen ront a mindenkori infláció. Jobb minőségű csirketakarmány Bábolna (MTI) - Hamarosan az eddiginél is jobb minőségű csirketa­karmánnyal lép piacra a Bábolnai Keveréktakarmány-gyártó Kft., azáltal, hogy átálltak egy új techno­lógiára. Ennek az a lényege, hogy gőz és folyadék adagolása mellett rövid időre magas nyomásnak és hőmérsékletnek teszik ki a ter­ményt. így feltáródnak a keményí­tők és rostok, s módosul a fehérjék és a zsírok aránya. A takarmány­emészthetőség ezáltal javul, hasz­nosulása pedig növekszik. A magas hőmérséklet és nyomás további kö­vetkezményeként a kóli- és a szal­monellabaktériumok elpusztulnak, és ugyanilyen sorsra jut a gombák és más baktériumok többsége. Az eljárás révén lehetővé válik a növény­ipari melléktermékek eddiginél na­gyobb arányú felhasználása is. A 23-25 millió forintos beruházás cél­gépeit a német KAHL-cég gyártot­ta, s e ráfordítás a számítások sze­rint egy éven belül megtérül. Válságmenedzserek tanácskozása Balatonföldvár (MTI) - Tizenhét- milliárd forint állami vagyont men­tettek meg tevékenységükkel a pri­vatizáció számára a Válságmene­dzserek Országos Egyesületének tagjai A 140 szakember több, mint fele ma már valamelyik csődhely­zetben lévő vállalat élén dolgozik. A két évvel ezelőtt alakult egyesület véleményét mind a privatizációval, mind pedig a gazdasággal kapcsola­tos törvények előkészítésénél kikéri a kormányzat - mondta Zöldréti At­tila, az egyesület főtitkára az MTI tudósítójának érdeklődésére abból az alkalomból, hogy az egyesület tagjai a hét végén a privatizáció to­vábbi menetéről tanácskoztak Bala- tonföldváron. A több mint 100 részt­vevő egyebek között előadásokat hallgat meg arról, hogy miként se­gíthetik a későbbiekben is a magá­nosítást az egyesület tagjai. Csökkent a munkanélküliség Budapest (MTI) - Október végén összesen 529 600 munkanélkülit tartottak nyilván a munkaügyi iro­dák - közölte az elmúlt héten az Or­szágos Munkaügyi Központ az MTI- vel, s ez 16 200-zal, kevesebb, mint az előző hónapban. így a munkanél­küliségi ráta - a gazdaságilag aktív népesség és a munkanélküliek ará­nya -10,6 százalékra mérséklődött. A csúcs 1993 februárjában alakult ki, 705 ezer regisztrált munkanél­külivel. Az akkori ráta 13,6 százalé­kos volt. A pályakezdőknél és a nem pályakezdőknél csaknem azonos mértékű volt a munkanélküliség csökkenése. ^Röviden ______ ... A reálértelmiség helyzete és sze­repe címmel fórumot rendeznek de­cember 7-én Miskolcon a Tudomány és Technika Házában. A program , fél tízkor kezdődik. Októberben a statisztikai hivatal 1401 jogi személyiségű gazdasági szervezet alapítását jegyezte be or­szágos szinten. Ebből 1349 új alapí­tású volt és 52 már meglévő szerve­zetből átalakulás, szétválás vagy ki­válás útján jött létre. Hétfő Gazdaság ÉSZAKIM AGYARORSZÁG 7 Az agrártárca támogatja a nyári öntözést A támogatást december 20-ig igényelhetik az érintettek Miskolc (ÉM - BAM) - A nyári aszály okán sok gazda - ment­vén a menthetőt - öntözni kény­szerült. Az öntözés költségei azonban nem térültek meg a termékek felvásárlási áraiban. A halastavak esetében is kény­szerű vízpótlással éltek a gaz­dálkodók. A Fölművelésügyi Minisztérium megyei hivatalá­nak vezetőjétől, Zsiga Gábortól érdeklődtünk, milyen intézke­déseket tervez a tárca a gazdál­kodók megnövekedett anyagi terheinek enyhítésére? November 27-én tárgyalta a kor­mány a földművelésügyi tárca elő­terjesztését, jóváhagyta, hogy az ön­tözés, illetve a halastavi vízfeltöltés és -pótlás költségeit a kormányzat még ebben az évben támogathassa. A pótköltségvetésben egymilliárd forintos többlettámogatást hagytak jóvá, és a kormány rendelete ennek az összegnek az elosztásáról intéz­kedik. □ Milyen mértékű lesz a támogatás? * A mérték megyénként is differen­ciált. Borsod-Abaúj-Zemplénben például az öntözővíz felhasználója 1994. január 1. és november 30. kö­zött a felhasznált víz mennyisége után köbméterenként egy forintot kaphat. Hasonlóképpen a halasta­vaknál a vízfeltöltés, és -pótlás költ­ségeihez köbméterenként ötven fil­lérrel járul hozzá a tárca. □ Ki juthat támogatáshoz? ® A jogszabály a napokban megjele­nik a Magyar Közlönyben. Ott ter­mészetesen szerepel majd a támo­gatottak körének pontos leírása és a feltételek is. Elöljáróban annyit, hogy minden mezőgazdasági és ha­lászati tevékenységet folytató jogi személy, vagy jogi személyiség nél­küli gazdasági társaság és termé­szetes személy, aki rendelkezik ér­vényes öntözési célú, vízjogi üze­meltetési engedéllyel, avagy halá­szati célú tógazdasági vízjogi üze­meltetési engedéllyel, támogatásra jogosult. Fotó: Fojtán László □ Meddig és hová lehet benyújtani a támogatás iránti igényt? 9 Ez a támogatás a rendelet hatály­ba lépése után, december 20-ig, a te­rületileg illetékes adóhatóságtól az agrártermelési támogatások, folyó­sítási számlájáról igényelhető. Az igényléshez az öntözővíz felhaszná­lója, vagy a haltermelő köteles iga­zolni, hogy a támogatás alapjául szolgáló időszakban érvényes vízjo­gi üzemeltetési engedéllyel rendel­kezett, valamint csatolnia kell a tevékenységi körében felhasznált, illetve igénybe vett víz mennyi­ségéről szóló vízügyi hatósági iga­zolást. □ Ez az ügyintézés elég bonyolult­nak tűnik. 9 Nem az, a nagyüzemek bizonyára könnyedén elboldogulnak az igény bejelentésével. A kisgazdák számá­ra pedig ott vannak a falugazdá­szok, akik a napokban felkeresnek minden érintettet, nehogy a szűk határidő miatt valaki is kiessen a kedvezményből. Válasz-ADÓ Az államkötvényről Miskolc (ÉM) - Az Adó- és Pénzőgyi El- lenői’zési Hivatal munkatársainak közreműködésével továbbra is folytatjuk „Válasz-ADÓ” című rovatunkat. Mint az már sokak által ismert, szakemberek bevonásával igyekszünk segítséget nyúj­tani azoknak, akik nehezen igazodnak el az adózási szabályok szövevényében. Az eddig beérkezett kérdésekre folyamato­san válaszolunk, és természetesen várjuk további leveleiket. Kérjük, levelükben pontosan vázolják a problémát, és a borítékra írják rá: „Válasz-ADÓ”. □ November közepén államkötvényt vásárol­tam, amellyel összefüggésben igénybe kívánom venni az adóalap-csökkentő kedvezményt. Kér­désem az, hogy milyen mértékű kedvezményre vagyok jogosult? • Az államkötvények vásárlásához kapcsolódó befektetési kedvezmény igénybevételének le­hetősége a pótköltségvetési törvény kihirdeté­sének időpontjával, 1994. október 29-ével megszűnt. Ez azt jelenti, hogy a kihirdetés előtt már megvásárolt ilyen értékpapírokra a befekteté­si kedvezmény változatlan feltételekkel (az összjövedelem 30 százalékáig, illetve 1994. de­cember 31-ei időpontban történő birtoklás ese­tén) érvényesíthető, de az említett időpont utáni vétel már sajnálatos módon nem jogosít a kedvezményre. A magánszemélyek jövedelemadójáról szó­ló törvény szerint, továbbra is kedvezménye­zett befektetési forma:- a nyilvános kibocsátású zárt végű befek­tetésijegy,- az 1992. január elseje után alakult belföl­di részvénytársaság nyilvános kibocsátásban értékesített részvényeinek megszerzése,- az rt. állami tulajdoni hányadából törté­nő vásárlás,- az állami tulajdonban lévő kft. üzletrész­nek a privatizáció keretében történő megvá­sárlása, valamint- az MRP (Munkavállalói Résztulajdonosi Program) keretében megszerzett részvény, üz­letrész,- a mezőgazdasági szövetkezet tagja által a saját szövetkezete üzletrészének megvásárlá­sa, a törvényben foglalt feltételek fennállása esetén. A termelő mindenképpen ráfizet a boltra Medve úr szerint kis idő múlva nem lesz nyúl a piacon Szarvas Dezső Miskolc (ÉM) - Ha nem is lehe­tett belőle meggazdagodni, de tisztes hasznot hozott a galamb, valamint a nyúltenyésztés azoknak akik a tenyésztésre nem csak kedvtelésből vállal­koztak. A galambhúsnak jó pia­ca volt külföldön, de nagy menynyiséget vásároltak a ha­zai kórházak a diétás, könnyű éteknek számító húsból. A ke­reslet tíz esztendővel ezelőtt kezdett mérséklődni, s rövid idő elmúltával galambot már csak kedvtelésből tartottak a hazai galambászok. A nyúl még tartotta magát a piacon, egészen a nyolcvanas évek végéig. Mostanra viszont válságba került a tenyésztés. Az okokról beszélget­tünk Medve Istvánnal, a Nyúl- tenyésztők Észak-magyarországi Szövetségének elnökével, akinek neve nem csak tenyésztőként, de' kutatóként is ismert a szakmában.- A kilencvenes évek elején kor­látlan volt a felvevő piac - kezdi. ­A magyar tenyésztők tenyésztettek, a vágóhidak meg felvásároltak és vágtak. S mert a táp ára, valamint a felvásárlási ár közötti különbség el­fogadható volt, a tisztes haszon ösz­tönözte a tenyésztői kedvet. A nyolcvanas évek végén nyolcvan fo­rintot adtak egy kiló nyúlért, és nyolc forint volt egy kiló táp. Most viszont 100-120 forint az átlagár, s a tápért 22-24 forintot fizet a terme­lő. A nagyüzemi nyulászat meg­szűnt. Egyrészt azért, mert nincs haszon a termelésen, másrészt a hazai tenyészállomány mára alkal­matlanná vált a hasznot is hozó tar­tásra, nem térni meg a befektetett költség, nagy a ráfizetés. Tulajdonképpen a vágóhidak mohóságának köszönhető az állo­mány leromlása. A nyolcvanas évek közepétől ugyanis a fehér nyúlsző­rért többet fizetett a külföldi piac, ösztönözték tehát a fehér nyulak te­nyésztését, ami a színes állomány kiirtásához vezetett. Csaknem tel­jesen megsemmisült a nagy tömegű húst adó magyar óriásszürke, vala­mint a bécsikék állomány. Kiala­kult a beltenyészet, nem történt vérfrissítés, mára a hazai állomány alkalmatlan a színvonalas, hasznot hozó termelésre. Konyhai hulladék­ra alapozott, háztáji foglalatosság­gá vált a tartás.- A vágóhidak egyetlen fillér be­fektetés nélkül is megkapták, felvá­sárolták és vásárolják ma is a nyu- lat - mondja az elnök. - Elvették az export felárat a kistermelőktől, le­szorították a felvásárlási árat. És most is ez a gyakorlat. Élnek, virul­nak a vágóhidak, monopolhelyze­tükből következően tetszésük sze­rint manipulálják a hazai piacot, annyit fizetnek a kiszolgáltatott te­nyésztőnek, amennyit akarnak. A hazai felvásárlói gyakorlat a követ­kezőképp működött és működik: ahol nincs konkurencia, ott hetven forintot, ahol van is, meg nincs is, ott nyolcvan, ahol meg konkurenci­át talál a felvásárló, ott száz forintot fizet egy kiló nyúlért. A vágóhídon persze már minden kiló száz forin­tot ér. így aztán óriási haszon kerül a feneketlen zsebekbe, minden köz­reműködő, a vágóhíd és a kereskedő is nyer a bolton, csak a tenyésztő nem. A magyar nyúltenyésztést, illet­ve az exportot tíz esztendővel ezelőtt még a negyedik helyre sorolták Eu­rópában. Most nem tudni íányadik a sorban, mert nem készül semmi­féle statisztika a hazai termelésről, csupán a fokozatos leépülés ténye állapítható meg: a kiürült nagyüze­mi tenyésztőtelepek, az üres nyúl- ketrecek sokasága. Ám mert a ha­zai háztáji termelők, Juliska nénik és Józsi bácsik nyulaihoz a külor- szági árakhoz képest fillérekért le­het hozzájutni, az exportáló vágóhi­dak meggazdagodnak. Tíz van belő­lük az országban, s tízből hét külföl­di, olasz tulajdonosok kezében.- A hazai piacon ők dirigálnak, ők az urak - mondja Medve István. - S mert az országban gyakorlatilag nem működik semmilyen központi szervezet ami összefogná, irányíta­ná a termelést, képviselné a kister­melők érdekeit, az történik amit akarnak. Az is bekövetkezhet, hogy a kö­zeli jövőben megszűnik a hajdan szép napokat megélt, a külpiacon konkurenciát jelentő, versenyké­pes magyar nyúltenyésztés. _ ÉM-portré Mészáros Péter Miskolc (ÉM - BAM) - November 28-án még a mezőgazdasági, 29-én pedig már az agrárka­mara megyei titkára. A korábbi poszt érdek- képviseleti munkát igényelt, míg az utóbbi - mint állami jogosítványokkal felruházott köz­testület - a gazdaság szereplőinek önkor­mányzata alapján működik, s ez újfajta gon­dolkodást igényel majd a titkártól is. Persze Mészáros Péter már megszokta a változásokhoz való alkalmazkodást. Agrár­mérnök, aki az egyetem elvégzése után egy termelőszövetkezetben gyakomokoskodott, majd az államigazgatásba került. A megyei ta­nács mezőgazdasági osztályán a növényter­mesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozott. Később kiegészült munkája az agrárkereske­delemmel, aztán az induló kisvállalkozók segí­tésével. Egy minisztériumi pályázat keretében az Amerikai Egyesült Államokba ment, s egy évig farmgyakorlaton vett részt. Hazatérte után a Gödöllői Agrártudományi Egyetem és a Marx Károly Közgazdaság-tudo­mányi Egyetem szervezésében szakmérnök­nek tanult. Rövid kitérő: az ICP Rt. Külkereskedelmi Igazgatósága. No nem mintha rosszul érezte volna magát, de hiányzott neki a föld, a vidék, a gazdálkodás, a közvetlen segítségadás. Ki­lenc pályázó közül az alakuló Mezőgazdasági Kamara megyei titkárnak választották meg 1990. január elsejétől. Harminchét éves, nős, két gyermeke van. Kiválóan beszél angolul, s jól ismeri a megye mezőgazdaságának minden gondját-baját, si­kereit, lehetőségeit. Reméli, új munkaterületén részese lehet az agrárágazat talpra állításának, s annak, hogy ki-ki megtalálja számítását a termelő mun­kában. Medve István: a negyedikek voltunk Európában Fotó: Dobos Klára

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents