Észak-Magyarország, 1994. december (50. évfolyam, 284-309. szám)

1994-12-05 / 287. szám

8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1994- December 5-, Hétfő „APROPÓ Príma donnáit Filip Gabriella A primadonna nélkül nincs operett. Mi­attuk esnek szerelembe a daliás bonvivá- nok. Nekik énekelnek, teszik a szépet. Az egész cukros, szirupos világ csak miattuk létezik. Meg miattunk. A műfaj közkedvelt. Különös szerencsé­nek számít, ha sikerül jegyet szereznünk egy-egy operettelőadásra. Ott aztán bele­feledkezünk a mesébe, ringatózunk az édes-bús dallamok hullámain. Sóhajto­zunk a fene nagy szerelem láttán. Boldo­gan tapsikolunk. Aztán hazamegyünk, és fanyalgunk. Ilyen nincs! Semmi köze a va­lósághoz! Ostoba történet! Mintha nem is emberek, hanem egy mesekönyv papír­masé figurái lennének a színpadon. A né­zőtéren ülő férfiaknak meg hevesen do­bog a szíve a primadonna láttán, a nők meg irigykedve figyelik - még jó, ha nem féltékenyen - az ünnepelt színésznőt. Az operettben ő a csillag. De ha a színházon kívül valakire azt mondják, hogy prima­donna, az már semmi jót nem jelent. Szombaton este kaptunk egy kis jelentés­tani leckét a Miskolci Nemzeti Színház­ban. Az Észak-Magyarország jubileumi gálaestjén a díszvendégek ugyan a me­gyénkből elszármazott hírességek voltak, de az igazi meglepetések a primadonnák. Nagy Ibolya és Seres Ildikó, kiket eddig leginkább csak az operettekből ismertünk, kilépve a műfaj védelméből újabb jellem­zőkkel gazdagították a primadonna fogal­mát. Az természetes, hogy szépen énekel­nek, az is, hogy ügyesen táncolnak, hogy csinosak, kedvesek és így tovább. Viszont az egyáltalán nem próbált beszélgetős mű­sor kínált néhány váratlan fordulatot. Már-már kínos helyzeteket oldattak meg könnyed eleganciával, példás intel­ligenciával. Nagy Ibolya és Seres Ildikó bebizonyí­totta, hogy az operetten kívül is príma donnák. Csak — a fotóban... Szatmári Imre: ...amíg esik Miskolc (ÉM - DK) - Fiatal művészek új tö­rekvései... Ez lehetett a kulcsmondata a Csak gondolkodom címmel meghirdetett pályázat kitalálóinak. A mondat arra utal, hogy egyál­talán nem voltak különösebb elvárásaik', sőt, ők is nagy várakozással tekintettek a beérkező képanyag elé. Csak(!) valami érdekeset, izgal­masat szerettek volna. Hogy ez mennyire sike­rült, azt mindenki maga döntse el, megnézve a kiállítást a miskolci Ifjúsági Ház Fotógalériá­jában (december 31-ig.). Aki nem szeretne befolyásoltatni más véle­mény által, az itt abba is hagyhatja az olva­sást. Persze az nem befolyásolás, hanem tény, hogy az ötlet ötletes. Mármint a kiírás címe. Meg az is, hogy a következőkben meghirdetik a Csak játszom, a Csak hiszem, végül pedig a Csak csak című pályázatot. Na most ennek a „csakos” tematikának van egy nagy veszélye. Mégpedig, hogy megfoghatatlan. Ez részben jó is, hiszen így fogalmazódhatnak meg a fotópa­píron izgalmas gondolatok, melyek gondolati izgalmat okoznak a nézőnek. Viszont kevésbé szerencsés, hogy minden belefér, annyira tág. Ilyen szempotból adhatták volna neki a Világ, vagy az Élet, esetleg a Mi címet. Mert aki ko­molyan veszi a témát, az ezeket a fogalmakat is megfogalmazhatja, ám aki nem, az elővehe- ti a fotóalbumából a legutolsó képét, s elküld­heti a pályázatra... Úgy tűnik a kiállításon, akadtak ilyenek. Pedig a kiírás célja a meg- gondolkodtatás lett volna, új törekvések pro- vokálása. Vagyis, hogy akit érdekel a dolog, az vegye a kezébe a gépet, akkord) induljon „világgá”, s (csak) gondolkodjon... Gondolom én... Es van még egy megjegyzésem. Egy ilyen című kiállításon egyszerűen bosszantóak a „Cím nélkül” címek. Azon már tényleg gondol­kodhatott volna a szerző... A díjazottak és a díj alapítók Miskolc (ÉM) - A Miskolci Galé­ria felhívására 103 képzőmű­vész 277 alkotással jelentkezett a Miskolci Téli Tárlatra, végül a zsűri 91 művész 173 művét java­solta kiállításra. A szombati ün­nepségen közülük tizennégyen vehették át dijat. A huszonkét iparművész közül - kiknek munkái a Kossuth utcai Mini Galériában láthatók - heten kaptak díjat. Lóránt János festőművész (Borsod- Abaúj Zemplén Megye Önkormány­zat nagydíja); Szanyi Péter szob­rászművész (Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata díja); Seres János festőművész (Magyar Képző­művészek és Iparművészek Szövet­sége Észak-magyarországi Területi Szervezete és a Magyar Alkotómű­vészek Országos Egyesülete díja); Jószay Zsolt szobrászművész (Lilla­füred Alapítvány díja); Borgó festő­művész (Nógrád Megye Önkor­mányzata díja); Lévay Jenő grafi­kusművész (Salgótarján Város Ön- kormányzata díja); Sarkadi Péter grafikusművész (Eger Város Ön- kormányzata díja); Pataki János festőművész (Bíbor Könyvkereske­dés díja, Miskolc ); Máger Ágnes festőművész (Középület és Lakásé­pítő Rt. díja, Miskolc); Barczi Pál grafikusművész (Centrum Áruház Kft. Miskolci Áruháza díja); König 4": Dévényi István művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria osztályve­zetője ajánlotta a közönség figyelmébe a Miskolci Téli Tárlatot. (A háttér­ben Lóránt János festőművész alkotásai.) Fotók: Dobos Klára Frigyes grafikusművész (Mátra Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedel­mi Rt. díja, Miskolc); Borsos István szobrászművész (Interplan Ter­vező- Fejlesztő-Beruházó Kft. díja); Csomós Zoltán grafikusművész (Di­ósgyőri Papírgyár Rt. díja); Veres Lajos festőművész (Miskolci Galé­ria és a Középület és Lakásépítő Rt. díja); Iparművészeti kategóriában: Balatoni Klára ötvösművész (Ma­gyar Alkotóművészek Országos Egyesülete és a Asylum Képzőmű­vészeti Alapítvány díja, Miskolc); Litwin József formatervező iparmű­vész (Adeptus Mérnöki, Építőipari és Kereskedelmi Kft. díja, Miskolc); Lukovszky Ilona iparművész (F-K Raszter-ÉP. Kft. Építőipari és Ke­reskedelmi Kft., Miskolc és a Szig­nál Építőipari és Kereskedelmi Kft. díja, Miskolc); Fejér Ernő grafikus- és fotóművész (Transdowell Kft., Miskolc és Juga György önkor­mányzati képviselő díja); Vincze Il­dikó keramikusművész (Stúdió Észak-magyarországi Tervező Kft. díja, Miskolc); Dufala Edina belső- építész (Sz.É.P. Kerámika Kft. díja, Miskolc); Aranyosi Zsuzsanna tex­tilművész (Műépítész Kelemen - Puskás tervező és Vállalkozó Kft. díja, Miskolc). Közvetlen kapcsolat a képpel Miskolc (ÉM — DK) - Lóránt Já­nos festőművész vehette át a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat nagydíját a Mis­kolci Téli Tárlat múlt szombati megnyitóján. Kiragadva őt az ünneplők köréből válthattunk vele néhány szót. □ Megyénkben viszonylag ritkán ta­lálkozhatunk a nevével... # Lehet. Salgótarjánban voltam so­káig, később Egerben, és nyolc éve, hogy visszaköltöztem Békés megyé­be, a szülőfalumba. Azóta ugyan megfordulok itt, de természetesen az az állandó jelenlét, mint azok­nak, akik itt élnek a területen, nincs meg. Volt valamikor 15 évvel ezelőtt egy elég szép kiállításunk itt a galériában Lóránt Zsuzsa szob­rászművésszel, aki egyébként csak névrokonom. Tavaly volt kiállítá­som a Városi Könyvtárban, szere­peltem a grafikai biennálén, ahol díjat is kaptam, előtte meg az előző téli tárlaton. A biennálékon és téli tárlatokon általában itt vagyok. □ A szakma nem mindig veszi ko­molyan az ilyen jellegű seregszemlé­ket. Mit mond erre a kiállttá? • Én szeretem ezeket a kiállításo­kat, olyan szempontból, hogy mások munkáival együtt látom az én mun­káimat is, és be tudom lőni magam, hogy hol állok. □ Borsod megye nagydíját kapta. Nem örült volna jobban, ha azok a megyék ismerik el, ahol többet dol­gozott? • Nem. Mert így teljesen „tiszta”, tudom, hogy kifejezetten a bekül­dött munkámért kaptam a jutal­mat. De meglepett a díj, mert most én egy újabb utat kezdtem el a gra­fikában meg rajzolásban, és a zsűri volt olyan érzékeny, hogy értékelte az első lépéseket. □ Ezek rnég nagyon az első lépések? • Nem annyira. Egy éve csinálom ezt a fajta munkát, minimális szín- használattal és pasztellal itt-ott belerajzolva. Úgy érzem, ezzel a technikával valami végtelenül egy­szerű dolgot tudok csinálni. Kézzel pakoltam föl az agyagot meg a kö­tőanyagot a képekre, ez közelebbi, természetesebb tevékenység, mint a festés maga. Végeredményben sík lapon akarunk valamit elhitet­ni az emberekkel, térbeliséget áb­rázolni, itt tehát ellentmondás van, ami az agyag-pasztell képek­nél nem ilyen éles. □ Ön kinek adta volna a nagydíjat? • Erről nem tudok beszélni, mert még nem tudtam megnézni az anyagot. De az az örömöm, hogy itt nem irányzatok kaptak díjat, ha­nem munkák, amelyek jónak te­kinthetők, stílustól, irányzattól füg­getlenül. Meg elég sok fiatalt is ju­talmaztak, ami szintén jó dolog, de örülök az „öreg miskolcinak”, Seres tanár úrnak is. □ Mi változott azzal, hogy vissza­költözött a szülőfalujába? • Azóta járom Európát, Hollandi­ában, Svájcban vagyok sokat. Kiál­lításaim voltak, dolgozom, meg ta­nítottam Leidenben egy magánis­kolában akvarell festést. Azt mondják, akik értenek hozzá, hogy én elég jól tudok akvarellezni, ezért vállaltam bemutató órák tar­tását ebben a témában. Ezek a hol­landok nagyon jó művészek, csak a képzésük nem akadémikus jellegű, tehát nem tanulják meg a manuá­lis mesterségbeli dolgokat, tanul­mányokat nem nagyon rajzolnak, és ez valahol hiányzik a további munkáikból... Rétegzene kelet és nyugat határán A basszusgitáros Chris és a doboknál a felesége, Hillary Miskolc . (ÉM - M.L.) - A Sabot nevű zenekarról - amely a na­pokban lépett fel a egyetemvá­rosi Rockwell klubban - annyit tudtunk, hogy kéttagú együttes: egy basszusgitárosból és egy do­bosból áll, akik mindketten San Franciscó-iak. A duó tagjaival, Chris Rankinnel és Hillary Bin- derrel fellépésük előtt arról be­szélgettünk, milyen stílusú ze­nét játszanak ilyen szokatlan felállásban. Mielőtt azonban a muzsikáról esett volna szó, ki­derült, hogy a házaspár már három éve Csehországban él. — Mielőtt letelepedtünk volna, ke- resztül-kasul bejártuk Európát - kezdte Hillary, a zenekar dobosa -, végül egy Prágától mintegy nyolc­van kilométerre délre fekvő telepü­lést választottunk. A Nováková ne­vezetű helyen megvettünk egy elha­gyott, régi malomépületet, s most éppen azon dolgozunk... (Megálmodtak maguknak ugyan­is egy programot, a C.É.S.T.A.-t. Ma­gyarul ez körülbelül annyit tesz: kul­turális csereközpont.)- ... Az Államokban előbb, vagy utóbb mindenki amerikai lesz, a nem­zetek beolvadnak, elveszítik saját kultúrájuk egyéni ízét. Amerikában majdhogy lehetetlen egy olyan jellegű kommunikációs központot létrehozni, amilyet mi szeretnénk. Európában egészen más a helyzet, itt megmarad­tak és léteznek a nemzetek, nemzeti­ségek közötti különbségek... (A baj ezzel azonban csak az, hogy ez még ma sem mindig jár együtt a toleranciával.)- ...A Cseh Köztársaság a térség­ben földrajzilag központi helyen fekszik, és a kultúra szempontjából is ezt találtuk a legmegfelelőbbnek. Vannak persze ennek anyagi meg­fontolásai is. Amerikában rendkí­vül magasak a megélhetés költsé­gei. Az emberek között egyre inkább elszemélytelenedő kapcsolatokat is nehéz elviselni... (Megjegyzendő, hogy az elmúlt években Prágában és környékén több ezer letelepült amerikai él sa­játos, zárt közösséget alkotva az ál­lamon belül.)- ...Úgy gondoljuk, az általunk kitalált programmal inkább hasz­nálunk Kelet és Nyugat közeledésé­nek egymáshoz, mint a politika. Évente kétszer állandó Multimédia Fesztiválokat rendezünk. Igaz, ezek­re a fesztiválokra többen jönnek Amerikából, mint Oroszországból... (A Sabot duót hat évvel ezelőtt, még San Franciscóban alapították. Az azóta eltelt időben három nagy­lemezük jelent meg. A ’90-es évektől turnéznak Európában.)- Hogy milyen stílusban ját­szunk? Ezt döntse el mindenki ma­ga, zenénket mi nem soroljuk seho­vá - mondta befejezésül Chris. (Dzsessznek végül is nem dzsessz, alternatívnak viszont igen­csak alternatív a Sabot zenéje. An­nak azonban nem a dallamosabb fajtájából való. Zenéjük egyes rész­letei - meglehetős tudatossággal összeállított - indulatos hangulati elemekből állnak össze. Bár az elvi- selhetőség határát a rockwellbeli közönségüknek csupán kis részénél lépték át, koncertjük végighalgatá- sához tolerancia mindenesetre szükséges.) Só vagy tükör Miskolc (ÉM) - A Keresztény Ér­telmiségiek Szövetsége miskolci ta­gozata december 6-án, kedden dél­után 5 órától tartja következő ren­dezvényét Miskolcon, a Református Egyház Tiszáninneni Egyházkerü­letének Kossuth utcai székházában. A beszélgetés témája: Só vagy tükör - az egyház küldetése a mai változó világban. Az összejövetel vendége: Hafenscher Károly evangélikus teológia professzor. Jezsuita felvételi Miskolc (ÉM) - Felvételit hirdet az 1995/96-os tanévre a nyolcosztályos Fényi Gyula Miskolci Jezsuita Gim­názium, amelyben különös hang­súlyt kap az idegennyelvi képzés, a számítástechnika, a matematika és a hitoktatás. Azoknak a gyerekek­nek a jelentkezését váiják, akik most végzik az általános iskola ne­gyedik osztályát, s komoly szándé­kuk, hogy egyéni, szellemi képessé­geiket egyre jobban fejlesszék, és használják saját és embertársaik boldogulására. Felvételi követel­mény számukra, hogy jelenlegi ta­nulmányi eredményeik elérjék az erős négyes szintjét. Az érdeklődők jelentkezési lapot és felvételi tájé­koztatót a gimnázium portáján kap­hatnak, de levélben is kérhetők a következő címen: Fényi Gyula Je­zsuita Gimnázium, Horváth Tibor, S.J. igazgató, 3523 Miskolc, Pf.199. A levélben megcímzett válaszborí­tékot is várnak, s a kitöltött felvéte­li lapokat 1995. január 31-ig kérik az iskola címére visszajuttatni. Német művészek Miskolc (ÉM) - Heike Krebst Bech­tel, Ernestine Repsch és Lilo Fischer-Fomoff német képzőművé­szek alkotásaiból nyílik kiállítás de­cember 6-án, kedden délelőtt 11 óra­kor Miskolcon, a Megyeháza Galéri­ában. A kiállítást Sarah Sommer ta­nácsos asszony nyitja meg. Közre­működnek a Bartók Béla Zeneművé­szeti Szakközépiskola hallgatói. Pedagógiai vitakör Miskolc (ÉM) - A Miskolci Egye­tem Neveléstudományi Tanszéke, valamint a hallgatókból, oktatókból alakult Pedagógiai Vitakör pódium­beszélgetést rendez december 7-én, délután 3 órakor a Miskolci Egye­tem A/2. épületében. A meghívott előadók: Báthory Zoltán helyettes államtitkára és Mihály Ottó tan­székvezető. Gyermekkönyvhét Miskolc (ÉM) - A miskolci gyer- mekkönyvhét mai rendezvényein Fábián Éva mesemondó műsorát hallgathatják a gyerekek 9 órától a Petőfi Sándor Fiókkönyvtárban, 11 órától a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár gyermekkönyvtárában és délután 2 órától a József Attila Könyvtár Gyermekkönyvtárában. A műsor közreműködője Juhász Zoltán. Ugyancsak ma délelőtt há­romnegyed 9-től De szép vagy tél címmel komplex könyvtári foglalko­zást tartanak második osztályosok­nak a Dayka Gábor Fiókkönyvtár Gyermekrészlegében (a Könyves Kálmán Általános Iskolában), fél 11-től pedig Advent címmel biblia- történeti foglalkozás lesz óvodások­nak a József Attila Gyermekkönyv­tárban. Holnap, december 6-án dél­előtt 10 órától a mefO'ei könyvtár­ban Nem lexikon a fejünk címmel tartanak könyvtár- és katalógus­használati foglalkozást. A Tompa Mihály Könyvtárban délelőtt fél 11- től könyvbarát szakköri foglalkozás lesz. Délután fél 3-tól a megyei könyvtárban meseposztós foglalko­zásra váiják a 2. osztályosokat. Önkormányzati hét Miskolc (ÉM) - A Karacs Teréz Kö­zépiskolai Leánykollégium diákön­kormányzati hetet rendez. A ma, hétfőn kezdődő rendezvénysorozat nyitányaként megtartják a hagyo­mányos Miskolc-vetélkedőt. Holnap Mikulás-napi meglepetésként a Pé­csi Sándor Guruló Színház előadá­sában a Kishcrceg című darabot lát­hatják az érdeklődők. A hét zárása­ként - december 8-án - táncos összejövetelt szervez a kollégisták­nak a diákönkormányzat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents