Észak-Magyarország, 1994. december (50. évfolyam, 284-309. szám)
1994-12-20 / 300. szám
8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1994» December 20., Kedd _APROPÓ Egy nap Dobos Klára Nem, most nem egy világnapról lesz szó. Persze, voltak rendezvényei a miskolci Herman Ottó Múzeumnak a múzeumi meg a műemléki világnapokon, de azok általában szóltak róluk: a múzeumokról, muzeológusokról. Akkor és ott a nagybetűs Feladat, a Cél meg az Eszme volt a lényeg, közelebb hozni az emberekhez a múltat, megismertetni velük történelmünket, hagyományainkat. /4 tegnapi múzeumi nap egyáltalán nem volt ilyen fennkölt és magasztos, sokkal inkább emberi. A múzeum munkatársai most magukat ünnepelték. Mégpedig úgy, hogy ismerkedtek egymás munkájával, hiszen a hétköznapokon sokszor nem is találkoznak, így ha akarnák sem tudnák megkérdezni egymástól, mivel foglalkoznak éppen. Megismerhették tehát tegnap délelőtt a más területeken dolgozók az M3-as autópálya régészeti ásatásának eredményeit, egy történész-disszertáció „forgácsait", a Felső-Bódva völgye etnikai térképét, illetve egy restaurátor-diplomamunka tanulságait. Délután tánc, beszélgetés... Persze az ünnepnek a visszatekintés adta az apropóját, az, hogy ismét eltelt egy év. S az egy év alatt ismét nagyon sok minden történt. Megnyílt például az új régészeti kiállítás a múzeum papszeri épületében; megszervezték a Munkácsy-évfor- duló ünnepségeit, (új Munkácsy-alkotás is került a Képtárba); továbbfejlesztették nemzetközi kapcsolataikat, népművészeti kiállítás nyílt Amerikában, és bemutatkoztak Szófiában is; hárman bölcsészdoktorok lettek, ketten kandidátusok (bár van, aki nem a múzeum „színeiben", de gyakorlatilag kutatásait ott kezdte, és sokáig ott folytatta); tovább folytak a kiemelt kutatási programok; a régészek az M3-ason különleges leletekre bukkantak; nemcsak a honismereti munkát koordinálják, de több szakmai, kulturális folyóirat is kötődik az intézményhez; az egyetemen pedig - a múzeum munkatársainak közreműködésével - megalakult a művelődéstörténeti és muzeológiai tanszék... A felsorolás természetesen folytatható. De talán már így is érdekes lesz, ha leírom: az idén nem adták át a Pro Museo- díjat. Pedig az eredmények mögött emberek vannak, vagyis volna miből (kiből) válogatni. De az eredményekért olykor „embertelenül" sokat kell dolgozni, s ez lehet az oka, ha a kollégák kevésbé figyelnek egymásra. Ha pedig kevésbé figyelnek, nem tudnak javaslatot tenni a díjra sem. De ha meg egymásra figyelnek, nincsenek eredmények. Ördögi kör ez, aminek azonban mégis van egy „kijárata", s ez éppen a múzeumi nap... Erdély építészete Horváth Béla 1989. december 11-én a miskolci Technika Háza adott otthont egy átfogó Erdély építészete dokumentációs kiállításnak. Azóta több ilyen kisebb bemutatóra került sor többnyire a Kós- házban. Legutóbb például - néhány napig - Énlaka és Torockó építészeti örökségét ismerhette meg a közönség. Énlaka (a Gyergyói havasoktól keletre) XII. századi eredetű. A falu a Kis- és Nagy Kükül- lő mellékvizeinek vízválasztóján helyezkedik el, annak déli oldalán egy völgykatlanban. Unitárius temploma, csodálatos fakapui, a lejtős terepet finom hasznosító tájba illesztett, jó tömegű épületek jellemezik, kedves tornácokkal. Településszerkezetét az „Innenső-fél, a „Túlfér és „Túlszeg” határozza meg. Torockó Kolozsvártól délre, Tordától Dél- Nyugatra a Székelykő alatt helyezkedik el. Torockó hangulatában ismert főtere miatt is, kulturális és építészeti hagyatékában magányosan álló sziget, ahol azt hihetnék, az idő megállt. Sziklák és erdők közé rejtve éli e település életét, ahol már a rómaiak is ismerték vaslelőhelyeit. Csonka-kontyos házai a főtéren sajátos ritmust és térfalat alkotnak. Az 1130 méter magas Székelykőről településszerkezete jól kjrajzolódik. Figyelemreméltó a beépítési határát követő összefüggő facsoportok, kertek elhelyezkedése, amely mintegy keretezve az építészeti együttest, óvja, védi a szalagtelkes telepítési rendszert. A Szentgyörgy utca ősi házai a sajátos magyar korai lakóháztól a fejlődés széles választékával szolgál a településen belül. Az egymás mellé sorolt, önmagában változatos, mégis illeszkedő telepítésében és tömegében nemesen egyszerű míves épületek példaértékűek a lakásépítők számára. Képköltészet és népköltészet Raffai Kinga Miskolcon élő és dolgozó festőművész Hollókői pünkösd című textilképe Miskolc (ÉM - M.L.) - ,A művészetben mindent megtehetsz, csak egy a fontos: tudd, hogy szereted - és sok fáradság míg azt megtudod” - olvasható a Browning-idézet Raffai Kinga festőművész fegy korábbi kiállításának katalógusában. Az írott szó azonban csak előképe annak az összetettségnek, amelyet művészete, embersége, nőisége és szeretete együttesen takar. Egy festmény - egy világ. A kép nyelvén írt lélek világa, amely üzenetként sokféleképpen értelmezhető. Tartalmait olykor elrejti, sejtetve a szakadékot a teremtő szándék és annak felismerése között. Az efféle rejtőzködést a befogadók azonban kevésbé szeretik, gyakran a meg nem értéssel, esetleg félreértéssel közelítenek az ilyesféle alkotásokhoz, így az rideg, hozzáférhetetlen marad. Persze az is igaz lehet, hogy nem mindegyik alkotó képes a színek foltjaiba, a nonfiguratív ábrákba lelket lehelni... Raffai Kinga művészete más. Győr (MTI) - A jövő tanévben újabb huszonöt magyar diák kezdheti meg az ausztriai Mattersburg- ban középiskolai tanulmányokat megelőző nyelvi felkészülését. Győr-Moson-Sopron megye és Bur- genland tartomány oktatási együttműködésének keretében a diákok az úgynevezett nulladik évfolyamban elsősorban a tantárgyak német szakmai szókincsét tanulják. Elhelyezésüket a megyei önkormányzat a fertődi szakközépiskola kollégiumában biztosítja, onnan járnak át naponta Ausztriába. Oktatásuk Miskolc, Gyoma (ÉM) - Nincs csodálatosabb himnusza a szépségnek és az áhítatos szeretetnek a bibliai Salamon király által megénekelt Énekek Énekénél, amely minden kor emberét megragadta, és minden idők művészetének kiapadhatatlan forrásává vált. Szalay Lajost régóta foglalkoztatja ennek a bibliai résznek az illusztrációja. Számos rajzot készített e témára. Egy réKépein keresztül gondolatait olyan nyilvánvalóan közli, használt szimbólumrendszere annyira egyértelmű, hogy annak sem lehetetlen megtalálni a kontaktust a mögöttük rejtőző emberrel, aki csak az alkotásait ismeri, az embert magát nem. Munkái megnyugtatnak, s teszik ezt annak ellenére, hogy tartalmukban nem szakadnak el a mai kor olykor kiábrándító valóságától. Üzenetei mindannyiunknak szólnak, bennük sokak számára fogalmazódik meg a megélt világra adott válasz. Mindez talán azért, mert Raffai Kinga nemcsak művész, hanem érző, huszadik század végi ember, aki tanít és tanítva tanul maga is. És aki mindennapjaiban nő és anya... Az anyaságnak pedig lételeme a szeretet, az a szeretet, amely átsugárzik azokon a képeken, amelyeket elénk tár. Raffai a külvilággal való kapcsolatteremtésre, önmaga kifejezésére (mondhatnánk ezt akár leleplezésnek is) olyan lágy, finom, mondhatni nőies technikát választott, mint a batik. Azt a textilfestési módot, költségeit az osztrák fél állja. Ezt követően viszont az ausztriai lakhatásuk feltételeiről már a diákok szüleinek kell gondoskodniuk. Azok a diákok, akik középiskolás éveiket nem akaiják osztrák oktatási intézményben tölteni, tanulmányaikat a Fertődön működő osztrák-magyar vállalkozási ügyintézőképző középiskolában folytathatják. A speciális képzést a most folyó tanévben indították osztrák támogatással. Az ország minden részéből bejutottak növendékek a különleges szűk ciklussá is összeállt, de ezek a rajzok az Énekek Énekével együtt, könyv alakban eddig még soha nem jelentek meg. A Gyomai Kner Nyomda azzal tiszteleg a magyar rajzművészet nyolcvanöt éves mestere előtt, hogy Somlyó György lei- váló modern fordításával együtt közreadja a művésznek azokat az Énekek Énekéhez készített lapjait, melyeket a miskolci Herman Ottó amely sokáig kirekesztett volt a művészet világából. Az évszázados technika keze nyomán átlényegül, s a formák, alakok nem egyszerű díszítő motívumokként lépnek elénk, hanem mint érzések és értékek örökérvényű szimbólumai. Meleg színeikkel az alkotó lírai elhivatottságáról mesélnek. Ábrázoljon a festmény székelyföldi, hollókői, mexikói témát, vagy akár csendéletet: az egyes képekben megjelenő képzeletvilág öntörvényűén felülemelkedik saját magán, átlépi idők és korok határait, mindenütt jelenvalóvá lesz. Raffai képeire találó a párhuzamba vont megjegyzés: képköltészet, egyben népköltészet is, képekben megbújt hagyomány, amely a múltban ered, de a mában él... * A művésznő textilfestményeiből nemrégiben újabb kiállítás nyílt a Szemere Bertalan Gimnázium, Szakközépiskola és Szakmunkás- képző Intézet Szakmunkás Galériájában. A tárlat 1995. január 10-ig látogatható. osztályba, ahol a szakmai tárgyakat osztráik pedagógusok németül oktatják, szakmai gyakorlatra pedig Burgenlandba járnak át a diákok hetente két alkalommal. Az osztrák-magyar középiskolai képzés ötéves, azt követően a növendékek szakmai vizsgát tesznek, osztrák követelmények szerint. Sikeres vizsga esetén nyugat-európai elis- mertségű szakmai bizonyítványt kapnak, ami megkönnyíti külföldi továbbtanulásukat, és lehetőséget teremt számukra külföldi munka- vállalásra. Múzeumban és a Miskolci Galériában őriznek. A Gyomai Kner Nyomda ezzel a vállalkozásával a nagy elődöktől, elsősorban az ötven éve elhunyt Kner Imrétől örökölt hagyományát folytatja, amikor az egyetemes emberi kultúra és a kortárs magyar művészet értékeit mívesen elkészített könyvekben közreadva szolgálja a magyar műveltség és haladás ügyét. „Szalay Lajos irodalmi illusztrációi a művek vizuális közegének egyszeri és egyedi megteremtői s megrögzítői egyúttal. A rajz olyan médium számára, amivel kép-testet, vizuális formát ad a Teremtésnek, a Kiűzetésnek, a Bűnbeesésnek; a Genezis-történetnek; de Sa- lomenak ugyanúgy, mint Szent Kristófnak, Szent Györgynek, Dánielnek, Izsáknak. A téma tehát ürügy a számára, csak apropó. Arra jó, hogy elbújhasson mögé, de ugyanakkor teljes kifejezéskészlete, egész rajzolói fegyverzete mozgósításával a legszubjektívebb rajz-vallomások- ra ragadtatja magát” - úja a könyv utószavában Sümegi György művészettörténész. A könyv háromezer példányban jelent meg, illetve háromszáz bőrkötésű számozott példány is készült belőle, melyhez egy-egy Szalay Lajos által szignált szitanyomat-mel- léklet is tartozik. A kötetet a Herman Ottó Múzeum intézményeiben, illetve a Miskolci Galériában vásárolhatják meg az érdeklődők. A közoktatásról Prügy (ÉM) - Dobos Krisztina, a parlament MDF frakciója közoktatási bizottságának vezetője, az Országgyűlés kulturális bizottságának tagja lesz a vendége december 21-én, szerdán délelőtt fél 10-kor a prügyi Móricz Zsigmond Általános Iskolában megtartott értekezletnek, melyre hivatalosak a környékbeli iskolák igazgatói is. Előadásának témája a közoktatás mai helyzete és várható kilátásai. Húszéves iskola Miskolc (ÉM) - Fennállásának huszadik évfordulóját ünnepli ebben a tanévben a miskolci Bársony János Általános Iskola. Az ünnepségsorozat december 20-án, kedden délután 5 órától karácsonyi hangversennyel kezdődik, amelyen jelenlegi tanítványaikon kívül az iskola volt növendékei is fellépnek. Másnap, december 21-én, szerdán délelőtt 9 órától születésnapi suli-bulival folytatódik az ünneplés. Ekkor mutatkoznak be az iskola irodalmi színpadai, majd a tanulók angol és német nyelven karácsonyi jeleneteket adnak elő. Évbúcsúztató buli Miskolc (ÉM) - Összközépiskolai évbúcsúztató buli lesz december 21- én, szerdán este 7 órától Miskolcon az Ady Endre Művelődési Házban. A programban teaház, irodalmi kávéház, filmklub, diszkó, valamint Szonja és a Sápadtarcúak, a PG- csoport, az Eső, az Üveges Csirkeszemek és a Bürle Büble együttesek koncertje szerepel. A felsőzsolcai Szent István Iskola tanárai és diákjai karácsonyi koncertet tartanak ma este fél 6-tól a római katolikus templomban. A hangversenymeghívó linómetszetét is az iskola diákjai készítették. Ünnep a városházán Miskolc (ÉM) - A városháza dísztermében rendezte karácsonyi ünnepélyét a miskolci 4. Sz. Istvánffy Gyula Általános Iskola tegnap délután. Műsorukra meghívták a város vezetőit és az iskolaszék tagjait is. Betlehemi láng Miskolc (ÉM) - A cserkészek most is, mint minden évben, elviszik a betlehemi lángot a karácsonyt váró emberekhez. Betlehemből az osztrák cserkészek repülővel viszik a lángot Bécsbe, majd onnan vonattal Magyarországra. Budapestről vonattal, gépkocsival hordják szét a lángot a fiatalok a legkisebb falvakig. Miskolcra és a környező településekre Kiss Mariann segédtiszt vezetésével a Szent Ilona és az Erő csapatok tagjai hozzák el. Aid szeretné, haza is viheti a Betlehemből jött lángot december 23-án, pénteken délután 2 órától a Hunyad u. 2. sz. alatti cserkészirodából, hogy békességet, megértést, boldogságot találjon, akinek világít a fénye. Cserkészkarácsony Miskolc (ÉM) - A miskolci cserkészek a karácsonyt a természetvédelem jegyében szeretnék tartani. Ezért a Bükkben madáretetőket helyeznek ki, és egy élő fenyőfát díszítenek fel a Majálisparkban. A karácsonyi ünnepet a 19. Bükk és a 784. Erő csapat szervezi, de a többi csapatok tagjait is váiják. A gyerekeknek a gyülekező december 22-én délután 3 órától lesz a majálisparki autóbusz-végállomásnál. Onnan indulnak kis csoportokban az útjelző csillagok és a gyertyalángok után a Csanyikba, ahol a Kisjézust betle- hemes játékkal dicsérik. Kérik a résztvevőket, hogy vigyenek magukkal néhány szaloncukrot, almát, diót, maguk készítette karácsonyfa- díszt, gyertyát, mécsest, zseblámpát. „Szépséges vagy szerelmem mint Tirca / fenséges mint jeruzsálem / és rémséges mint akiket fellobogóztak..." Iskola a határ két oldalán Énekek Éneke Szalay-rajzokkal