Észak-Magyarország, 1994. december (50. évfolyam, 284-309. szám)

1994-12-10 / 292. szám

6 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1994. December 10-, Szombat APROPÓ Ok harmincán Görömbölyi László >*/ Ok harmincán a jövő generációjának tag­jai. Fiatalok még, éppen csak ismerked­nek az élettel, próbálnak szabadulni az ál­talános iskola szigorú korlátái közül. Nem­igen sikerül még nekik, a szülők és a ta­nárok szabják meg a határokat - de azért már álmodoznak az igazi önállóságról, már vannak terveik, vannak elképzelése­ik a jövőről. A jövőről, aminek homályos pontja a ke­reset. Hisz látják ők, mind a harmincán, hogy kincset ér manapság egy jó munka­hely, apámnak még van állása, gondolja magában a szerencsésebbje, de ott van a szom­széd, neki már csak a járadék jut, vagy talán az sem, csak a segélyt várja havonta, hogy adhas­son valamit a családnak. Mert ők harmincán alighanem az eleset- tebbek közül valók. Nehéz körülmények között, magánórák és házikönyvtár nélkül élték eddig az életüket, s a leckében sem nagyon segítettek az otthoniak. Talán ép­pen ezért, sosem volt valami jó a bizonyít­vány, ők harmincán nem voltakéltanulók, nem jártak tanulmányi versenyekre, nem rájuk volt büszke az iskola. Most ők, harmincán, egy kicsit meg­könnyebbültek. Nézik, forgatják a zöld könyvet, tanulmányozzák a listákat, nem­igen válogatnak, inkább mérlegelnek. Ho­vá elég a gyenge közepes, hol van esély további három év menedékre, annak le­telte után meg egy szakmunkásbizonyít­ványra. Hisz hallották elégszer: szakmád legyen fiam, az a fontos. Ók harmincán azok, akiknek senki sem mondja: vigyázz, ezt ne tedd, ne gondold, hogy mindig jó, amit a felnőttek ajánla­nak. Hisz felnőttek, okos emberek írják a könyvet (Pályaválasztási tájékoztató), ami abban van, az csak jó lehet. S miért ne len­ne jó öntőnek lenni, meg hengerésznek? Miért is tanítanának ilyet, ha nem kelle­nének öntők meg hengerészek? ss Ok harmincán (tíz öntő meg tíz henge­rész a Diósgyőr-vasgyári Szakmunkáskép­zőben, másik tíz öntő a sajószentpéteri szak­munkásképzőben) szeptemberben elkezdenek tanulni önmaguknak, s a jövőnek. Okos felnőt­tek megfontolt ajánlására. Öregdiákok Miskolc (ÉM) - Az ősi miskolci - Lévay, Frá­ter, Mikszáth, Földes - gimnáziumok volt nö­vendékeinek egyesülete december 13-án, ked­den délután 4 órakor baráti találkozót rendez a Földes Gimnáziumban, ahol az érdeklődők a Földes IV. E. osztályos tanulói Karácsonyi hangu­latok című verses-zenés műsorát láthatják. , TÉKA Széphalom 6. Miskolc (ÉM - DK) - Tíz évvel ezelőtt kezdő­dött meg a Kazinczy Ferenc Társaság szerve­zése. 1984. október 12-én - Kazinczy Ferenc születésének 225. évfordulójára készülődve - Zemplén levéltárának falai között jöttek össze az alapítók, s kezdeményezték a közművelődé­si egyesület létrehozását. Hogy léteznek és dolgoznak, annak bizonyí­téka a most megjelentetett 1984-es évkönyvük is. Mondják ugyan, a mennyiség nem erősíti a minőséget (esetünkben nem is gyengíti), de jellemző lehet, hogy majd’ négyszáz oldalnyi teljedelemben számoltak be az ez évben tör­téntekről. A kötet négy tematikai egységből áll. Az első rész Kazinczy emlékezete címmel a névadó munkásságával foglalkozó írásokat tartalmazza. Az írók öröksége című második ciklus a helyi irodalmi hagyomány alkotóira, illetve alkotásaira összpontosít. Zemplén két krónikása címmel külön egységbe rendezték Hegyaljai Kiss Gézának és Komáromi János­nak a pályájával kapcsolatos dokumentumo­kat. A negyedik részben Népünk múltja össze­foglaló címmel helytörténeti és néprajzi dolgo­zatokat közölnek a szerkesztők a területről. Itt olvashatunk falucsúfolókról és egy csereháti fa­lu sírjel-költészetéről is. Az utolsó, Társaságunk élete című egység­ben megismerhetjük Pásztor Emilnek az egyik közgyűlésen elhangzott javaslatát egy széphal­mi nyelvtörténeti múzeum létesítéséről. Aztán egy sajnálatosan hosszú felsorolás következik: In memóriám: Újszászy Kálmán, Benda Kál­mán, Lőrincze Lajos, Morvay Péter, Ács István egri segédpüspök, Katona Rezső, Farkas Ist­ván, Ádám István, Nagy István, Igó Béla... A kötetet — mely a B.-A.-Z. Megyei Közgyű­lés mecénás alapjának támogatásával készült - Lavotha Géza és Teliinger István illusztrál­ta, Kováts Dániel szerkesztette. Ősmúlt és jövő a bábonyi völgyben Miskolc (ÉM - DK) - Az első lele­tek Sajóbábony-Méhésztetőről 1927-ből valók, ám ezek feledés­be merültek a Földtani Intézet raktárában. De a ’60-as években néhány lelkes amatőr újra meg­találta a lelőhelyet, melynek kü­lönlegessége, hogy a híres Sze- leta-kultúra előzménye. Ringer Árpád régésszel, a Miskolci Egyetem Ókortudományi és Történelem Segédtudományai Tanszéke munkatársával be­szélgettünk a két kiadvány kap­csán, melyek a közeljövőben je­lennek meg ebben a témakör­ben. • Az eddigi ásatások tájékozódó jel­legűek voltak. A cél persze az lenne, hogy programszerűen több éven át lehetne ásatásokat végezni, és az eddigi eredményeket feldolgozni. Ehhez a következő évtől számítha­tunk amerikai támogatásra. Hála Istennek, elég kiterjedtek a kapcso­lataink, ez a témakör a régészeten belül az, ami a legtöbb kutatót fog­lalkoztatja. Az őstörténet ma az egyik legjobban fejlődő tudományte­rület a történettudományon belül, és bizony egy-egy kérdés megoldása félkontinensnyi, kontinensnyi hori­zontot követel. A bábonyi régészeti kultúra kapcsolatai a Krímtől egé­szen Franciaországig terjednek, ilyen hatalmas térben kell gondol­kodnia, felkutatni az analógiákat a régésznek. Azért izgalmas ez a kér­dés, mert a Neander-völgyi ember és a modern ember kultúrája közöt­ti átfejlődés kérdése vizsgálható a bábonyi, illetve rokon kultúrái ál­tal. Az európai őstörténeti kutatás­ban több mint száz évre visszate­kintő nagy dilemma, hogyan váltot­ta fel a Neander-völgyi embert a Homo sapiens, és mi volt a Homo sapiens kultúrának az a különle­gessége, ami messze meghaladta a Neander-völgyi emberét. □ A kutatás számára mióta ismert Sajóbábony neve? •Í983-ban látott napvilágot az EL­TE Régészeti Intézetének gondozá­sában a településről elnevezett bá­bonyi kultúra publikációja, amely doktori disszertációm volt. A német nyelvű munka eljuthatott a világ legkülönbözőbb kutatóhelyeire, ta­lán ez is hozzájárult, hogy az 1991- es konferenciánk olyan jól sikerült. 1991-ben a magyarországi őskókor- kutatás századik évfordulóját ünne­pelhettük meg, a Herman Ottó Mú­Budapest (MTI) - A filmgyártás Európa-szerte anyagi nehézsé­gekkel küzd és bebizonyoso­dott, hogy szabadversenyben is nélkülözhetetlen az állami tá­mogatás - állapítja meg Fodor Gábor üdvözletében, amelyet Török András, a' tárca helyettes államtitkára tolmácsolt pénte­ken, az európai országok Buda­pesten tanácskozó filmes szakembereinek. A filmfinanszírozásról és a szerzői jogokról rendezett konferencián el­névadó szellemének megfelelően - természettudományi tárgyakból mérték össze tudásukat. így történt ez ebben az évben is, csak kicsit szé­lesebb körben: a Pattantyús Általá­nos Iskola diákjai mellett több avasi iskolát hívtak a versenyre. Ugyanis sikerült a rendezvényhez anyagi tá­mogatást nyerniük az Erdélyi Já­nos Tehetségkutató és Tehetségne­velő Alapítványtól. Majdnem ezer megoldás érkezett be a diákoktól, úgyhogy a rendezvényt hagyo­mánnyá szeretnék tenni. * Az első helyezettek: Matematika 3. oszt. Gál Csilla (Pattantyús Ált. Isk.); 4. oszt.: Thury-Bajai Attila (Munkácsy Ált. Isk.); 5. oszt. Fejér Katalin (Kazinczy Ált. Isk.); 6. oszt.: Eördegh Péter (Pattantyús Ált. Isk.); 7. oszt.: Tihanyi Katalin (Ava­si Gimnázium); 8. oszt.: Raisz Ani­Terepbejárás a Méhésztetőn zeum rendezésében. Erre a konfe­renciára több őskőkoros régész jött el, mint az előtte egy héttel megren­dezett pozsonyi világkongresszusra. A konferencia kerétében nagyon jól sikerült szakmai kirándulást tet­tünk Sajóbábonyban, megtekintet­tük a Méhésztetőt, és mondhatom azt, hogy a kedves fogadtatásnak Párizstól Szentpétervárig, Bordea- uxtól Haifáig terjedt a híre. A konfe­rencia eredményes megrendezésé­nek egyik következménye volt az, hogy a világhírű franciaországi Les Eyzies múzeum magára vállalta a konferencia tanulmánykötetének megjelentetését francia nyelven. □ Nem szerettek volna inkább egy magyar összefoglalót? • Nem, mert ennek a szakterület­nek, az őskőkorkutatásnak a nem­zetközileg elfogadott szaknyelve a francia. Azt lehet mondani, hogy a szakkutatásnak a Mekkája Fran­ciaország, és különösképpen a Les Eyzies-i település és környéke, itt találhatóak a híres, barlangi művé­szetről ismert ősemberbarlangok közül Font-de-Gaume, Les Comba- relles, Lascaux. Csak érdekesség­ként jegyzem meg, hogy például ez a bizonyos Les Eyzies-i kistelepülés szó szerint az őstörténetből él, nagy a turisztikai forgalma, a kis szuvenír boltokban kőeszköz-másolatokat, meg mamutos kitűzőket lehet vásá­rolni. Magyarországon sajnos nem csak a természeti, de a régészeti értékek védelme is háttérbe szo­rult. Bár bábonyi vonatkozásban nem panaszkodhatom, hiszen a polgármester és a miskolci múze­um segítségével sikerült levédeni a Méhésztetőt, ami az akadályta­lan régészeti munkálatokat lehe­tővé teszi... hangzott, hogy az elmúlt négy év­ben a hazai filmgyártás finanszíro­zásában fontos szerepe volt a hat­párti egyeztetéssel és filmes szerve­zetek támogatásával létrehozott Magyar Mozgókép Alapítványnak. Magyarország számára fontos, hogy részt vehessen az európai kezdemé­nyezésekben: 1990-től tagjai va­gyunk az Európa Tanács Eurima- ges programjának, 1993-tól pedig az Európa Unió médiaprogramjá­nak. Magyarország szeretné, ha 1996 áprilisában megrendezendő európai kulturális miniszterek érte­A technika verseny „eredményei" kó, Subert Krisztián (Avasi Gimná­zium); Fizika 6. oszt.: Póth Máté (Széchenyi Ált. Isk.); 7. oszt: Nyilas Anita (Herman 0. Ált. Isk.) 8. oszt.: Subert Krisztián (Avasi Gimnázi­um); Kémia 7. oszt.: Gregor Andrea (Munkácsy Ált. Isk.); 8. oszt.: Szeke­□ Az egyik kiadvány tehát tudomá­nyos jellegű. Milyen a másik? • Sajóbábonyhoz közvetlenebbül kapcsolódik ennél egy monográfia, amelyen évek óta dolgozik egy lel­kes kutatógárda, közöttük geológu­sok, geográfusok, régészek, történé­szek, néprajzkutatók és szociológu­sok. A mai modem komplex igényű tár­sadalomtudományi kutatásbein az egyik legérdekesebb kérdésnek ered­tünk nyomába, annak, hogyan alakult - lehetőleg minél távolabbi múltra visszatekintve - az ember és környezet kölcsönhatás egy konkrét település esetében. A kötet megjelentetését a jö­vő év első negyedévére tervezzük, a Miskolci Egyetem Bölcsészettudomá­nyi Intézetének Történelem Tanszék- csoportja sorozatában. □ Ez egy kicsit ^embertávolinak” hangzik... • Pedig ez nem valamiféle elvont tudományos monográfia, hiszen en­nek az említett kérdéskörnek az ak­tualitása általában a társadalomtu­dományban az, hogy a környezetpo­tenciál hasznosítását kutassa. A monográfiában helyet kapnak geog­ráfiai vonatkozású térképek, ame­lyek bemutatják a terület felszín­alaktanát, de különleges vonatko­zása ennek a munkálatnak, hogy a debreceni egyetem Földtani Tan­székének munkatársai a kutatások során használható nyersanyagkész­let nyomaira bukkantak. Ezzel a munkával is szeretnénk a tudo­mány részéről az útkereséshez is segítséget nyújtani Sajóbábonynak. A hasznosítás kiszűrése a munká­ból a helyi vezetés feladata, mi di­rekt módon nem adhatunk a köz­ember számára is jól használható écát, de azt hiszem, számos ilyen le­hetőség benne foglaltatik ebben a munkában. kezletén a film lenne a fő téma, ugyanis abban az évben ünnepli a világ a filmgyártás 100 éves évfordu­lóját. Christian Zeender, az Európa Tanács Filmcentenárium rendezvé­nyeinek megbízottja arról beszélt a konferencián, hogy több európai or­szágfilmkészítői is anyagi gondokkal küzdenek; úgy vélte: illúzió azt hinni, hogy Nyugat-Európa jelentős segít­séget tud nyújtani ebben a keleti or­szágoknak. Hathatós eszközt kínál azonban az Eurimages-program, amely az Európa Tanács filmeket tá­mogató pénzalapja. rés Zsuzsa (Pattantyús Ált. Isk.); Technika 5. oszt.: Tóth Zoltán (Pat­tantyús Ált. Isk.); 6. oszt.: Surányi Beatrix (Pattantyús Ált. Isk.); 7. oszt.: Timkó Attila (Munkácsy Ált. Isk.); 8. oszt.: Ligay György (Ka­zinczy Ált. Isk.) Adventi koncert Miskolc (ÉM) - A miskolci Ifjúsági és Szabadidő Ház adventi hangver­senyt rendez december 12-én, hét­főn este 7 órakor az avasi római ka­tolikus templomban. Műsoron Saint-Saens Karácsonyi oratóriuma szerepel. Szólót énekel Fers Márta, Fűzfa Júlia, Szántó Andrea, Pető József és Fenyvesi Attila. Közremű­ködik a Miskolci Szimfonikus Zene­kar és a Miskolci Bartók Kórus. Ve­zényel Rupert D’Cruze. Ugyanezt a koncertet december 14-én este 6 órától a szerencsi Bocskai István Gimnáziumban, december 15-én es­te 7 órától pedig a sárospataki Mű­velődés Házában hallhatják az ér­deklődők. Emlékezés Budapest (ÉM) - Dokumentum­összeállítást tűzött műsorára a Du­na Televízió Antall Józsefről, Ma­gyarország első demokratikusan választott miniszterelnökéről, aki az elmúlt év december 12-én halt meg. A hétfői, december 12-i este 7 óra 10 perckor kezdődő műsorban Kosáry Domokos emlékezik a szá­zadról, a szellemi áramlatokról, a készülődés éveiről, a történészről, a barátról. A műsorban láthatjuk az 1993. augusztus 17-én készült in- teíjú eddig még nem sugárzott rész­leteit is, amelyben történelemről, nemzetről, ünnepekről, régmúltról és közelmúltról, valamint az akkori je­lenről beszél a néhai miniszterelnök. Iskolaszékek Budapest (MTI) - Az önkormány­zatnak, pedagógusoknak és a szü­lőknek alkuk folyamatában kell alakítaniuk az iskola arculatát; a cél az, hogy az oktatási intézmé­nyekben a jelenleginél jobban érez­zék magukat a gyerekek - jelentet­te ki Mihály Ottó, az Iskolafejleszté­si Alapítvány elnöke azon a kétna­pos konferencián, amely Iskolaszé­kek és helyi társadalom címmel pénteken kezdődött Budapesten. A szónok kiemelte: alku csak akkor lehetséges, ha az említett három té­nyező közül egyik sem kerül túlsú­lyos helyzetbe. Az egyensúly kény­szeríti ki, hogy egyezkedések soro­zatával oldják meg a konfliktuso­kat, így születhetnek végül is a gye­rekek érdekeit szem előtt tartó dön­tések - vélekedett az előadó. Hang­súlyozta: az iskolaszékek jelenlegi működése nem teljesen kielégítő. A hatékonyabb munka érdekében több és nyíltabb egyeztetésre, infor­mációátadásra van szükség. Hasz­nos lehet még az iskolák arculatte­remtő tevékenységének erősítése is. A képalkotó művész Budapest (MTI) - Fábri Zoltán, a képalkotó művész címmel - Szabad Tér Kiadó gondozásában - megje­lent az ez év nyarán elhunyt három­szoros Kossuth-díjas kiváló művész életútját, pályafutását felvillantó kötet. A pénteki budapesti sajtóbe­mutatón jelen volt özvegye, Apor Noé­mi színművész és fia, Fábri Péter. Nemeskürty István irodalomtörté­nész, a kötetet bevezető tanulmány szerzője elmondta: Fábri Zoltán életútja és életműve egyedülálló a XX. századi magyar művészetben. Nemeskürty István emlékeztetett arra: Fábri festőművészként kezdte pályáját, majd színművész lett. Rank doktort alakította például az 1940-es évek elején Bajor Gizi olda­lán. A háború után színházi rende­zőként is debütált, majd díszleteket tervezett, míg végül a filmes pályá­val jegyezte el magát. Röviden Katona Klári tart önálló estet de­cember 12-én, hétfőn este 7 órától a Miskolci Nemzeti Színházban. A Szószóró című műsorban - ma, szombaton este 6 órától a Nemzet­közi Kereskedelmi Központ szín­háztermében Pécsi Ildikóval, Bubik Istvánnal, Koncz Gáborral, Pataki Attilával, Maksa Zoltánnal, Bomai Tiborral és Galla Miklóssal talál­kozhatnak az érdeklődők. Szikszó (ÉM) - A Szepsi Csombor Márton Gimnázium pályaválasztá­si szülői értekezletet tart december 14-én, szerdán délután 4 órától. A szülői értekezlet helye: Szikszó, Miskolci út 9. Nemzetközi konferencia a filmgyártásról A Pattantyús fiatal „természettudósai” Miskolc (ÉM) - Az avasi volt 43-as Sz. Általános Iskola 1986-ban vette fel Pattantyús Ábrahám Géza ne­vét. Már abban az évben is megren­dezték a névadó hetét, amikor az is­kola diákiai a - a eréDészmémök Fotó: Dobos Klára

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents