Észak-Magyarország, 1994. december (50. évfolyam, 284-309. szám)

1994-12-08 / 290. szám

SZABADIDŐ Az ÉszaK'Magyarország CSÜTÖRTÖKI MELLÉKLETE 1994. December 8. Elektronika Az Intel Pentium- árstratégiája A következő nyolc hónapban az In­tel a 75 megahertzes Pentiumot kí­vánja elteijeszteni az asztali rend­szerekben, a 100 megahertzes vál­tozatot pedig visszatartja. Az előb­bit már több gyártó használja ter­mékeiben (Gateway, IBM, Toshiba, ALR, Dell, AST). Továbbra is kap­ható lesz a 60 megahertzes változat, de márciusra mindkettő ára azonos lesz. Várhatóan a jövő év elejéig drága marad a 100 megahertzes processzor, csak februárra tervezik az árcsökkentést. Új nyomtatók a Canontól Két új nyomtatót mutatott be a Ca­non. Az LBP-1260 gyorsabb, háló­zati használatra is alkalmas válto­zata az LBP-860-as lézernyomtató­nak. Felbontása 600 pont/hüvelyk, sebessége 12 lap/perc, ami a koráb­bi verzióhoz képest háromszoros se­bességnövekedést jelent. DOS, Win­dows és Macintosh operációs rend­szerrel is használható a nyomtató, hálózati kártyával kiegészítve pe­dig Novell hálózatokba is köthető. A másik újdonság a BJC-600e színes tintasugaras berendezés. Ennek feje négy menetben viszi fel a nyomtatandó színeket, amelyeket három színes és egy fekete patron­ból kever ki. Egyszínű üzemmódban 720x360 dpi a felbontása, színes nyomatnál ez 360 dpi-re csökken. Asztali videokonferencia Helyi és nagy kiterjedésű hálózato­kon egyaránt működő, csomagala­pú asztali videokonferenciás rend­szert mutatott be a Comdexen az Intel. Hardver- és szoftverelemeket egyaránt tartalmaz a Windows alatt futtatható ProShare Video Systems 150, amely TCP/IP, NetBI­OS, illetve IPX protokollos hálóza­tokon működik. Ugyanezt a csomagtámogatást ko­rábbi termékébe, az ISDN-en mű­ködő ProShare Video System 200- asba is beépíti az Intel, így a két vál­tozat használói egymással is tud­nak csevegni. Jár a termékhez egy hálózatkezelő eszköz is, a LANDesk Personal Conferencing Manager, melynek segítségével a hálózatgazda ellenő­rizheti a videokonferenciára kijelölt sávszélességet. A kép maximális mérete a képernyő egynegyede le­het, a távbeszélgetés sebessége kis felbontású üzemmódban 200, nagy felbontás mellett pedig 400 kilo- bit/másodperc. 1995 elején jelenik meg a rendszernek a H.320-as szab­ványhoz illeszkedő változata, de bé­ta-tesztelők szerint az eszköz jelen­legi állapotában elfogadhatatlan minőségű. Vége a PhotoStylernek Az Adobeval kapcsolatos hír, misze­rint az Aldust felvásárló cég hivata­losan is bejelentette: termékskálá­járól ejti a PhotoStylert és a Macin- tosh-alapú Hitchcock videoszer- kesztó programot. Már eddig is kér­déses volt a PhotoStyler jövője, ám az némiképp meglepetés, hogy a Hitchcock is erre a sorsra jutott. Egyértelműen kiderül a mostani döntésből, hogy az Adobe a Premi- ere-en kívül nem akar más video- szoftvert a piacon tartani. Arról nem nyilatkozott a cég, hogy milyen tervei vannak a termékek jelenlegi felhasználóinak további támogatására. A fenti információk a Számítástechnika című hetilap nyomán készültek. Nem szótár, de nyolcvan nyelvet ismer Finnországban a lottószelvények értékeléséhez használják Munkában a Recognita Akár mátrixnyomtatóval nyomtatott szö­veget is képes felismerni a Recognita Miskolc (ÉM - M.L.) - A Hewlett- Packard Magyarország frissen megválasztott vezérigazgatója beszélgetésünk alkalmával meg­említette: az amerikai cég elis­meri a magyar fejlesztésű szoft­verek szellemi értékét, és azo­kat saját termékeikbe be is épí­tik. Arra azonban nem tért ki, melyik hazai vállalattal állnak munkakapcsolatban. Az elmúlt héten a Tudomány és Technika Házában tartott számítástech­nikai bemutatón azonban kide­rült: a budapesti székhelyű Re­cognita Rt. - amelynek Ameri­kában és Németországban is vannak leányvállalatai - által kifejlesztett Recognita Select optikai karakterfelismerő prog­ram az, amelyet a HP szkenne­réihez „mellékelnek” a kelet-eu­rópai piacon. U De mit értsünk az „optikai karak­ter felismerő rendszer" (OCR - Opti­cal Caracter Recognize) fogalom alatt? - kérdeztük a bemutatón a Recognita képviselőjétől, Bozóki Györgytől. • Az optikai karakterfelismerő rendszer az amerikai piacról indult a nyolcvanas évek elején. Akkori­ban - mivel még nem voltak szken- nei-ek - még kamerával, és nem túl jó minőségű képpel dolgoztak. (A rendszert Amerikában például gép­kocsi rendszámok felismerésére és azonosítására használták.) A kez­deti időkben a mintakép szerinti felismerést (mátrix módszer) alkal­mazták. Ennek hátránya, hogy az írásminták képeinek összehasonlí­tásához a számítógépek nagy táro­lókapacitására, memóriájára volt szükség. A karakterfelismerő rendszer a nyolcvanas évek végén, a szkenne­rek megjelenése után indult roha­mos fejlődésnek, mivel azok már olyan jó minőségű képet tudtak pro­dukálni, amely a korábbinál meg­bízhatóbb felismerést tett lehetővé. Az összehasonlító felismerést pedig felváltotta az úgynevezett lényegki- emeléses 1 ontúranalízis módszere. Ez az egyes betűk lényeges jegyei­ből következtet magára a karakter­re. Úgymint: merre hajlik a betű vo­nala (konvex-konkáv fordula­tok), mekkorák a karakterek belső „szigetei” (a fehéren ma­radó lyukak), illetve milyen hosszúak az egyes ívek. A biz­tos felismerésnek azonban olyan követelményei is van­nak, mint például az, hogy nem ragadhatnak össze az egyes betűk, egy karakternek folytonos vonalból kell állnia (különben esetleg két betű­ként értékeli a program), az írásképnek kontrasztosnak kell lennie, és a betű nagysá­ga 6-tól 24 pontosig teijedhet. A program azonban, amelyet a Recognita kifejlesztett, túlmutat ezeken a követelményeken. A Re­cognita Plus, képes az ékezetes be­tűk felismerésére és megkülönböz­tetésére a többitől, de össze tudja kötni a szétszakadt karaktereket, az összeragadtakat pedig el tudja választani egymástól. Amellett, hogy a Recognita Select program 80 nyelven képes szövegazonosításra, ez teszi végül is a világon egye­dülállóvá a magyar fejleszté­sű optikai karakterfelismerő rendszert. Meg kell azonban jegyeznem, hogy hiba előfor­dulhat, hiszen a felismerés valószínűségi alapon műkö­dik. Programunk 95 százalé­kos biztonsággal dolgozik. Igaz, ma már léteznek kéz­írásfelismerő szoftverek is, azonban mindaddig, ameddig legalább ilyen arányban nem garantálható a biztonságos felisme­rés, fölöslegesnek tartjuk, hogy programot dolgozzunk ki erre. □ Mire használható a karakterfelis­merő programi 9 Sokoldalúsága miatt ez tulajdon­képpen a felhasználói oldaltól függ. A nyomdákban, könyvkiadóknál ki­adványszerkesztésre, de a Század­vég Kiadónál például régi könyvek újranyomásánál használják. A Re­cognita azonban nem másológép, nem százszázalékos biztonsággal dolgozik, így a vele feldolgozott do­kumentumokat hitelesíteni, lekto­rálni kell. Az irodai automatizálás­ban a titkárnők munkáját azzal könnyíti meg, hogy a szken­ner által bevitt levelek, szer­ződések így könnyebben do­kumentálhatók, de a program arra is képes, hogy angol vagy német nyelven íródott szöveg­ről nyersfordítást készítsen. (Egyelőre csak angolról német vagy németről angol nyelvre.) Szoftvereinket Németország­ban a jogászok szerződések megformálására, átírására, vagy őrzésére használják, az orvosok zárójelentések beol­vasására, de készítettünk már — speciális felhasználás­ra - a kitöltött lottószelvé­nyek feldolgozására is alkal­mas programot finn megrendelésre. További speciális alkalmazásra egyébként most dolgoznak mérnö­keink egy formanyomtatványok ki­értékelésére alkalmas szoftveren, amely akár a földtulajdoni lapok feldolgozásánál is használható lesz. A Recognita Card (névjegykártya- feldolgozó program) már továbblé­pés az optikai felismerés területén. Ez már nem csak felismeri a szöveg egyes részeit, hanem azok elemzé­sére is képes, a részeredményeket pedig az adatbázis neki megfelelő helyére sorolja. A programhoz kap­csolódik egy szótár, amely az Egye­sült Államok összes településének nevét, irányítószámát, az összes ke­resztnevet tartalmazza, de felismer olyan emblémákat is a névjegykár­tyáról, mint a telefon jele. A szöveg­analízis eredménye így egy állandó­an bővíthető adatbázis. □ Mely irányba kívánják a Recogni­ta programjait fejleszteni? 9 A konkurencia a Recognita sok­nyelvűségét és gyorsaságat emeli ki (a felismerés és azonosítás mintegy 20-30 másodpercet igényel, ha jó minőségű a szkenneren bevitt szö­veg). A felismerés biztonságának emelése mellett a programok speci­ális alkalmazhatósága a cél: példá­ul a blokkos kézírás (négyzetekbe írt számok) felismerése, amely az adatfeldolgozás gyorsaságát segíti majd. Tervezzük a Recognita Plus- ba helyesírásellenórzés beépítését, ami egyben azt is jelentené, hogy nem ismert karaktereket is meg le­het majd „tanítani" a programmal. ÍW ■*•«•*» it If r»*• í«** r***'*■'*'' .^ ordered five icc:cn?aQ]s.) fes, .J^^8MÜPÜ £r#>>?4 U I* Ú 1A* Imnut. mi i*»** o» M» ftWMHrr*.: M..** «Uí ww • un it a« Nf. tik i l***rr+w '*»* <Wit*f tfcH «****< t* .•*»* ^ nrtjwft A program Windows-kömyezetben fut, jól áttekinthető, könnyen kezelhető képer­nyőkkel látták el a tervezői iMÄttwaBJ-*'* .Js)•& KISS gS&aíatejy -J -^J.r tit) » ‘lV * *<=* >imwu n ÓfftftfCtfi •' * t#w I** l«rt< .ü* * HH.H* •4MÍ*' HS9*9rri.%.W*n * Í«*S. Wi •««*»>**»•* tg-------------­r rr jjjbSTfM» »**... ...... Itt (•*.«• * WUH W >T»*>** iSj&Ci j j (Hűl r.",t.Ts.gKTr l»v> Uf A program tanítható, így nem okozi gondot a különféle betűtípusok sem Az oszcilloszkóptól... Méhes László Magyarországon először a ’60-as években jelent meg az a cég, amelyet Hewlett és Packard több mint 50 évvel ezelőtt alapí­tott Amerikában. A köztudatban manap­ság talán csak az él, hogy a Hewlett-Pac­kard (HP) számítógépes technikájáról, azon belül is elsősorban perifériáiról, nyomtatóiról híres. Ez az állítás tulajdon­képpen igaz is, sőt, az a kijelentés is meg­kockáztatható, hogy a cég a printerek te­rületén világelső. Ennél azonban széle­sebb a HP profilja - tudtuk meg Oliver Trancarttól, a Hewlett-Packard Magyar- ország most kinevezett, svájci származá­sú igazgatójától, aki a képviselet munka­társaival nemrégiben közös munkahét­végét töltött Miskolctapolcán.- A Hewlett-Packard - a kezdetek kezdetén - kizárólag az elektronikai paraméterek vizsgá­latára alkalmas teszt- és mérőműszerek gyár­tásával foglalkozott. Első terméke egy oszcil­loszkóp volt, s első nagyobb megrendelője a Walt Disney, amely állathangok generálására alkalmas műszereket rendelt tőle. A későbbi­ekben azonban orvoselektronikai műszereivel a gyógyászati iparban is kitűnt, valamint az anyagok elemzésére alkalmas eszközeivel be­lépett az analitikai üzletágba is. Számítógéptechnikával a ’70-es évek elejé­től foglalkozik cégünk, amelynek ’73-ban jött ki az első saját számítógépe. Igaz, a múltban és a jelenben a nyomtatók fejlesztése és gyár­tása az egyik sikerágazat, tevékenysége azon­ban - a PC-ktől a legnagyobb számítógépes rendszerekig - felöleli az egész számítástech­nikát. Ehhez tartozik például az is, hogy első­ként kezdeményeztük, és indultunk el az úgy­nevezett ,.nyitott rendszerek” felé, amely első­sorban a számítógép felhasználóinak jelent könnyebbséget. Míg a perifériák használható­sága, csatlakoztatása az alapgéphez korábban a cégek közötti eltérő technológiák miatt nem volt lehetséges, a „nyitott rendszer” bevezetése lehetővé tette, hogy a számítógépes rendszer bővítése ne ütközzön akadályokba. Ezt a RISC-architektúra kifejlesztése tette lehetővé, ami jelenti egyrészt a kompatibilitást, más­részt viszont a perifériák egymás közötti fel­használhatóságát.- Bár a számítógépipar állandóan fejlődő iparág, várható-e valami forradalmi változás a számítástechnikában, vagy csupán a meglévő rendszerek finomításáról van szó?- Forradalmi újdonságok manapság első­sorban az információtechnikában jelennek meg. Ezen a téren a számítógépes multimédia és azok a kommunikációs eszközök jelentenek nóvumot, amelyeknél elsődleges szempont a növekvő információtömeg minél gyorsabban történő közvetítése. Teszt- és mérőműszerei­vel - amelyek a mérések földolgozására is al­kalmasak - a HP jelen van az Astra műholdak fejlesztési programjában is, hiszen az igazi in­formációáramlás világméretekben történik. Azt viszont, hogy a számítástechnikában vár­ható-e valami, arra itt most aligha tudnék vá­laszolni. Annyit viszont mondhatok, hogy a HP éves bevételeinek mintegy tíz százalékát kutatásra, fejlesztésre költi. (Ez tavaly mint­egy kétmilliárd dollárt tett ki.) Az azonban biztos, hogy a számítógépek területén féléven­te váltunk, és három év alatt gyártmányaink lecserélődnek.- Mik a Hewlett-Packard jövőbeli tervei?- Új piacok felkutatása a bankok, a tele­kommunikáció, az államigazgatás területén, s mindenütt, ahol alapkövetelmény a hatékony­ság, a minőség és a megbízhatóság. Mindez az értékek növekedésének elengedhetetlen felté­tele. A számítástechnika piacán persze föl kell vennünk a versenyt az IBM-mel, az Alba- comp-pal, a Compaq-kal mind a PC-k, a nyom­tatók, mind a nagyobb számítógéprendszerek területén. Célunk ma is az, hogy a vevőszolgá­latok decentralizálásával minél közelebb ke­rüljünk a végső felhasználókhoz. Meg kell je­gyeznem azt is, hogy a magyarok szellemi te­vékenységét mi is elismerjük, s az általuk ki­fejlesztett részegységek bekerülnek cégünk egyes termékeibe: ilyen magyar fejlesztés pél­dául a lapbeolvasóknál a magyar karakteres betűk felismerése. ■K

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents