Észak-Magyarország, 1994. november (50. évfolyam, 258-283. szám)
1994-11-01 / 258. szám
8 ESZAK-Magyarország Kultúra 1994. _APROPÓ Lakatok Dobos Klára Mindenképpen szomorú látvány a lakat egy épületen. Mert általában azt jelenti: nincs itt senki, sőtelőbb-utóbb maga a ház sem lesz... És ha iskolára kerül fel a függőzár, az méginkább szívszorító. Hogy miért, magyarázni felesleges... A hír szerint a Somogy megyei Zics képviselő-testű lete nemrégiben úgy döntött, hogy - mivel nem tudja tovább finanszírozni a helybeli általános iskola működését - átmenetileg január elsejétől bezárja a kétszáz éves intézményt. (Az átmenetileg szó eleve gyanús. Felment, de lezár. Marad a remény...) Mint a polgármester elmondta, egyetlen millió forintra lenne szükség ahhoz, hogy ne kelljen lakatot tenni a kapura. Egyébként ő is aláírta azt az ívet, amelyen az emberek az iskola megszüntetése ellen tiltakoznak. Az alig több mint száz lelket számláló kisközség 14 alsótagozatos kisdiákja tanul az általános iskolában, mellettük 16 óvodás kap helyet. A helybeli plébános szerint ha Zics elveszíti az ifjúságát, elvész a falu. Azonban mindenki bízik abban, hogy valahonnan mégiscsak kapnak némi támogatást. De jelentheti azt is a lakat: itt vannak emberek. Megyénk egyik kistelepülésén, Alacskán például - ahol szintén csak alsótagozat van - éppen azért szeretnének lakatot (és minél többet), hogy nyugodtan folyhasson a tanítás. Ott ugyanis azt „játssza" néhány helyi fiatal, hogy amit csak lehet, tönkretesz. Érdekes történeteket tud erről mesélni a polgármester. Például az újonnan megoldott vízelvezetés alumíniumcsöveit, amíg (öv nélkül) felérték, karaterúgásokkal kissé összelapították. Tavaly karácsony előtt egy nappal tiporták össze a feldíszített fenyőfát. De a legszebb nem-mese, mikor azért törtek be ezek a derék legények az iskolába, hogy a szertár előtt elvégezzék nagydolgukat, letépjék a függönyöket, azokkal törölve ki feneküket, és (valószínűleg) büszkén távozzanak... Na most mit tennének ezek a gyerekek, ha már - bezárási céllal - akkor lakat kerül az iskola ajtajára, mikor még odajártak?! „TÉKA Színház Miskolc (ÉM - V.T.) - Kós Károly a Színház című lap legutóbbi száma szerint 1932-ben írja tragédiáját Budai Nagy Antalról, a Hármaskönyv kiadója (Akadémiai) 1936-ra teszi a mű születését. Ez utóbbit csupán azért tartom hitelesebbnek, mert egy publicisztikai, szépírói és grafikusi életmű összefogásának igényével született mű nem engedheti meg magának a tévedést, ezért inkább a Hármaskönyvnek hiszek. A négyévnyi „nézetkülönbség” viszont nem csorbítja a Kisvárdai Várszínház törekvését, mely Parászka Miklós rendezésében vitte színre a huszita vallásháborúktól Erdélybe hazatért nemes drámáját. Nánay István, az előadás kritikusa szerint a jelmezek rontották le az előadás színvonalát, mely egy ötven évvel ezelőtti operaelőadás stílusát idézte. Ez mit sem von le Kós művének értékéből, a színpadra állítás minősége nem befolyásolja az archaikus nyelven megírt, gyakran költőinek minősíthető darabot. A számos mellékszerep „kidolgozatlanságáért” viszont már a szerzőt okolhatnánk... De a mellékszerep az mellék-szerep, s az, hogy harmincnál is több színész dolgozik a színpadon, megtartva Kós eredeti elképzelését, még nem vonja el a figyelmet a főszereptől. Kós Károly Ady Endre nemzedékéhez tartozott, de Adynál fél évszázaddal többet élt meg, politikusalkatként a történelmi Magyar- ország feloszlatásának is szenvedője volt. A második világháború után, elvesztve otthonát, földönfutóvá vált. Nyugdíjaskoráig képviselőként és tanárként dolgozott, de élete utolsó három évtizede alkotásokban igen szegény. Epí- tőművészeti pályájának csúcsa 1907-1944 közé esik, terveinek nyolcvan százaléka ekkor megvalósul. Első irodalmi jellegű munkája 1908-ból való, már ebben párhuzamba állítható az erdélyi típusú balladás, kihagyásos drámai szerkesztésmód a szinte rajzoltnak ható állóképekkel. „Ars poeticája” szerint a műveiben rejlő mélyebb mondanivaló a cselekmény követése során, és nem direkt közlésként éri el az olvasót. Budai Nagy Antalnak hazatérése után döntenie kell: vagy visszavonul a magánéletbe, vagy küldetését teljesítve népvezér lesz, aki azonban rosszul választ, mikor a tisztesség szerint vezeti cselekedeteit. Úgy tűnik, ebben (is) időszerű Kós drámája... Kultúrák közötti kalandozások Hollandiai, dániai és miskolci fiatalok a megértésért Annemarijn és Gorm most már értik, mit jelent, ha a hetes azt mondja: osztály, vigyázz! Fotó: Fojtán László Miskolc (ÉM - M.L.) - A Fiatalok a megértésért (Youth for Understanding - YFU) program keretében a tanév végéig két - Hollandiából, illetve Dániából érkezett - tizenévessel gyarapodott a miskolci gimnazisták száma. A két középiskolás azért jött hozzánk, hogy megismerjen egy olyan kultúrát és nyelvet, amelyről más országokban még mindig nem tudnak eleget. A Fiatalok a megértésért mozgalom a II. világháború utáni időkben kezdődött. Akkor - John Eberly amerikai lelkész javaslatára - azzal a céllal hívtak meg német fiatalokat Amerikába, hogy egy más életforma megismerésének lehetőségével átsegítsék őket a háborút követő idők reménytelen szegénységén és kilá- tástalanságán. 1951-ben így 75, német diák utazott az Egyesült Államokba. Néhány év múlva az amerikaiak viszonozták a „látogatást”. Ezek a kezdeti cserék alapozták meg a Fiatalok a megértésért (Youth for Understanding) szervezetet, amely azóta - az amerikai, német, japán és finn kormány támogatásával - a világ egyik legnagyobb diákcsere-programjává nőtte ki magát. Az elmúlt évtizedek során közel százharmincötezren vettek részt ebben a programban, s évente mintegy hétezer diák kapja meg a lehetőséget, hogy átmenetileg külföldön éljen és tanuljon. Ketten a hétezerből A tizennyolc éves Annemarijn Koop a hollandiai Oldenzaalból, a tizenhét éves Gorm Nielsen pedig a dániai Odenseből jött egy évre Miskolcra. Szavaikból az derült ki, hogy egy átlagos nyugat-európai ember - a pozitív politikai változások ellenére - még ma sem tud sokat hazánkról (persze, ha tudják egyáltalán, hol van). S hogy mi az, amit tudnak? Azt, hogy „Magyarország valahol keleten van”, „az emberek barátságosak”, „jól hegedülnek”, és persze olyan közhelyeket, mint: puszta, paprika, gulyás... Hírünket - mint mondták - a világba leginkább sportolóink viszik el, és azok, akik talán ha Budapestig eljutnak a Balatontól. Ez a két tizenéves azonban itt-tartózkodása alatt bizonyára mást is észrevesz majd. Egyikük a jelentkezéskor önéletrajzában azt írta, érdekli Magyarország szocializmus utáni politikai helyzete... Testbeszéd Annemarijn és Gorm szeptembertől az Avasi, illetve a Földes Gimnáziumba jár. A holland kislánynak - mivel német tannyelvű osztályban tanul - alig vannak kommunikációs nehézségei. A fiúnak viszont igencsak akadnak, de - mint mondta - nincsenek ellenére a félreértésekből adódó „kalandok”. Sajnálja azonban, hogy a magyarok kevéssé beszélik a nyugati idegen nyelveket, s ez tapasztalatszerzését olykor gátolja. Igaz, - a holland lánnyal együtt - tanulja a magyar nyelvet, most azonban még boldog, ha rámutat valamire és megértik egyáltalán, mit is akar. Dániában és Hollandiában természetes, hogy legalább két nyelvet - angolt és németet - mindenki beszél, „a testbeszéd viszont mindenhol ugyanaz”. Iskolába járniuk nekik is kell, bár az Nyugaton sokkal szabadabb, kötetlenebb, mint nálunk. Itt nagyobb mennyiségű tananyagot kell elsajátítani, „egyenruhát” (köpenyt) kell hordani, s meglehetősen szigorú keretek közt folyik az oktatás. Míg egy honi iskolában dolgozatról dolgozatra tanulnak, addig ott egyetlen összefoglaló tudásfelmérés történik, s felelniük sem kell naprakészen a diákoknak. Nem kell felállniuk, ha a tanár belép az osztályterembe, s az oktatókat tegezik. A magázás nyelvi tisztelete csak a királynőnek és az egészen öregeknek jár ki. Szívet cseréljen, aki... A vendéglátó magyar családoknál a „látásmódbeli különbségeket, a nyitottságot, a kapcsolatteremtést” tanulják, hiszen e téren is akadnak különbségek, azonosságok az országok között. Hollandiában például nagyobbak a családok, több a gyerek, Dániában viszont az itthon megszokott kétgyermekes családmodell az általános. Iskola után a dán gyerekek huszonöt százaléka dolgozik (kutyasétáltatás, újságkihordás), így szerzik meg zsebpénzüket. Az esték mindkét országban a közösségben telnek. Ez az otthoni főétkezés ideje. Sok időt töltenek azonban barátaik körében beszélgetéssel, s ezeket az alkalmakat egymás közötti kapcsolataik szempontjából igencsak fontosnak tartják. Attól azonban messze állnak, hogy hazát cseréljenek. Júliusban utaznak haza. Francia előítéletek és mesék Miskolc (ÉM) - Az Alliance Fran- caise ismét francia heteket rendez Miskolcon. November 7-én, hétfőn két kiállítás is nyílik a szervezésükben. Az egyik délelőtt 11 órakor a Miskolci Egyetem központi könyvtárának előterében, A francia szaknyelv címmel. Azokhoz a szakokhoz tartozó francia nyelvű irodalmat mutatják itt be, amelyeket tanítanak az egyetemen. Délután a Mini Galériában nyílik kiállítás Pub-Est címmel. Ez arról szól, hogy a „kelet” hogyan jelenik meg a nyugati reklámokban -, harminc év távlatában. A plakátokból, rövid reklámfilmekből kiderül, Franciaországban az utca embere azt hiszi, hogy Oroszországban csak tél van, nagy sapkában járnak az emberek, és állandóan vodkát isznak. így jól reklámozható ezzel a világgal például a fagylalt... Vagy a berlini falat titokzatossága, hangulata is jó helyszínévé teszi egyes cikkek reklámozásához. AKárpátokmeg-Drakula... Ezeka klisék - mint hogy Amerikában mindenki Coca-Colát iszik — „ráültek” a franciákra, úgyhogy sok előítélettől kell megszabadulniuk. De nekünk is érdekes lehet ez a bemutatkozás. November 10-én elkezdődik a III. francia filmhét. A megnyitót délután fél 5-től tartják a Kossuth moziban, akkor az Indokína című feliratos filmet vetítik, amely elnyerte a Cezar-díjat, illetve az Oscart, a legjobb külföldi film kategóriájában. Ezt a filmet levetítik majd Kazincbarcikán, Szikszón, Mezőkövesden és Sárospatakon is. A továbbiakban - a Hevessy Iván Filmklubban - hét francia nyelvű filmet vetítenek, ezeknek közös pontja, hogy mindegyik megkapta a francia kritikusok díját. A legrégebbi 1938-ban készült. Alesből november 14-én egy délfrancia mesemondó' érkezik. Guy Gatepaille történelemtanár volt, ma már „főállású” mesemondó. Délelőtt a gyerekekkel foglalkozik majd, délután pedig továbbképzést tart a megye franciatanárainak, A mese használata az idegennyelv oktatásban címmel. Borsodi baráti körök Budapesten Budapest (ÉM) - A múlt év decemberében kiállítás nyílt a Magyar Nemzeti Múzeumban a szikszói református egyház kincseiből. Ez adta az ötletet a B.-A.-Z. Megye Budapesti Baráti Köre tagjainak, hogy - mintegy hálából - javasolják a Magyar Nemzeti Múzeum Baráti Köre magalapítását. Gedai István, a múzeum főigazgatója és munkatársai szívesen vették Nagy Károly, a borsodi baráti kör titkárának kezdeményezését. Bár a múzeumi baráti kör működésének alapvető szabályzatát csak november végén beszélik meg, de már megegyeztek például abban, hogy minden múzeumi rendezvényen lesz abaúji, borsodi, gömöri vagy zempléni program is. A Magyar Nemzeti Múzeum a nemzet kiemelkedő kulturális és tudományos intézménye, első számú régészeti és történeti múzeuma közel kétszáz éve történt alapítása óta szerves része a magyarság kultúrtörténetének. Gyűjtő és feldolgozó munkájával, tudományos és kiállítási tevékenységével szolgálta és szolgálja a művelődés, a hazafias nevelés és a szakmai ismeretek terjesztésének céljait. Az elkövetkező években nagyszabású feladatok állnak e patinás intézmény előtt. 1996-ban a millecentenáriumi ünnepségek központjaként új, tartalmában és megjelenésében is modem történeti kiállítást tervez; 2000-ben megemlékezik az állam- alapítás ezeréves évfordulójáról; 2002-ben pedig annak kétszázadik évfordulóját ünnepük, hogy gróf Széchényi Ferenc megalapította a Magyar Nemzeti Múzeumot. A jelentős tudományos és kulturális feladatok megvalósíthatatlanok az épület rekonstrukciója, a főváros egyik legimpozánsabb, • Pollack Mihály által tervezett neoklasszicista épülete eredeti szépségében történő helyreállítása nélkül. A baráti kör tagjainak meggyőződése, hogy ezekhez a munkákhoz elsősorban az államnak kell anyagi forrásokat biztosítania, de szerény anyagi lehetőségeikkel ők is készen állnak a segítségre. Mert vallják: a Magyar Nemzeti Múzeum működésével az itthon és a nagyvilágban élő magyarság nemzeti létét szolgálja. A múzeumi baráti kör elsődleges célja és feladata, hogy tagjai a rendelkezésükre álló eszközökkel segítsék minél szélesebb körben ismertté és elismertté tenni a Magyar Nemzeti Múzeumot itthon és külföldön egyaránt. Ennek érdekében az intézmény vezetőivel együttműködve kíván a kör munkálkodni. Hívnak és várnak mindenkit, aki megfogalmazott céljaikkal egyetért. A csatlakozni kívánók írásbeli jelentkezését váiják a Magyar Nemzeti Múzeum közönség- szolgálati osztálya címére: 1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16. November 1M Kedd Smetana-fesztivál Miskolc, Lytomysl (ÉM) - Lyto- mysl-ben, Smetana szülővárosában rendezték meg október 27. és 30. között az I. Nemzetközi Smetana Kórusfesztivált, melyen 14 ország 70 kórusa vett részt, hogy hét kategóriában összemérje tudását. Magyarországot három kórus képviselte. A szolnoki MÁV Járműjavító Férfikórusa (kategóriájában bronz), a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Kórusa (kategóriájában ezüst) és a miskolci Rónai Művelődési Központ Forrás Hangversenykórusa -, kategóriájukban arany diplomát kaptak magas művészi teljesítményükért (Balásné Molnár Ildikó és Kiss Csaba karvezetésével). Kiss Csaba karnagy, aki három éve művészeti vezetője a miskolci kórusnak, több nemzetközi siket; után most Litomysl-ben elnyerte a legjobb karnagy különdíját is. Egyetemi koncert Miskolc (ÉM) - A miskolci Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Szimfonikus zenekara ad hangversenyt november 3-án, csütörtökön este 7 órakor a Miskolci Egyetem aulájában. A műsoron R. Wagner: Rienzi nyitány, H. Wieniawski: d- moll hegedűverseny és Schubert: V. szimfónia. Közreműködik Csuka Hermina (hegedű). Vezényel Rupert D’Cruze. A koncertre a belépés díjtalan. Oktatáskutatók Budapest (MTI) - Az Oktatáskutató Intézet tavaszra elkészíti oktatásfejlesztési-koncepcióját - hangzott el azon a hétfői konferencián, amelyen a szakemberek az oktatásügy stratégiai fejlesztéséről tárgyaltak. A parlamentnek nincs egységes elgondolása az oktatásról. Erőcsoportok harca alapján alakul ki valami, ami nem olyan hatékony, mintha a prioritások meghatározásával dolgoznának ki egy távlati koncepciót - ezt a véleményt Kozma Tamás, az Oktatáskutató Intézet főigazgatója fogalmazta meg. Ügy vélte: a finanszírozásról, a tartalmi fejlesztésről, az intézményhálózatról és a pedagógusok helyzetéről beszélnek a politikusok anélkül, hogy a legfontosabb pontokban egyetértés lenne. Ezért sérülnek az egyes érdekek és a gazdasági racionalitás is. A stratégiai tervezet megalkotásához a prioritások kijelölése mellett kell figyelembe venni a nemzeti sajátosságokat jelentő, nem befolyásolható különböző feltételeket. Kozma Tamás szerint tisztában kell lenni többek között a demográfiai változásokkal, a nem lecserélhető pedagógusok átképzési feltételeivel. Hangsúlyozta: a magyar iskola- rendszer elszigetelt sem lehet, illeszkednie kell az Európai Unió követelményeihez. Török a Rockyban Miskolc (ÉM) - Török Ádám és a RABB szerepel november 2-án, szerdán este 9 órától a Miskolci Egyetem Rockwell klubjában. Az együttes tagjai: Török „Gyugyó” Ádám, Závodi „Zacskó” János, Köves „Pinyó” Miklós, Muck „MuH” Ferenc és Kerékgyártó „Füles” István, aki régi miskolci zenész. Az együttes a közeljövőben megjelenő CD-jük anyagát mutatja be, de természetesen megszólaltatnak régi számokat is. „Röviden .. A Miskolci Galéria november 1-tól —hétfő kivételével - naponta délelőtt 10-től délután 4 óráig tart nyitva. Jógatanfolyam indul a mezőkövesdi művelődési házban november 3-án, csütörtökön délután 5 órától. Az első találkozás tulajdonképpen teadélután lesz, ahol a jógáról beszélgetnek a tanfolyam vezetőjével, tatár Ivánnal az érdeklődők. A debreceni Tankcsapda együttes öt éve alakult, azóta több száz koncert és három nagylemez fémjelzi munkásságukat. Őszi koncertturnéjuk során november 3-án, csütörtökön Miskolcon az Ady Endre Művelődési Központban lépnek fel. A „...tele a TANKOT” címet viselő turné vendégeként a Necropsia együttes lép fel.
