Észak-Magyarország, 1994. november (50. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-29 / 282. szám

1994. November 29., Kedd 12 A Itt-Hon _ABAÚTI PORTRÉ, A képzőművész Szikszó (ÉM - B.Gy.) - A szikszói szü­letésű Kletz László ugyan már régen Diósgyőrben dolgozik és az avasi la­kótelepen él, félig-meddig most is aba- újinak tekinti magát. A képzőművé­szet rajongóinak nem kell őt bemutat­ni, hiszen fel se lehetne sorolni, meny­nyi kiállításon vett részt alkotásaival. Az encsi minigaléria például 1992 őszén az ő műveivel nyílt meg. A Di­ósgyőri Képzőművészeti Stúdiót 1976- ban alapította meg, amelynek azóta is a vezetője. Menedzser típusú, szak­avatott szakmai irányítása mellett a stúdió számos pályázaton és tárlaton való részvételével bizonyította életké­pességét. Hazánkban ez az első olyan alkotó közösség, mely nem tartozott so­ha művelődési intézményhez, és szpon­zorokkal tartja fenn magát. Kletz László és a DKS kiállításai üdítő forrásvízként hatnak mai zak­latott világunkban, a szépség örökér­tékű művész élményével ajándékozzák meg a látogatókat. Kletz László kép­zőművészeti manager és szakkörveze­tői végzettséggel is rendelkezik. Követ­kezetesen közvetíti a képzőművészeti kultúrát az ország más tájaira, sőt a határon túlra is. Rendszeresen publi­kált 1978 óta 1991-ig a Diósgyőri Mun­kás és a Diósgyőr című hetilapoknál, ezt követően pedig az Észak-Magyar- ország külső munkatársa. Megyénkben Kletz László teremtet­te meg a szervezett állatvédelmet. 1984-ben megalapította - az 1882-ben létrejött HÉROSZ - első vidéki szerve­zetét. Ezért az elnökségtől 1989-ben díszoklevelet kapott. Ma is elismert ve­zetője a HÉROSZ Borsod-Abaúj-Zemp­lén Megyei Szervezetének. Kletz Lász­ló „civilben” a DNM Kft. Központi Tűzállótégla raktár vezetőjének. Elma­radhatatlan hobbija a fotózás. 1984-től ”93-ig folyamatosan részt vett a Kö­zépeurópai Nemzetközi Művésztelep továbbképzésein Tokájban. 1989-ben megkapta a művelődési miniszter ki­tüntetését. Kletz László először 1972- ben szerepelt kiállításon. Az eltelt 23 év alatt hazánk 70 városában 145 al­kalommal állított ki. Szervezettebbek a vállalkozók Mezőgazdasági bizottság Szántón, Göncön és Vizsolyban Abaújszántó, Gönc, Vizsoly (ÉM — B.Gy.) - Többnyire társadalmi feladatokat töl­töttek be eddig a gazdasági kamarák, ám az 1994. évi XVI. törvény értelmében ezután köztestületi funkci­ókat is kaptak. Folyamato­san történik megyénkben is e törvény végrehajtásának előkészítése, így nálunk is megalakultak a gazdálkodó szervezetek és a magánvál­lalkozók helyi kamarai szerveződései. Mészáros Pé­ter, az Agrárkamara Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Ideiglenes Szervezeti Bi­zottságának tagja többek között Abaújszántón, Gön­cön és Vizsolyban is jelen volt a mezőgazdasági bizott­ság alakuló ülésén. A három kamara - a kereske­delmi és ipari, a kézműves és az agrár - 32 ezer emberrel számol­hat megyénkben. A kereskedel­mi és ipari kamara létszáma a legnagyobb: 18 ezer főre tehető, őket követik a kézművesek. Leg­kevesebben - az előzetes számí­tások alapján körülbelül másfél ezren - az agárkamarában lesz­nek. A kamarai tagságot - az angolszásszal ellentétben - a né­met típusú törvény kötelezővé Gyerekek honi rajzasztala Pónilovaglás Szelezsán Bálint ötéves szikszói óvodás (Waldorf-csoportos) rajza Abaújszántó címere teszi az említett tevékenységi körben dolgozók részére. Azon a településen, ahol tíz vagy ennél több kamarai tag van, ott me­zőgazdasági bizottságot kell ala­kítani. Mészáros Péter Göncön arról számolt be, hogy negyven mezőgazdasági bizottság jön lét­re Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyében. Abaújban november 22-én Abaújszántón, november 23-án pedig Göncön és Vizsolyban tartotta alakuló ülését a terü­letileg illetékes mezőgazdasá­gi bizottság. Valamennyi tele­pülésen meghívták ezekre az ülésekre a tevékenységük alap­ján regisztrált mezőgazdasági dolgozókat. Az Ideiglenes Szer­vezőbizottság tájékoztatta a résztvevőket a kamarai tör­vényről, a kamaraszervezés helyzetéről, az eddigi munká­ról és a mezőgazdasági bizott­ság feladatáról. Mindhárom helyen megvá­lasztották a mezőgazdasági bi­zottság elnökét és az Agrárka­mara november 29-ei megyeri küldöttközgyűlésének delegált­jait, akik majd a miskolci Tech­nika és Tudomány Házában fognak tanácskozni. Abaújszán­tón a mezőgazdasági bizottság elnöke - és egyben küldött - Nagy István lett. Göncön Ko­vács István kapott hasonló tisztséget, illetve megbízatást, Vizsolyban pedig Kovács Krisz­tina egyéni vállalkozó. Az Agrárkamara kötelező volta ellenére is egy sor lehe­tőséget tartogat a tagjai számá­ra. - Ha csak annyit értünk el vele, hogy a mezőgazdasági vál­lalkozók szervezettebbek lesz­nek, már ekkor is nagyon meg­érte - vonta meg a mérleget Mészáros Péter, az Agrárkama­ra Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Ideiglenes Szervezeti Bi­zottságának tagja. Hidasnémetiben a ciklus végére maradt a telefon- és a gázvezeték Hidasnémeti (ÉM - B.Gy.) - Az első szabadon választott ön- kormányzat a ciklus alatt 44 alkalommal ülésezett Hidasné­metiben, és összesen 243 kép­viselő-testületi határozatot ho­zott. Az üléseken hozott hatá­rozatok és rendeletek a műkö­déshez és a fejlesztéshez kap­csolódnak. A nehezedő gazda­sági körülmények ellenére Ma­kó István polgármester arról számolhatott be, hogy az önkor­mányzati intézmények műkö­dőképességét meg tudta őrizni a fenntartó önkormányzat. A lakosság helyzete nagy­mértékben romlott, mert a munkanélküliség egyre növek­szik. Ezt messzemenőkig figye­lembe veszi az önkormányzati testület a döntéseinél, rendel­kezéseinél. Az intézmények működési feltételei így kedve­zően alakulnak. Az óvodában és az iskolában Prímagáz-fűtés­re tértek át. Népjóléti pályázat­tal sikerült megoldani az isko­lai konyha áthelyezését, kor­szerűsítését. Az 1,25 millió fo­rint saját forrás mellett egymil­lió forintot pályázattal nyertek el. Ugyancsak saját forrásból - 1,3 millió forint ráfordításá­val - valósult meg az iskoláét felújítása. Pályázattal saját ki­vitelezésben alakították ki a korszerű szemétlerakóhelyet a községben. Erre 2,1 millió fo­rintos támogatást kaptak. Közhasznú foglalkoztatásra a költségek nagy részét az ál­lam fedezi a foglalkoztatási alap terhére: ez év június 30- ig 70 százalék állami támoga­tás, 30 százalék saját forrás; jú­lius elsejétől pedig 90 százalék állami támogatás és csak tíz százalék saját forrás felhaszná­lása mellett valósult meg 16 személy foglalkoztatása. A hidasnémeti önkormány­zat közhasznú gépbeszerzésére - traktor és tolólap - is benyúj­tott pályázatot. A Népjóléti Mi­nisztériumtól szintén pályázat útján kaptak 1,2 miihó forintot gépjárműbeszerzésre, amely szociális feladatok ellátására hivatott. Ehhez még az önkor­mányzat 1,3 millió forinttal já­rult hozzá. Lakossági kezdemé­nyezés alapján a tévé rossz vé­teli lehetősége javítására folya­matban van a kábeltelevízió ki­építése. Ehhez az önkormány­zat egymillió-harmincnyolcezer forintos támogatást adott, a la­kosság pedig 1,76 millió forint­tal egészítette ki. Az önkormányzat tavaly fél­millió forintos alapítványt tett „Hidasnémeti Múltbéli Értéke­inek Megőrzéséért” címmel. Nepomuki Szent János szobrát így sikerült felújíttatni, az ava­tási ünnepsége november 5-én volt. Emlékművet állíttatott a helyi önkormányzat a világhá­borúban elesettek és a holoca­ust áldozatainak emlékére. Ma­kó István polgármesterrel az élen az önkormányzat vezetése felkutatta és megalkotta a köz­ség történelmi címerét és zász­laját, és díszpolgári cím adomá­nyozásáról rendelkezett. Egy sor szervezetnek - Aero Cari­tas, Mentőállomás, Újraélni alapítvány - nyújtott támoga­tást. Az sem mellékes, hogy az önkormányzat még 1991-ben visszafizette 3,95 millió forint értékben a ciklus elején átadott vezetékes ivóvízhálózat meg­építésének intézményi hozzájá­rulási hitelét, annak kamatait. Lakossági kezdeményezéssel a temetéssel összefüggő közszol­gáltatást is megszervezte az ön- kormányzat. Alkalomhoz illő ruházatot szerzett be a karban­tartó csoportján keresztül. Hi­dasnémetiben a ciklus végére maradt a telefon és a gáz. De ezek megvalósítására is jó az esélyük. „Mondd, te kit választanál?” Abaúji polgármester- és képviselőjelöltek (3-4-5-6-7-8. oldal) A TARTALOMBÓL Ez a tanulóidő volt Göncön Megélénkült az önkormányzati élet Göncön - november 11-én, 14-én és 21- én - is, hiszen tíz nap alatt háromszor is ülésezett Gönc Nagyközség Önkor­mányzati Képviselő-testülete. A siet­ség oka, hogy 21 (!) napirendi pontot tűztek megtárgyalásra. A legfontosabb téma a falugyűlés írásos anyagának megvitatása volt, amelyet Meskó Zol­tán polgármester terjesztett elő. A kép­viselő-testület tehát számot adott négy esztendő munkájáról. (2. oldal) Szervezettebb vállalkozók Az Agrárkamara kötelező volta elle­nére is egy sor lehetőséget tartogat a tagjai számára. Ha csak annyit értünk el véle, hogy a mezőgazdasági vállal­kozók szervezettebbek lesznek, már ekkor is nagyon megérte - így vonta meg a mérleget Mészáros Péter, az Ag­rárkamara Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Ideiglenes Szervezeti Bizottságá­nak tagja, aki Abaújszántón, Göncön és Vizsolyban is részt vett a mezőgaz­dasági bizottság alakuló ülésén. (12. oldal) A szikszói születésű Kletz László ala­pította 1976 januárjában a Diósgyőri Képzőművész Stúdiót. Menedzser tí­pusú, szakavatott szakmai irányítása mellett a stúdió számos pályázaton és kiállításon való részvételével bizonyí­totta életképességét. (12. oldal) 4 Holocaust-emlékünnepséget tartottak augusztusban A képzőművés2

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents