Észak-Magyarország, 1994. november (50. évfolyam, 258-283. szám)
1994-11-29 / 282. szám
2 A ItT'Hon 1994. November 29., Kedd HA ARRA TÁRNAK Kandallópárkány Ha arra járnak, ne feledjék el megnézni a lillafüredi Palotaszálló nagytermének hatalmas kandallóját, s annak kördíszeit. Képünk a kandallópárkány egyik jelenetét ábrázolja. Fotók: Laczó József Árva gólya áll magába Ha árvának érzi magát, azt nem a megkülönböztetett bánásmód „rovására" írhatja, hiszen arra nem panaszkodhat. Legfeljebb azért érezheti magát árvának, mert társai már régen elmentek messzi, déli tengereken túlra, téli otthonukba. Ez a gólya itt várja ki a tavaszt és társai érkezését a miskolci Vadasparkban. Itt-Hon Az Észak-Magyarország regionális melléklete. Megjelenik minden kedden. Felelős szerkesztő: Priska Tibor. Szerkesztő: Buzafalvi Győző. Az abaúji melléklet címe: 3800 Szikszó, Kálvin tér 25. Telefon: 46/396-174 Ez tanulóidő volt Göncön... Eltérések a múlttól örökölt előnyök és hátrányok miatt Gönc (ÉM - B.Gy.) - Megélénkült az önkormányzati élet Göncön - november 11- én, 14-én és 21-én - is, hiszen tíz nap alatt háromszor is ülésezett Gönc Nagyközség Önkormányzati Kép- viselő-testülete. A sietség oka, hogy 21 (!) napirendi pontot tűztek megtárgyalásra. A legfontosabb téma a falugyűlés írásos anyagának megvitatása volt, amelyet Meskó Zoltán polgár- mester terjesztett elő. A képviselő-testület tehát számot adott négy esztendő munkájáról. Meskó Zoltán polgármester így elevenítette fel a történteket: - Gönc Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testü- lete 1990. október 15-én tartotta alakuló ülését. A képviselő- testület kilenc főből áll, s minden évben megtartotta az ön- kormányzati törvényben előírt közmeghallgatást és falugyűlést. A testület tagjainak jó a kapcsolata a lakossággal. A községben élőket érdeklik a testület által megtárgyalandó témák és a hozandó döntések. Az elmúlt ciklusban a gönci képviselő-testület 784 határozatot hozott és 65 rendeletet alkotott.- A kilenctagú gönci képviselő-testület nagy lendülettel kezdte működését, de eleinte még az összeszokás, az ismerkedés konfliktusait élte át. A szükséges illeszkedés és a betanulási folyamat részesei voltak a képviselők, annak ellenére, hogy jelentős részük már rendelkezett bizonyos rálátással a rájuk tartozó feladatokra, mivel egy részük már a tanácsi rendszerben is aktív volt. Másik felét az intézményvezetők alkotják, akik szintén közel álltak már a múltban is a hasonló feladatok elvégzéséhez. A működés kereteinek meghatározása után a képviselő-testület a helyi önkormányzás alapvető tennivalói felé fordult. Megkezdődött a település mindennapos életéhez kapcsolódó feladatok megoldása. Létrejöttek a bizottságok, ahol előzetesen megtárgyalták a képviselő-testület elé kerülő legfontosabb előterjesztéseket.- Az 1990 óta működő ön- kormányzatokról, így a mi ön- kormányzatunkról kialakított kép is nagyon változó - mondta önkritikusan Meskó Zoltán polgármester, majd így folytatta: - Természetesen vannak igen kiválóan tevékenykedő önkormányzatok és akadnak olyanok is, amelyekről nem pozitív a lakosság véleménye. Ebben az eltérésben persze benne vannak - az illető képviselő- testület sikeres vagy negatív munkáján túl - a múlttól örökölt helyzeti előnyök és hátrányok is. Sőt, benne foglaltatik még annak a hatása is, hogy ebben az első ciklusban - a tanulóidőben - meg fellett a gyakorlatban ismerkedniük úgy a kormányzati, mint a helyi ön- kormányzat vezetőinek az önkormányzatisággal. Ez mindenkivel szemben új feladatokat szabott ki. Itt senki sem mondhatta el magáról, hogy ezt a munkát, hogy ezt a szép, de igen nehéz feladatot a múltból hozta vagy örökölte. El kell tehát ismernünk azt, hogy ez az időszak tanulóidő volt, és még az elkövetkező ciklusokban is az lesz. Teljes körű értékelést most még nem lehet adni az elmúlt négy évről. De az nem hivalkodás a részünkről, ha így fogalmazunk: önkormányzatunk az adott feltételekkel, lehetőségekkel jól gazdálkodott. Mindig szem előtt tartotta az egész lakosság érdekeit és a szigorú takarékoskodást. A döntések előtt ezek mellett figyelembe vette az önkormányzati törvényből ránk ruházott feladatokat. A fejlesztésekre, a beruházásokra vonatkozó döntéseinket széles körű előkészítéssel hoztuk meg. Személyi kérdésekben a törvényességi feltételek szabta keretek között kereste a képviselő-testület a lehető legjobb megoldást. Am szándékait nem sikerült mindig érvényesíteni. A rendszer- váltás utáni első négy esztendő súlya nehezedett a mi ön- kormányzatunkra is. Ma már viszont reálisan látjuk azt is, hogy ilyen történelmi feladat egy választási cikluson belül nem teljesíthető.- Az állami költségvetés az egészségügy, a szociális, az oktatási, a kulturális célokra fordítható pénzügyi fedezete évente szűkült, így az ellentmondásokat csak a költségvetési hiány növekedésének vállalásával, a lakosságot sújtó többlet teherrel, az intézményi szféra és a felhalmozási kiadások erőteljes visszafogásával tudtuk kezelni. A pénzügyi lehetőségek szűkös volta ellenére is az intézményeink működőképességét megőriztük és biztosítottuk. Igen mérsékeltek voltak a lehetőségek a fejlesztések támogatására, az eszközök pótlására, a felújításra. Tudjuk, hogy ez a jelenség hosszú távon káros, mert az intézmények állapota idővel leromlik, és később csak a mainál sokkal nagyobb összegű fejlesztéssel hozhatók helyre. Az önkormányzatunk által ellátandó feladatokhoz történő központi költségvetési hozzájárulás növekedése az 1990-92-es években mérsékelt, csökkenő ütemben követte az ár- és költségszintek alakulását. Az 1993-94. évi költségvetési törvények már nem tartalmaznak ellentételezést az infláció, a hatósági árintézkedések fedezetére. A gönci önkormányzat gazdasági helyzete a négy évben - ahogy mondani szokás - nem rózsás. Sok a reális, megalapozott önkormányzati fejlesztési igény, nagy az elmaradás. A kieső pénzügyi alapok hiányára és részben fedezetének biztosítására bevezettük a magánszemélyek és a vállalkozók kommunális adóját. Az önkormányzat szociálpolitikai célja, hogy támogatási rendszerünk valamennyi réteget és korosztályt átfogjon. Ennek érdekében felnőttvédelmi és személyes gondoskodást nyújtunk pénzben és természetben. Önkormányzatunk szociális célokra fordított költségei megduplázódtak a négy év alatt, akárcsak a támogatás jogcímei. Meskó Zoltán polgármester végezetül a tervekről szólva egy egész listát sorolt fel: Gönc úthálózatának portalanítása. A vízhálózat korszerűsítése, bővítése. A szilárdhulladék-lerakó- telep építése, a szennyvízhálózat kiépítése. A gázhálózat a község teljes területén való megvalósítása. A telefonhálózat bővítése. Járda- és parképítés. Köztéri vécéhelyiség és gyermekorvosi rendelő kialakítása. Tennivaló tehát jócskán akad majd az elkövetkező időszakban is. 1994. November 29., Kedd Itt-Hon A 11 Szikszó környezeti állapota Fakkas József Szikszó (ÉM) - Az önkormányzati testületben eltöltött négy év tapasztalatait Szikszó környezeti állapotáról az eredményeket, gondokat és a lehetőségeket szeretném röviden összefoglalni.- Az elmúlt két évben csökkent a SZATEV által kibocsátott szagszennyezés, bár főleg a nyári időszakban még mindig jelentkezik. A technológiai fegyelem betartása további javulást hozhat.- A SZATEV megszüntette annak lehetőségét, hogy szennyvize a Vadász patakba juthasson. A patak állapota mindemellett aggodalomra ad okot. A régebben kikövezett meder évtizedek alatt szeny- nyezett iszappal telt meg. Ez a meleg nyári hónapokban rothadásnak indul. Megítélésem szerint akár közegészségügyi problémák, fertőzések okozója is lehet. Szükség lesz a meder kotrására,. és a további víz- szennyezések megakadályozására.- A talajvizeink nitrátosak. Oka a hosszú időn át fennálló folyamatos környezetszennyezés. A fennálló helyzet megváltoztatása igen bonyolult. A szikszói vízmű kútjainak nitrát- tartalma a megengedett érték felett van. A víz minősége más eredetű vizekkel való keveréssel tartható fenn.- Az elmúlt években Szikszón az önkormányzat csatornázási programot indított el. Ez igen pozitív fejlemény, többek között a víz nitráttartalmának csökkentését is szolgálja. Folytatni kell. ■ “ túljutottunk november '.egyik jeles napján, a no- mmmivember 11-i Márton napon. Jelentőségét nem csak a népi megfigyelések adták - de költők is rímekbe szedték azt. Mint például az élet örömeit oly nagyon élvező s azt meg- éneklő Csokonai. Mert Márton napjához sokféle nevezetesség kapcsolódik. Legjelentősebb talán, hogy e napon húzták nyársra Márton lúdját. A céhes világban a mester e napon vendégül látta legényeit, akiknek libasültet tálalt fel. Ez alkalmat gyertyapecsenyének is nevezték, mert ez volt a gyertyagyújtás első napja. A libasültből aztán jutott a papoknak is. Igaz, a csontosabb része, a püspökfalatja. Márton napját a néphagyomány a téli- Levegőnk minőségén sokat javíthat a gázfűtésre való átállás. A gáz égésterméke környezetbarát.- Levegőnk minőségét rontják a tavaszi gyep, és a nyári szalmaégetések. Megengedhetetlen az olyan állapot, amely idén augusztus közepén fordult elő. Az elszabadult tűz a város egyes negyedeit füsttel árasztotta el.- Pozitív eredmény, hogy rendelet született a zajjal járó tevékenységek korlátozásáról.- A szőlőművelés felhagyása, és az évenkénti égetések egykor virágzó szőlóskertjeink jó részét kultúrsivataggá változtatták. Az égetés a talajéletet elpusztítja, a talaj minőségét rontja, a természeti értékeket eltünteti. Tenni kell ellene. Talán az ugarok újra erdősítése lenne a megoldás. ■ - Javult a szeméttelepünk állapota, csökkent az illegális szemétlerakók száma, bár ezek sajnos újra termelődnek. Az engedély nélkül szétszórt szemét jó része nehezen bomló műanyag. évnegyedkezdő napként is számon tartotta. Volt év, mikor lehullott az első hó, s úgy mondták, hogy fehér lovon érkezett Márton. Ha azonban a hóesés elmaradt, akkor csak gyalog közlekedett. Jósoltak a liba mellcsontjából is. Ha barna színű volt, akkor esős, ha fehér, akkor havas télre lehetett számítani. Ám, ha már liba nem is került az asztalra, az újbor igen, amely már kiforrott. S amelynek köztudottan Márton a bírája. így aztán napjainkban sem- Nem szűnik maradék er- deink és fáink irtása. Különösen sajnálatos a Hernád és egyes vízjárta területeket övező galériaerdők, facsoportok pusztítása. Ezek megőrzése országos természetvédelmi feladat lenne. Ma még büntetlenül lehet irtani.- Elkészült a város területének természetvédelmi felmérése. Természeti értékekben nem vagyunk gazdagok, a kevés értékből is több elpusztult. Legutóbb például az említett augusztusi tűz teljesen felperzselte egy ritka, védett növény élőhelyét. Mindezek ellenére néhány külterületi, és egy-két belterületi növénytársulás, és egyedi növény helyi védelmet érdemelne. Eredményként könyvelhető el, hogy már tudjuk, melyek ezek. Nyilván jelentkeznek a nem helyi jellegű gondok is, mint a savas esők, a talaj elsavanyo- dása, az országutak mentének ólommal mérgezettsége, és még sok más probléma is. Önkormányzati szinten ezek kezelhe- tetlenek. Környezeti kultúránk, és ez is országos probléma, sajnos igen alacsony. Gyakran csak a jéghegy csúcsaként jelentkező közvetlen rendellenességeket észleljük, s nem veszünk tudomást az azokat kiváltó lassú folyamatokról. Meggyőződésem, hogy ezen csak felsőbb szinten, oktatási, nevelési és ismeretterjesztő programok révén lehet változtatni. Szikszón a tudatformálás helyi lehetőségei is adottak, de igazi áttörést csak központi programok révén lehet elérni. marad el a pinceszervezés, ahol ismerősök, rokonok, barátok között körbe jár az újborral töltött pohár, s Márton mellett a szőlő- és pinceszomszédok is véleményt mondanak az idei termésről. Mártonnak, azaz a névadó Szent Mártonnak, a későbbi franciaországi toursi püspöknek hazai vonatkozása is van. A hagyomány szerint ugyanis a mai Magyarország földjén, egyesek szerint a pan- nóniai Sabaria városban - a mai Szombathelyen - született. ' ások szerint a mai pannonhalmi apátság helyén, amely korábban a Győrszentmárton nevet viselte, míg azt Kazinczy Ferenc Pannonhalmára át nem keresztelte. Nótárius Jókedvű Márton Az Itt-Hon konyhája A bükkszentkereszti Gabona Hotel vezetője Valent László ajánlja a következő ételeket otthoni elkészítésre kimondottan ínyenceknek. Csíki pecsenyék Vegyünk személyenként két szelet sertéskarajt vagy taiját, és klopfolás után tegyük a húsokat akkora edénybe, hogy a szeleteket a tej ellepje. Ezután a megtisztított fokhagymagerezdeket bevagdossuk és a tejben ázó hússzeletekre szóljuk. Az edényt lefedve tegyük a hűtőszekrénybe vagy hűvös spájzba, de télen megteszi az erkély is. Másnap öntsük le a tejet a szeletekről, szabaduljunk meg a fokhagymáktól is. A húsokról egyenként toljuk le a még rajtuk maradt tejet egy vágódeszkán a kés hátával. Amikor ezzel megvagyunk, elkészítjük az újabb pácot, ugyanúgy, mint egy nappal előbb, és abba visszarakjuk a hússzeleteket. Két napon át tartó érlelés után a le- csöpögtetett szeleteket megsózzuk, majd paprikás lisztben megforgatjuk és forró olajban kisütjük. A már kész, de ugyancsak meleg rizs, illetve burgonyakörettel a csíki pecsenyéket forrón tálaljuk. Illik hozzá a vegyes és a paradicsomsaláta egyaránt, mint ahogy egy pohár nemes száraz vörösbor is. Káposztás csülkös bableves A tarkababot együtt tegyük fel főzni a csülökkel. Félfőzésnél a csülköt kivesz- szük és a babhoz hozzátesszük a hordós káposztát, és ezeket összefőzzük. Babérlevél, egész bors, csöves paprika kell hozzá. Teljes főzés után a kész levesbe besamelt készítünk, majd tejföllel, petrezselyem zölddel díszítjük, citromkarikát adunk hozzá. A kivett csülköt pörköltszerűen összevágjuk és puhára pároljuk, kevés mustárral ízesítjük. Ezt a tál aljába helyezzük, és rátálaljuk a bab és káposztás levest. Főételnek is igen kiváló, hiszen együtt a sokféle hozzávalóval magas élvezeti és kalóriaértéket képvisel.
