Észak-Magyarország, 1994. november (50. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-22 / 276. szám

8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1994. November 22-, Kedd APROPÓ Örökség Dobos Klára A népdalnak mindig ideje van. Ezért nem is muszáj megfejteni, hogy miért éppen ezen a héten tartják a magyar népzene és népköltészet hetét a rádióban, melynek keretében vasárnap például „Nép­dalkörök pódiuma" címmel a tállyai Mű­velődési Házból hallhatunk közvetítést. Most fel kellene tenni azt a kérdést, hogy miért is fontos nekünk, fontos-e egyálta­lán napjainkban a népzenei Sőt, aktuális­éi Kinek van ideje, kedve és lehetősége, hogy dallal fejezzen ki elkülönülést vagy összetartozást, hogy fájdalmat, szomorú­ságot, örömet, vidámságot, munkát, pihe­nést, szerelmet vagy átkot üzenjen ezen a „nyelven" a többiekneki Amit sokan összekevernek a nóta nyelvével, sőt állít­ják, aki a nótát nem szereti, nincs is lelke, és nem tud igazán mulatni sem. Hol buj- dokolt hát a népdal, a népzene, hogy nap­jainkra „kisebbségben" maradti! Talán ez is kiderül a héten a műsorokból. De addig is előszedhetnénk néhány idé­zetet, hiszen sokan próbálták megfogal­mazni hagyományaink őrzésének, tovább éltetésének fontosságát. Vegyük például Kodályt: „Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egy-kettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának." Sebő Ferenc (a hét mu­zsikusa) azért tartja fontosnak a népdalt, mert a gépek nem énekelhetnek, játszhat­nak, nem kommunikálhatnak helyettünk. Oda kell figyelnünk az elődök jótékony példájára, és tanulnunk kell tőlük, hogy épek maradhassunk. Az igazi, megtisztító éneklés gyógyító hatású. Mert ha az em­ber a benne összegyűlt feszültségeket ké­pes formába önteni, és kiadni magából, megkönnyebbül... Na igen. Ha már énekelni sem tudunk, nagy a baj... Voltaire évszázadai Párizs (MTI) - Háromszáz évvel ezelőtt, 1694. november 21-én jött a világra a felvilágo­sodás korának egyik legnagyobb alakja, az író és filozófus Voltaire. Munkásságának jelentő­ségét mi sem jelzi jobban, mint Victor Hugo egykori mondása: „Ha Voltaire-t említjük, ez­zel az egész XVIII. századot jellemezzük.” Bár a születés dátumát bizonyos kétségek övezik (egy keresztelési dokumentum szep­tember 21-re, maga Voltaire pedig egyik leve­lében február 20-ra teszi az időpontot), a hiva­talos tudomány a november 21-i dátumot tart­ja legvalószínűbbnek, s így a franciaországi évfordulós ünnepségek is ehhez kapcsolódnak. A tricentenárium alkalmából könyvek tucatjai jelennek meg a különböző kiadóknál, s egy ki­állítás is megnyílt Voltaire és Európa címmel. Igaz, az író-filozófus munkássága bőséges alapot ad ezeknek a megemlékezéseknek, hi­szen az adott korban rendkívül hosszúnak .számító, 86 éves pályája során Voltaire hatal­mas életművet alkotott. írásainak most folyó gyűjteményes kiadása körülbelül 150 kötetet tölt majd meg, amelyben csak a levelezés 15 ezer darabból áll... Voltaire - eredeti nevén Francois-Marie Arouet - Párizsban született egy közjegyző fia­ként. Tanulmányait kiválóan végezte el a kor egyik leghíresebb iskolájában, a Nagy Lajos-, kollégiumban, de lázadó szelleme miatt már fi­atalkorában is meggyűlt a baja a hatalommal: mivel szatirikus verseket írt az akkortájt kor­mányzó régensról, gyorsan a Bastille-ba zárták. Ekkor változtatta nevét Voltaire-re, merthogy „a korábbi névvel olyan szerencsétlen volt”. Szabadulása után kastélyról kastélyra utazgat, miközben megszületnek első híres művei, pél­dául az Oedipusz című tragédiája. 1726 és 1728 közötti angliai útján válik íróból filozófussá: fel­fedezi a nyelvet, Shakespeare-t és az „Esz szige­tét”. Ezt követően úja meg a Filozófiai levele­ket, a Felvilágosodás századának előhírnökét: bár ismét elítélik, néhány évvel később rehabi­litálják, s a század közepén már a királyi udvar kedvelt szerzőjének számít. Életének egyik nagy fordulata, hogy 1750- ben elfogadja Frigyes porosz király meghívá­sát a potsdami udvarba. Ez azonban utóbb szerencsétlen lépésnek bizonyul: 1753-ben megalázva kényszerül távozni (Frigyes maga­tartását jól jellemzi mondása: „a narancsot ki­facsarjuk, s azután a héjat eldobjuk”), s mivel Párizsba sem térhet vissza, ekkor telepszik le Svájcban. Itt úja meg a Candide-ot, innen kapcsolódik be a felvilágosodás legnagyobb művének, az Enciklopédiának megírásába. Élete végén még megérheti, hogy diadalma­san térjen vissza szeretett városába, Párizsba, de az itteni dicsőséget már nem sokáig élvez­heti: 1778. május 30-án meghal. Hamvait a francia forradalom alatt szállították át a pári­zsi Panthéonba. Munkácsy Mihály neve kötelez Örömtánc a névadón Miskolc (ÉM - M.L.) - Névadóün­nepséggel ért véget tegnap dél­előtt annak az avasi - eddig 20- as számú - általános iskolának a háromnapos rendezvénysoro­zata, amely tegnaptól Mun­kácsy Mihály nevét viseli. A miskolci 20. Számú Általános Is­kolát 1979-ben, a gyermekek évé­ben adták át. Fennállásának tizen­ötödik évfordulója adta apropóját annak, hogy az intézmény kilépjen eddigi „névtelenségéből”.- Egy iskola névválasztásával szellemi arculatot is próbál válasz­tani. Az elmúlt évek alatt össze­gyűlt tudás és tapasztalat azonban már bebizonyította, hogy ennek az intézménynek az arculata legin­kább a képzőművészetekhez kötődik - mondta ünnepi beszédében T. Asz­talos Ildikó, Miskolc polgármestere. A sokéves hagyományokkal ren­delkező rajztagozat mellett a moz­gásművészeti ágak közül ma már a néptánc és a balett oktatása is he­lyet kap a „tinédzserkorba” lépett iskolában. Minderről meggyőződ­hettek az ünnepség résztvevői, akiknek az iskola tánccsoportjai színvonalas műsort adtak. A meghí­vottak között volt Végvári Lajos művészettörténész, aki Munkácsy Fotó: Farkas Maya miskolci kötődéseiről, itt töltött gyermekéveiről beszélt. Felhívta a diákság figyelmét a művész állhata­tosságára, kitartására. Az iskola rendezvénysorozata keretében az elmúlt hét péntekén Munkácsy és kora címmel művelt­ségi vetélkedőt tartottak, s erre négy másik általános iskola csapatát is meghívták. Ennek a vetélkedőnek az eredményhirdetését is tegnap tar­tották. A végeredményt Goda Gert­rud művészettörténész, a zsűri elnö­ke ismertette. Kiemelte, hogy a Mun­kácsy Iskola tanulói voltak a legfel­készültebbek a témából, így mindhá­rom díjat nekik ítélték oda. Szobrász-festmények, textiles-ékszerek Miskolc (EM - GYG) - Varga Mik­lós bár soha sem zárkózott be szigo­rúan saját műfajába, szobrászmű­vészként ismert a képzőművészet iránt érdeklődő körökben, felesége Nagy Gy. Margit iparművésznő pe­dig hosszú ideig a textilművészet­tel, szőnyegek, falikárpitok szövésé­vel kötelezte el magát. A Varga-há­zaspár művészetének így hosszú ideig ez volt az úgynevezett kifutási terepe. Mindkettőjük alkotásai rendre szerepeltek hazai és külföldi tárlatokon, munkáik pedig bekerül­tek közgyűjteményekbe éppúgy, mint hazai és külföldi magángyűj­tők féltve őrzött kincsei közé. A Miskolci Egyetem Galériájá­ban most megnyílt közös kiállítá­suk viszont már nem ezeket az ön­kifejezési területeket öleli fel. Varga Miklós ugyanis festményekkel, Nagy Gy. Margit pedig tűzzománc­ékszerekkel jelentkezett. Varga Miklós festményei „festőiek”, Nagy Gy. Margit keze alatt pedig éppúgy engedelmeskedik a textilnél kemé­nyebb anyag a zománc, mint ahogy szolgálja ékszerei kivitelezésében a tűz, illetve az égetőkemence. Sőt, ha a műfaj váltásnak, vagy műfaj-gazda­gításnak nagyobb jelentőséget tulaj­donítunk, akkor azt a véleményt is megkockáztathatjuk, hogy mindket­tőjük művészetére kedvező hatással volt ez a műfajcsere. Kifejezésmódjuk frissebb, rugalmasabb lett, fantáziá­juk szabadabb, anyagkezelésük könnyedebb, játékosabb, ami az új piaci igényeket tekintve sem előny­telen.Piaci igényeket emlegetni pe­dig már azért sem pejoratív ebiben az esetben, mert a két művész al­kotásai a helyszínen megvásárol­hatók. Kiállításukat úgy fogják fel, mint próbálkozást arra, hogy az ál­lami mecenatúra megszűntével a piac, a műkereskedelmi, illetve azon kívüli értékesítési lehetősége­ket is felmérjék. A látogatók akár Varga Miklós hazai és olaszországi tájképei, akár Nagy Gy. Margit csodálatos színvilágú tűzzománc­láncai közül vásárolnak maguk­nak, időtálló művészi alkotással lesznek gazdagabbak. A tárlat de­cember 7-ig látogatható. Rockballada a Mandala Dalszínházzal Sárospatak (ÉM) - Sarkadi-Szö- rényi-Bródy: Kőműves Kelemen cí­mű rockballadáját mutatja be a Mandala Dalszínház ma, kedden este fél 8 órától Sárospatakon a Mű­velődés Házában. A rockballada az ember és történelem, az egyén és közösség, a cél és az eszköz elsőbb­ségének kérdésére keresi a választ. Számít-e az egyes ember, az egyén élete, szubjektuma a nagy történel­mi változások mellett. A zenés szín­padi adaptáció segítségével, a nép­tánc és a folkrock kettőse által a cselekményt egy többsíkú élményt nyújtó formában ismerhetjük meg, amely termékeny talajt jelent a né­zőkben szunnyadó gondolatoknak. Ratkó-díjas költő Nyíregyháza (MTI) - Nagy Gás­pár költőnek ítélte oda az idei Ratkó József irodalmi és művészeti díjat a Hangsúly Alapítvány. A díjat vasár­nap irodalmi est keretében vette át a kitüntetett Nyíregyházán. Az alapítvány kuratóriuma egyhan­gú döntéssel díjazta a költőt, elis­merve alkotói és közéleti magatar­tását. A határozat szerint Nagy Gáspár azzal érdemelte ki a Ratkó- díjat, hogy műveiben a rendszervál­tást előkészítő, illetve az azt követő viharos időkben is meg tudta őrizni esztétikai és morális értékeit. Köte­tei a Koronatúz, a Halántékdob, a Földi pörök, a Kibiztosított beszéd, valamint a Múlik a jövőnk, azt a költői hitet tükrözik, amely hisz a tiszta szó erejében, a széthullott vi­lág rendbetételében. A Ratkó József irodalmi és művé­szeti díjat tavaly ítélték oda először. Az első díjazott Balázs József író volt. A Koportos, a Fábián Bálint ta­lálkozása Istennel, illetve a Magya­rok című regények és filmforgató­könyvek szerzője életművéért kapta a díjat. f (j é-----------------------------------------­B elvárosi Könyvesbolt Születésnap | 9 a Belvárosi S d V. y Könyvesboltban W 0 aRFtvÁnn«;! irrYwYVFVRnjT 0 0 8 0 0 0 A BELVÁROSI KÖNYVESBOLT Miskolcon, Széchenyi u. 64. szám alatt 1994. november 23-án ünnepli megnyitásának második évfordulóját. Ebből az alkalomból minden könyvvásárló minden r| vásárlás esetén 10% kedvezményt kap, jjj 0 0 0 8 0 0 0 8 i 0 8 8 8 8 Karácsonyi ajándékvásárlását kezdje nálunk! • Meséskönyvek, «szépirodalmi művek, »szótárak, • nyelvkönyvek,» művészeti albumok, karácsonyra mind-mind szép ajándék. A gyermekektől a felnőttekig mindenki igényének megfelelő könyveket vásárolhat nálunk a BELVÁROSI KÖNYVESBOLTBAN, MISKOLCON A SZÉCHENYI U. 64. szám alatt. Hétfőtől péntekig 9 órától 18 óráig - szombaton 8 órától 13 óráig VÁRJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT! Telefonszámunk: 46/325-040. 8 8 I 8 8 8 J 10 ár Emlékkiállítás Miskolc (ÉM) - Kratochwill Ferenc és Novotni Zoltán - mindketten so­kat tettek a miskolci jogi fakultás megszervezéséért - halálának első évfordulóján emlékkiállítás nyílik a Miskolci Egyetem könyvtárának aulájában. A november 23-án, szer­dán délután 2 órakor kezdődő ese­ményen Farkas Ákos egyetemi ad­junktus és Gáspárdy László egyete­mi tanár méltatja a miskolci jogász- képzés megszervezőinek munkás­ságát. Ezt követően Szarka Zoltán, az Egyetemtörténeti Bizottság elnö­ke nyitja meg a kiállítást. Gömöri muzsika Putnok (ÉM) - Szép esti muzsika a Gömöri Múzeumban címmel hang­versenysorozat kezdődik a putnoki zeneiskola tanárainak közreműkö­désével a város zenekedvelő közön­sége számára. Az első koncertet no­vember 23-án, szerdán este fél 6 órától tartják a Gömöri Múzeum­ban (Serényi L. tér 10.) Közremű­ködnek: Bukovinszki Péter (cselló), Bukovinszki Péterné (zongora), Kulcsár István (gitár), Mezei Gyula (hegedű) és Paróczay Gábor (fiivo- la). A műsorban többek között Bee­thoven-, Praetorius-, Saint-Seans-, Devienne-dallamok csendülnek fel. Művészeti klub Miskolc (ÉM) - Művészet nélkül nem fog menni címmel Újfalussy Jó­zsef, az MTA rendes tagja, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola pro­fesszora tart előadást november 23- án, szerdán este fél 6-kor a Miskolci Akadémiai Bizottság klubjában. Ismét Livin’ Blues Sonia Zambrano Fotó: ÉM-archív Csángó táncház Miskolc (ÉM) - Állandó program­ként csángó táncház indul novem­ber 22-én, kedden este 7 órától a Vi- an klubban (Tokaj Vendéglátóház). A hetente visszatérő rendezvényen Barsi Csaba tanítja az egybegyűl­teknek a táncokat. Pódiumest Encs (ÉM) - Szikrák jégkockákkal címmel Pódiumestet rendeznek no­vember 23-án, szerdán délután 5 órától az encsi Közművelődési In­tézményekben. Dunai Tamás és Pregitzer Fruzsina vidám, zenés estjén szórakozhat a közönség. Kí­sér: Szentirmai Ákos. Nyílt nap Miskolc (ÉM) - Az Avasi Gimnázi­umban november 23-án, szerdán és 24-én, csütörtökön reggel fél 8-tól nyílt nap lesz. Az iskola iránt érdek­lődő 7. és 8. osztályos tanulók a gim­názium bemutatása után tanórá­kon, és a pályairányultságuknak megfelelő szakmai beszélgetéseken vesznek részt. Az iskola szeretettel hívja és várja az órákra és a beszél­getésekre a kísérő tanárokat is. A szülők számára december 13-án, kedden délután 5 órától tartanak tájékoztató értekezletet. —“"-A' Miskolc (ÉM) - Sokadvirágzását éli a miskolci Vörösmarty Művelődési Házban a Club Livin’ Blues, amelyet jó néhány évvel ezelőtt a fiatalok az intézményektől függetlenül, önerőből hoztak létre. Nagyon sok zenekarnak ez a hely nyújtott először lehetőséget a bemutatkozásra. Ezéntúl ’ szerda esténként nyitja meg kapuit a Club Livin’ Blues. Ä november 23-i, szer­dai nyitóbulin este nyolc órától a So- nia és a Sápadtarcúak nevű együttes mutalja be legújabb ,Bűvös madár” című lemezét. Miskolcon a Padlás című musicalt mutatták be Fotó: Dobos Klára

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents