Észak-Magyarország, 1994. november (50. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-22 / 276. szám

A SZELLEM VILAGA HIV-szaporodás Philadelphia (MTI) - Amerikai kutatóknak sikerült elkülöníteniük azt a gént, amely az AIDS-et okozó HIV-vírus reprodukcióját irányítja. A gén egy olyan fehéijét termel, amely kiváltja a HIV-vírus szaporo­dását. Fehéije-ellenes antitestek la­boratóriumi körülmények között semlegesíteni tudták ezt a fehéijét, ami azt is jelenti, hogy a felfedezés új utat nyithat a HIV-vírus elleni harcban. A gént először 1987-ben azonosítot­ták, de szerepét eddig nem ismerték fel. A felfedezők szerint a fehérje lé­te segíthet magyarázatot adni a HIV-fertőzésnek az immun- és ideg- rendszerre gyakorolt hatására is. A fehérje izolálása azért is ígéretes, mert a struktúráját állandóan vál­toztató HIV-vírussal szemben — amelyet igen nehéz „megfogni” - olyan támadási pontot jelenthet, amelyen keresztül könnyebb hatni a vírusra. A zöldhályog ellen Budapest (MTI) - Az izraeli Weiz- man Intézetben kidolgozott eljárás újabb reményeket ígér a zöldhá­lyogban, glaukómában szenvedők számára, betegségük gyógyítására. Ezt a gyakori szembajt az okozza, hogy megnő a szem csamokvizének nyomása. Ez alacsonyabb a vérnyo­másnál: 16-20 higanymilliméter kö­zött ingadozik. Ezért különféle látá­si zavarok keletkeznek. Ha idejében felismerik, gyógyszerekkel vagy műtéti eljárással gyógyítható. Az eljárás lényege: a kontaktlencsé­hez hasonló, különleges műanyag­ból készült kis korongot helyeznek a szembe. Ez egy collagenase nevű enzimet tartalmaz, amely fokozato­san kiszabadul a korongocska anya­gából. Hatására a szaruhártya elvé­konyodik, és így a felesleges csar­nokvíz eltávozhat a szem belsejéből. A beavatkozás nagyon egyszerű, és nem képződnek hegek, forradások vagy egyéb elváltozások, amelyek esetleg a műtét után némileg zavar­nák a látást. Az új eljárás azonban csak néhány év múlva, a megfelelő ellenőrzési vizsgálatok lefolytatása után kerül­het a klinikai gyakorlatba. Tea és vércukor Budapest (MTI) - Mitsui Norin ja­pán kutató szinte véletlenül megfi­gyelte, hogy a teában lévő egyes po- lifenol-vegyületek mindenféle mel­lékhatás nélkül csökkenthetik a vércukor szintjét. Patkányokba fecskendezett ilyen teából kivont vegyületeket - miután előzőleg túl­etette őket keményítő tartalmú táp­anyagokkal -, és azt tapasztalta, hogy a kezelt állatok vércukorszint- je alig emelkedett, míg a kezeletle­neké meredeken felszökött. De ha túl sok kivonatot adott nekik, a ha­tás elmaradt. Hogy miért? - arról fogalma sincs. Mesterséges levél Budapest (MTI) - A Nemzetközi Kertészeti Kutató Intézet munka­társai különleges műanyagból és alumíniumból mesterséges növényi levelet szerkesztettek. Ez jelzi a nö­vénytermesztőknek, mikor kell ter­ményeiket öntözniük, és mennyi vízzel, nehogy azok a szárazság kö­vetkeztében elpusztuljanak. Ami­kor ugyanis a hervadás, fonnyadás első jelei mutatkoznak, akkor rend­szerint már késő. A mesterséges levél működése azon alapszik, hogy méri a saját és kör­nyezete hőmérsékletét. Ha ugyanis a növény a szárazság következté­ben „szomjazik”, levelei felmeleg­szenek a környezeti hőmérséklet­hez viszonyítva. A mesterséges levél egy műszer se­gítségével lényegében azt a kritikus helyzetet jelzi a kertész számára, amikor öntöznie kell, nehogy növé­nyei a szárazság következtében el­fonnyadjanak, és már öntözéssel sem lehet segíteni rajtuk. A mester­séges leveleket természetesen a ha­szonnövények táblái mellett kell ki­helyezni. Kísérletes sebészek Kaposvárott Várnai Ágnes A műtét alig különbözött egy emberen végrehajtott beavat­kozástól. A speciális labor-ser­tést operáló team teljes volt... Kaposváron, a Pannon Agrártudo­mányi Egyetem Állattenyésztési Karának állatkísérletes műtőjében 1978 óta több hazai sebész sajátít­hatta el a szakma legújabb fogásait. A most lezajlott és a korábbi műté­tek között azonban van egy igen je­lentős különbség. Eddig az Egyesült Államokból, Németországból stb. jöttek tanítani a professzorok, míg napjainkban Belgiumból, Hollandi­ából, Dániából és Németországból érkezett kísérletes sebészek lesik el Rozsos Istvántól, a Kaposi Mór Me­gyei Kórház sebészprofesszorától azokat a módszereket, amelyeket hazájukban nem sikerült elsajátíta­niuk. Tanulmányaikat a Hollandiá­ban tenyésztett és a magyar Lab- Tech Kft. közvetítésével Kaposvár­ra érkezett állatokon végezték. A multinacionális cég kísérleteket nem végez, de a világ valamennyi részére szállítja az állatokat.-Ez tanfolyam-mondja Ganter István, a magyarországi képviselet igazgatója. - A sebészek nem kísér­leteznek az állatokkal, csupán ta­nulnak rajtuk, akár az egyetemis­ták. Száz százalékig eleget tesznek az etikai előírásoknak; hetekig, hó­napokig készítik elő a beavatkozást, s a műtét előtti napon elméletben is áttekintik az operáció lényeges mozzanatait. A műtéttechnikai fo­gások elsajátítása érdekében csak altatásban operálnak, nem kínoz­zák az állatot. Vajon miért éppen a magyar kis­várost keresték föl a fejlett nyugat szakemberei? Ganter István szerint azért, mert tudomást szereztek ar­ról, hogy itt egy kiválóan képzett szakembertől tanulhatnak. S bár a műszerezettség nem üti meg az ál­taluk elvárt szintet, ennek ellenére a kaposvári kurzus mellett döntöt­tek. Kállai László nyugalmazott professzor és Horn Péter, valamint a takarmányozási tanszék segítsé­gével sikerült nyélbe ütni az üzle­tet. Merthogy a tanulást - bár saját zsebből fizetik a külföldi gyógyszer- gyárak alkalmazottai - szépen ho­norálják a kísérletes sebészet képvi­selői. Megelégedésüket igazolja: ed­dig kilenc kurzusra kötöttek szerző­dést. Novemberben érkezik a követ­kező csapat, hogy egy speciális mik- rosebészeti eljárást sajátítson el a professzortól. Jól képzett magyar asszisztenciával dolgozik Siefert doktor EM-repró- Magyarországon ez az egyetlen állatkísérletes műtő, ahol sertése­ken végezhetjük a beavatkozásokat — világosít föl Rozsos István pro­fesszor. - Pedig a világon minde­nütt ezeken az úgynevezett mikro- sertéseken modellálják az emésztő­rendszert, ugyanis ez hasonlít leg- mkább az emberéhez. Budapesten egyáltalán nincs kísérletes sebésze­ti intézet; Debrecenben, Szegeden és Pécsett pedig csak kisállatokon - kutya, macska - tanulhatnak a se­bészek. Külföldi kollégáim a has­nyálmirigynedv gyűjtéséhez a pankreász vezetékének, illetve a nyombél egy részének az izolálását tanulják meg. Egy másik műtéti eljárással, el­különített vékonybél-szegmentet készítünk, s ezt kivezetjük a bőr alá. A kivarrt területen néhány hét múlva beindul a vérellátás, s nye­rünk egy olyan használható vé­konybélszakaszt, amelyen keresz­tül vizsgálni lehet az egyes gyógy­szerek hatásmechanizmusát: mi­ként változik a hasnyálmirigynedv kiválasztása, mi és hol szívódik föl a vizsgált vékonybélszakaszban. Ezekkel a műtétekkel az embert te- hermentesíljük. A professzor szerint a magyar kollégáknak is szüksége lenne ha­sonló gyakorlatra, de sem a korábbi, sem a mostani kormányzat nem ve­szi komolyan a kísérletes munkát. Ami nagy baj, mert ennek hiánya mind a sebészet, mind az orvostudo­mány egészére óriási hátrányt je­lent. A megállás évtizedes lemara­dást okozhat.- Attól tartok, hogy az illetéke­sek nem képesek átlátni ennek a munkának a fontosságát. Csak a közvetlen napi gondok nyernek megoldást, s képtelenek távlatok­ban gondolkodni. Következmény­ként az igazi, tehetséges embe­rek külföldre távoznak, és ott is ma­radnak - summázta véleményét a professzor. Ahol az emberi lényeg rejtőzik... Budapest (MTI) - Az agykutatás egyik legújabb szenzációjáról számoltak be nemrég a tudomá­nyos folyóiratok. Még 1848 szeptemberében, a nagy amerikai vasútépítések időszaká­ban történt, hogy a vermonti he­gyekben terepelőkészítés céljából munkásbrigádok robbantásokat vé­geztek. Az egyik előmunkás - Phi- neas Gage - egyszer hibát vétett. Közvetlenül a robbanóanyagot kezdte ledöngölni. Szikra pattant, egy kőzetdarab átszakította Gage arcát, agyának egy kis részét és ko­ponyáját. Óriási pánik tört ki társai körében. De megdöbbenéssel lát­ták, hogy Gage annak ellenére, hogy feje átfúródptt, felállt, sót be­szélni is kezdett. így azután egy kö­zeli épületbe támogatták. Itt né­hány hét alatt felgyógyult, orvosa, John Harlow segítségével, aki a cso­dálatos esetet publikálta is egy or­vosi folyóiratban. Igaz, a szeren­csétlenüljárt munkás egyik szemét elvesztette, de tudott beszélni, ha kissé dadogva is. Hallása, szaglása, tapintása is rendbejött. Jelleme azonban megváltozott. A régi, ba­rátságos, segítőkész, jókedélyű fickó­ból ingerlékeny, veszekedős, kiállha- tatlan alakká változott. Sehol sein volt maradása. Tizenhárom évig csa­vargóit a Vadnyugaton, és 1861-ben Íralt meg San Franciscóban. Most, annyi év utón Antonio Do- masiónak, az Iowa City-beli nagy neurológiai klinika igazgatójának és feleségének különös ötlete tá­madt. A legkorszerűbb technika se­gítségével a koponyamaradvány alapján pontosan rekonstruálták, és képernyőn megjelenítették a 146 évvel ezelőtti esetet. Kiderült, hogy a vasrúd a járomcsont és a felső áll­kapocs között érte az arcot, megsér­tette a bal szemet, és az orrnyereg fölött hatolt át az agy frontális ré­szén. A kutató házaspár több mint ezerötszáz hasonló eset leírását gyűjtötte össze a szakirodalomból. Ezekre mind az volt a jellemző, hogy bizonyos agysérülések hatásá­ra a viselkedés és a személyiségje­gyek, a beszéd megváltozott, a látás károsodott, viszont az alapvető agyi funkciók többé-kevésbé sértetlenek maradtak. Széleskörű kutatásokba kezdtek. Persze, az elmúlt százöt­ven év alatt az agykutatás nagy eredményeket ért el. Sok mindent tudunk, illetve sejtünk agyunk bo­nyolult működéséről, funkcióinak központjairól. Tudjuk, hol helyezke­dik el a beszéd, a megértés, a látás, a hallás központja illetve idegsejt- hálózatai, és ezek milyen kapcsolat­ban vannak egymással. Az már ré­gebben feltűnt a kutatóknak, hogy ha minél előbbre, a homlok irányá­ba hatolnak vizsgálataikkal, annál bonyolultabbá válnak az itt rejlő ké­pességek. Valószínűleg itt vannak azok a rendkívül nehezen körülha­tárolható központok, amelyeknek közük lehet olyan komplex jellegze­tességekhez, mint a szociális visel­kedés, és sok más személyiségjegy. Az iowai kutató házaspár most azt a célt tűzte maga elé, hogy a homloklebenyben megpróbálja el­határolni egymástól a különféle funkciókat. Ehhez már némi tám­pontot nyújt Gage koponyájának re­konstrukciója is. Úgy vélekednek, hogy a vasútépítő munkás szeren­csétlenségénél csak egy kis agyké­reg terület sérülhetett meg, a hom­lok közvetlen közelében. így a fron­tális agynak, a homloklebenynek azok a részei épek maradtak, ame­lyeknek a beszéd rendkívül bonyo­lult feldolgozásánál, logikai követ­keztetéseknél, térbeli tájékozódás­nál és más létfontosságú funkciók­nál szerepük van. Gage fejének sérülése éppen azt a helyet érte, ahol a mélyek) agyi régiókban, az úgynevezett limbikus rendszerben létrejövő emóciók a nagyagy kérgében betáplálódnak. Mindez persze egyelőre csak feltéte­lezés, de ha igazolást nyer, akkor az emberi lényeg központjának nyo­mara bukkantak a kutatók, ahol a szeretet, a ragaszkodás és sok egyéb csak az emberre jellemző lelki, jel­lembeli tulajdonság, képesség köz­pontjai helyezkednek el. A részecskesugárzás Az idén a fizikai Nobel-díjat két idős ame­rikai fizikusnak ítélte a Svéd Királyi Aka­démia. A 79 éves Clifford G. Shull és a 76 éves Bertram N. Brockhouse professzor­oknak. Mindketten azért a már több mint negyven évvel ezelőtt elkezdett munkás­ságukért kapták az elismerést, amellyel megalapozták a neutronoknak az alkal­mazását az atom- és anyagszerkezeti ku­tatásokban. Az Élet és Tudomány című folyóiratban Fodor Lajos István visz kö­zelebb munkásságuk megértéséhez. A neutron az egyik legközönségesebb, legna­gyobb tömegben előforduló anyagfajta. Ennek ellenére eléggé későn, csak Í932-ben fedezte fel a neutronokat James Chadwick, amiért már 1935-ben Nobel-díjat kapott. A két legújabb Nobel-díjas olyan tudo­mányterület megalapozásában játszott ki­emelkedő szerepet a negyvenes és az ötvenes évek fordulóján, amely nemcsak a fizikában, hanem az élettudományokban, az anyagtudo­mányokban és a műszaki tudományokban is rendkívül termékenynek bizonyult. Sokféle eszközük és lehetőségük van a fizi­kusoknak, hogy bevilágítsanak a testek belse­jébe, s feltérképezzék az anyag különféle for­máinak és fajtáinak a belső szerkezetét. Ma már köztudomású, hogy erre korántsem csak a fény vagy az elektromágneses hullámok egyéb fajtái alkalmasak, hanem szinte vala­mennyi részecskesugárzás, illetőleg a nekik megfelelő hullámok. Az ilyen vagy olyan su­gárzással megvilágított - vagy átvilágított - céltárgyak alkotó részecskéin a beeső sugárzá­sok szóródnak. Irányuk megváltozik, más szó­val elhajlást szenvednek, s az irányukat meg­változtatott hullámok a tér egyes részein kiolt­hatják, másutt pedig erősíthetik egymást. Szabályos elrendeződésű részecskékből álló testekről - így például kristályokról - ily mó­don diffrakciós (elhajlási) ábrák nyerhetők, amelyekből pedig következtethetők a diffrak­ciót létrehozó elrendeződések, így például a kristályok finomszerkezete. A diffrakciónak a hasznosságát az anyag­kutatásban először a fénnyel kapcsolatban is­merték feL-Ezt követe a röntgensugarak alkal­mazása, majd hamarosan fejlődésnek indult először az elektronsugárzásnak, s utána a 62 évvel ezelőtt felfedezett neutronok alkotta su­garaknak az alkalmazása is. A neutronra a fi­zikusok már felfedezésekor különleges vára­kozással tekintettek. A neutronnak nincs elektromos töltése, ezért jóval könnyebben és mélyebbre hatolhat be a céltárgyakba, mint akár a röntgensugarak, akár az elektronmik­roszkópban használt elektronok. Mindmáig a hasadási reaktorok a legna­gyobb teljesítményű, a „legerősebb” neutron­források. Maghasadáskor tekintélyes szám­ban jönnek létre szabad neutronok, éppen en­nek következtében jöhet létre a reaktorokban láncreakció. A reaktorokból kivezetett neutro­nok energiájának alkalmas rendezésével, le­lassításukkal, tehát végső soron a neutronok energiájának az egységesítésével lehet megva­lósítani a különféle neutron-diffrakciós és ne­utron-optikai kísérleteket és méréseket. Nem véletlen tehát, hogy mind Shull, mind Brock­house szinte egész fizikusi pályafutását atom­reaktorok mellett töltötte. Kettőjük közül Shullnak a tevékenysége végső soron az anya­gok szerkezetének, a részecskék anyagban el­foglalt helyének, míg Brockhouse-é ezek moz­gásállapotának a vizsgálatát és feltérképezését készítette elő. Az anyagok részecskéinek moz­gásállapotát, dinamikáját tükröző vizsgálatok eredményei rendkívül messzire vezetnek. Shull és Brockhouse

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents