Észak-Magyarország, 1994. november (50. évfolyam, 258-283. szám)
1994-11-15 / 270. szám
8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1994- November 15-, Kedd TÉKA Szépliteratúra Vass Tibor A korszerű európai szellemiség tanítványainak fórumaként Pécsett újra indult a Szépliteratúrai Ajándék című irodalmi és bölcseleti újság. Beköszöntőjében Kulcsár Szabó Ernő jellemzi így a folyóiratot, és hozzáteszi, az 1820- as években népszerű lap címének újrafelvétele nem a változatlan ismétlés szándékát rejti. Ahnden múltnak csupán az újragondolt megújításban van esélye a méltó megőrzésre. Csak akkor érijük igazán a hagyomány mibenlétét, ha megváltoztatjuk annak örökölt modelljeit.” A pécsi bölcsészkar hallgatói alkalmi kiadványok megjelentetése helyett ezt a rendszeres formát választották - sajnos nem derül ki, ez a rendszeresség havi, kéthavi, félévi, esetleg évi periodicitást takar. Lassan megszokjuk, hogy a „nívós” irodalmi lapokban egyre kevesebb a vers, annak ellenére, hogy ezt a műfajt űzik a toliforgatók közül még mindig a legtöbben. A Szépliteratúrai Ajándékban három szerző tollából olvashatunk verseket, Nagy Andrea és Deák Botond a Hétvilág című folyóirat szerzői estjén elhangzott írásait, Iwan Gilkint pedig Lackfi János tolmácsolásában ismerhetjük meg. A meglepetés Shakespeare: A makrancos hölgy újrafor- dítása. Üdítő, friss, vakmerő, „mai”. Bár ebben a számban még csak az első részt ízlelgethetjük. Jaques Derrida: Mi a költészet című esszéjében találtam a lap legizgalmasabb mondatait: „Szeretnéd szívedbe vésni a tökéletesen egyedi formát, az eseményt, mely a maga megfoghatatlan egyediségében nem választja le az idealizálást, ahogy mondani szokás, az ideális jelentést a betű testéről. E tökéletes leválaszt- hatatlanság, a tökéletes tökéletlenség utáni vágyban érzékelheted a költőiség eredetét... alig hallod, de megtanítja nekünk, hogy mi is a szív. A leszármazás, az örökül kapott kiválasztottság záloga... egyszerre privát és közösségi, nyilvános és titkos.” A vers „ügyességét” egy országúton összegömbölyödött sündisznóhoz hasonlítja, amely önmagára gömbölyödve nagyobb veszélynek teszi ki magát. Azt hiszi, hogy védekezik, holott éppen elveszejti magát: felborzolt tüskéivel sebezhető, de veszélyes is, rosszul alkalmazkodik, mert az országúton kiteszi magát a baleset veszélyének. „Nincs költemény baleset nélkül. Nincs költemény, mely ne nyitott sebként tátongana, és ne okozna maga is sebet.” Páneurópai muzsika Miskolc (ÉM) - A Páneurópa Unió miskolci szervezete legközelebbi foglalkozását november 16-án, szerdán este fél 6-tól a Városháztér 7. szám alatt tartja. Az összejövetel programjában házimuzsikálás is szerepel. Meghívott zenészek: Iván Klára és Apró László. Kányádi Sándor órája Kányádi Sándor azzal kezdte, hogy csalódást fog okozni a jelenlévőknek - a miskolci Földes Ferenc Gimnázium diákjainak. Mert mindenki azt hiszi, hogy most egy igazi költővel fog találkozni. Pedig nem. Majd, talán, ha meghalt, és az utókor költőnek ismeri el. Mert hogy ki a költő, az csak a halála után derül ki. Életében egy darabig mindenki „firkálgat", de az okosabbak egy idő után abbahagyják... És egyébként is: kételkedni kell! A Jóistenen kívül mindenben... Elmondta még rövid bevezetőjében, hogy náluk otthon három könyv volt a szobában: a Bjblia, a mindenkori kalendárium és egy Pe- tőfi-kötet. Ezért a továbbiakban Kányádi Sándor Petőfiről mesélt a diákoknak... A költő ma délelőtt 9 órától a miskolci Szabó Lőrinc Általános Iskolában találkozik a gyerekekkel, délben Tokajban, a Bocskai István Gimnáziumban beszélget a diákokkal, este fél 8-tól pedig a sárospataki Művelődés Házába várja az érdeklődőket. Pénteken ismét Miskolcon lesz, a Kós Károly Építőipari Szakközépiskolában illetve a Katolikus Gimnáziumban tart előadást. Iskola Zemplén művészeti életéért Cini, cini muzsika... - a tanár bácsi segítségével Fotók: Dobos Klára Sátoraljaújhely (ÉM - M.L.) - Hazánkban hiányos az alapfokú művészeti oktatás rendszere. Vannak persze általános iskolák, amelyek bizonyos irányba „szakosodtak”, vagyis kiválasztottak egy-egy területet a művészetek nagy csoportjából, amelynek oktatását - úgy gondolták -, képesek felvállalni. Egy rajztanár - meglehet - jártas a képzőművészetek területén, de egyáltalán nem biztos, hogy annak gyakorlati oktatására is alkalmas, mint ahogy az sem valószínű, hogy egy tornatanár a legalkalmasabb például a néptánc tanítására... Mindez persze nem jelenti azt, hogy ne lennének a pedagógusok közt olyanok, akik szakmailag is felkészültek a tehetségek istápolására. Kevés azonban az olyan alapfokú intézmény, amely komplex programjában a művészetek oktatását tekinti elsődleges céljának. A világ végén Sátoraljaújhely - főutcájának közvetlen folytatása a szlovák határnál ér véget - mondhatni, a világ végén van. A városban az alsőfokú művészeti oktatást sokáig csak az az egyetlen zeneiskola képviselte, amely 1989-ben Lavotta János nevét vette fel. Azokban az időkben, amikor a művészetek alapfokú oktatása iránti igényeket még a szőnyeg alá söpörték úgy tűnt, Zemplénnek nincs is annál többre szüksége, mint amit ez az iskola nyújtani tud. Négy évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy az addig mostohán kezelt művészeti oktatás ügyét (amelybe nem csupán a hangszeres képzés tartozik bele) felkarolják. A Lavotta Zeneiskola oktatóközössége három évvel ezelőtt olyan programmal lépett fel, amely a hagyományos zenei képzés mellett magába foglalja a képzőművészetek, a néptánc és a népzene oktatását is. Az iskola kínálatának bővülése azonban felvette a majd’ két évtizede húzódó épületgondot is. Régi az iskola, kevés benne a tanterem. Mindez azonban nem hátráltathatja az oktatást. így az utóbbi években az egész város az „övéké” lett: régi épületük továbbra is a hangszeres oktatásé maradt, a művelődési házban néptáncot tanítanak, a múzeumban pedig pódiumra nevelik az ifjú zenészeket... Azt hihetnénk, hogy egy határ menti kisvárosban nincs elég szakképzett tanár. A „világ végének” azonban megvan a maga előnye, mondja Dombóvári János, az iskola igazgatója (aki maga is Egerből került ide), hiszen, ha valaki rászánja magát, hogy ide jöjjön, az itt is ragad. Itt nincsenek utazgató tanárok. Negyven év A két világháború közötti időkben Zemplén művészeti életének szervezésében és irányításában Sátoraljaújhely vezető szerepet játszott. Ez adta ötletét annak, hogy a városkörnyéki településeket bekapcsolva a komplex alsófokú művészeti oktatásba, negyvenéves lemaradást hozzanak be. Sátoraljaújhelyen kívül - ahol az anyaiskola található — a bodrogközi Cigándon és Ricsén, valamint a hegyközi Pálházán is van egy-egy kihelyezett tagozatuk, ahol saját munkatervük alapján tanítanak. Ezeken a településeken a művészeti oktatás a közoktatásnak egyenrangú részévé vált. Az ottani gyerekeknek ugyanolyan lehetőségük van akár zenét, akár szépművészetet tanulniuk, mint a városiaknak, hiszen a szakembergárda és az oktatás feltételei egyaránt adottak. A művészeti oktatás pedig valahogy másként hat a gyermeki személyiségre, másféleképp alakítja ki a maga közösségi életét. Ez viszont már nem csak az iskolákra vonatkozik, s nem csak a gyerekeket érinti. A Lavotta tanárai egy ideje rendszeres koncertturnékat szerveznek a falvakba. „Elő” hangversenyóletet szeretnének, értő közönségnek. Zenei téren is „kimaradt” negyven év Zemplén manapság újjáéledő művészeti életéből. Az iskolanévadó: Lavotta János című kiállítás november 18-án, pénteken délután 3 órakor kezdődő megnyitójára. Bevezetőt mond: Feledy Gyula Kossuth- és Munkácsy-díjas képzőművész A Nemzetközi Kereskedelmi Központ aulájában (Miskolc, Mindszent tér I.) december 2-ig nyitva tartó tárlaton Eger házi László fafaragásai, i um H ................... F ráter Nagy Melinda nemezei, i ír ■■■» ■■........•» K ozma István festő iparművész alkotásai, _ Pusztáné Létay Anikó terrakottái és ............... U rbán Tibor festményei láthatók. mi....■■ .... S zakszervezeti hír Budapest (MTI) - A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elfogadhatatlannak tartja, hogy az államháztartás átvilágítása csak az oktatást érintse, elsősorban szűk látókörű pénzügyi szemlélet miatt. Egyebek közt ezt tartalmazza a PSZ közleménye, amelyet Szöllősi Istvánná főtitkár aláírásával hétfőn juttattak el az MTI-hez. Eszerint a szakszervezet értetlenül áll Horn Gyula miniszterelnök november 11- én Karcagon és Debrecenben tett kijelentései előtt, melyek szerint a csökkenő gyermeklétszámhoz képest sok a pedagógus. A közlemény szerint a PSZ tényszerűen igazoln tudja, hogy a közoktatásban nen történt olyan mértékű gyermekiét szám-csökkenés, amely az ott foglalkoztatottak elbocsátását térné szükségessé. Ugyanakkor egyetértőnek azzal a kormányzati mego- galmazással, amely szerint a gazdasági bajok megoldása csakis a qo- demizációval képzelhető el. Pedagógiai vitakör Miskolc (ÉM) - A közoktatás időszerű kérdéseiről, a fejlesztés fő irányairól szervez beszélgetést a Miskolci Egyetem hallgatóinak Pedagógiai Vitaköre és Neveléstudományi Tanszéke november 16-án, szerdán délután 4 órától az egyetem III előadótermében (A/4. fsz.). A besiélge- tés résztvevői Báthory Zoltán egyetemi tanár, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyetíes államtitkára, Mihály Ottó tanszékvezető, egyetemi docens és Loránd Ferenc egyetemi docens. A kisebbségekről Edelény (ÉM) - A Művelődési és Közoktatási Minisztérium Etnikai és Nemzetiségi Főosztálya, az Észak- Magyarországi Tankerületi Oktatásügyi Központ és Edelény Város Önkormányzata A közoktatás fejlesztési lehetőségei a cigány kisebbségi oktató-nevelő munkában címmel fórumot rendez. A program november 16-án, szerdán délelőtt fél 10-kor kezdődik az edelényi Rendezvények Házában. A fórumon szó lesz többek között a nemzetiségi közoktatás feladatairól és fejlesztési lehetőségeiről, az Etnikai és Nemzetiségi Kisebbségi Hivatal cigány közoktatási és közművelődési terveiről, illetve a cigány közművelődés aktuális feladatairól az iskolákban. Filmcsere Encs (ÉM) - Az encsi Közműveli- dési Intézmények Mozgókép Filn- klubjában november 16-án, szerdai - az eredeti tervtől eltérően - délután fél három és este 6 órai kezefet- tel a Schindler listája című filmet vetítik le. Az eredetileg tervesett Phildelphia című filmet november 30-án láthatják az érdeklődők. Művésztanár tárlata Megyaszó (ÉM) - Tóth Miklósné szerencsi művésztanár alkotásaiból nyílik kiállítás ma, kedden délután 3 órakor Megyaszón, a Községi Múzeum épületében. A november 28-ig megtekinthető tárlatot Gecső Gyula polgármester nyitja meg. Az alkotások a helyszínen megvásárolhatók. Hegedűvirtuózok Hannover (MTI) - A New Yorkban élő, tajvani születésű 25 éves Robert Csen nyerte az idei hannoveri Joachim József nemzetközi hegedűverseny 50 000 márkával jutalmazott első díját. A 30 000 márkával járó második, illetve a 20 000 márkával járó harmadik díjat Anton Barachovskynak és Latica Honda- Rosenbergnek ítélte oda a Stiftung Niedersachsen által rendezett vetélkedő zsűrije. A magyar származású Joachim József (1831-1907) emlékének szentelt hegedűversenyt 1991 óta most másodszor rendezték meg. A három évvel ezelőtti vetélkedő győztese a brandenburgi születésű Antje Wét- haas volt. Joachim József kora legkiválóbb hegedűsei és hegedűpeía- gógusai közé tartozott. Szoros barátság fűzte Johannes Brahmsíoz. 1849 után Weimarban, Hanncver- ben, majd Berlinben működött Neki ajánlotta hegedűversenyét Schumann, Brahms, Bruch és Dvorak. a.
