Észak-Magyarország, 1994. november (50. évfolyam, 258-283. szám)
1994-11-01 / 258. szám
1994. November 1., Kedd 6 Z Itt-Hon ✓ / SZEMÉLY GÉPKOCSI, HASZONGÉPJÁRMŰ, AUTÓBUSZ ÜLÉSHUZAT-KÉSZÍTÉS AZ ÖN IGÉNYE SZERINT, KEDVEZŐ ÁRON! • Keleti illetve egyes nyugati típusokra azonnal készletből • Nyugati típusokta előre bejelentés alapján 6 óra alatt Bagaméri Gyuláné autóüléshuzat-készítő Miskolc, Huba u. 25. Tel: (46) 352-622 Nyitvatartás: H-P:73°-17™ Sz:8°(,-13°° NISSAN > > ERTEKESITES, SZERVIZ Részletfizetés, lízinglehetőség. 6 év vagy 1 6Q.000 km garancia HIVATALOS MÁRKAKERESKEDÉS ÉS SZERVIZ NIS-SUNNY Miskolc, Mindszent tér 4. sz. Telefon: [46) 355-833, Fax: [46) 355-483^ TEHERAUTÓK 3,5-60 t ÖSSZGÖRDÜLÓTÖMEGGEL / _ . / _ * H ASZONGÉPJÁRMŰ ES ALKATRÉSZ ÉRTÉKESÍTÉS RENAULT REGITRUCK Kazincbarcika, Ózdi út 3. Telefon/Fax: (48) 313-160 _ RENAIJIT A RENAULT VEHICULES INDUSTRIELS hivatalos márkakereskedője. — 1994. November 1., Kedd Itt-Hon : Z 3 Ügyes autósok Új helyben Elsőként egy trabantos próbálta ki, mit tud Sátoraljaújhely (ÉM) - Nem tudni, hogy az indulók mennyire izgultak a verseny megkezdése előtt, az viszont biztos, hogy mikor a „pályán” voltak, már magabiztosan forgatták a volánt. Amit jócskán kellett is, hiszen az újhelyi autóklub és a piac környékén kialakított útvonal ugyancsak kacskarin- gós volt. Mint egyébként egy autós ügyességi versenyhez az méltó. Az ötvenéves Észak-Magyar- rország, a B.-A.-Z. Megyei Rendőr-főkapitányság és a Magyar Autóklub megyei szervezete által meghirdetett nyílt kategóriájú ügyességi verseny sátoraljaújhelyi selejtezőjén jócskán akadtak izgalmas pillanatok is. A jelentkezők különféle típusú autókkal (Trabant, Lada, Volkswagen, Audi) indultak, s elmondható, hogy ez esetben tulajdonképpen nem a márka Fotó: Mészáros István volt a fontos, hanem az ügyesség, a jó reflexek. Az első három helyezett jogosultságot szerezett az október 29-én megtartott megyei döntőn való részvételre. S hogy kik voltak ezek a versenyzők? Első lett Székely Péter, második Pethő Attila, míg a harmadik Mol- dován Tamás. Ok kapták meg az autóklub, a megyei rendőr-főkapitányság és az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. díjait. |Henépesültek a szőlőtermő |promontóriumok Tokaj- ’í Hegyalján csak úgy, mint a jó bort adó dél-borsodi borvidéken. Szedik a fürtöket Tolc-s- va, Bodrogkeresztúr és még számos más község határában - be sem várva a borvidéken hagyományos Si- mon-Juda napját. Ami részint a nyári-őszi szőlőérlelő időjárás következménye, részint pedig a mindinkább tért hódító friss, szőlőzamatú, könnyű borok térhódításának. Természetes, hogy a nemesborokat adó édes szamorodni és aszúborok készítéséhez szükséges alapanyag szedésével még várnak. Benépesedtek a hegyoldalak Bogács, Cserépfalu, Tibolddaróc, Borsodgeszt határában is, ahol a tájjellegű fajtákat, mint a leányka, zöldszilváni és a vörösbort adókat szedik. A termelők eladnak szőlőt, értékesítenek mustot, vagy pedig megvárva míg az kiforr, borként adják el a készterméket. Hajdan Tokaj-Hegyalján a városoknak, községeknek is Nótárius A horbíró volt szőlőbirtoka, amelynek borát az általuk fenntartott hatósági korcsmákban mérték ki. Ezt pedig hivatalos személyekkel működtették. Ilyen hivatalos személy volt a borbíró, mellette a hordómérő és a korcsmá- ros is. A borbírót kemény regulák szabályozták tiszte teljesítésében. Ezek közé tartozott, hogy ha a falu korcsmájába való bort vesz, abban a falu hasznát kell néznie. Azt is előírták, hogy elsősorban helybélitől vásároljon, mégpedig Jó és öreg bort”. Keményen ráparancsoltak, hogy a korcsmát lőre és bor nélkül egy óráig se hagyja - az emiatti kárt neki kellett megtéríteni. Tisztes feladata volt, hogy a vásárláskor a bort meg kellett kóstolnia, nehogy túl sok seprő vagy törköly legyen benne. Végül pedig számadást kellett készítenie, hogy kitől mennyi bort vásárolt, s azt a nótáriusnak, azaz a település jegyzőjének jelentenie kellett. misztes s bizodalmas hiva- r tál volt a borbíróé, ami oly illsok mással együtt ma már csak emlékében él. Kár. Ha most sorra járná a mai korcsmákat, megkóstolná, hogy bor gyanánt milyen „izéket” árulnak... HETI ÍEGYZF.T Snassz Nagy József A főorvos szakmai úton járt Amerikában, ám hazatérve nemcsak a szorosan a szakterületéhez kapcsolódó tapasztalatairól számolt he érdeklődő barátai, ismerősei körében, hanem a kinti társasági életből szerzett friss élményeiről is, hiszen odaát sem légüres térben mozogott, az előadások, bemutatók sem töltötték ki a huszonnégy órát. Hívták a szakmabeliek, kikérdezték az itthon már régen járt magyarok stb. Mint mondja, ami számára feltűnő volt, az a szakmai és üzleti körök mértékadó képviselőinek tartózkodó magatartása. Tartózkodás az italtól, a nagy ívű sztorik harsány közreadásától, a feltűnő öltözködéstől. Az egymagában, vagy másokkal italozgató, ita- lozgatást kezdeményező szinte gyanús eleme a társaságnak, vélekedett a kinti élményekről a gasztroenterológus főorvos. Ha az alkalom úgy hozta, persze ott is megemeltek egy-egy poharat, de jószerivel csak a csőrüket mártottak meg annak tartalmában s máris megfeledkeztek róla. Annál intenzívebb és őszintébb volt az érdeklődés a másik egészsége, rendszeres edzései iránt, hovatovább a tenisz, a futás, az edzőterem a hivatással összefüggő kérdések témakörének rangján forgott. A derékhadhoz tartozók, ha el akarnak érni valamit, a harmincasoktól a hatvanasokig csak a szakmájuknak, szakmai tudásuk fejlesztésének és a fizikai teljesítőképességük javításának, öregkorban a megőrzésének élnek. Ebben a sorban nem marad hely a pohárnak, vélekedik a főorvos. S itt igen melankolikusan jegyzi meg: a hazai gasztroenterológiai gyógyítóhelyek betegeinek jelentős része harminc-negyven, illetve ötvenévesen komoly májkárosodásoktól szenved, a betegek többségét leteperik a májban kialakult, visszafordíthatatlan rákos folyamatok. A háttérben sokszor alkoholos szuper teljesítmények állnak és jelenleg úgy látszik, nincs ennek ellenszere sem a családban, sem a társadalomban. Hivatkozás annál több hallható, szegénységre, gazdagságra, örömre, bánatra. S persze ott van a legdöntőbb érv, az állami monopóliumnak számító alkohol ma nagyon is szükséges központi árbevétele, amelyről nem tud lemondani a gazdaság. Rövid távú „nyereségért" cserébe generációkra kiható veszteséggel fizetünk. Azt persze már mi is tudjuk, a kezdődő, terebélyesedő alkoholizálástól idegen minden kiugró szellemi és fizikai teljesítmény, az alkoholos életforma pénzpazarló életforma, más irányba visz el sorsokat, mint amerre az érvényesülés, a boldogulás, az egyéni fejlődés és az Amerikában mindent megelőző karrier útjai vezetnek.
