Észak-Magyarország, 1994. november (50. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-01 / 258. szám

4 Z Itt-Hon 1994. November 1., Kedd Az Itt-Hon konyhája A Pálháza előtt található Nagy-Tanya Vendégfogadó szakácsának (egyben tu­lajdonosának), Nagy Györgynek a re­ceptjeivel ismerkedhetnek meg olva- - sóink. Vörösboros vadászpörkölt Ha nem kapunk vagy nincs rá pén­zünk, sok jó fűszerrel (huncutul) a va­lódi fiatal marhahúst is el lehet bo- londítani. íme a recept: alkalmas az igen jó marhanyak vagy a comb, a la­pocka. Lényeg, hogy jól le kell tisztí­tani. Ha van időnk pácolhatjuk is. A közepes kockára vágott húst megmos­suk, lenyomtatjuk. Jó házi szalonnát kockára vágunk és kipirítjuk. Az ugyancsak kockára vá­gott hagymából bőven teszünk hozzá, s együtt dinszteljük tovább, majd piros paprikával bőven meghintjük és vízzel felengedjük, felforraljuk. Az előkészített húst hozzáadjuk, be­fűszerezzük - só, bors, paprika, para­dicsom (lecsó), őrölt tárkony, 1 darab babérlevél (vigyázat!: csak a kevés jó), fokhagyma is lehet a gondolatnál ki­csit több és még egy titok - kevés fa­héj. (Ez az a fűszer, amit vadhúsoknál, vadas húsoknál, birka- és ürühúsoknál szabad használni. Ez különleges ízt és illatot ad az ételeknek. Nagyon keve­sen használják, saját felfedezésünk.) Fedő alatt félfóvésig pároljuk (pör­köljük). Egyszer-kétszer ha egy kicsit lesül nem baj, jó ízt kap. Kicsi vörös bort mindig utána ön­tünk. Félfövésnél hozzáadjuk a meg­mosott, egyenletesen összevágott gom­bát, átforraljuk, majd vörös borral fel­öntjük. Nagyon lassan készre pároljuk. Mi petrezselymes burgonyával tálal­juk, de jó galuskával is. Babgulyás „mifélénk” módra A bablevesből nem hiányozhat a jó füs­tölt csülök vagy az ízes, belefőtt pör­költ. Megtisztított, megmosott tarka ba­bot (nem fehéret és nem sárgát és sem­milyen mást nem, csak tarkát) hideg vízbe felteszünk főzni füstölt csonttal, vagy szalonnával, vagy csülökkel. Füs­tölttel - ez a fontos. Jó bőven teszünk bele finomra vá­gott vöröshagymát, paprikát, paradi­csomot (lecsót), fokhagymát, őrölt bor­sot és piros paprikát. Lassú tűzön kész­re főzzük, lisztből, zsírból és fokhagy­mából folyékony rántást készítünk, ez­zel a levest besűrítjük. Akkor is így készítjük, ha tejfölösen tálaljuk. (Akkor a tejfölt meleg leves­sel simára kikeverjük és lassú forra­lás mellett óvatosan a kész levesbe keverjük.) Adagnak megfelelő jó sertés, vagy marha pörköltöt készítünk, a kész le­vesbe belekavarva összeforraljuk. Ha füstölt csülökkel készült, a kivett és összevágott hússal tejfölösen - kevés kolbásszal igen jó „Jókai” bablevest tu­dunk készíteni. Aki ki akar lépni a homályból... Eperjesi Sándor éppen látogatásunk idején kezdett hozzá egy új darab faragásához Fotó: Mészáros István Szerencs (ÉM) - Középiskolás korában kezdett el faragni. Elő­ször csak hobbiból, s leginkább a lányoknak ajándékozta a sa­ját kezűleg készített ajándék- tárgyakat, s mára már odáig jutott, hogy a fafaragásból sze­retne megélni. Eperjesi Sándor eredeti szakmáját tekintve rádió-, tele­víziószerelő - húsz évig dolgozott ebben a szakmában. Természe­tesen már ezen idő alatt is fa­ragott, kis szobrokat, kiegészítő lakberendezési tárgyakat készí­tett. Aztán két évvel ezelőtt munkanélkülivé vált, s ekkor kezdett el komolyabban gondol­kozni azon, hogy akár a fafara­gásból is meg lehetne élni. Édes­anyja portáján van a kis műhe­lye, benne azok az alapgépek, szerszámok melyek szükségelte- tenek az ilyen munkához.- Ki szeretnék lépni a ho­mályból - mondja -, hiszen ah­hoz, hogy az emberek jöjjenek hozzám megrendeléseikkel, ez elengedhetetlen. Ezt a célt szolgálja az a ki­állítás is, mely a szerencsi Rá- kóczi-várban nyílt meg októ­ber 21-én. Itt megtekinthetők azok a fafaragásaim, melye­ket az elmúlt néhány évben ké­szítettem. Mesemusical a Művelődés Házában Sárospatak (ÉM) - A Honvéd Táncszínház és a veszprémi Pe­tőfi Színház közös előadásában november 2-án délelőtt tíz és délután két órai kezdettel te­kinthetik meg a fiatalok a Lú- das Matyi című mesemusicalt. A kétrészes darabban az igazát kereső Lúdas Matyi sokban kü­lönbözik eredeti önmagától, igaz itt is háromszor veri el Döbrögit, ám a módszerek maiabbak. A környezet is színesebb, tarkább, s az eddig ismert tör­ténettől eltérően kap maga mellé egy hataloméhes, kapzsi feleséget is. A vásári forgatag­ban pedig számos új figura bukkan fel, köztük például a képmutogató, aki az önkény el­leni lázadásra buzdítja, s egy­ben társául szegődik Matyinak. Ami persze, nem változik, az, hogy győzedelmeskedik az igazság, a táncjáték fináléjának népünnepélyén ki-ki elnyeri méltó jutalmát. A darabot No- vák Ferenc koreografálta és rendezte. Ismét honismereti gyűjtőpályázat (ÉM) - A B.-A.-Z. Megyei Ho­nismereti Bizottság és a Mis­kolci Herman Ottó Múzeum meghirdette a XXXIII. Ist- vánffy Gyula honismereti gyűj- tópályázatot. Kiemelt témakörök: 1. Lakó­helyismereti feldolgozás okta­tási célra, 2. Néprajz, 3. Törté­nelem, 4. Ipari emlékek gyűjté­se, 5. Képzőművészet, 6. Iroda­lomtörténet, 7. Fotótörténet. Ajánlott témakörök: 1. Nép­rajz, 2. Helytörténet, 3. Iroda­lom- és színháztörténet, 4. Fo­tótörténet. A pályamunkákat két azo­nos tartalmú és kiállítású (gé­pelt) példányban kell bekülde­ni a Herman Ottó Múzeum cí­mére (3501 Miskolc, Pf. 4.). A pályázatra bármilyen terjedel­mű anyagot (dokumentációkat, mellékleteket) be lehet adni, a hozzájuk tartozó tanulmány azonban legfeljebb kétszáz ol­dalas lehet. Beküldési határidő, ifjúsági és felnőtt kategóriában egy­aránt: 1995. február 1. A pá­lyázni óhajtók bővebb felvilágo­sításért a Megyei Múzeumi Igazgatósághoz fordulhatnak (Herman Ottó Múzeum, Mis­kolc, Görgey Artúr u. 28.). A XXXII. pályázat sátoraljaújhe­lyi díjazottal: Deák Imre, B. Mitró István, Petik Rezső. A kiírók az 1981-1992-ig terjedő időszak pályamunkái­ból válogatást szeretnének könyv alakban megjelentetni. A megjelentetés költsége körül­belül 500 ezer forint. Szponzorok anyagi hozzájá­rulása nélkül a kiadás nem va­lósítható meg. A kiadók ezért kérik és vár­ják az intézmények, a vállala­tok és a magánemberek segít­ségét. A számlaszám: OTP lg. Mis­kolc 279-9800 5. Borsod Me­gyei Múzeumok Baráti Köre 595-458-4. Sátoraljaújhelyen befizetési csekket a városi mú­zeumban lehet kapni. 1994. November 1., Kedd - ......-- Itt-Hon S záznál több szarvast lőttek ki A kapitális fejdíszűek átmentették magukat Most már nyugodtan lehet legelészni Fotó: Laczó József (ÉM - K.L.) - Megcsendesed­tek az erdők. A korai alkonyai­ban, vagy a ködös-derengős hajnalokon nem hallani a szar- vasbőgést. A vérbeli vadászok által annyira várt, évről évre ismétlődő nagy vadászesemény az idén jól sikerült - ahogy ar­ról Szendrei Mihálytól, a va­dászszövetség fővadászától kaptuk a felvilágosítást. A bő- gés időszakát inkább meleg, mintsem az arra kedvező hű­vös időjárás jellemezte, ám azért a párviadalra hívó bőgés erőteljes volt. Nem okozott csalódást az idei szarvasbőgés a borsodi er­dőségekben vendégeskedő kül­földi vadászoknak. Az előzetes jelentkezés szerint a külföldiek több mint száz golyóérett szar­vasra jelezték kilövési szándé­kukat. A gyors összegzés sze­rint ezt a számot elérték, sőt valamivel több trófeával térhet­tek meg hazájukba. Nem csak a vadásztársaságoknál, de az Északerdő Rt. üzemi vadász­területein, így például a Blikk­ben, Szelcepusztán is szép számmal lőttek ki agancsoso- kat. A vadásztársaságok terü­letén mintegy nyolcvan, míg az erdőgazdasági üzemi területe­ken megközelítőleg negyven trófeát bíráltak el. Bár kifeje­zetten kapitális fejdísz az idén nem került a vadászok birtoká­ba, így is jelentős számú érmes trófea jutott a szerencséseknek. A legtöbb trófea súlya 4-8 ki­logramm között volt. Legtöbb szarvasbikát a vadásztársasá­gok területén a Putnok környé­ki gömöri erdőségekben, vala­mint a zempléni részeken, a to- kaj-hegyaljai vadásztársaság Erdőbénye környéki területén lőtték. Az erdőgazdasági terüle­teken pedig, ahol osztrák, né­met, francia vadászok vendéges­kedtek, a bükki, a zempléni és a tornai karszton voltak ered­ményesek a külföldiek. A szar­vasbőgés befejeztével a terepet a külföldi vadászok átadták a hazai nimródoknak. Megkezdő­dött ugyanis a selejtezés, ami­kor is január 31-ig zsákmányol­hatják a selejtes szarvasbiká­kat, de lőhetnek a selejtezés so­rán szarvastehenet és borját is. '<5Jg elugorhatnátok egyszer. Hogyne, hogyne, majd fel ugrunk! Majd telefond lünk. Mikor is? Várj csak, hol nap nem jó, utána se, de majc egyszer, persze, majd... Most ro honunk. Hiába, nincs időnk! Egyszerűen nincs! Jó lenne elmenni már ha­za, az öreg házhoz, ott vár, de menynyire vár mama, vagy apa, de ugye... Ké­sőbb már csak így halot­tak napja tájékán jutunk el hozzájuk, gyertyákkal, virágokkal, de ők már nem vá­laszolnak. De jó lett volna mé­gis időben, előbb meglátogat­nunk benneteket, eljönnünk ide, de hát... A félig égett gyertyák­nál már észrevétlen az óránk­ra pillantunk, indulnunk ké­ne, sajnos, ugye az idő rövid, majd legközelebb. Mintha az idő is gyorsulna, mi pedig min­dent elkövetünk a gyorsulásért. Ma már valamely gyorsító szer­rel télen is elő tudjuk állítani a jól felpuffasztott sárgarépát, petrezselymet, dinnyét, és ehet­jük a havas napokon, ha van rávaló. Kutatóintézetek soka­dalmában ügyködnek vonatok, repülők felgyorsításán, hogy a gépek ne annyival száguldja­nak, mint eddig, hanem gyor­sabban. Ki van találva a gyors­olvasás, a gyorsbüfé, a gyors­mosás, a gyorsfénykép, a gyors akármi. Nincs már idő átjár­ni egymáshoz így a téli estéken sem, már a falvakban sem igen szokás a szomszédolás a gyor­san sötétedő napokon, miként szokás volt mindig is, ha már a föld pihen. Most leginkább gyorsan bekapcsoljuk a tévét és bámuljuk, akármi is vibrál ben­ne. Büszkélkedünk vele, hogy már aprócska településeken is sikeredett megteremteni a he­lyi kábeltévét, esténként a pol­gármesteri hivatal híreivel mú­lathatjuk az időt, ahelyett, hogy átruccanánk valamely bará­tunkhoz, szomszédunk­hoz, hogyaszongya lrAdj- isten, hogy vannak, mint vannak?” Lassan felejtőd- nek ezek. Igen? Hát neked már felnőtt gyereked van? Csodálkozunk rá a bará­tunkra. Igen? Hát te már évekkel ezelőtt másüvé költöztél? Ámulunk a másikon, kit szintén barátunkként tar­tunk észben. Nohát! És hol vagy, hogyan élsz, mit csinálsz? De meghall­gatni már nem tudjuk. 1 indezt jól megbeszéltük, iámig barátunk frissen hantolt sírjától kiértünk a temető kapujáig. Onnan pe­dig ki-ki szalad tovább. Sie­tünk. Hová? Tessenek monda­ni: hová? Z 5 A Zemplén Televízió műsora November 1.- HTV-30 (15-18 óráig)- A ZTV műsora (18-19 óráig)- Megemlékezés a halottak napján- Hír 7 - Aktuális hírösszefoglaló- A pataki városháza hírei- Válni akarnak...- 11-es - közéleti vitaműsor- Vállalkozói konferencia- A ZTV kísérleti adásai- ATV Víkend (19-21.25 óráig) November 2.- ATV Víkend (15-18 óráig)- A ZTV keddi adásának ismétlése (18-19 óráig)- HTV-30 (19.30-20 óráig) November 3.- HTV-30 (14-17 óráig)- ZTV műsora (18-18.45 óráig)- Hír 7 - Aktuális hírösszefoglaló- A pártok háza tájáról - SZDSZ- Copus Expo - Nagykapos- ZTV ajánló- ATV Víkend (19-20.15 óráig) November 4.- Szív TV (14-18 óráig)- A ZTV csütörtöki adásának ismétlé­se (18-18.45 óráig) November 5.- ATV Víkend (8-3.45- óráig)- Szív TV (14—17.55 óráig) November 6. HTV-30 (18-18.30-ig) (A Zemplén Televízió a műsorváltozta­tás jogát fenntartja!) Nem lehet babonáskodni... / 1- Megőrültél? A tizenharmadik eme­letről ugorjak ki, mert megjött a fe­leséged?- Na és? Most nincs idő hülye ba­bonákra. Priska Tibor Hova?

Next

/
Thumbnails
Contents