Észak-Magyarország, 1994. november (50. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-09 / 265. szám

8 ESZAK-Magyarország Kultúra 1994- November 9-, Szerda _APROPÓ Alapítt/dny-ok Dobos Klára A végén mindenki az alapítvány mellett dönt. Talán ebben van a legtöbb remény. Miért ne tetszene meg valakinek, ami ne­künk fontos, miért ne támogatnák az ala­pítványt nagy összegekkel, amelyből meg­valósíthatjuk álmainkat?! Valamiféle cso­davárás ez. Csakhogy annyi már az ala­pítvány, mint égen a csillag, vízben a csepp, vásárban a Lagzi Lajcsi... Az em­berek pedig egyre kevésbé adakozóak. Pedig tényleg sok minden fontos volna. Az újhelyiek ötlete is, akik a Zemplén Kul­turális Örökségéért Alapítványt szeretnék létrehozni. Korábban úgy gondolták, jel­képes összeg, harmincezer forint is elég lesz az alapításhoz, és aztán majd csordo­gál a pénz, amiből támogatják a néprajz, a helytörténet, irodalom, természetrajz kutatását, kiállításokat rendeznek tehetsé­ges fiataloknak, létrehozzák a karosi hon- foglalási emlékparkot. Infrastrukturális háttérként, illetve a munka koordinálója­ként ott volna a Kazinczy Múzeum. Ám harmincezer forint ma már nem pénz, és éppen azért, mert sok az alapítvány, már szigorúbbak létrehozásának feltételei is. így az alapítók százezer forint alaptőké­vel indulnának, aminek viszont csak a fe­le van meg. Tulajdonképpen létre kellene hozniuk egy alapítványt az alapítvány lét­rehozásáért... Ha bejegyezték őket, akkor kezdődik csak a neheze: jöhet a pályázgatás, a tá­mogatók felkutatása. És tevékenységükkel ki kell nőniük az alapítványok közül, hogy ne a sok közül legyenek egy, hanem is­merjék, elismerjék munkájukat. De ehhez kell csak igazán - a változatosság kedvé­ért - pénz! ÉM-portré A klarinéttanár Sárospatak (ÉM - M.L.) - A sárospataki ze­neiskola tanárai ugyanúgy, mint régen, ma is „nyakukba veszik” a város és a környező tele­pülések általános iskoláit. Megénekeltetik a gyerekeket, vizsgálgatják zenei memóriájukat - tehetségeket keresnek. így akadtak egykor Bálint Bélára is, az akkor másodikos általános iskolás kisfiúra... Huszonhat évvel ezelőtt. A négygyermekes, tősgyökeres sárospataki Bálint család nem őrzött zenészhagyományo­kat. A harmadikként született Béla azonban szokatlan muzikalitást hordozott magában. A tehetségkutatók unszolására került a pataki zeneiskolába, ahol először hegedülni, majd klarinétozni tanult. Ez utóbbi hangszer szere tete végigkísérte aztán középiskolai, majd fő­iskolai tanulmányain. Zenei pályán maradt, klarinéttanár lett belőle. Később a katonaság egy időre Budapestre szólította a vidéki fiút, s a nagyváros számtalan lehetősége nyílott meg előtte. Játszott a néphadsereg központi fúvós­zenekarában, zenélt Bergendyékkel, közre­működött Hernádi Judit első nagylemezén... O azonban úgy határozott, hogy visszatér szülő­városába. Érzékenyebb ember annál, mint­hogy képes legyen a pesti hidegséget elviselni akkor, amikor otthon őszinte kapcsolatok, iga­zi ismeretségek várják. És a karrier? Az külö­nösebben nem vonzotta. Sokkal fontosabbak ennél a gyerekek - legyenek azok óvodások, is­kolások - akiket oktathat. Ma abban a zeneis­kolában a fúvós tanszak vezetője, ahol annak­idején őt tanították a muzsika alapjaira. A zene szeretete — mondja - szubjektív do­log, hiszen az ember hangulatát, érzéseit befo­lyásolja. Az zenei értékek örök értékek marad­nak. Bármilyen kísérletekkel próbálkozzanak is újfajta muzsikát kreálni, az ő számára Bach és a barokk zene jelenti az igazi megnyugvást, a pihenést. No meg gyermekei, akik imádják a zenét. Igazán boldog akkor lenne, ha a tanítás mellett rájuk is több ideje jutna. A könyvtáros nem veri az asztalt A jövő könyvtárfejlesztési programjában elsőséget élveznek majd - né­hány központi feladatot ellátó könyvtár mellett-az egyetemi könyvtárak Miskolc (ÉM - M.L.) - Néhány héttel ezelőtt, amikor a Művelő­dési és Közoktatásügyi Minisz­térium Könyvtári Osztályának vezetője a könyvtárak fejleszté­sére vonatkozó minisztériumi elképzelésekről beszélt, szavai nem arattak osztatlan sikert az érdekeltek, a könyvtárosok kö­rében. Mint azt négyszemközt, az előadás után mondták: az előadó mindenről szót ejtett, csak arról nem, mi lesz az egyre inkább ellehetetlenülő, de még létező könyvtári hálózat sorsa. A „fentről jött” szakember szemé­ben talán kicsinyességnek tűnt, hogy a könyvtárosok napi túlélési problémáikat feszegették akkor, amikor nagyívű fejlesztési elképze­lésekről esik szó... Számokba fojtva Az önkormányzati törvény kimond­ja, hogy a könyvtárak fenntartása az önkormányzati feladatok körébe tartozik. Mindennek azonban el­lentmondanak azok a számadatok, amelyek Borsod-Abaúj-Zemplén megye közművelődési könyvtárai­nak helyzetét reprezentálják. E sze­rint 1992-ben - az önkormányzati hálózatban - 19 könyvtár szűnt meg: 12 városi fiókkönyvtár és 7 községi. Hetven községi könyvtár tartott zárva, ami az összes könyvtá­rak 22 százaléka. (Ha ezt régiókra bontjuk le, az derül ki, hogy Edelény vonzáskörzetében 43, a sátoraljaúj­helyiben 41, Sárospatak környékén pedig 31 százalékkal csökkent a könyvtárak száma.) A községi könyvtárak csaknem 80 százaléká­ban pedig hosszabb idő óta egyetlen napilapot, folyóiratot sem találunk. Az 1993-as adatok még ennél is rosz- szabb képet mutatnak. Tavaly 16 könyvtár - 8 városi fiók és 8 községi - szűnt meg, további 69 működése pedig szünetelt. Ismételten nőtt a nem gyarapodó, azaz pénz híján könyvet vásárolni nem tudó könyv­tárak számár Akad olyan körzet, amelynek könyvtárai sem 1992-ben, sem 1993-ban nem vásároltak új könyvet. Annak ellenére, hogy a kis­települések lakosságának könyvtári ellátása - az országos negatív ten­denciákkal összhangban - megyénk­ben sem megoldott. Az utolsó könyv­tári statisztika készítői úgy látják, hogy a könyvtárak szolgáltatásai iránt az igény az elmúlt években je­lentősen megnőtt. A meglévő könyv­tárak - eltérő feltételeik ellenére - egyelőre ki tudják elégítem azokat az igényeket, amelyeket az olvasók velük szemben támasztanak. Lassúsági törvény Az, hogy egy könyvtárat miért zár­nak be, prózai okokra vezethető visz- sza: nincs fűtés, nem tudnak könyv­tárost foglalkoztatni, nincs mit szol­gáltatni, anyagiak nélkül nincs könyvbeszerzés... - mondja Kör- nyőy Lászlóné, a megyei könyvtár igazgatónője. A könyvtári törvény viszont egyelőre késik, noha „min­dent ettől várnak”: azoknak a prob­lémáknak megoldását, amelyek a működést, a könyvtári munkát ne­hezítik vagy lehetetlenné teszik. Garanciát a lakosság könyvtári el­látására, arra, hogy a tényleges igé­nyeket ki tudják elégíteni. Ma azon­ban még a könyvtárak közötti infor­mációáramlás láncszemei is hiány­zanak, hiszen nagy részükben még telefon sincs. Ezért, valamint a me­gye információs hálózatának kiépíté­se érdekében - s ez nem csak kultu­rális, hanem akár gazdasági terüle­teket is érinthet - a megyei könyvtár a napokban készítette el pályázatát, hogy a PHARE-programtól anyagi támogatáshoz juthassanak. Megle­het, korai még erről beszélni, de ha sikerül, számítógéppel szerelhetné­nek fel könyvtárakat (ez kiváltaná az adattárolás jelenlegi „kisipari” módszereit), s telefonhoz juthatná­nak azokon a területeken is, ahol az eddig hiányzott. Mérték és érték A könyvtárak értéke a beérkező könyvektől függ - hallottuk a könyvtárosok konferenciáján, ahol a szakmai témák mellett kiemelten szerepeltek a „létfenntartás” prob­lémái. Mivel kimondottan érdek- képviseletre alakult szervezeteik nincsenek, harcukat egyedül kell megvívniuk fenntartóikkal, az ön- kormányzatokkal. A könyvtáros azonban nem egy harcos fajta. A ta­nácskozáson is elsősorban azok vet­tek részt, akiknek fenntartási felté­teleik - ha nehezen is, de — így vagy úgy biztosítottak. Tényként állapí­tották meg,’hogy alkalmazkodniuk kell a változó piaci viszonyokhoz, ki kell tapasztalniuk olvasóközönsé­gük igényeit, tartalommal kell meg­tölteni mindennapi munkájukat. Változatlanul kérdéses azonban, hogy mit kell egy könyvtárnak ma­gára vállalnia? Ki avatott annak el­döntésében, mit közvetítsen közön­sége felé? Tendencia, hogy újraéled­nek a könyvtári közösségek, az ol­vasókörök, s ez reményekre ad okot. Mert ha az olvasók is fölemelik hangjukat a könyvtárak érdeké­ben..., mostanra igencsak megcsap­pant számuk talán nem fog tovább csökkenni. Két nyelven beszélő szótárak Budapest (MTI - KE.) - „Szótár: Valamely nyelv szavainak jelen­tős részét betűrendben tartalma­zó és ugyanazon a nyelven értel­mező vagy a szavak idegen nyel­vű megfelelőit közlő könyv.” (Értelmező Kéziszótár, Akadé­miai Kiadó) A meghatározás pontatlan, s ez egy nagynevű kiadó esetében sürgős magyarázatot kíván. Az Akadémiai Kiadó ugyanis szakított az enciklo- pédista módszerrel: a Scriptum Kft.-vel társulva kiadta az első han­gos szótárt. A részletekről Zöld Fe­rencet, az Akadémiai Kiadó igaz­gatóját kérdeztük. O Üj vállalkozásba kezdtünk, ez igaz. Tény azonban, hogy évek óta tudatosan készülünk a szótárak és a lexikonok elektromos formában való megjelentetésére, ami egyéb­ként a nyugati országokban a könyvkiadás reneszánszát hozta. Egy tenyérnyi műanyaglemez si­kertörténete is lehetne ez, melyet először CD-lemezként ismertek meg a zenebarátok. Ebben az eset­ben azonban a Compact Disc kifeje­zéshez társuló ROM, azaz Read On­ly Memory arra utal, hogy a leme­zen rögzített információt számítás- technikai eszközzel visszakereshet­jük, megszólaltathatjuk. Mi az an­gol szótárt választottuk. Részben azért, mert ezt a nyelvet tanulják a legtöbben Magyarországon, részben pedig mert a kiejtés szempontjából talán az angol a legproblémásabb nyelv. A hangos szótár úgy műkö­dik, hogy a leolvasó klaviatúráján beütöm a keresett szót, és nyolc má­sodpercen belül egy kellemes női hang helyes kiejtésével hallom, a képernyőről pedig az előfordulásai­val együtt leolvashatom. □ Hány szót ismert ez a szótár ? • Hetvenezer szóegységet tartal­maz. De az alapszóból több kifejezés is visszakereshető. □ A használathoz megfelelő techni­kai felszerelés is kell... # Különböző számokról hallani arra vonatkozóan, hogy mennyi és milyen típusú leolvasó készülékek vannak Magyarországon. Húszezres a legki­sebb tétel. De azt is tudjuk, hogy a technika állandóan fejlődik, és ezzel együtt a berendezések ára is csök­ken. A mi kiadási tervünk is erre épít; a jövő év elejére már a német kö­zépszótárt is elkészítjük. Prímásparadé a Palotaszállóban Lillafüred (ÉM) - Hagyomány már, hogy ilyenkor az Erzsébet- és Katalin-napi bálok főpróbájaként nagyszabású prímástalálkozót ren­dez a Borsod megyei Zenész Szak- szervezet. Az idén november 13-án, vasárnap este 7 órakor kezdődik a mulatság. A lillafüredi Palotaszál­ló bálozóinak a cigányzenét Fá­tyol József és zenekara, a táncze­nét Horváth (Kátrány) Berti triója szolgáltatja. A műsorban fellépő budapesti vendégművészek: Puka Károly, Oláh Viktor, Horváth Béci és ifj. Horváth Béla. Énekesek: Ku­rina Irén és Bagi Csaba. Bemutat­kozik Hegyaljai Sándor bűvész is. Jegyek válthatók a Zenész Szak- szervezetnél. (Miskolc, Mindszent tér 3. II. em. 203. szoba, ma dél­előtt 9-től 12 óráig,, csütörtökön délután 2-től 5-ig.) Érdeklődni a következő telefonszámon lehet: 46/352-411 (59-es mellék). Bárkinek elhúzzák a nótáját Fotók: Dobos Klára Mese az állatkertről Miskolc (ÉM) - Az Ifjúsági és Sza­badidő Ház újabban az lTC-központ színháztermében is szervez előadá­sokat. Első alkalommal, szeptem­berben Zoránt hívták meg, az el­múlt hónapban Cseh Tamás volt a vendégük. A két sikeres koncert után most, november 14-éneste 7 órától a Komédium Színház ven­dégjátékát láthatják az érdeklődők. Edward Albee: Mese az állatkertről című darabját mutatja be Eperjes Károly és Gáspár Sándor. (Rendez­te: Taub János). A darab cselekmé­nye a New-York-i Central Parkban játszódik, ahol két ember próbál egymással kapcsolatot teremteni. Egy kicsit erről a világról, rólunk szól a történet, bemutatja, ebben a rohanásban és befelé fordulásban hogyan megyünk el egymás mellett. A Komédium Színházban általában két-három szereplős előadásokat mutatnak be, amelyek azért is jók, mert azokkal könnyebben eleget tudnak tenni a vidéki meghívások­nak. Az Albee-darabbal is több vidé­ki nagyvárosban szerepeltek már, s a miskolci meghívást is örömmel teljesítik. Decemberben szintén színházi elő­adást tervez az ITC-ben az ifjúsági ház. Akkor Hernádi Judit és Gálffy László önálló estjét láthatja a kö­zönség, Szerelmes levelek címmel. De nem szeretnék, ha ez a sorozat „színliázzá” alakulna. Meghívják majd egy-egy alkalomra Koncz Zsu­zsát, Bródy Jánost, Nádas Györ­gyöt, s valamikor a költészet napja táján Jordán Tamást kérik fel Jó­zsef Attila-estjének előadására. Eperjes Károly szerepelt már az ITC-színpadán - legutóbb M.Kiss Csaba Szószóró című talkshow-já- ban rúgta a bőrt Gál Ágnes tárlata Encs (ÉM) - Gál Ágnes (1952-1984) munkáiból nyílik kiállítás november 10-én, csütörtökön délután fél 5 óra­kor az Encsi Városi Galériában. Megnyitót mond Raffai Kinga festő­művész. Közreműködik a miskolci Egressy Béni Zeneiskola tanárainak fafuvós kisegyüttese. Szupersztárock Kazincbarcika (ÉM) - Világhírű musicalekből láthatnak részleteket (dalban és táncban) az érdeklődők november 9-én, szerdán este 6 órá­tól a kazincbarcikai Irinyi Szakkö­zépiskola tornacsarnokában. Fel­lépnek: Emri Angéla, Fodor Judit, Leskó János, Szabó Krisztina. Sztárvendég: Nagy Anikó, a Rock Színház Jászai-díjas művésze. Ez meg Az Szerencs, Megyaszó (ÉM) - Ez+Az címmel zenés szórakoztató műsor lesz a szerencsi Városi Kulturális Központban november 11-én, pénte­ken este fél 6 órától, majd a megya- szói művelődési házban november 12-én, szombaton este fél 8 órától. A műsorban fellépnek: Aradszky Lász­ló táncdalénekes, Madarász Katalin nótaénekes, Angyal János parodista és Harmath Andrea primadonna. Nótás kedvvel Miskolc (ÉM) - Van egy kis ház a Tisza-parton címmel Hatvani Kiss Gyöngyi nótaénekes és barátai szóra- koztalják a közönséget november 12-én, szombaton este 6 órától a Ró­nai Művelődési Központban. A mű­sorban fellépő vendégművészek: Poór Péter táncdalénekes, Angyal János humorista. x

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents