Észak-Magyarország, 1994. november (50. évfolyam, 258-283. szám)
1994-11-08 / 264. szám
8 Z Itt-Hon 1994. November 8., Kedd _ZEMPLÉNI PORTRÉ Szurovecz József Mád (ÉM - K.S.) - Most már véglegesen és hivataloséin is mádi lett, Szurovecz Józsefnek több mint egy évtizede kapcsolata van a településsel, néhány éve budapesti lakása és mádi ingatlana között ingázott, és most végleg letelepedett a Hegyalján, hiszen ide köti a Mader Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. A vállalatnak résztulajdonosa és ügyvezető igazgatója. Ez a vállalkozás saját termelésű bor értékesítésére alakult négy évvel ezelőtt. A teljes vertikumot kiépítették - a szőlőtermeléstől a palackozásig. Első termésük most kerül piacra, különlegesen jó minőségű száraz bor a termékük. Szurovecz József 1944-ben született Budapesten, bár képzettsége, alapszakmája és munkakörülményei az ipari nagyvárosokhoz kötötték, de mindvégig élt benne az a természetszeretet, amely gyermekkorában kialakult benne. Szülei vidéki emberek voltak, az édesapja vadász volt, akitől elsajátította a természet szeretetét, az anyai nagyszülőknek pedig a Somlói hegyen volt szőlőjük. A budapesti Bláthy Ottó Erősáramú Technikum elvégzése után megkezdte a műszaki egyetemet, közben futballozott a Honvéd NB I-es csapatában, majd diplomát a Bánki Donát Műszaki Főiskolán szerzett elektromos gépgyártás-technológus szakon. 1982- ben került kapcsolatba a mádi szak- szövetkezettel. Kilenc évvel ezelőtt új vállalathoz ment dolgozni, és ott az exporttal kezdett foglalkozni. Ezután, mint munkavezető és -szervező sok országot bejárt, csapatával több helyen dolgozott. Volt Mongóliában, Adenben, Kuwaitban, Algériában, Németországban és Ausztriában. Elmondása szerint megtanulta a munkafegyelmet és a munkaszervezést. Az így összegyűlt pénzéből alakította Mádon egy bécsi társával a kft.-t. Itt kell lennie nap mint nap. Itt dolgozik és ebből fog megélni. Eddig még a vállalat nem hozott semmit, mert csak befektettek, ezután remélik, hogy a befektetett pénzük szerény hozamot hoz. Szurovecz József nős, felesége és sógora is a családi vállalkozásban dolgozik, lánya orvos. Színesbe öltöztek az erdők A viperák aludni tértek, az áfonya már érik (ÉM - K.L.) - Színesedik az erdő. A szlovák határ mentén, a zempléni hegyek jellegzetes csúcsától, a Nagymilictől az alföldi nyárasokig, a folyók menti füzesekig változatos látványt nyújtanak a hegy-dombok. A bükki fenyvesek, a Nagymező borókásai haragos zöldben pompáznak, akárcsak a zempléni Huták örökzöldjei, de a berkenye levélzete már sárgul, csakúgy, mint az Istvánkúti nyírfás, amely otthona a most már téli pihenésre húzódott keresztes viperának. A pusztafalui Tolvaj-hegyen barna lombozatba öltözött a tölgyes, s völgyben érleli termését a csemegének számító áfonya. Minden vidéknek megvan a jellegzetes növényvilága. A hegyaljai sztyepplejtőkön, a leánykökörcsin már téli álomra szen- derült. Majd csak tavasszal kell keresni megint az ősmagyarok növényének tartott tátorjánt is a harangodi lösztáblás Hemád- völgyi részen. Őszi köntösre cserélték nyári ruhájukat a bokrok, cserjék. Levélzetük változatossága színpompás látványt nyújt a déli verőfényben az erdei ösvényeken túrázóknak. Égőpirosra érett a kecskerágó fürtös gyümölcse, s messziről szembe tűnik az ebszőlő fekete fürtje. Szirmot bontott az őszi Bükk jellegzetes virága, az encián, csakúgy, mint a zempléni, tornai karszterdőkben található őszi kökörcsin lilás-piros kely- he. Nincs talán olyan erdőrésze megyénknek, ahol ne illatozna a fodormenta és a kakukkfű. A Sajó völgyét határoló erdőségekben olyan ritkaságok színezik a tájat, mint a vadkörte vörösödő lombozata, vagy Szendrő környékén szórványban található vadcseresznye színes levélzete. A hajnali, kora reggeli ködök után napközben még a bágyadt őszi verőfény ragyogja be az erdei tisztásokat. A meghű- vösödő alkonyati órákban azonban a hegyek között települt erdő menti falvak kéményéből felszálló füst jelzi: visszavonhatatlanul itt az ősz. Szép darabok a porcelángyárból A Hollóházi Porcelángyárban készített darabok messze földön híresek. A nagy múltai rendelkező gyárnak sikerült betörni az amerikai piacra is. Amíg a nyersanyagból kész porcelánfigurák lesznek, bizony több munkafázist kell elvégezni az ott dolgozóknak Fotók: Farkas Maya Gyerekek honi rajzasztala Királylányok esőben Kirándultunk Antal Andirenn 6 éves, Tiszalúc Szabó Péter 7 éves, Bocs Külföldi piacra figyel az erdész A megye erdői jelentős mennyiségű haszonfát kínálnak Bükkfából és gyertyánból készül a boksákban a faszén (ÉM-K.L .) - Az ősz beköszöntésével megcsappant a kirándulók, az erdei ösvényeken túrázók száma, ámde nőtt azo- ké, akik az erdőben munkálkodnak. Az Északerdő Rt.-nek, a Nagymilictől a bükki Bánkú- ton át a Tisza menti árterekig tartó több, mint 100 ezer hektárnyi területén a második félévi előírások, lekötött export- értékesítések teljesítésén munkálkodnak. Az erdőgazdaság saját dolgozói csakúgy, mint azok, akik felvállalták a fakitermelés és szállítás feladatát a privatizáció során. Varga József, az rt. vezérigazgató-helyettese arról tájékoztatott, hogy a kitermelés helyét és menetét az erdőállomány állapota határozza meg. Számba vették a termelhetőség és az állománynevelés követelményét, amelyet az üzemtervekben tíz évre határoznak meg. Ez a mérce, amelyhez igazodni kell. Figyelembe veszik természetesen a piac követelményét, az eladhatóságot. Az állomány alapján például a Sajó völgyében tölgyet, gyertyánt termelnek, a zempléni részekről bükkfát értékesítenek, cserfát vágnak ki Bánhorváti és a Szendrő környéki erdőségekből. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy csak ezeket és csak ezeken a helyeken termelik ki, mert a Bükk hegység erdei is jelentős mennyiségű különböző haszonfát szolgáltatnak. A hazai felhasználók mellett exportra is kerül a borsodi erdőségek Fotó: Főj tán László terméke. A korábbi szállítások alapján újabb megrendelést kaptak Svédországból faszénre. Ezt a Bükkben, Répáshuta, Lillafüred és Parasznya erdőségeiben égetik a vállalkozók, akik a bükkfából és gyertyánból készítik a boksában a faszenet, amelyet aztán az erdőgazdaság visszavásárol tőlük. Ugyancsak exportra kerül, mégpedig olasz cégek megrendelésére a Bodrogközben és a délbükki részeken, valamint Tiszacsege ártéri erdőségeiben kitermelt mintegy 1000 köbméternyi nemesnyár, úgynevezett hámozási rönkként. A kemény konkurencia feltételei között a pontos és jóminőségű szállítás tartja a piacon az erdőgazdaság termékeit. Emlékműavatás és dísztemetés Három nemzet fiai estek el 1944-ben Györgytarló határában. (3. oldal) _A TARTALOMBÓL ____ K öltségvetési módosítások A pataki képviselő-testület ez évi költségvetési előirányzatainak a módosításáról is szó volt a testület legutóbbi ülésén. (2. oldal) Közéletiség Az önkormányzati választások idejéhez közeledve akarva-akaratlanul is mérlegre tesszük magunkat: miként döntöttünk, kikre szavaztunk a legutóbbi választáson. A saját környezetéről nyilván mindenkinek megvan a maga véleménye. (3. oldal) Tállya múltja, jelene a Hazanézőben Riportfilmet forgatott a Magyar Televízió stábja a nagy múltú hegyaljai településen. A televízióban november 13-án látható műsorban felelevenítik Tállya múltját, jelenét. (4. oldal) Széki táncház Az erdélyi Mezőség egyik elzárt településén, Széken a magyar lakosság a mai napig őrzi népviseletét, zenei hagyományait. A pataki művelődési intézményben széki táncház keretében ismerkedhetnek meg az érdeklődők az ottani táncrenddel, dalokkal. (4. oldal) Lógó kormánnyal a gyorsaságin Két szerencsi fiatalember nyerte meg az idei rali bajnokság ,N” csoportjának 1-es kategóriáját. Már harmadik éve versenyzik Trabanttal Bereczk Tamás, aki navigátorával a következő szezonban új típusú autóval akar versenyezni. Még nem döntött arról, hogy milyennel, igy ma még az sem, hogy melyik csoportban folytatja a küzdelmet (5. oldal)
