Észak-Magyarország, 1994. november (50. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-08 / 264. szám

4 M Itt-Hon 1994. November 8., Kedd _KÖNYV TOP — 10 Slezákné Belley Laura miskolci lakberendező Ifjú olvasónk legújabb könyvei közül az alábbiakat emelte ki. 1. Hamvas Béla: Vízöntő 2. Hamvas Béla: A babérligetkönyv 3. Müller Péter: Kígyó és kereszt 4. Müller Péter: Lomb és gyökér 5. Madách Imre: Az ember tragédiája 6. Shelley: Verses kötet 7. Will Durant: A gondolat hősei 8. Szepes Mária: A vörös oroszlán 9. Kaesz Gyula: Bútrotörténet 10. C. I. Jung: Emlékek, álmok, gondo­latok A miskolci aerobikosok Miskolc (ÉM - V. Z.) - 1993 február­jában volt az Avasi Gimnáziumban egy országos aerobikverseny, amelyet Epeijessy Éva rendezett, aki az Aero- bikszövetség szakmai bizottságának a tagja, és jelenleg Antal Miklóssal az or­szágos aerobikverseny harmadik he­lyezettjével együtt, a Miskolci Aero­bik és Tánccsoport vezetője: • A ’93-as versenyen jött az ötlet, hogy kellene egy olyan csoportot szervezni, amelyik aerobik mozgással sportruhá­zatot mutatna be. Szabó László a Sky Sport egyik vezetője keresett meg min­ket, hogy őt érdekelné a dolog és támo­gatna is bennünket. A megállapodás létrejött, és sokáig az ő nevük alatt futott a csoport, most nemrégen önál­lósodtunk, hogy minél több felkérésnek eleget tudjunk tenni. □ Hány tagú és milyen összetételű a csoporti • A csoport tíz lányból és öt fiúból áll, akik az AVIA cipőiben és ruháiban szoktak fellépni. Szívesen fogadnánk külsősként sportos fiúkat, ugyanis elég kevésnek bizonyult a jelenlegi öt. □ Hol léptek már fel műsorukkal? • Elég sok helyen szerencsére, ami a nagy mennyiségű és különböző stílu­sú műsorszámoknak köszönhető. Fel­léptünk például a repülőnapon, a tri- atlon versenyen, az ipari kiállításon, az Ász és a Halló Vasárnap tévémű­sorokban, a Hó Show-n és az aerobik bajnokságon. □ Legutóbb hol láthattuk a csoportot? 9 November negyedikén, ötödikén és hatodikén a Hó Show-n két cég ter­mékét mutattuk be, most legközelebb, november tizenegyedikén háromnapos fitness hétvége lesz Budapesten, ame­lyet Malibu Kupa néven szerveznek, és ezen az aerobik versenyen tartunk be­mutatót. Tizenkilencedikén a beteg gyermekek megsegítésére egy jótékony műsor lesz a sportcsarnokban, ott is fellépünk, húszadikán pedig a miskol­ci kórházak között lesz egy nagy sport- verseny, annak a megnyitójára hívtak meg minket. Most lesz először diák­olimpiái szám az aerobik, ezen a ver­senyen szeretnénk elindulni, és jó ered­ményt elérni. Nyolcosztályos képzés a Hermanban Képünkön a Herman Gimnázium felújított épülete. Előtérben az épülő tornateremmel. '■ Fotó: Fojtán László Varga Zoltán Miskolc (ÉM) - Már több mint egy hónapja, hogy megszólalt a tanév kezdetét jelző első csen­gőszó, amely azóta is töretlen lendülettel működik a diákok bosszúságára. Am az idén az el­ső csengőszó nagy változást ho­zott a Herman Ottó Gimnázi­um életében, hisz a szünetek­ben idáig szokásos élményteli beszélgetéseket, olykor udvar­lásokat elnyomja az „aki bújt, aki nem, megyek” és egyéb já­tékokra utaló kiáltások sokasá­ga. Félreértés ne essék, nem a tizennégy-tizennyolc éves ko­rosztály éli második gyermek­korát, a játékokat azok a tíz­éves gyerekek játsszák, akik el­sőként kerültek be, a Győri Ka­zinczy Gimnázium tanterve szerint ebben a tanévben indult nyolcosztályos gimnáziumba.- Több éve foglalkoztalja az iskola oktatási szerkezetváltoz­tatása területén dolgozókat - mondja Kovács Mariann a gim­názium igazgatónője. A négy- osztályos gimnáziumi képzés úgy érzem rövid idő ahhoz, hogy a diákok az iskolához nő­jenek, illetve kiteljesedjenek. Ennek a nyolc évre szóló neve­lési programnak több előnye is van, például: az első két évben még serdülésük előtt, ha át tudják venni az iskola szelle­mét, és a tanárokkal jó kapcso­latot tudnak kialakítani, akkor az elkövetkező hat évet egysze­rűbbé és könnyebbé teszik a maguk, és a tanárok számára egyaránt. Ezáltal az alkotó munka sokkal eredményesebb, mint egy négyosztályos gimná­ziumban. Továbbá sokkal több idő jut a nyelvoktatásra, és ami a legfontosabb talán, hogy az általános iskola felső tagoza­tának és a gimnáziumnak a tanterve között sok átfedés van, így sokkal mélyebben és alapo­sabban egymásra épülve tud­juk megtanítani az anyagot. Mindenesetre furcsa látvány két, szemmel láthatóan külön­böző korosztályt egy iskolaépü­letben látni. Sokunkban felme­rülhetne az a gondolat, misze­rint a kicsik ki vannak szolgál­tatva a nagyok szeszélyeinek, ám igazgatónő effelől is meg­nyugtat:- A nagyok többsége támo­gatja a kicsiket, de aki kivétel ezalól az is tiszteletben tartja szokásaikat. Tulajdonképpen az idősebbek kíváncsian várták az újoncok érkezését, akik nyu­godtan mondhatom új színt hoztak iskolánk életébe. A látszattal ellentétben nem volt olyan egyszerű a nyolcosz­tályos gimnázium elindítása. Komoly előkészületi munkát igényelt, mint például: meg kel­lett vizsgálniuk, hogy a tantes­tületünk akkori összetételé­ben megfelel-e a feladatnak. Van-e az érintett tanároknak általános iskolai diplomájuk és tapasztalatuk, mint pedagógu­sok milyen személyiségek. E kritériumoknak a Herman Ot­tó Gimnázium tantestülete megfelelt, csak két pedagógust kellett felvenniük, akik tudá­sukkal segítik a nyolcosztályos gimnázium működését, és ez idáig nincs is különösebb ne­hézségük a tanároknak, a két osztály hatvanhárom diákjá­nak a tantervi anyag átadá­sával. De azt hiszem nem len­ne teljes a kép, ha nem kérdez­nénk meg a legilletékesebbe­ket, néhány újonc gimnazistát arról, ho-gyan érzik magukat az új környezetben? Gúr Roland: - Jól érzem magam, ez a gimnázium sok­kal jobb, mint az általános is­kola volt. A nagyok néha szem­telenek, de vannak közöttük rendesek is. A tanárok gyorsan diktálnak, és nagyoknak néz­nek minket, de ettől függetle­nül nagyon szeretem őket. Kovács Péter Márk: Én is jól érzem magam, és nagyon örü­lök, hogy ebbe az iskolába jár­hatok. Szeretnék többet tudni, és úgy érzem a tanárok segíte­nek ebben. Krompaszky Beáta: Tanul­ni kell, hogy jobban el tudjak helyezkedni. Először mikor ide­jöttem féltem, hogy a nagyok­hoz vannak szokva a tanárok, de megnyugodtam. Elek Bettina: A nagyok még most lenéznek minket, de majd csak hozzászoknak, hogy mi is itt vagyunk. Különben is, jövő­re már jönnek a „kicsik”. Kondráth Teodóra: Az apu­kám idejárt, az unokatestvé­rem pedig most jár ide, és mind a ketten sok jót mondtak az iskoláról, azért akartam ide­jönni. Pataki Viktória: Először mi­kor körbevezettek az iskolán nagyon megszerettem, és még most is nagyon tetszik. Örülök, hogy idejárhatok. 1994. November 8., Kedd Itt-Hon M 5 Muhitól Diósgyőrig és tovább A csata színhelyén emelt emlékhely Balázs József Napjainkban is őrzi Diósgyőr környéke a kíméletlen tatárok­ra emlékeztető két helynevet: Tatárárok és Tatárdomb. A Vereckei-hágó védelmére rendelt Dénes nádor magyar csapatát 1241. március 12-én a tatárok főserege szétverte, majd előnyomulva a Sajó folyó- ig, annak keleti részén Sajóhíd- vég, Köröm, Girincs, Kiscsécs és Sajókesznyéten körzetében foglalt állást. A magyar had­erő pedig a Sajó-és a Hejő-pa- tak között Muhi, Poga és He- jőkeresztúr térségében. Április 10-én a magyarok még a sötétedés előtt megabra- koltatták, megitatták lovaikat, az éjszakát pedig riadókészült­ségben töltötték. IV. Béla ki­rály egy hozzájuk átszökött orosz rabtól értesült, hogy a mongolok az éj folyamán át akarnak kelni Sajóhídvégnél a hídon. Azt azonban már nem tudta a rab, hogy még két egy­ség majd átgázol a folyón, a harmadiknak pedig hidat kell készíteni és gyűrűbe akarják fogni a magyarokat. Április 11-én virradatkor át­kelve a Sajón, nyílzáporral árasztották el a magyar tábort és megkezdődött a „kör­vadászat”, amire a mieink nem számítottak. Kavarodás, jajga­tás, halálfélelem, a megszokott módon parancsolni már nem le­hetett, és aki tehette, futott. A tatárok látva a magyar ellenál­lás megtörését, utat nyitottak a menekülésre. Azt gondolták, hogy a király a menekülők többségével Pest felé tart. Béla királyt hívei körülfog­ták és mellette Tüije Dénessel szerencsésen áttörtek a mongo­lokon. Nyék, Kisgyőr és az er­dős hegyoldal felé vették az irányt. Néhány mongol üldöző­be vette őket. Először Mahafia Detre került közelharcba és mentette meg Béla életét, aki maga is megsebesült. Azután egy mongol lándzsával próbál­ta támadni a királyt, de Pok Móric levágta. A szörnyű vág­tában, hajszában Béla király lova lankadni kezdett; erre az Ákos-nemzetségbeli Ernye lo­vat cserélt vele, majd az üldö­zők elé állt, hogy feltartóztas­sa őket. Bár sebet kapott, de si­került megmenekülnie. Amikor a fákkal tűzdelt hegyoldalon már Ernye lova sem bírta kel­lően az iramot, a Hontpázmán- nembeli Ivánka András cserél­te lovát a királlyal és vissza­maradt Tamás testvérével. Ta­mást megölték, de Andrásnak sikerült megmenekülnie. Az ül­dözők ezután lemaradtak. Kék­mező után már csak lépésben haladhattak a lovak, mert reg­geli etetésük, itatásuk elma­radt. A kis magyar csapat az erdei úton kijutott a Szinva völ­gyébe és 27 kilométer megtéte­le után kimerülve érkeztek a központi helynek számító Diós­győrbe. A szikladomb közelé­ben a langyos vizű patakból itattak és legelni hagyták lova­ikat a Tapolcaréten, ők pedig szomjúságukat oltva, rendezték öltözetüket és sebeiket. Az éj­szakát a szikladombon állott gerendavárban töltötték. Akkor a közeli házakat Szolgagyőmek nevezték, a mai János utca nyugati végét pedig Győr falu­nak. Távolabb volt a kőből épí­tett kolostor. A lakosság a ve­szedelem hírére elmenekült. A király másnap 5 kísérőjé­vel folytatta útját Nyugat, Északnyugat irányba, a For­rásvölgy kanyargós hegyi út­jain és 16 kilométer megtétele után érkeztek a Szentlélek-he- gyen levő kőből épített kolostor­hoz. Oda igyekeztek, mint társ­házukhoz, a diósgyőri szerze­tesek is. Ott újabb pihenő, majd tovább szintén hegyi ösvénye­ken a 9 kilométerre levő Dédes, azután a Sajó völgye, a Rima­patak és Ipoly folyó völgyén Nyitra várába. Onnan már megfelelő kísérettel a Hontpáz- mányok Nyitra és Pozsony me­gyei birtokán át a Morva folyó- ig. A pozsonyi végekről a So­mogy megyei Segesdre készül­tek, azután Dalmáciába, ahol Trau és Kiissza várába remélt menedéket a király. A tatárok megérkeztek azon az útvonalon, amit azóta is Ta­tárároknak nevez a diósgyőri nép és letáboroztak a Tatár­dombon, ahonnan betekinthet­ték a Szinva völgyét. Ők gyúj­tották fel a gerendavárat, ami­nek nyomait a régészeti kuta­tás 1963-ban tárta fel, amit magam is láttam. Az Itt-Hon konyhája Ezúttal két úgynevezett kímélő étel el­készítését szeretnénk olvasóinkkal megismertetni a távoli Somogyból. A kíméletesség ezúttal nem feltétlenül a gyomornak a túlterheltségtől való óvását jelenti. Vonatkozik ez a pénz­tárcára, ha úgy tetszik a havi kony­hapénz kímélésére is. Rántott burgonya, mint főétel Személyenként két közepes, vagy an­nál kicsit nagyobb burgonyával számol­junk, tehát annyiszor kettőt tegyünk oda főni a tűzre, amennyien majd kö­rülüljük az asztalt. A főzővízbe kevés­ke sót tegyünk. Amíg a burgonya fő, előkészíthetjük a lisztet, a tojást, vagy tojásokat, illetve a zsemlemorzsát. Ä Észthez is, a felvert tojás(ok)hoz is csi­petnyi sót tegyünk. Amikor a burgonyák félig megfőt­tek, öntsük le a vizet és pár percet áll­ni hagyjuk, hadd hűljön le egy kicsit, így ugyanis könnyebben tudjuk hámoz­ni. Hámozás utam a burgonyákat ujj­nyi vastag szeletekre vágjuk, az elő­készített lisztben, majd a felvert to­jásban és a zsemlemorzsában lassan megforgatjuk. Csak az ínyencek szá­mára újuk le, hogy tetszés szerint te­hetünk a felvert tojáshoz egy kevéske sört is, és úgy párizsias bundát kap a burgonya. így tesszük forró zsírba és kisütjük. Az ily módon készült rántott burgo­nya kitűnő főétel, ugyanis rendkívül laktató. De több vidékén a megyének feltétként is tálalják különböző főzelé­kekhez. Tavaszi leves Ez a szalonképesebb neve a követke­ző olcsó ételnek, amelyet azonban a belső-somogyiak csak betyárlevesként emlegetnek. Bográcsban, vagy fazék­ban szalonna darabokat pirítunk, majd amikor a szalonna kiadta a zsúját, egy jó nagy fej hagymát aprítunk hozzá és azt üvegesre pároljuk. Meghintjük gaz­dagon (ólommentes) pirospaprikával és tépéssel, vagy durvára vágott zöldsége­ket adunk hozzá, petrezselyem zöldet, zellert, káposztát. Peremi együttsütés, pirítás után felöntjük vízzel, megsóz­zuk és rövid főzés után hozzáadjuk az éppen kéznél lévő száraztésztát. Legin­kább a lebbencshez használt illik hoz­zá. Minél több benne a zöldség, annál inkább mondhatjuk levesünket tavaszi­nak. Nem idegen tőle a borssal és a kö­ménnyel való fűszerezés sem. Hozzávalók személyenként: öt deka füstölt szalonna, maroknyi száraztész­ta, zöldségek, só, bors, paprika ízlés szerint. A Diósgyőri vár Fotók: Laczó József

Next

/
Thumbnails
Contents