Észak-Magyarország, 1994. október (50. évfolyam, 232-257. szám)
1994-10-26 / 253. szám
4 ÉSZáKMV4agyaropszág zzz ... Megyei Körkép ~ : 1994. Október 26., Szerda M iskolci városháza Miskolc (ÉM) - A város képvise- lő-testülete júniusában döntött az első lakáshoz jutók pénzügyi támogatásáról, öszszesen 100 millió 200 ezer forintot osztottak ki a rászorulók között. Sok igénylő érdemel kivételes méltánylást. Ezért a miskolci polgár- mester és a jegyző azt javasolja a közgyűlésnek, hogy a költségvetés általános tartalékából újabb ötmillió forintot adjon az első lakáshoz jutóknak. A város általános tartalékában így is valamivel több mint 30 millió forint marad, s mivel a büdzsé módosítása rendeletalkotásnak számít, ezért elfogadásához kétharmados többség, legalább 30 igen szavazat szükséges. A döntés várhatóan csütörtökön, a testület legközelebbi ülésén születik meg. Rendelet teszi kötelezővé, hogy a város minden területéről úgynevezett részletes rendezési tervet - RRT-t - kell készíteni. A legközelebbi közgyűlésen kerül a képviselők elé a Tetemvár-Szentpéteri kapu Nyugat, a Békeszálló és környezete, a Dimag Rt. és a Digép közötti terület, valamint a Szondi-József Attila telep és térsége részletes rendezési terve. Ez utóbbival kapcsolatban merült fel a legtöbb vitás kérdés, a tervezők ezért igyekeztek messzemenőkig figyelembe venni a lakosság kéréseit, észrevételeit. A terveket a Műépítész Kft. készítette. Részletes ismertetésére helyhiány miatt nem vállalkozhatunk, csak néhány jellemző momentumát idézzük. A rendezési terv a Szondi- telep lakásfunkciójú átépítését javasolja. A cél az, hogy a jelenlegi nyomortelep műszaki-fizikai megújulásával jobb lakásfeltételeket teremtsenek az itt élők számára. Az átépítendő terület a Szondi utca és a Buzogány utcai házasingatlanok keleti telekhatára közötti mintegy 53 méter szélességű sávra korlátozódik. Az elképzelések szerint mintegy 300 egy-másíél szobás lakás építésére nyílik lehetőség. A terv megvalósítása csak az anyagiaktól függően lehetséges. Megemelt keret A lakossági kezdeményezéssel, de az önkormányzat segítségével megvalósuló út-, járda és közműépítések szervezéséről és finanszírozásáról szóló önkormányzati rendeletet alapján juttatható pénzekről október elején döntött a bíráló bizottság. Tagjai áttekintették az előző ülésen odaítélt összegeket és megvitatták az újonnan beérkezett igényeket. Megállapították, hogy a költségvetésben jóváhagyott keretösszegek módosításra szorulnak. A korábban majdnem 111 millió forintos keretet a bizottság 3 millió forinttal emelte meg azért, hogy a városban folyó út, járda, csapadékcsatorna, valamint ivóvíz- és szennyvízvezetékek, gázberuházások és villanyhálózat-építések ne szenvedjenek késedelmet az anyagiak híján. Ismét a Hunyadi 3. Talán a város egyik leghányatot- tabb sorsú épülete a Hunyadi utca 3. Több alkalommal meghirdették eladásra, egyszer már akadt is gazdája, aki azonban nem tudta kifizetni a vételárat. Legutóbb ez év júniusában döntöttek úgy a miskolci képviselők, hogy az épület értékének felével apportként beszáll a város egy létesítendő játékkaszinóba úgy, hogy a ház árának másik felét - 15 millió forint plusz áfát - az Eastern European Market Gonsorcium Ltd. azonnal kifizeti. A ltd. ügyvezetője jelezte, hogy ezt az összeget csak a létrehozandó koncesszió elnyerése után utalják át. A város ezt nem tarja jónak. A képviselők a csütörtöki közgyűlésen vagy mégis elfogadják a cég ügyvezetőjének az ajánlatát, vagy visszavonják a korábbi határozatot, és ismét meghirdetik eladásra a Hunyadi utca 3-at. Rendezési tervek NOTESZ Mi következünk Faragó Laios Halottak napja előtt megcsinosodnak a temetők. A sírokhoz elzarándokolnak a távolban élő hozzátartozók. Örömmel köszöntik egymást a még élő valamikori játszótársak, meghányják-vetik a maguk és a világ sorát. Örömmel állapítják meg, ha újabban gazdája van a temetőknek, ha rendre kivágják a minduntalan előnyomakodó husángokat, lekaszálják a sírokhoz vezető utak melletti füvet, máshol a meredeken felfelé vezető utat kövezik ki, kerítést, ravatalozót építenek, szemétlerakót jelölnek ki, és a hulladékot folyamatosan elszállítják. Mindehhez szívesen adta áldását és pénzét minden hozzátartozó - ki melyiket adhatta. Ezért is háborítja fel méltán az elhunytak nyughelyét nem tisztelők tetteinek híre és látványa a sírkertek látogatóit. Az, hogy még mindig ellopják a hantokról a frissen odatett virágokat, leszerelik, elviszik a majdani elhunytak számára még név nélkül elhelyezett márványtáblákat, összetörik vagy ellopják a kő virágtartókat. Néhol a hajlék nélküliek a sírok között töltik a jó idő kezdetétől a fagy beálltáig az éjszakáikat. Máshol boros hangulatú erős legények a síremlékek lebontásával fitogtatják muszklijukat feszítő energiájukat. Más típusú bosszúságot okozott a hír, hogy a Fővárosi Temetkezési Intézet igazgatója máris bejelentette: januártól az energiaár növelését, illetve a 20 százalékra becsült inflációt kénytelenek a megrendelőkre áthárítani. S hogy örülhetünk-e annak, hogy ugyanakkor az osztályos temetések mellett lehetőségetteremtenekaz igényes több százezer forintos „luxus" temetésekre isi Majd kiderül, mekkora kereslet lesz ezekre és a Farkasréti temetőben október végétől 250-300 ezer forintért 100 évre előre megvásárolható kriptákra, amelyekben egy koporsó, illetve több urna helyezhető el. Azt már most is tudjuk, hogy Budapesten ebben az évben szociális alapon várhatóan 1200 ingyenes temetés lesz. Miskolcon idén közel 300 embert kísértek utolsó útjára az önkormányzat költségén. Most szomorú az idő, halottak napjához illő. A szitáló esőben válogassunk a szálanként 100-120-150 forintért kínált krizantémok között. És helyezzük őseink sírjára. Utánuk mi következünk. Bizakodhatnak a hívek Miskolc (ÉM) - Október 15-16-án Túlélés egy demokráciában címmel a Konrad Adenauer Alapítvány szervezésében konzultációt tartottak Budapesten. A rendezvényen részt vettek a KDNP borsod-abaúj-zempléni szervezetének képviselői is. A kampánytanácsok helyi vezetőivel ismertették egyebek között azt a közvélemény-kutatást, amely az önkormányzati választások előtt bizakodással tölti el a KDNP híveit - tájékoztatta szerkesztőségünket a megyei kampánytanács. Pénzes tehenek Kirándulás a hasnyálmirigybe Csak tíz évvel maradunk el a Nyugattól - mondja a szakember Nagy József Miskolc (ÉM) - Nem várnak hálát azok a gyógyszergyártó cégek, amelyek borsodi orvosok szakmai útját finanszírozták. Az amerikai kongresszuson látottak egyébként azt mondatják a szakemberrel: területén a Nyugathoz képest ma már nem tizenöt-húsz, hanem csak tíz évvel marad el a hazai gyógyítás gyakorlata. A gasztroenterológia évtizedek óta elkülönült a belgyógyászaton belül, a hasi szervek, a gyomor, bél, hasnyálmirigy, epe, és a máj betegségeivel foglalkozik. Több mint negyven évvel ezelőtt az egyes országok, földrészek gasztroenterológiai társaságai elhatározták, hogy négy- évenként megrendezik világkongresszusukat. A napokban ért véget Los Angelesben a tizedik ilyen tudományos tanácskozás, amelyen 12 ezer orvos vett részt. Megyénkből hárman utaztak a rendezvényre, köztük Juhász László, a Megyei Kórház belgyógyász főorvosa. Őt kérdeztük a részletekről. • Az egykori szocialista országok orvosai közül Magyarországról voltunk a legtöbben. Mi ugyanis - jóllehet a szakmai találkozóknak gátat szabtak a korábbi kötöttségek - nem öt éve kezdtük kialakítani a kapcsolatokat nyugati kollégáinkkal. A mostani, amerikai kongresszuson 22 helyen zajlottak az események, az előadások, videovetí- tések, és ott első kézből ismerkedhettünk meg mindazzal, ami a szakterületünkön ma a legjobbnak számít. Miután engem itthon is leginkább az epe-, a hasnyálmirigy-betegségek diagnosztikája és gyógyítása foglalkoztat, illetve ezen túlmenően nálunk országosan is kiemelkedő az epebetegek ellátása, a kongresszuson is ez érdekelt elsősorban. Mi is foglalkozunk epekövek endoszkópon keresztül történő eltávolításává, létezett nálunk is Juhász László: a magyar orvosok nem öt éve kezdték kialakítani kapcsolataikat nyugati kollégáikkal Fotó: Fojtán László epekőtörés, illetve az epeutak szűkületét át tudjuk hidalni műanyagcsövekkel ugyancsak endoszkópon keresztül. Kint viszont találkoztunk a gasztroenterológia legjobbjaival. □ Ha figyelembe veszzük az ön által említett hazai, borsodi eredményeket, a legfrissebb tapasztalatai alapján mekkora a ma mérhető lemaradásunk a legjobbakhoz képest? • Öt esztendővel ozelótt még tizenöt-húsz év volt a különbség. Mára ez körülbelül tízre csökkent, és itt nemcsak a technikai különbségről van szó, hanem mentalitásbeliről is. Hiszen a hazai orvostársadalmat sem lehet kiemelni a mindannyiunkat körülvett szemléletvilágból. Kimondhatjuk: hiányzott nálunk a kellő szakmai igényesség is, amire egy ilyen kongresszus is ráébreszti az embert. Annak viszont örülni lehet, hogy a felzárkózás megkezdődött és ebben a fejlett országok orvosai kézzelfoghatóan segítenek bennünket. □ Érte-e valamilyen meglepetés a kongresszuson? • Itthon mi is japán endoszkópokkal dolgozunk, de amit ott újdonságként láthattunk, az valami fantasztikus. A miniatürizálásban, a technikai fejlesztésben igen mesz- szire mentek el. Az egyik cég például olyan endoszkópokat fejlesztett ki és mutatott be, amelyek átmérője nem több, mint egy milliméter. Ezzel már a hasnyálmirigy-vezetékbe, az epevezetékbe is be lehet jutni (természetesen szájon át), és közvetlenül közelről vizsgálhatóak a néhány milliméteres kis csatornák, mintákat vehetünk, köveket törhetünk a berendezések segítségével. Ami a technikát illeti, láthattuk a kívánt fejlődés irányát. Amiben pedig azonnal lépni kellene, az a hatalmas felmérő munka, ami lényegesen hozzájárul a miénket meghaladó színvonalú gyógyításhoz. Akár évtizedeken át is óriási tömegek körében végeznek felméréseket, és ezek adatai a számítógépekbe kerülnek. Nyugaton a kinyerhető adatok mára már tudományos bázist kínálnak a megelőzéshez, és ez az egész ezerszer olcsóbb a gyógyításnál, az egyes ember betegségi és halálozási kockázata pedig számottevően csökken. Ami nekünk még nagyon furcsa, minden megismert technika alkalmazásához nyomban közük az árat is, amibe a használata kerül. Ha viszont ezt szembesítik azzal, hogy a beteg a beavatkozás után nem nyomja egy hétig az ágyat, hanem a harmadik, a negyedik napon már dolgozhat, már nem is olyan idegen ez a gyakorlat. □ Az önök kongresszusi részvételét világhírű gyógyszergyárak finanszírozták. Nem várnak el ezért cserébe a napi gyógyító munkájukban hálát? • Az égvilágon semmiféle elkötelezettségünk sincs. Minket a gyógy- szerezésben a napi gyakorlati tapasztalatok vezetnek, pontosabban az, hogy a beteg gyógyulásához a legjobb megoldást találjuk meg.- Esküszöm, több pénzemet viszik el újabban a tehenek, mint a lovak! Rajz: Sajóik Ferenc Készül a minta egy miskolci tetováló szalonban Fotó: a szerző Bizsergetnek a szélesebb tű bökései ZSIDAI PÉTER Miskolc (ÉM) - Az alábbi írás egy terjedő divat, a tetoválás történetébe és rejtelmeibe avatja be az olvasót. A tetoválás szépemlékezete - többek között és elsősorban - a maya és pápua indiánokat tekinti az ősatyáknak. A pipázgató, embert ha- mizó dél-ázsiai indonéz szigetvilág, nem különben Ausztrália bennszülöttei tradicionálisan alkalmazták a bórfestészetet. Innen szökkent át európai létére miután derék tengeri medvék behajózták a messziből a furcsa szokást. 1989. Magyarországon a rendszerrel együtt változott a kép. A megelőző időkhöz képest újdonságot jelentett a szakértelem feltűnése. így az underground művelők vagy professzionalizálódtak vagy bezártak (vagy csak úgy tettek). A hadseregben és a börtönökben meglehetősen elterjedt szépészeti beavatkozás (volt). Azonban a rendelkezésre álló ugyan módfelett fineszes, mégsem kellően modem eszközöket nem annyira a művészi hatás, mint inkább a megjelölés - önmeghatározás - igénye vezette a bőr alá. A cél ugyanis a megfelelő színű festék bejuttatása a hámszövet alá, a bőrfelszíntől néhány milliméterre. A szabadságfosztó intézetekben bonyolultabb figurák megvalósítására nem vállalkoztak, annál inkább gyagyás aforizmák, monogramok betűinek beültetésére. A zsírszövettől nem sokkal feljebb a festék önálló életet él. Minősége nem elhanyagolható. A zugte- toválók, gépíró vagy egyéb tintákat, a törvénybíró szalonokban viszont növényi kivonatokból kotyvasztott bőrbarát festékeket használnak. Apró, gyorsan ismétlődő tűszúrásokkal juttatják be az anyagot berregő, pedálos amerikai gépekkel. A mester zsírpapírról átrajzolja a mintát a bőrre majd beszínezi. A páciens meg se pisszen, sőt a szélesebb tű bökéseit egyenesen bizsergésnek érzi. A bőr viszont néhány napig tiltakozik az intervenció ellen, de aztán megszépülve mutogatja újmagát. A mester bármit meg tud valósítani, kinek éppen milyen minta a gyengéje. A hagyományosok közül a horoszkóp figui’ákat, azokból is az eröalapúakat kedvelik mostanság. Szeretik a sárkányt és a személyiség kompenzáló szömye- delmességeket, de a virágokat is. Korlátlanok a választások, csak tudja megrajzolni a mester. A másik, ami fontos: a testen való elhelyezkedés. Fiataljaink úgy szeretik — bár ötvenen felül is volt vendég —, hogy minél alaposabban simogassa a feltűnősködés kelleme hiúságukat. Erre kiváló a vállacska vagy a lapocka oltalma, lányoknál kifejezetten szexi a bokácskák márványmezeje. Álcád tulajdonos, aki bikinivonal mögé rejti szemérmetes piktúráját, csak az arra érdemes tapinthatja a kéjjel. A fiúk inkább a kar felhívó részeire pingáltatnak. Nyári bőrmellénnyel viselve kikészülnek tőlük a lányok. Már csak a motorra kell engedni a popót! Apropo-pó: oda is lehet, bátran! De ha már egyszer belébújt a bőrbe az anyag nem szívesen kaparintja ki onnan magát. Ném is könnyű, különösen a sűrűn festett részeket. Azért próbálkozások vannak például sebészeten használatos oldattal, lézerrel, zsilettpengés erőszakkal. Szükség is van rájuk, mert nem mindenki gondol a jövőbe, amikor már álmos, rugalmatlan bőrünkben tengődünk. Szepi - büfétulajdonos, huszonéves leány — egy buja petúniával és egy sárkánykígyóval ajándékozta meg testét, esztétikai érzékeit. Nem érdekli, mi lesz aztán. (Car- pe diem!) Ó most szép így velük. Az opponálok szerint - mint például Sipos Imre egyetemista - a bórraj- zokban nincs szépség. Különösen akkor - folytatja a srác -, ha arra gondolok, hogy a haláltáborokban lámpaemyőt készítettek a tetovált bőrdarabokból. Azaz vélemények pro és kontra előfordulnak. Egyszerűbben: tetszik, nem teszik. ízléseink tehát különböznek, evidenciáink azonban kevésbé. Nem vitás ugyanis, hogy figuraművészetről beszélhetünk, mivel az igényesebb variánsok, amiket az eredetiség igénye szült, valós kreativitásról tanúskodnak. Ezek az összetett motívum- és színképpel rendelkező egyedieskedések először csak néhányakat különböztettek meg. (Nekik volt jó, őket' figyelték a strandon.) Aztán egyre többeket. Végül a tetoválás egyetemessége mindenhová, bárkihez elért épp annyira, mint ahogy az indiánok körében jó szokás volt ezt mívelni, miközben cuppogós csülköt rotyogtattak a tűzön valahol délen, két embervadászat között. k
